Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
IWő. június 27, 3 Vasárnap Rekordtermés borsóból Felkészültek a kender vágására is a békéscsabai tsz-ek A békéscsabai termelőszövetkezetek az aratás-cséplésre való felkészülés mellett jól felkészültek más termények betakarítására, is. A borsó cséplését elsőnek a Szabadság Termelőszövetkezetben kezdték meg két géppel. Ebben a szövetkezetben van a legtöbb borsó, mintegy 200 hold. Szakaszosan vetették, így folyamatosan tudják betakarítani, s előreláthatólag az aratás megkezdéséig be is fejezik ezt a munkát. A Lenin és a Május 1 Termelőszövetkezetben is csépelik már a borsót egy-egy géppel. Általában igen jó termést takarítanak be, holdanként 9—10 mázsát. A legjobb eredményt a Május 1 Tsz-ben érték el, az expressz borsóból rekordtermést takarítottak be holdanként, átlagosan 17 mázsát. Felkészültek a kender aratására is. összesein 302 holdon termelnek ebből az idén, s a betakarításhoz három kendervágó kombájn áll rendelkezésre. A termelőszövetkezetek vezetői ellenőrizték a gépek javítását és üzemképességét. Hegy a gépek kapacitását maximálisan kihasználják, elhatározták, hogy nyújtott műszakban dolgoznak. Összefogással 100 ezer forint értéket mentettek meg a pusztulástól Gyomán A gyomai Alkotmány Termelő- szövetkezet kertészete a Körös hullámterében van, ahol a talaj kitűnő adottságú s így bő termést ad a kertészetnek. Az, utóbbi időkben azonban a Körös erősen megáradt s a kertészetet veszély fenyegette. Egyre nagyobb területeket öntött el a víz. A tsz vezetősége és Marton István főkertész elhatározta, hogy megmentik a már szedésre alkalmas zöldárut. Az elhatározást megbeszélték a szövetkezet férfi tagjaival, akik egyöntetűen vállalták, hogy gátat építenek s ezzel útját állják a víznek. Munkájukat a gépkezelők is segítették, akik gépeikkel hordták a földet. A megfeszített munka nem veszett kárba, s így sikerült mintegy 100 ezer forint értékű konyhakerti növényt megmenteni. Az összefogás szép példáját bizonyították az Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai. özv. Kádár Lajosné Szántóverseny Eleken A gyulai járási tanács mezőgazdasági osztálya a hagyományokhoz híven az idén is megrendezi a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az erdőgazdaság traktorosai részére a járási, illetve városi szántóversenyt. A vetélkedőre július 11-ón Elek halágyán hatályosultak Békés megyében és bizonyos tendenciák már megfigyelhetők-e. Az eddigi vizsgálatok adatai szerint megállapítható, hogy a módosítás egyik célja az voflt, hogy megfelelő eszközt adjon a vezetés kezébe a munka helyes megszervezéséhez és a szilárdabb munkafegyelem megteremtéséhez. Ezt a célt a jogszabályok helyes végrehajtásával — egy-két kirívó törvénysértéstől eltekintve — helyesen biztosították a gazdasági vezetők. Kifogásolható azonban az, hogy a dolgozók nem ismerik eléggé a Munka Törvénykönyve módosító rendelkezéseit, különösen azokat a rendelkezéseket, amelyekben a nevelő jelleg jut kifejezésre, és amely rendelkezések módot adnak a fegyelmezetté vált dolgozók esetében a korábbi magatartásuk miatti hátrányos helyzet megszüntetésére. Így pl. nagyon sok vállalat, intézmény, szerv nem hajtotta végre, illetve nem tudatosította a dolgozókkal az Mt. V. 30,C. §-ában foglalt azon rendelkezést, mely szerint a dolgozók két évi, illetve 3 évi folyamatos munkaviszony elérése esetén kérhetik minden korábban figyelembe nem vett, munkaviszonyban töltött idejük beszámítását. Ez a beszámítás pedig a dolgozóknak több szabadságot, több pihenési lehetőséget és sok esetben a jubileumi jutalom kifizetését is lehetővé tenné. Amíg a korábbi rendelkezések esetében a jubileumi jutalom kifizetéséJ rábam kerül sor, melyen- mintegy 30—35 traktoros vesz részt A járási tanács öt díjat tűzött ki, s az első helyezettek értékes ajándéktárgyat kapnak. Ezenkívül lesz egy ifjúsági díj is, amelyet a legjobb kiszes traktoros kap. re csak kivételes esetben került sor, a módosítás után még azoknak a dolgozóknak is lehetősége nyílik a jubileumi jutalom elnyerésére, akik korábban önkényesen kiléptek, vagy fegyelmileg bocsátották el, avagy munkaviszonyuk bírói ítélet következményeként szűnt meg. Nem ismerik eléggé a dolgozók a fegyelmi és az anyagi felelősség új szabályait, a munkaügyi viták elintézésének törvényes útját sesrn. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, és az egyes megye- bizottságok oktató tevékenységet leszámítva, igen kevés vállalati igazgató, vállalati jogász, hivatal- vezető tartott jogi előadást. Nem ismertették azokat az új szabályokat sem, amelyek a munkaviszony megszüntetésére vonatkoznak. A dolgozók nagy része még ma sem tudja, hogy az új szabályozás a dolgozó stabilizálását nem a felmondásnak az igazgatói hozzájárulásához kötésével kívánja biztosítani, hanem elsősorban azzal, hogy a dolgozó helyzete, a munkaviszonyhoz fűződő jogokban való részesedés szempontjából különbséget tesz az azonos vállalatnál hosszabb ideje dolgozó és az új dolgozó között, és ezen túlmenően hátrányosabban bírálja el a gyakori munkahelyváltoztatókat, a munka-helyüket szabályszerű felmondás nélkül elhagyókat. ^égül szeretnék rámutatni arra, hogy nagy veszély rejlik abban, hogy a munkaügyi törvénysértések elleni küzdelem Méhány nappal az aratás előtt a gépek műszaki állapotáról, a betakarítás szervezettségéről és a nyári talajmunka előkészítéséről — Varga Lajos főagronómus nyilatkozata — A paraszti tudomány szerint Péter-Pálkor felszakad a búza I gyökere, penghet a kasza, elkez- ídődhet az aratás. Az idén, mivel az őszi búza vetésével megkés- I tünk, Péter-Páli aratásra csak szórványosan számolhatunk. A gabonák, különösen a magasabb fekvésű táblákon ezekben a na- ; pókban szűkülnek. Gabonaveté- I seink a sok eső miatt (ebben az ! évben havonta átlagosan mintegy I 60—70 milliméter csapadék hul- | lőtt) megdőltek. A felázott talaj, a korábbi éveknél fejlettebb nö- vértyzet, a vegyszerezés elmaradása miatt nehéz aratás előtt állunk. E nagy munka előestéjén felkerestük Varga Lajos elvtársat, a megyed tanács vb mezőgazdasági osztályának főagronómusát, hogy a betakarítás előkészületeiről, a felkészülés szervezettségéről, továbbá az aratás és a cséplés, valamint a nyári talajmunka szakmailag úgynevezett kényes kérdéseiről nyilatkozatát kérjük. ■ — A megye mezőgazdaságát irányító szakembereket hosszabb idő óta foglalkoztatja az aratás szervezése. Az előkészületek során milyen tapasztalatokat szerzett? — A gabonavetések jók. Ha aratásig semmilyen természeti csapást — jég, szorulás — nem kapunk, a tavalyihoz hasonló, de inkább több gabonára számíthatunk. A magasra nőtt szalma, a helyenkénti gyomosodás, a felázott talaj próbára teszi valamennyiünk erejét. Mert az ország kenyerének betakarításáról van szó, e munkát nehezítő három körülmény fölé kell emelkednie az emberi gondosságnak, a céltudatos cselekvésnek. A nehéz aratás körvonalai már hetekkel ezelőtt minden üzemben csak az elkövetett törvénysértések kiküszöbölésére szorítkozik. A törvényesség hatékony védelméről pedig addig nem lehet beszélni, amíg az elkövetett törvénysértések kiküszöbölésén túlmenően a törvénysértő cselekmények okainak feltárását, azok hatástalanítását, a törvénysértések ismétlődését nem akadályozzuk meg, azaz rendszeresen nem törekszünk a törvénysértések megelőzésére. Jellemző ebben a vonatkozásban például az, hogy a munkaügyi döntőbizottságok, bár sok törvény- sértést orvosolnak, a törvény- sértő cselekmények okait nem tárják fel az illetékes állami szervek, felettes szervek előtt, jelzéssel nem élnek, jóllehet a törvénysértések ismétlődnek. A megelőzés a kapitalizmusban csak mint. büntetőjogi kategória volt ismeretes. Ma már azonban a törvénysértések megelőzése valamennyi állami és társadalmi szerv kötelessége, és a törvénysértések leküzdésében az államot az egész társadalom összefogása támogatja. Ezt a társadalmi támogatást a munkaügyi döntőbizottságok és a területi munkaügyi döntőbizottság a szakszervezeti szervek segítségével igényeljék is, és segítsék elő azzal is, hogy a dolgozók ezreit ismertetik meg a Munka Törvénykönyve és a különböző munkaügyi szabályok rendelkezéseivel és azok betartásán a dolgozókkal együtt őrködnek. Dr. Nyíri Béla Békés megyei Főügyészség, Gyula * felrajzolódtak. A termelőszövetkezetek és a gépállomások e feladat súlyának megfelelően készülnek az aratásra. Jó szokássá vált, hogy a kampányfeladat előtt felmérjük erőinket, gépeink műszaki állapotát, ezek kiszolgálásának szervezettségét, s nem utolsósorban a feladatot megvalósítók felkészítését. Erre a munkára a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya ebben az évben különösen nagy gondot fordított. Az eddig megtartott gépszemléken magasra húztuk a mércét, vagyis a feladat nagyságához kiváló műszaki felkészülést követeltünk. E követelménynek eddig Gyula kivételével a gépállomások megfeleltek. A Gyulai Gépállomás aratási előkészületével nem vagyok megelégedve. Sok hiányosságot tártunk fel. Ezek pótlására új szemlét írtunk ki. A termelőszövetkezetek többségében a nyári szemlék jó eredményt hoztak. Lényegében a járás és a megye mezőgazdaságát irányító párt-, és tanácsi szervek arról győződhettek meg, hogy a tsz-ek túlnyomó többsége feladatát eddig jól oldotta meg. Egy esetről tudok — az örménykúti Egyetértés Tsz, ahol a főagronó- mus és az elnök egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt a nyári felkészülés ellenőrzésében. Ösz- szességében elmondhatom, hogy — a helyenkénti kisebb hibák ellenére — a gépek műszaki állapota jobb, mint a korábbi években. — A nyári betakarítási szemlék a technikai berendezések magas színvonalú előkészítéséről tanúskodnak. Mi lesz, ha továbbra is esős marad az időjárás? — Kétségtelen, az időjárás hátráltatja a gépek tervezett kihasználását. A betakarítást első_ és másodsorban mi a gépek teljesítményére alapozzuk. Azért tehát, hogy kézi kaszával minél kisebb területről kelljen betakarítani a gabonát, nagy szervezettségre van szükség. Ebben rpi a maximumot adjuk és azt kérjük kollégáinktól is. Mit értek ez alatt? Napokkal az aratás elkezdése előtt üzemenként a felkészülési terv alapján ellenőrizni kell az erőket. A kombájnaratásra jelöljék ki mindenhol a táblákat, az időközben feljavított rendrearatók üzemeltetését szervezzék meg, ellenőrizzék az aratógépék beosztását, s a fennmaradó területen az aratás első napjától kezdve álljanak munkába a kézi kaszások. A nagy teljesítményű szovjet kombájnokat az egymenetes aratásba osszák be, a kisebb teljesítményű magyar gépeket pedig szereljék fel rendfelszedőkkel, ezek vezetőit a kétmenetes aratással bízzák meg. A magyar kombájnok teljesítménye a rendrevágott gabonában fokozható, így ezzel a módszerrel az aratás nagyobb ütemét érhetjük el. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya az aratás időszakában az operatív szerv feladatát tölti be. Tárgyalásokat folytattunk a kombájnok átcsoportosítására olyan esetben, ha valahol több napon át nem tudnak a gabonatáblára hajtani. A gépeket oda irányítjuk, ahol e munkának jobbak az alapfeltételei. — A csapadékos időjárás miatt 16 százaléknál több nedvességet tartalmazó gabonával is számolnunk kell. A meglévő szárítókapacitás elegendő védelmet nyújt-e a befülledéstől, a dohoso- dástól? — Gabonaszárító berendezéssel a terményfelvásárló és malomipari vállalat rendelkezik. A szárítókapacitás véleményem szerint a várható Igénynek csak töredék részét elégíti ki. így nagy szükség lesz az üzemek találékonyságára: a gabona szárítására minden üzem most készüljön fel. Mivel a kombájnszérű gépei a tisztítás mellett nem győzik a szárítást, így szabad levegőn, napfényben, forgatással a szárítás jó eredményt hozhat. Ahol van lucema- szénaszáritó-ventillátor, ott lazára töltött, egymásra rakott zsákokkal képezzék ki az úgynevezett kazalfeneket és a széna szárításához hasonlóan levegőztessék a búzát. — Az aratással egyidőben milyen intézkedéseket tettek a talajmunka elkezdésére, a másodnövények vetésére? — A tavalyi gyakorlat arra in- valamennyiünket, hogy a kombájnolással az aratást nem fejeztük be. Hátra van a szalmalehúzás, a tarlóhántás, a mélyszántás és a másodvetések mihamarabbi befejezése. Ebben az évben megfigyeltük, hogy a gabonavetések rovarellenséged azokon a területeken szaporodtak el, ahol a szalmalehúzással tavaly megkéstek. Hogy jövőre kevesebb legyen a csócsá- roló kártétele, fontosnak tartam, hagy a kombájnolást követő éjszaka a szalma kerüljön a tábla sarkára. Ezzel a munkával nem lehet késlekedni, mert a szalma értékéből sokat veszíthet. A szakember a szalma lehúzása után nyomban intézkedjen a talajmunkára. Az eszközök megválasztásánál vegye figyelembe, hogy a learatott táblának mi lesz a további sorsa. Azokat a területeket, melyekbe másodnövényt nem vetnek és istállótrágyát nem szórnak, a tarlóhántás mellőzésévé! nyomban mélyen szántsák fel Ahová őszre gabonát vetnek, ott már most készítsék elő vetésre a talajt. A magágy csak így érhet be. Ezekbe a táblákba másodve- teményt ne vessenek! A tarlót csak azokon a táblákon hántaák meg — az előbbi két esetben — ahová nyolc napon belül nem tudnak szántótraktort küldeni. Az istállótrágyázásra kijelölt táblákon az aratástól számított két-há- rom napon belül hántsák meg a tarlót. Másodnövényből mlnéi többet olyan táblába vessenek, ahová 1966-ban tavaszi kerül. A betakarítás tehát alapos felkészülést, átgondolt intézkedést követel. A feladat megoldására, időbeni teljesítésére szükséges, hogy a lánctalpas traktorok az első naptól kezdve két műszakban, a szállítótraktorok ugyancsak két műszakban, a többi traktor pedig nyújtott műszakban üzemeljen. Az aratás felelősségteljes munka. Mindannyiunk kenyeréről van szó. Meggyőződésem, hogy e nagy és felelősségteljes munkának gépállomásaink, termelőszövetkezeteink dolgozói lelkiismeretesen, fegyelmezetten tesznek eleget — fejezte be nyilatkozatát Varga elvtárs. Dupsi Károly
