Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

1965. június 8. 3 Kedd Segítik egymást a termelőszövetkezetek a mezőkovácsházi járásban Beszélgetés az első járási szakember-találkozón Első ízben rendezték meg jú­nius 5-én a mezőkovácsházi járás mezőgazdasági szakembereinek fehér asztal melletti, vacsorával, tánccal és hivatásos énekesek kedvderítő számaival tarkított ta­lálkozóját. Mokrán elvtárs, a já­rási tanács vb-elnökhelyettese csak rövid pohárköszöntőt mon­dott az est megnyitójaként, azon­ban nem hiányzott belőle a fi­gyelmeztetés, hogy milyen nagy felelősség hárul a szakemberekre az állattenyésztés és a növény- termesztés hozamainak növelésé­ért, az áruértékesítési terv telje­sítéséért. A járás szövetkezetei együtte­sen többek között 150 ezer mázsa búza, 13 ezer mázsa hízott marha. 45 ezer 361 má­zsa hízott sertés, csaknem 56 ezer hektoliter tej és 9425 mázsa baromfi értékesítését tűzték ki erre az évre. — Az év első, nehézségekkel tarkított öt hónapjának eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy tudjuk teljesíteni áruértékesítési tervün­ket — jelentette ki a találkozón Zsíros György, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz főagronómusa. — Nálunk ugyanis már gondolatban sem merült fel az a kérdés, hogy valakik megművelik-e a terüle­tüket vagy se. Attól sem kell tartanunk, hogy az egyes táblá­kon a talajerőtől függően meg­állapított 65—68 ezres répa-, 17— 20 ezres kukoricatőszámot nem hagyják meg. — Bár minden szövetkezetben így volna már — jegyeztük meg elismerően. — Elérhető ez mindenütt, ahol a szakemberek egyúttal jó peda­gógusok is. Vagyis türelmesek az emberekhez és aprólékosan meg­magyarázzák, hogy mit miért kell így vagy úgy, ekkor, vagy akkor megcsinálni. Nálunk a szakemberek és a szövetkezeti gazdák közti jó kapcsolat is elősegítette, hogy a három év előtti 14 forint helyett 42,5 forint értéket osz­tottunk munkaegységenként. Az idén ennél mindenki többet akar. Bizonyság rá; hogy a cu­korrépa megkapta már az egyelés utáni mélykapálást, ki van egyel­ve a 160 hold cirok 80 százaléka, a 695 hold közös kukorica fele is megkapta már az első kapálást. Kerekes András elvtárstól, a végegyházi Szabadság Tsz Kos- suth-díjas elnökétől is érdeklőd­tünk a munkák menetéről. El­mondotta, hogy olyan szorgalma­san még sohasem dolgoztak az emberek, mint az idén, ezért jól elhaladtak mindennel. Május 5- ig földbe került minden mag. A 280 hold cukorrépát esetleg csak gazolni kell már. A 80 hold hagy­mát háromszor kapálták meg. Az 1200 hold kukoricából már csak két napra való kultiváto- rozás van hátra, s most kez­dik a kézi kapálást. — És a járás többi szövetkeze­tei hol tartanak a növényápolás­sal? Ezt a kérdést Kaskötő elv- társhoz, á járási főagronómushoz intéztük, aki egyik szorgalmazója volt annak, hogy most és ezután minden évben fehér asztal mellett is találkozzanak a járás mező- gazdasági szakemberei. — Az 5160 hold cukorrépát ki­egyelték, s a fele már megkapta a mélykapálást. A 15 300 hold közös kukoricából 7200 holdat ré­szesítettek gyomlalanító íogaso- lásban, 1300 holdra pedig vegy­szert permeteztek. A 720 hold napraforgóból 300 holdat kapál­tak meg, az 5200 hold cirokból 3700 holdat megsaraboltak, 1900 holdat pedig kiegyeltek. — Adnak-e segítséget egymás­nak a járás szövetkezetei a nagy munkák közepette? —A mezőgazdasági szakosztály szakemberei hetenként tájértekezleteken találkoznak a tsz-ek főagro- nómusaival, s egyik napirendi pont mindig az, hogy mely szövetkezet, milyen segítséget tud adni. Többek között a kunágotai Ber­csényi Tsz sokat segített a szom­szédos Petőfi Tsz-nek ban és a vetésben. A Lenin Tsz-ből 10 erőgép a gyarbónhegyesi Egyetértés, a szántás- kevermesi ma­négy pedig a dombegyházi Petőfi Tsz- ben dolgozott huzamosabb ideig. A kölcsönös segítségnek köszön­hető az is, hogy a sok eső elle­nére 11 ezer hold gabonából tud­tuk vegyszerrel kiirtani a gyo­mot. K. I. A mozgóboltos is készül az aratásra Hosszú évek óta járja nap mint nap a dűlőket Hutai János kardoskúti italboltvezető. Mozgó­boltja az aratás napján indul, s a cséplés befejezése után áll le. A fogatot egyik nap egyik, másik nap a másik termelőszövetkezet biztosítja. Megeri nekik, hogy az aratásban, cséplésben dolgozók kint a földeken vásárolhatják meg napi cigaretta, citrom és hűsítő ital szükségleteiket. Sokan tűt, cérnát és egyéb közszükségleti cikket is vásárolnak. A forgalom naponta 1500 forintra is kikereke- dik. — Jóval több lenne, ha a Kar­doskúti Földművesszövetkezet a nyári időszakban több palackozott sört kapna — mondja Hutai Já­nos. Már tíz éve járok a mozgó­bolttal, de tavaly annyira kevés sört kaptam, hogy egy-egy üveg­nél többet senkinek sem tudtam adni. Miután az a kevés elfogyott, amit kivihetlem, kénytelen vol­tam elkerülni az embereket, akik­nek nem tudtam megmagyarázni a kevés sör okát. Remélem, az idén nem leszek kénytelen kerülni az embereket a mozgóbolttal. Felelősségteljesebben védekezzünk a tűzveszély ellen! Nekem nem a jövőm hiányaik, hanem a múltam. A hitem! A rendelőben voltak, ahova bezárkózott inni az orvos az ün­neplés elő! az életmentő beavat­kozás után. Az asszony még so­ha nem látta ilyen feldúltalak a férjét. Megrémítette ez az él­mény, ijedelmében szerette vol­na elhárítani a családi vihart, amelyet maga támasztott sürge­tő, elégedetlenkedő viselkedésé­vel. — Én többet nem szólok bele — fogadkozott. — Bárhogyan döntesz, fejet hajtok, csak le­gyen békesség. Zsupánt még jobban felinge­relte a belenyugvó hang. — Mitől ijedtél meg? A dü­höngő bolondtól ? Mindent rám­hagysz, hogy múljon el a ro­ham?! Elegem van belőled, vedd tudomásul! Itt maradok, rohad­jak meg a sárban, de akkor sem lesz igazad! — Ne bánts — kőnyörgött az asszony. — Én már nem akarom, hogy igazam legyen. — Micsoda jóság. Micsoda le­mondás. Milyen nemes tudsz len­ni, amikor már belehajszoltál az őrlődésbe. Azt hiszed, ón nem éreztem magam áldozatnak, amikor láttam, hogy mindennap nehezebb a visszaút? Raktad aJám a tüzet, ahelyett, hogy se­gítettél volna kigyógyulni a ha- ztifnfiból. Hazudtam magam­nak, hazudtam az Játszottam a jóságos doktort, miközben vádoltam a betegei­met, hogy föl kell áldoznom értük minden reményemet. így néz ki az én híres humanizmu­som! — Igazságtalan vagy magad­hoz. — Persze. Oda vagyok a meg. hatottságtól, amiért ilyen szépen # vigasztalsz. Késő. Korábban kel­lett volna. De te megdupláztad a kétségeimet és nem tudtál örülni velem együtt annak, ami néhanapján megvigasztalt. A munkám a hideg ész kötelessé­ge lett. Gyógyítottam, éjjel-nap­pal dolgoztam, mert így erköl­csös. Az idegeim közben siste­regve égtek, mint a gyújtózsi­nór. — Ez nem te vagy, Sándor, mondd, hogy hazudsz. Nézz rám, és mondd, hogy itt akarsz ma­radni. Zsupán engedelmeskedett, az asszonyra nézett, de szólni nem tudott. Tépelődés, kínlódás lát­szott az arcán, képtelen volt fe­lelni, hiszen ellentétes érzései közt maga sem tudott igazságot tenni. Ebbe a vergődő állapotba, á tekintetekre dermedt várako­zásba robajlott bele az ajtódö- röm'oölés. Kint riadtan kiabált a háztartási alkalmazott: — Doktor úr!... Doktor úr!... (Folytatjuk) Egy évvel ezelőtt általában di­cséretben részesüljek a gépjavító állomások vezetői azért, mert 1963-ban egyik állomáson sem fordult elő jelentősebb kárt oko­zó tűzeset. Nem akarjuk azt állí­tani, hogy a dicséret a fejükbe szállt, azonban az elmúlt évben már megszaporodtak a tűzesetek megyénk gépjavító állomásain. Tavaly július közepén kigyulladt a Mezőkovácsházi Gépjavító Ál­lomás egyik arató-cséplőgépe a medgyesegyházi Béke Tsz őszi- árpa-tábláján. A tüzet az okozta, hogy a gép kezelője nem tisztítot­ta meg a gépet a ráragadt hulla­déktól, s az meggyulladt a motor- test hevülése következtében. Ez­zel csaknem egyidőbem a Sarkadi Gépjavító Állomás egyik cséplő­gépjének dobjába fémanyag ke­rült, amely a súrlódás következté­ben felihevtilt. s a tűz martaléka lett a cséplőgép, az elevátor. 80 mázsa szalma és húsz mázsa törek. A megyében ez évben előfordult tűzkár 30 százalékát teszi ki az a tűzeset, amely február 16-án a Dévaványai Gépjavító Állomás kombájnjavító és asztalos műhe­lyét, továbbá raktárát és raktár­irodáját magába foglaló épületben —------------------; történt. A tűznek 103 869 forint j érték esett áldozatul. Ennek és a embereknek. I többi tűzesetnek is meg lehet magyarázni az okát, azonban a tény és való az, hogy egyes gépjavító állomásokon — az egy­más után megjelenő rendeletek, ellenőrzések és figyelmeztetések ellenére sem tettek meg még min­den óvintézkedést a tűzesetek el­kerülésére. Többek között a déva­ványai, a körösladányi és a Me­zőkovácsházi Gépjavító Állomás sem jelentette a tűzrendészet i ha­tóságoknak a műhelyekben ko­rábban alkalmazott fűtőberende­zések és technológiai folyamatok megváltoztatását. Dévaványán ép­pen a megváltoztatott központi fűtőberendezés sugárzó hője okoz­ta a tüzet. Jó néhány gépjavító állomáson nem jelölték ki a tűzrendészet! megbízottakat, ahol kijelölték, ott sem látják el őket rendszere­sen instrukciókkal, s nem szá­moltatják be őket végzett mun­kájukról. A Gyulai Gépjavító Ál­lomáson csak papíron szerepel a tűzrendészet! bizottság: bizonyság erre. hogy tagjai között olyan em­ber is szerepel, aki már régebb óta nem dolgozik a javítóállomá- son. A követelményeknek megfe­lelően jóformán csak a kétegyházi és az Orosházi Gépjavító Állomá­son működik a tűzrendészet! bi­zottság. Az úgynevezett létesítmé­nyi tűzoltóság pedig az orosházi, a szarvasi, a sarkad) és a Körös­ladányi Gépjavító Állomáson mű­ködik megfelelően. A békési és a Mezőkovácshazi Gépjavító Állomá­son csak nemrégiben szervezték meg az önkéntes tűzoltóságot. A békéscsabai és a Dévaványai Gép­javító Állomáson ugyan már ko­rábban megszervezték, csupán ki­képzésükre és működésükre nem fordítottak megfelelő gondot. A körösladányi. a Dévaványai Gépjavító Állomáson és a Szarva­A2 műanyagíormázó gép Az Orosházi Vasipari Ktsz-ben, amikor felvételünk készült, .Modzsar István ifjúmunkás a 209. műanyagformázc gép fú- tőkocsijáf szerelte. si Gépjavító Állomás kondorosi üzemegységeben mindezideig meg nem oldották meg a tartalék ol­tóvízkészlet biztosi iá sát sem. A békéscsabai, a dévaványai és a Körösladányi Gépjavító Állomá­son és üzemegységeikben kevés gondot fordítanak az üzemanyag- tároió helyek tisztántartására és gyomtalanítására. A Mezökovács- házi Gépjavító Állomáson az üzemar.yagtároló- telepek annyira zsúfoltak, hogy a tárolón kívül is tartanak üzemanyagot. Mondani sem kell, hogy az ilyen hanyagság jelentős tűzveszély forrása lehet. Ugyancsak robbanást, tüzet idéz­het elő az, hogy például a Gyulai Gépjavító Állomáson nyílt tüze­lésű fűtőberendezés mellett oldják meg a gépek festését. A Gyulai Gépjavító Állomáson szabálytala­nul üzemeltetik a hegesztéshez szükséges gázfejlesztő berendezést, a Mezőkovácshazi Gépállomás medgyesegyházi üzemegységeben pedig az akkumulátortöltő helyi­ség nem felel meg az előírásoknak. A Körösladányi Gépjavító Állo­máson, de másutt is gyakori, hogy a dolgozók tűzveszélyes munka végzése közben, vagyis éghető és könnyen gyulladó anyagok között dohányoznak. A gépjavító állomások minde­gyike rendelkezik már a kezdeti tüzek oltásához szükséges felsze­relésekkel, készülékekkel. Általá­ban rendszeresen ellenőrzik, kar­bantartják és ki is javítják ezeket a felszereléseket. Előfordul azon­ban, hogy egy-egy felszerelést el­visznek az előírt helyről, s a pót­lásáról nem gondoskodnak. Töb­bek között a Mezőberényi Gépja­vító Állomáson hiányos a kézi fecskendő és tartozékainak kar­bantartása, a Dévaványai Gépja­vító Állomáson pedig nem szabvá­nyosan helyezték el a kézi tűzoltó­készüléket. Az idén a nyári betakaritasi munkában a gépjavító állomások kevesebb erőgépje vesz részt. Azonban már a termelőszövetke­zetek erőgépeinek javítása köz­ben sem, különösen a kombájnok és a cséplőgépek üzemeltetése közben sem szabad megfeledkez­niük a tűzrendészeti követelmé­nyekről. Arról, hogy a gabona és a szalma betakarítása lehetőleg veszteségmentesen történjen. A most kezdődő gépszemléik alkal­mával ellenőrizzék a gépjavító állomásokon is és a szövetkezetek­ben is a tűzrendészeti utasítások­ban rögzített követelmények meg­valósítását. Ne feledjék egy pil- ( lanatra sem, hogy mind a gépja- I vító állomásokon, mind a terme- I lőszövetkezetekben levő értékek egyben a népgazdaság tulajdonát is képezik, s az abban keletkezett kár megakadályozása közös fele­lősség és közös éirdek.

Next

/
Thumbnails
Contents