Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

1965. Június 3. 3 Csütörtök Békés megyei szakemberek tapasztalatcsere látogatása Soroksáron és Baranyában A közelmúltban Bács, Békés, Heves és Csongrád megyéből 26 termelőszövetkezet vezetői talál­koztak Soroksáron, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kísérleti tan­gazdaságának kultúrtermében. Az említett megyék 26 közös gazda­ságában az utóbbi években már meghonosodott vagy most van ki­bontakozóban a korai szabadföldi zöldségtermelés. Békés megyéből az újkígyósi Aranykalász, a med- gyesegyhází Aranykalász, a kon- dorosi Dolgozók, a békéscsabai Má­jus 1, a gyulai Népköztársaság és az orosházi Petőfi Termelőszövet­kezet szakemberei voltak hivata­losak. Ott voltak a négy megyé­ből a MÉK-központok termeltetési osztályainak munkatársai és ve­zetői is. A tapasztalatcsere tanácskozá­son dr. Somos András akadémi­kus, rektor, a Soroksári Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskola igaz­gatója, a paradicsom, a paprika, az uborka és egyéb korai zöldség­— Hogy mersz így beszélni?! — Mert becsapott. Zsupánt egészen feldúlta ez a vád. Szóhoz sem tudott jutni, kínlódva ragadta meg a lány vállát. Szerette volna végre meg­értetni, hogy Vali egy teljesen önkényes bakfishóbort áldozata. — Édes kislányom ébredj fel! Szerelmes vagyok a feleségembe! Neked ez semmiség? Azzal csap­talak be, hogy nem akartam en­ni a húsodból, mint az a kanni­bál? Szép vagy. De nem vagy préda, akit nyugodtan kifosztha­tok, mert belémszerettél! Mivel csaptalak be? Valiban kiengedett a zord fá­sultság, erőt vett rajta a zoko­gás. Ráborult Zsupánra, úgy pa­naszkodott. — Magát nem lehet elviselni! Utálom, drága Sándor bácsi, ne haragudjon. Annyira jó ember, hogy csak utálni tudom. Miért tett engem tönkre? Amíg gyógyí­tott úgy beszélt az életről, mint a legszebb álomról. Tartotta ben­nem a lelket. Elhitette velem, hogy engem mindenki szeretni fog, mindenki jó lesz hozzám, mindenkinek drága leszek, aki csak rám mosolyog. Az orvos remegő keze a lány rázkódó vállát simogatta — Ne sírj. Őszintén mondtam mindent. Én is elhittem. Fölemelte a lányt. Vali zokog­va eltámolygott tőle. termelés feltételeiről szólt. Fel­hívta a termelőszövetkezetek fi­gyelmét a tápkocka előállító gé­pek beszerzésére, a fólia alatti palántanevelésre és számos olyan tényezőre, melyek elengedhetet­lenek a korai, de jól jövedelmező zöldségtermeléshez. Ezt követően dr. Bognár Sán­dor, a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola növényvédelmi tanszéké­nek vezetője a vírus okozta be­tegségek eléggé nagyarányú el­terjedéséről, a megbetegedések gyakori megjelenéséről és a véde­kezés fontosságáról, módjairól szólt, A bevezető előadások után dr. Somos András akadémikus bemu­tatta a kísérleti tangazdaságban elért korai zöldségtermelés ered­ményeit és azokat a kikisérlete- zett és gyakorlatilag is megvaló­sított termelési módszereket, amelyek az utóbbi években már jelentős eredményhez vezettek. Nagy érdeklődéssel figyelek a Zsupán gyötrődve nézett utá­na, őt is kétségbeejtette a lány kétségbeesése. Nem tudott se szólni, se lépni. Csak állt az út szélén és egyszerre furcsa lett számára mindaz, amiről eddig azt hitte, hogy teljesen világos. * * * Az étteremben már tetőfokán van a szokásos esti jó hangulat. Tömött vendégkoszorúk az asz­taloknál, Zsupán körül is telje­sen benépesedett a korábbi holt tér. Alaposan leitta magát az or­vos. Alig ismerni rá a határo­zott, udvarias, jó benyomást kel­tő fiatalemberre. Révetegen né­zelődik, szinte arról sincs tudo­mása, hogy egyáltalán itt van. Háromtagú kis társaság cser. készik végig az asztalok között. Két fiatalabb s egy idősebb fér­fi. Az idősebb a vezér, egyszer­smind a részegebb. Jó pofa, örök­ifjú öregúr, a ferencjózsefi idők és a modem világ bohém keve­réke. Mihelyt meglátja a magá­nyos Zsupánt, rohamot vezényel. — Oda! Egy nagy ember fog­lalt nekünk asztalt, gyerekek! Mértékletesnek egyáltalán nem nevezhető, harsány öröm­nyilvánítással rezzenti fel a mé­lázó Zsupánt. Mindhárman egy­szerre ragadják meg a kezét, már-már goromba szeretettel gyömöszölik. (Folytatjuk) tor meghajtású tápkocka készítő gépet. De még több nézője volt a házilagosan is könnyen és olcsón előállítható taposó, tápkocka- gyártó gépnek, majd az üveghá­zak megtekintésére került sor. Érdeklődéssel figyelték a ter­melőszövetkezetek és a MÉK ve­zetői a fóliaragasztóst, amelyet közönséges villanyvasalóval olda­nak meg. Ezt követően mutatták be a főiskola, illetve a tangazda­ság vezetői a fólia alatti meleg­víz fűtésű karalábé, paradicsom és paprikapalánta-nevelést, vala­mint a fólia alatti öntözést. A tangazdaság tágas kultúrter­mében a tapasztalatcsere látoga­táson megjelent termelőszövetke­zetek és az értékesítő központok vezetői ismét tanácskozásra jöt­tek össze. A vendégek kérdeztek és dr. Somos András, valamint dr. Bognár Sándor válaszolt. Az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezet vezetői, vala­mint Török Imre, a MÉK igazga­tója, Tömösi Károly, a zöldség, gyümölcs termeltetési osztály ve­zetője és Sasvári György főagro- nómus a következő napon Bara­nya megyébe látogattak. A MÉK mohácsi kirendeltségénél Balogh Jenő kirendeltségvezető, Gyenes Jenő főagronómus várta a vendé­geket. Először a termeltetés és a felvásárlás szervezéséről, lebo­nyolításáról beszélgettek a Békés megyeiekkel, majd a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet 60 holdas, „ádventi” néven ismert kelkáposzta-tábláját tekintették meg. Amint a Baranya megyei MÉK föagronómusa elmondta, ta­valy 60 holdon 400 mázsa kelká­posztát termeltek szerződéses formában. Jövedelmük az említett területen kereken 112 ezer forint volt. A kelkáposzta leszedése után másodnövényként a kon­zervgyárnak zöldbabot termeltek. A szövetkezet elnöke szerint — megfelelő időjárás esetén — hol­danként zöldbabból is megterme­lik a 30 mázsát. Ez további több­let jövedelmet jelent a szövetke­zetiek számára. A zöldségtermelés ilyen gazdaságos kialakítására Békés megye számos termelőszö­vetkezetében adva vannak a le­hetőségek, a feltételek. A mohácsi háztáji gazdaságok­ban keresték megyénk értékesítő központjának vezetői azt a fajta salátát, amely a jelenlegi ismere­tek alapján a legjobban diszlik és a hazai, valamint az export-igé­nyeket egyaránt a legjobban ki­elégíti. Nagy körültekintés után Brecska Antal 900 négyszögöl ko­rai salátájában vélték felfedezni azt a fajtát, ami Békés megye termelőszövetkezeteiben is sokat ígérő lehet. Ennek a reményében vásároltak meg a Békés megyei MÉK vezetői 60 holdhoz elegendő, mintegy 20 kilogramm salátama­got Brecskáéktól. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet 30 holdon próbálkozik meg a jö­vő évben a mohácsi tájfajta salá- tatermelésse], hármas hasznosí­tással. Vagyis minden két sor sa­láta után egy sor őszi expressz borsót és egy sor tápkockás ubor­kát vetnek. Amint a szövetkezet szakemberei elmondták, tápkoc- kapréssel már a múlt évben ren­delkeztek. A másik 30 hold mo­hácsi tájfajta salátához elegendő magot Orosháza, Csanádapáca, Csorvás és Gerendás környéké­nek háztáji gazdaságaiban teszik földbe — kísérletként. [laikus Imre Képünkön jobbról balra: Török Imre, a MÉK igazgatója, dr. Somos András akadémikus, dr. Zsilinszki György és a Pest megyei MÉK igazgatója. tólék meghonosításának fontossá- , Békés megyei termelőszövetkeze- gát elemezte. Előadásának na- j tek vezetői a munka közben bemu- gyobbik felében a korai zöldség- | tatott Ertorex típusú, villanymo­Megkezdődött a kukorica kultivátorozása megyénkben A rendkívüli időjárás miatt me­gyénk mélyfekvésű talajain még nem sikerült mindenütt befejezni a kukorica vetését, a partosabb ré­szeken azonban messzire sorol a kukorica. A meleg május végi na­pokban rohamosan nő a növény, de ugyanolyan gyorsan nő a gyom is. Megkezdődött e fontos takar­mánynövény ápolása A mezőko­vácsházi járásban a háztáji földe­ken lófogatos ekekapákat állítot­tak munkába. Boronával és vegy­szerrel gyomtalanítanak számos helyen. Ebben a járásban ugyanis a kukorica kultivátorozása egybe­esik a seprűeirok kapálásával. Hazánk legnagyobb ciroktermelő tájkörzetében a munkatorlódás miatt a tavalyinál nagyobb terü­leten alkalmaznak vegyszeres gyomirtást. Egyébként ebben az egyetlen já­rásban több ezer termelőszövetke­zeti és családtag irtja a gyomot. Hajnali négy órakor már kezd be­népesülni a határ. A cukorrépa második kapálását például már fele területen befejezték. Folyamatos anyagellátást kérünk Interjú egy szövetkezet elnökével A decemberi párthatározatot valamennyi üzem és vállalat ve­zetői szeretnék végrehajtani, hi­szen az eredményesebb gazdálko­dás a népgazdaság erősítésével együtt a vállalatok és üzemek nye­reségét is növeli. A határozat megvalósítását azonban sok kö­rülmény nehezíti. Erről beszélget­tünk Lővei Lászlóval, az Oroshá­zi Építőipari Ktsz elnökével, aki kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta: — Hogyan állnak a tervteljesí­téssel? — Az első negyedévben csak 97,5 százalékra tudtuk megvaló­sítani a tervünket. A kedvezőtlen időjárás mellett ennek fő oka az anyaghiány volt... — Tudják-e pótolni ezt az el­maradást a következő hónapok­ban? — A képességünk megvan hoz­zá. Éves tervünk 11,8 millió fo­rint, ebből 7 millió a lakossági szolgáltatás. Kétmillió forint ér­tékben tudnánk még ezen túl is munkát vállalni, ha kellőképpen el lennénk látva anyaggal. — Miben van anyaghiány? — Elsősorban téglában. Az első félévben hétszázezer téglára len­ne szükségünk, hogy határidőre át tudjuk adni az OTP-sorházakat Orosházán és Békéscsabán, vala­mint a kislakásokat. Ezzel szem­ben három negyedévre összesen 640 ezer téglát kapunk. Emellett fajansz- és mozaiklaphiányunk is van. Híz utóbbi 40 lakás átadását hátráltatja: a békéscsabai Mokri utcában 24, Orosházán 12 és 4 egyéni családi ház átadását. A KISZÖV és az OKISZ jóvá­hagyta annak idején az anyag- szükségletünket. Az ellátási osz­tály azonban ennek ellenére a fa­janszmennyiségnek csak a felét, az igényelt hét vagonnyi mozaik­lapból pedig csak két vagonnyit utalt ki. — Milyenek a kilátások? — Borúsak. Az OKISZ az Or­szágos Tervhivataltól nem kapott anyagkeretet. — Mégis, milyen lehetőségeik vannak az anyaghiány pótlására? — A Kiskunhalasi Építőipari. Szövetkezettől beszerezhetnénk mozaiklapot, de ez — mivel nem egyszínű szürke, hanem sokmin­tás — négyzetméterenként 25 fo­rinttal többp kerül, mint az ere­detileg tervezett. Sem az OTP, mint megrendelő, sem a ktsz, mint kivitelező nem vállalja a több- letköl tséget. — A fentiek mellett lúd- és idomacélhiány is hátráltatja a la­kásátadásokat. Az első és máso­dik negyedévre egyáltalán nem kaptunk kiutalást, pedig négy tonnára lenne szükségünk. Nem sokkal jobb a helyzet horgonyzott acéllemez-ellátásunkban sem. A bádogosokat mér most kényszer- szabadságra kellett küldeni anyaghiány miatt. A szellőzőket, falakat, ablakokat nem tudjuk le­fedni, a függőket nem tudjuk el­készíteni, mert nincs lemez. A kőművesek is sok helyen abba­hagyják a munkát, mert mindig hiányzik valami anyag... — A lakásépítkezések befejezése rendkívül fontos a gazdaságos ter­melés szempontjából, hiszen a fél­bemaradt építkezésekben millió és millió forint érték fekszik hol­tan. Ha azonban ehhez az illeté­kesek nem biztosítják folyamato­san az anyagot, nagyrészt csak papíron maradnak a terveink, a decemberi párthatározat végre­hajtásának ránk vonatkozó fel­adatait nem tüdjuk realizálni... — fejezte be nyilatkozatát Lőve: László. Emberibb hangon A hivatal egyik n osztályát városi vonalon keresték. A mindig udvarias tele­fonközpontos készsé­gesen kapcsolta az osztályt, de sajnos, foglalt volt a vonal. — Még beszélünk, hagyjon — szóit ride­gen az osztály egyik dolgozója a közpon­tosnak. Az pedig várt és egy kis türelmet kért a hívótól. Pár pillanattal később megkérdezte: — Még mindig be­szélnek? — Igen — volt a válasz az előbbi hang tulajdonosától. — Meddig? — bá­torkodott igen szeré­nyen, . csendesen a kérdéssel a központos, mivel a városi hívó a vonal­ban volt, nem akarta, hogy sokáig várjon. — Addig beszélek, ameddig nekem jól­esik! — A hivatali dolgozó hangja csat­tant, akár a pofon, s a központos mit tehe­tett mást, mint szelíd szóval ismét csak tü­relmet kért a hívótól, aki viszont észrevette, hogy hangja kissé fá. tyólossá vált. Nem nagy eset. Egyesek kézlegyintés, sei intéznék el, de szóim kell tenni, mert az a hivatali dolgozó emberibb hangon is válaszolhatott volna. Az ilyen apróságok, a durva hang, a vissza­utasító válasz, sokszor egy egész napot ront­hat el. Telefonálók! Soha­se feledjük el, hogy a telefonközpontos is ember. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents