Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-03 / 129. szám
1965. június 3. 6 Csütörtök Hogyan „készül” a hideg? Ha a hideget csupán az élelmiszertartósításban hasznosíthat, nénik, akkor is elegendő lenne, hogy elismerjük óriási jelentősészívó hatást fejt ki az elgőzölög- tető feletti térben (lásd a mellékelt rajzot). A nyomás csökkenésével a hűtőfolyadék párologni Szabályozó vezeték Kondenzátor Olaj! Kompresszor A villamos hűtőszekrény egyszerűsített elrendezése. gét. De más területen ugyancsak sok hasznot hajt az embernek például az iparban, a gyógyászatban, a tudományos kutatásokban. A háztartásokba napról napra nagyobb számban bevonuló hűtő- szekrények egy közös fizikai jelenség alapján, de kétféle szerkezeti megoldás szerint működnek. A fizikai jelenség lényege: a folyadékok elpárolgásakor (forrásakor) a környezetükből hő vonódik el. Vannak folyadékok (cseppfolyósított gázok), amelyek már a szabad levegőn nyomban forrni kezdenek, hirtelen elpárolognak. Ezek alkalmasak a mesterséges hideg előállítására. A gőzök nyomás hatására újra cseppfolyósíthatok, így a folyamat a végtelenségig ismételhető. Leggyakrabban használt két hűtőanyag: az ammóniagáz és a freon. A hűtőfolyadékot természetesen nem hagyhatjuk elpárologni a környezetbe, hanem zárt rendszerben keringettetjük. Az ún. kompresszoros hűtőgépekben a szívó- nyomó hatást egyaránt kifejtő légsűrítő teszi gyorsabbá és intenzivebbé a körfolyamat lejátszódását. Ha a kompresszor megindul, (forrni) kezd és elvonja a meleget a hűtőszekrényből. Az elszívott gázt a kompresszor összenyomja és a kondenzátorba továbbítja, ahol az ismét folyékony halmazállapotba kerül. A kapilláris csövön át megtett út után ismét az elgőzölögtetőbe kerül, hogy végtelen körforgását folytathassa. Lényegében hasonló elven működik az ún. abszorpciós hűtő- szekrény is, amelyben nincs kompresszor és motor, hanem melegítéssel gyorsítják a hűtőfolyadék párolgását, a hőelvonás folyamatát. A hűtőfolyadék ennél rendszerint ammóniagáz .vizes oldata. A két hűtőrendszert összeha sonlítva megállapítható: az utóbbiban nincs mozgó-forgó alkatrész, így az élettartama elméletileg korlátlan. Másik előnye, hogy zajtalan a működése. Viszont — a kompresszoros hűtőszekrénnyel szemben — az áramfogyasztása valamivel nagyobb. Az abszorpciós hűtőszekrény ott is üzemeltethető, ahol nincs elektromos áram, hiszen a hőfejlesztéshez petróleum vagy butángáz éppúgy használható, mint akár napenergia, vagy a föld alatti vizek hője. Az ipari és kereskedelmi hűtőmélyhűtő berendezések ugyanilyen elvek alapján működnek, legfeljebb a teljesítményük sok- szorozódik meg a konstrukció szerint. Az igen alacsony hőfokok előállítására több fokozatú komp- resszorrendszerefcet használnak, a háztartási hűtőszekrényekhez képest szokatlanul nagyméretekben. A már említett rendkívül sokrétű hidegigény között most csak egyet emelnénk ki: az utóbbi évtizedekben nagy jelentőségre szert tett levegőkondicionálást. A „mesterséges éghajlat” az ipari (finommechanikai ipar, textilipar, robbanóanyag ipar stb.) üzemekben ma már éppúgy követelmény, mint ahogy forró éghajlatú vidékeken elviselhetőbbé teszi az életet a kapcsolóval beállítható hőfok. Ehhez és még sok más célra egyre több hidegre van szüksége a világnak. Blahó István Óriásdaruk Lengyelországban A KGST-országok között Lengyelország egyike azoknak, amelyek a legtöbb építési szerelődarut készítik. Elsősorban a szczecini „Famabud" Építőipari Gépgyárban állítják elő ezeket. A gyár terméked elkerülnek Csehszlovákiába, Bulgáriába, Romáffl- ába, az NDK-ba, ezenkívül Európa és Ázsia számos országába. Legnépszerűbbek a 45 tonnáméA Budapesti Nemzetközi Vásáron láttuk teres ZB—15 jelzésű szerelöda- ruk. Az elmúlt 10 évben az eredetinek harmadrészére esett az az acélmennyiség, amely egy ilyen szerelődaru előállításához szükséges. Ugyanakkor jelentősen növekedett a gép kihasználási, értéke. A daruk kiváló minőségét bizonyítja az a „mutatvány” is, amelyet egy 120 tonnaméteres kolosz- szussal végeztek. A daru karjára 8 tonna teher volt akasztva és az nyugodtan közeledett egy beton- alapion fekvő zsebórához és finoman lekattintotta az óra nyitott fedelét. A daru eredeti rendeltetése a a nagypaneles házépítés, de jól beválik építőanyag szállításnál, könnyebb acélszerkezetek és ipari berendezések szerelésénél is. A lengyel építőipar terve, hogy modem konstrukciójú, újtípusú, gépkocsira épített szerelődarukat állítson elő. mnyü bőrök, hajlékony kidolgozás, gömbölyűdé orr — ez az uralkodó. «sr»Ti mwi FVl/M|Yf%4P6 Riói kaland A filmet eredeti színhelyeken, Párizsban, Rio de Janeiróban és Brazíliában forgatják. Hősét a nemzetközi hírű francia színész: Jean-Paul Belmondo alakítja, földön, tengeren és a levegőben száguldva egyik kalandból a másikba. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság és a Brigád mozi június 3—9-ig.) A színház műsora Június 3-án, este fél 8-kor Gyomán: A NEMZET CSALOGÁNYA Június 3-ián, este fél 8-kor Felsőnyomáson: CSALÁDI KÖR JÜNIUS 3. Békési Bástya: Déltől hajnalig. Békéscsabai Brigád: Riói kaland. Békéscsabai Szabadság: Riói kaland. Békéscsabai Terv: Bemutatom Baluje- vet. Gyulai Petőfi: Cselszövők gyűrűjében. Mezőkovácsházi Vörös Október: Komédia a kilinccsel. Orosházi Partizán: Ki volt dir. Sorge? Sarkadi Petőfi: A halál ösvényein. Szarvasi Táncsics: Egy ember ára. Szeghalmi Ady: Egy nyáron át táncolt. A tv műsora JÜNIUS 3-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN 9.45 Műsorismertetés. 9.46 Lövés a ködben. Magyarul beszélő szovjet film. 11.10 Tv-béibi (isim.). 11.25 Oszlik a köd... A Televízió riport filmje (isim.). 16.36—17.35 Iskola-tv. 17.50 Műsorismertetés. Hírek. 18.05 A Magyar Hirdető műsora. 18.i5 Levél Tanganyikából. Dr. Szunyoghy János beszámolója. 18.25 Falusi dolgokról. Kékesdi Gyula jegyzete. 18.30 Anyagbörze. Riportműsor. 18.45 A jövő hét műsora. 18.55 Telesport. 19.20 Cicavízió. A tócsa. Bábjelenet (is<m.). 19.30 Tv-híradó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 Ha egyszer húsz év múlva... Magyar film. (14 éven felülieknek.) 21.35 A tv könyvesboltjában. Az Ünnepi Könyvhét néhány jelentős könyvújdonságáról. 22.05 Tv-híradó — 2. kiadás. Panasz... Panaszkodnak a betegek. Ez magában véve nem szokatlan, hiszen fél gyógyulás, ha egy beteg a saját bajáról beszélhet. Csakhogy Békéscsaba I. és VI. kerületének betegei nem közvetlenül a saját bajaikról panaszkodnak, hanem a közös fájdalmukról, hogy már fél év óta a legmesszebb fekvő utcákból is a Szabadság térre kell jönniük, mert egyetlen helyiségben rendel mindkét kerület körzeti orvosa. Még ez is — kényszermegoldásként — „elmenne” valahogy, de sajnos, az itteni váróterem olyan kicsi, hogy az a hatvan-nyolcvan beteg (esetenként jóval több is) aki nap mint nap felkeresi az orvost, kénytelen állva vagy az udvaron, lépcső- házban sétálni, ameddig rá kerül a sor. A rendelési idők egymásba „átmennek” és sokszor az is zavart okoz, hogy például Ká_ das doktor betegei dr. Kovácsra várnak, vagy fordítva. A vizsgálatok is sok esetben „átnyúlnak egymáson”. A panaszok rövid tartalma a következő: a városi tanács intézkedjen, hogy a népes VI. kerületnek újra legyen saját körzeti rendelője. Mint ahogyan saját betegei is vannak. Hazai gyomirtószerek és a talaj mikroorganizmusa Magyar kutatók a soproni erdészeti egyetemen a gyomirtószerek hatását vizsgálták, különös tekintettel a talajban élő mikroorganizmusokra. Ezek a vegyszerek elsősorban gyökérmérgek, s alkalmazásuk során közvetlen érintkezésbe kerülnek a talajban élő szervezetekkel. Jól tudjuk, hogy a talajban élő baktériumok, egysejtű állatok tevékenysége, életfolyamatai teszik „élővé” a talajt. Ezek szabályozzák a nitrogénellátást, befolyásolják a talaj termék enységét, szerepük tehát igen jelentős és így nagyon lényeges annak megállapítása, hogy például a gyomirtoszerek alkalmazásával nem okozunk-e nagyobb kárt a talaj mikroszerveze- teinek esetleges elpusztításával, mint amennyi hasznot a gyomok kiirtása jelent. A gyomirtószerek hatását nem egyszer vizsgálták már — de mindeddig szabadtéri kísérletekkel. Ezzel pedig annyi külső tényező ellenőrizhetetlen hatását kellett volna figyelembe venni, hogy ily módon érdemleges eredmény nem születhetett. A magyar kutatók azért nem a szabadban, hanem laboratóriumban vizsgálták a nálunk használt Hungazin PK és Hungazin DT gyomirtókat. (Az első hatóanyaga a svájci Atrazinnak, a másodiké a svájci Simazin- nak magyar gyártmányú megfelelője.) A gyakorlatban használt töménység tízszeresét, sőt százszorosát is alkalmazták kísérleteiknél a magyar kutatók és- kiderült: a mikrofauna — ostoros egysejtűek, amőbák, csillósok, fonálférgek, kerekesiérgek, medveállatocskák — fejlődését, életét a gyomirtószerek nem befolyásolják, sőt ese. tenként még fokozták is életmű, ködésüket. Tehát a magyar gyomirtószerek a talaj élővilágára nem károsak. (K. I.)
