Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
WMíS. június 4. 5 Péntek Emlékezetes úttörőavatás Gádoroson Könyveket ajándékozott a csapatnak a Budapesti Kossuth Nyomda Július 3-án nyit gyulai várszínház Május utolsó vasárnapján Gádoroson is megtartották a már hagyományos úttöróavatást. Körülbelül 600 pajtás sorakozott fel az ünnepségre, amelyen megjelentek a párt, a tanács, a szülőt munka- közösségek vezetői és a Budapesti Kossuth Nyomda képviselői is. Közel száz kisdobost avattak úttörővé, s a fogadalomtétel utón az elnökség tagjai és az avatószülők kötötték fel a nyakkendőt a meghatódott gyermekek nyakára. Eredményes munkája jutalmaként úttörőkitüntetésben részesítettek több pajtást. A Fecske őrs tagjai például csillebérci táborozáson vesznek részt ifi-vezetőikkel. Sok értékes könyvet osztottak ki jutalomként a pajtások között. A községi tanács a kimagasló társadalmi munkáéit oklevéllel tüntette ki a kisdobosokat és a csapatot is. A gyermekek örömét növelte, hogy a tanács gyermeknapi meglepetésként átadta a minted 15 ezer forintos költséggel készített játszóteret, amelyet az ünnepség után az úttörők és kisdobosok birtokukba is vettek. A Kossuth Nyomda ugyancsak meglepetéssel szolgált, mert több mint 86 könyvet ajándékozott az úttörőkönyvtárnak, összesen mintegy kétezer forintos értékben. A délutáni ünnepséget a szülői munkaközösség rendezte, s a pajtások vidám versenyeken szórakoztak, s igen nagy keletje volt a különböző édességeknek. H. J. Növelik a múanyagpapucs-exportot A Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz az idén 150 ezer pár műanyagpapucsot készít, melynek értéke meghaladja a 10 millió forintot. Ebből 90 ezer párat a bel-. 60 ezret pedig a külkereskedelem vesz át. A szövetkezet vezetősége arra törekszik, hogy jövőre az exportmennyiséget növelje és legalább 50—50 százalékos arányt alakítson, ki. A tervező részleg hatvan modellt készített. Ebből a külkereskedelem 21-et elfogadott. A ktsz ezzel már az 1966. évi munkaellátottságot is biztosítja. Cseppet sem érezzük közhelynek a ,.csemege" kifejezést, mikor kijelentjük, hogy a gyulai várszínház múlt évi megnyitója és működése megyénkben, sőt az egész országban igazi kulturális csemege volt. A kitűnő kezdeményezés általános érdeklődésre talált. Akár a gondolat felvetőire, akár a megvalósítókra gondolunk, mindenképpen a legőszintébb elismeréssel oselekedjük. A múlt nyári gyulai eset ugyanis nem csekélység. A Körösök mentén is megtört a varázs végre és a drámajátszás szempontjából eddig holtidénynek elkönyvelt kánikulai hónapokban, a vár adta hűs, romantikus környezetben estéről estére telt ház tapsolt a Miszlai István által rendezett darabnak, Vidor Hugo: Hernani című drámájának, s a színészeknek. Az eseményre méltán figyelt fel a sajtó, a rádió, sőt a televízió is, és az újszerűnek a vonzásától csábít- tatva nemcsak a helyi közönség mozdult meg, hanem más tájakról is felkerekedtek a színházraLAJOS BÁCSI — Torodkón, ahol bivalyok húzzak a hazat, ifjú ripacs koromban — kezdi Szilágyi Lajos bácsi visszaemlékezéseit. Hátradől a széken japános házikabátjában, amit ezelőtt a Lampionok ünnepe című darabban, mint Yamamoto viselt három felvonáson keresztül. Akkor tolókocsiban ült a második világháború atombombájától sérült, sebzett lelkű tragikus alakjával. Hátradől a székén a 70. életévét ünneplő Lajos bácsi, napbarnított arccal, hófehér hajjal, s jellegzetes baritonján egészséges nevetést hallat. — Torockón, kezdő ripacs koromban Császár katonái címmel osztrák—'magyar monarchista darabot játszottunk, amelyben én voltam Szed'lacsek, az áruló. Lényege az, hogy a magyar tisztek berúgatják Szedlacseket, hátha elszánja magát, és bebizonyosodik, hogy valóban ő az áruló. A kosztümömmel nem voltam megelégedve. Gondoltam, miért ne legyek én elegáns, ha már áruló vagyok. Elmentem a község előkelőségeihez, legelőször is a patikushoz, mert megtudtam, hogy van neki valamilyen egyenruhája. Ott aztán megkínáltak jó Kü- küllő-mellékivel. Úgyhogy a végén alig értem oda az előadásra. És aztán Saedlacsék — elneveti magát Lajos bácsi. *■— És Szedlacsek? — Annak le kell rántani az asztalt, amikor már teljesen eláztatják. Nekem sikerült annyira, hogy az összes kellék pozdorjává tört. — Ez csakugyan be van rúgva! — szólt megütközve hangosan a bátyám. Mondanom sem kell. igen nagy sikert arattam: levonták félhavi gázsimat. Elevenednek az emlékek. Lajos bácsi beleéli magát, s nagy szókincsével egymás után valósággal megjeleníti az epizódokat. — Nagyapám a Vígszínház főszabásza volt. Szüleim színészek, bátyám pedig úgynevezett daltársulati igazgató. Ezek a daltársulatok a vidéki színjátszás harmadik vonalát jelentették. Jómagam később megismerkedtem a színpadtechnikával, s igen büszke vagyok rá, hogy dr. Janovics Jenőhöz kerültem a Kolozsvári Magyar Színházhoz, amely — ahogy mi mondtuk akkoriban a színházat — a szép szót képviselte. Dr. Janovics nagyon nagy tudású ember volt. Számtalan nagy szerep fémjelzi nevét: Biberach, Mefisztó és sorolhatnám a sok nagy intrikus szerepet. De olyan volt ő az életben is: ahol csak lehetett, megtréfált bennünket. Rendkívüli bla- zírt arcáról sohasem tudtuk leolvasni, mit gondol. Egy-egy jól sikerült ugratása után befelé nevetett. Lajos bácsi csöndes, finom mo- soiyú felesége közbebólintgat. Egy-egy megjegyzésével segíti kihalászni az emlékek mély kútjá- ból az elmerült mozaikkockákat. — Gyulán ismerkedtünk meg. Itt volt katona 1914-ben a férjem, aztán összeházasodtunk. Ekkor máir Janovics igazgató úrnál volt műszaki felügyelő. Nagyon szerették. mert mindig pontos volt. 1923-ban pedig a román operaház műszaki felügyelője lett, 1943- bam került nyugdíjba. Most Lajos bácsi bólogat igenlően. — 1945 óta élünk Gyulán. Természetesen nem tudtam szabadulni a színpadtól. Vári Feri, aki ma ismert zeneszerző, s a közelmúltban vendégszerepeit Gyulán a műveivel, akkoriban kezdte bontogatni szárnyát, s összejöttünk. Én közben cséplőgépnél dolgoztam, meg télen disznót vágtam. Szerették a kolbász-készítményeimet. Szóval összetalálkoztunk Vári Ferivel, aki Daróczy László nevű barátjával operettet csinált Mariann hercegnő címmel. Előadtuk jó műkedvelőkkel. Én voltam a bariton. — De még milyen jó bariton — villan meg a mosoly felesége öregségében is szép arcán. — Szóval, néztem a partitúrát s ezt mondtam Vári Ferinek, miközben dúdolgattam a dallamot: „Szép, szép, de nem úgy készült ez az operett, hogy a nyolc hangjegyet beletetted egy kalapba, és egy bekötött szemű kislány mindig kihúzott egyet; te pedig le- kottáztad? Mert szép, szép ez az operett, de mintha én valahol már hallottam volna”. Persze, azért nagy sikerünk volt, s Vári Feri azóta már ismert, modern, eredeti zenekomponista. Szilágyi Lajos bácsi is országszerte ismert. Vaszy Viktor hívta 1945-ben, ő Gyulán maradt. Nélkülözhetetlen a munkája. Nem is azért az 506 forintért csinálja, amit a nyugdíjasok kaphatnak, hanem a színpad szeretetéért. 1958-ban a nagy gyulai Brtkel- találkozóra igénybe vették színpadtechnikai, ismereteit. A szép környezetben álló szabadtéri színpad műszaki munkálatainál éjt nappallá téve dolgozott, veszekedett, hogy minél szebb, minél célszerűbb legyen a felszerelés, s minél jobban sikerüljön az Erkel- ünnepség. Talán sokan nem is tudják, hogy a békéscsabai szabadtéri színpad műszaki tervezéséhez is meghívták mint szakértőt. — Hát bizony ez elég nagy gondot. okozott, kevés volt rá a pénz. De hát azért úgy érzem, a lehetőségekhez képest sikerült olyan színpadot csinálnunk, amely kielégíti az igényeket. — Elneveti magát: -— Kezdő ripacs koromban petróleum lámpával „rivaldáz- tunk”. Ha lejjebb ment a lángja, mindig az a színész csavarta fel, aki legközelebb állt hozzá. Hát előfordult bizony, hogy elaludt, de a közönség szép türelmesen megvárta, míg kihűlt a lámpaüveg, hogy levehettük, amíg gyújtót kotorásztunk elő. Ez nem törte meg az előadás folytonosságát. • Szóval, mondom, igen jó a világítása a csabai szabadtéri színpadnak a maga fényíüggönyös megoldásával. Lajos bácsit legutóbb a gyulai Erkel Diákünnepeken láttam. Kábelt göngyölített, mikrofont szeréit, zongorát taszított, idegeskedett, hófehér hajával, barna piros arcával, villogó szemüvegével ott volt: fogta, összetartotta a kulisz- szák mögötti népséget. Így mondhatnánk: élt a hetvenéves Lajos bácsi. Éljen is még sokáig és minden ember, aki ilyen. Ternyák Ferenc jongó és eredetiséget kedvelő emberek. A meglepő siker magától értetődővé tette a folytatást, azt, hogy az 1964-beli 10 előadást idén újabbak kövessék. Július 3-án — most már hagyományként — ismét Xennen lobognak majd a gyulai vár fokán az ünnepi zászlók, felharsannak a vendégsereget üdvözlő harsonák, s eldördül az első előadás kezdetét jelző mozsár- ágyú. • Közelebbi tudnivalókért minap ellátogattunk a csabai Jókai Színházba, ahol Vas Károly igazgató és Miszlai István rendező készséggel szolgáltak felvilágosítással. Az előző évi sikeren felbuzdulva — mondták — az idei nyárra is színházzá alakítottuk a gyulai várat. Sárközi György: Dózsa című drámája lesz műsoron. Az előadások száma az 1964. évi tízzel szemben most 15 lesz. Már az úgynevezett állító próbáknál tartunk. A szereposztás kitűnő! Csupa elsővonalbeli színész. Szirtes Ádám Jászai Mari-díjas, a budapesti Nemzeti Színház művésze — akit annakidején a Talpalatnyi íöld című filmben ismert meg kivételes emberábrázoló tehetségéről a közönség —, ő alakítja Dór zsa Györgyöt. Dózsa Gergely szerepében Szabó Gyula Jászai-di- jas, a budapesti Thália Színház tagja lép a nézők elé. Kátay Endre (Szegedi Nemzeti Színházi), aki ugyancsak Jászai-díjas, és aki már számtalanszor szerepelt Békés megyében, Bakócz Tamás figuráját kelti életre. Nagybetű Lőrincnek, a ceglédi papnak megszemélyesítését a Pécsi Színház ismert karakterszínésze, a Jászai- díjas Iványi József vállalta. Megyénk színházkedvelői őt is jól !«nerik, hiszen pályáját Békéscsabán kezdte. A Jókai Színház társulatából a Jászai-díjas Stefanik Irén Csáky Katát alakítja, Szo- boszlai Sándor Szapolyait — másik ismert történelmi nevén: Zápolya Jánost. F. Nagy Imre II. Ulászló, Körösztös István pedig Csáky csanádi püspök figurájá ban lép a gyulai deszkákra. A darab szerzője, Sárközi György, húsz esztendeje halott. A nácik egyik koncentrációs táborában pusztult el 1945-ben. A magyar vers- és drámairodalom kitűnő költőt, írót és termékeny műfordítót vesztett általa. A nagy magyar jobbágyforradalomról írt Dózsa-drámaja erőteljes állásfoglalás és tiltakozás volt a íasizáló- dó hazai állapotok ellen. Az alkotás heűytörténeti érdekessége, hogy Dózsa hadai Temesvárnak tartva, Ceglédről jövet, Túron és Békésen át érkeztek a gyulai vár alá. Sárközi ötfelvonásos drámájából három felvonás a várban játszódik. Befejezésként feltétlenül szót kell ejteni a rendezés munkájáról. — A színrevitelt aprólékos kötés helytörténeti vizsgálódások előzték meg. Ugyancsak gonddal történt a szereposztás is, hogy a darálj minden figurája a legjobb jellemábrázolásban kerülhessen színre. A statisztálást, csakúgy, mint a múlt évben, a gyulai Erkt ', Gimnázium diákjai vállalták. Ok lesznek a jobbágyok, katonák, tömeg. Dalkarként az Erkel Művészegyüttes férfikara szerepel. A rendezőnek nincs irigylésre méltó dolga, hiszen száznál több személy egybehangolt mozgatását kell maradéktalanul megvalósítania a színen. Schaffer Judit méltó biztosítéka annak, hogy kifejező, korhű jelmezekben lépnek a darab szereplői a közönség elé. Az eredeti környezetet kiegészítő díszletek művészi megoldásában sincs hiba. hiszen Suki Antal tervezései. A múlt évihez hasonlóan, idén is megvalósul mindaz a látványosság, amit a várszínpadi környezet szinte megkövetel. A bástyán őrség váltja egymást, a közönséget harsonaszóval, szertartásosan fogadják majd a felvonó- hídnál minden este. Huszár Rezső Percenként 120-al többen vagyunk Az ENSZ statisztikai adatai szerint bolygónk lakossága minden percben csaknem 120 tővel gyarapodik. Az emberiség történetében ez a lakosság legnagyobb mérvű hivatalosan regisztrált növekedése. A Föld lakossága évente csaknem 63 millióval szaporodik. Jelenleg körülbelül 3,3 milliárd ember él a Földön; évente 119 millió születik és 56 millió hal meg. A legnagyobb szaporulat a latin-amerikai országokban figyelhető meg. A nemrég felszabadult országok közül a legnagyobb szaporodási arányszámot (5,1) Mauritániában regisztrálták. Ez az arányszám É&zak-Amerikában 1,6, Európában pedig 0,9. A legközelebbi negyven esztendőben a Föld lakossága a jelek szerint megkétszereződik, a XXI. század elejére pedig eléri a hat- milliárdot. Író—olvasó-találkozó Dévaványán Június 2-án a dévaványai gimnázium hatvan tanulójával találkozott négy Békéscsabán élő író: Bencsik Máté, Huszáráé Sándor Magda, Sass Ervin és Cj Rezső. A gimnázium diákjai meleg szeretettel és nagy érdeklődéssel fogadták a vendé- i geket, akik munkásságukról, életükről beszéltek majd műveikből olvastak fel részleteket. A találkozó végeztével a vendégek és vendéglátók elhatározták, hogy ősszel a gimnázium KISZ-szervezetének egyik klub- I délutánján újból találkoznak.