Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-03 / 129. szám
1965. Június 3. 3 Csütörtök Békés megyei szakemberek tapasztalatcsere látogatása Soroksáron és Baranyában A közelmúltban Bács, Békés, Heves és Csongrád megyéből 26 termelőszövetkezet vezetői találkoztak Soroksáron, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kísérleti tangazdaságának kultúrtermében. Az említett megyék 26 közös gazdaságában az utóbbi években már meghonosodott vagy most van kibontakozóban a korai szabadföldi zöldségtermelés. Békés megyéből az újkígyósi Aranykalász, a med- gyesegyhází Aranykalász, a kon- dorosi Dolgozók, a békéscsabai Május 1, a gyulai Népköztársaság és az orosházi Petőfi Termelőszövetkezet szakemberei voltak hivatalosak. Ott voltak a négy megyéből a MÉK-központok termeltetési osztályainak munkatársai és vezetői is. A tapasztalatcsere tanácskozáson dr. Somos András akadémikus, rektor, a Soroksári Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatója, a paradicsom, a paprika, az uborka és egyéb korai zöldség— Hogy mersz így beszélni?! — Mert becsapott. Zsupánt egészen feldúlta ez a vád. Szóhoz sem tudott jutni, kínlódva ragadta meg a lány vállát. Szerette volna végre megértetni, hogy Vali egy teljesen önkényes bakfishóbort áldozata. — Édes kislányom ébredj fel! Szerelmes vagyok a feleségembe! Neked ez semmiség? Azzal csaptalak be, hogy nem akartam enni a húsodból, mint az a kannibál? Szép vagy. De nem vagy préda, akit nyugodtan kifoszthatok, mert belémszerettél! Mivel csaptalak be? Valiban kiengedett a zord fásultság, erőt vett rajta a zokogás. Ráborult Zsupánra, úgy panaszkodott. — Magát nem lehet elviselni! Utálom, drága Sándor bácsi, ne haragudjon. Annyira jó ember, hogy csak utálni tudom. Miért tett engem tönkre? Amíg gyógyított úgy beszélt az életről, mint a legszebb álomról. Tartotta bennem a lelket. Elhitette velem, hogy engem mindenki szeretni fog, mindenki jó lesz hozzám, mindenkinek drága leszek, aki csak rám mosolyog. Az orvos remegő keze a lány rázkódó vállát simogatta — Ne sírj. Őszintén mondtam mindent. Én is elhittem. Fölemelte a lányt. Vali zokogva eltámolygott tőle. termelés feltételeiről szólt. Felhívta a termelőszövetkezetek figyelmét a tápkocka előállító gépek beszerzésére, a fólia alatti palántanevelésre és számos olyan tényezőre, melyek elengedhetetlenek a korai, de jól jövedelmező zöldségtermeléshez. Ezt követően dr. Bognár Sándor, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola növényvédelmi tanszékének vezetője a vírus okozta betegségek eléggé nagyarányú elterjedéséről, a megbetegedések gyakori megjelenéséről és a védekezés fontosságáról, módjairól szólt, A bevezető előadások után dr. Somos András akadémikus bemutatta a kísérleti tangazdaságban elért korai zöldségtermelés eredményeit és azokat a kikisérlete- zett és gyakorlatilag is megvalósított termelési módszereket, amelyek az utóbbi években már jelentős eredményhez vezettek. Nagy érdeklődéssel figyelek a Zsupán gyötrődve nézett utána, őt is kétségbeejtette a lány kétségbeesése. Nem tudott se szólni, se lépni. Csak állt az út szélén és egyszerre furcsa lett számára mindaz, amiről eddig azt hitte, hogy teljesen világos. * * * Az étteremben már tetőfokán van a szokásos esti jó hangulat. Tömött vendégkoszorúk az asztaloknál, Zsupán körül is teljesen benépesedett a korábbi holt tér. Alaposan leitta magát az orvos. Alig ismerni rá a határozott, udvarias, jó benyomást keltő fiatalemberre. Révetegen nézelődik, szinte arról sincs tudomása, hogy egyáltalán itt van. Háromtagú kis társaság cser. készik végig az asztalok között. Két fiatalabb s egy idősebb férfi. Az idősebb a vezér, egyszersmind a részegebb. Jó pofa, örökifjú öregúr, a ferencjózsefi idők és a modem világ bohém keveréke. Mihelyt meglátja a magányos Zsupánt, rohamot vezényel. — Oda! Egy nagy ember foglalt nekünk asztalt, gyerekek! Mértékletesnek egyáltalán nem nevezhető, harsány örömnyilvánítással rezzenti fel a mélázó Zsupánt. Mindhárman egyszerre ragadják meg a kezét, már-már goromba szeretettel gyömöszölik. (Folytatjuk) tor meghajtású tápkocka készítő gépet. De még több nézője volt a házilagosan is könnyen és olcsón előállítható taposó, tápkocka- gyártó gépnek, majd az üvegházak megtekintésére került sor. Érdeklődéssel figyelték a termelőszövetkezetek és a MÉK vezetői a fóliaragasztóst, amelyet közönséges villanyvasalóval oldanak meg. Ezt követően mutatták be a főiskola, illetve a tangazdaság vezetői a fólia alatti melegvíz fűtésű karalábé, paradicsom és paprikapalánta-nevelést, valamint a fólia alatti öntözést. A tangazdaság tágas kultúrtermében a tapasztalatcsere látogatáson megjelent termelőszövetkezetek és az értékesítő központok vezetői ismét tanácskozásra jöttek össze. A vendégek kérdeztek és dr. Somos András, valamint dr. Bognár Sándor válaszolt. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet vezetői, valamint Török Imre, a MÉK igazgatója, Tömösi Károly, a zöldség, gyümölcs termeltetési osztály vezetője és Sasvári György főagro- nómus a következő napon Baranya megyébe látogattak. A MÉK mohácsi kirendeltségénél Balogh Jenő kirendeltségvezető, Gyenes Jenő főagronómus várta a vendégeket. Először a termeltetés és a felvásárlás szervezéséről, lebonyolításáról beszélgettek a Békés megyeiekkel, majd a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet 60 holdas, „ádventi” néven ismert kelkáposzta-tábláját tekintették meg. Amint a Baranya megyei MÉK föagronómusa elmondta, tavaly 60 holdon 400 mázsa kelkáposztát termeltek szerződéses formában. Jövedelmük az említett területen kereken 112 ezer forint volt. A kelkáposzta leszedése után másodnövényként a konzervgyárnak zöldbabot termeltek. A szövetkezet elnöke szerint — megfelelő időjárás esetén — holdanként zöldbabból is megtermelik a 30 mázsát. Ez további többlet jövedelmet jelent a szövetkezetiek számára. A zöldségtermelés ilyen gazdaságos kialakítására Békés megye számos termelőszövetkezetében adva vannak a lehetőségek, a feltételek. A mohácsi háztáji gazdaságokban keresték megyénk értékesítő központjának vezetői azt a fajta salátát, amely a jelenlegi ismeretek alapján a legjobban diszlik és a hazai, valamint az export-igényeket egyaránt a legjobban kielégíti. Nagy körültekintés után Brecska Antal 900 négyszögöl korai salátájában vélték felfedezni azt a fajtát, ami Békés megye termelőszövetkezeteiben is sokat ígérő lehet. Ennek a reményében vásároltak meg a Békés megyei MÉK vezetői 60 holdhoz elegendő, mintegy 20 kilogramm salátamagot Brecskáéktól. Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet 30 holdon próbálkozik meg a jövő évben a mohácsi tájfajta salá- tatermelésse], hármas hasznosítással. Vagyis minden két sor saláta után egy sor őszi expressz borsót és egy sor tápkockás uborkát vetnek. Amint a szövetkezet szakemberei elmondták, tápkoc- kapréssel már a múlt évben rendelkeztek. A másik 30 hold mohácsi tájfajta salátához elegendő magot Orosháza, Csanádapáca, Csorvás és Gerendás környékének háztáji gazdaságaiban teszik földbe — kísérletként. [laikus Imre Képünkön jobbról balra: Török Imre, a MÉK igazgatója, dr. Somos András akadémikus, dr. Zsilinszki György és a Pest megyei MÉK igazgatója. tólék meghonosításának fontossá- , Békés megyei termelőszövetkeze- gát elemezte. Előadásának na- j tek vezetői a munka közben bemu- gyobbik felében a korai zöldség- | tatott Ertorex típusú, villanymoMegkezdődött a kukorica kultivátorozása megyénkben A rendkívüli időjárás miatt megyénk mélyfekvésű talajain még nem sikerült mindenütt befejezni a kukorica vetését, a partosabb részeken azonban messzire sorol a kukorica. A meleg május végi napokban rohamosan nő a növény, de ugyanolyan gyorsan nő a gyom is. Megkezdődött e fontos takarmánynövény ápolása A mezőkovácsházi járásban a háztáji földeken lófogatos ekekapákat állítottak munkába. Boronával és vegyszerrel gyomtalanítanak számos helyen. Ebben a járásban ugyanis a kukorica kultivátorozása egybeesik a seprűeirok kapálásával. Hazánk legnagyobb ciroktermelő tájkörzetében a munkatorlódás miatt a tavalyinál nagyobb területen alkalmaznak vegyszeres gyomirtást. Egyébként ebben az egyetlen járásban több ezer termelőszövetkezeti és családtag irtja a gyomot. Hajnali négy órakor már kezd benépesülni a határ. A cukorrépa második kapálását például már fele területen befejezték. Folyamatos anyagellátást kérünk Interjú egy szövetkezet elnökével A decemberi párthatározatot valamennyi üzem és vállalat vezetői szeretnék végrehajtani, hiszen az eredményesebb gazdálkodás a népgazdaság erősítésével együtt a vállalatok és üzemek nyereségét is növeli. A határozat megvalósítását azonban sok körülmény nehezíti. Erről beszélgettünk Lővei Lászlóval, az Orosházi Építőipari Ktsz elnökével, aki kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta: — Hogyan állnak a tervteljesítéssel? — Az első negyedévben csak 97,5 százalékra tudtuk megvalósítani a tervünket. A kedvezőtlen időjárás mellett ennek fő oka az anyaghiány volt... — Tudják-e pótolni ezt az elmaradást a következő hónapokban? — A képességünk megvan hozzá. Éves tervünk 11,8 millió forint, ebből 7 millió a lakossági szolgáltatás. Kétmillió forint értékben tudnánk még ezen túl is munkát vállalni, ha kellőképpen el lennénk látva anyaggal. — Miben van anyaghiány? — Elsősorban téglában. Az első félévben hétszázezer téglára lenne szükségünk, hogy határidőre át tudjuk adni az OTP-sorházakat Orosházán és Békéscsabán, valamint a kislakásokat. Ezzel szemben három negyedévre összesen 640 ezer téglát kapunk. Emellett fajansz- és mozaiklaphiányunk is van. Híz utóbbi 40 lakás átadását hátráltatja: a békéscsabai Mokri utcában 24, Orosházán 12 és 4 egyéni családi ház átadását. A KISZÖV és az OKISZ jóváhagyta annak idején az anyag- szükségletünket. Az ellátási osztály azonban ennek ellenére a fajanszmennyiségnek csak a felét, az igényelt hét vagonnyi mozaiklapból pedig csak két vagonnyit utalt ki. — Milyenek a kilátások? — Borúsak. Az OKISZ az Országos Tervhivataltól nem kapott anyagkeretet. — Mégis, milyen lehetőségeik vannak az anyaghiány pótlására? — A Kiskunhalasi Építőipari. Szövetkezettől beszerezhetnénk mozaiklapot, de ez — mivel nem egyszínű szürke, hanem sokmintás — négyzetméterenként 25 forinttal többp kerül, mint az eredetileg tervezett. Sem az OTP, mint megrendelő, sem a ktsz, mint kivitelező nem vállalja a több- letköl tséget. — A fentiek mellett lúd- és idomacélhiány is hátráltatja a lakásátadásokat. Az első és második negyedévre egyáltalán nem kaptunk kiutalást, pedig négy tonnára lenne szükségünk. Nem sokkal jobb a helyzet horgonyzott acéllemez-ellátásunkban sem. A bádogosokat mér most kényszer- szabadságra kellett küldeni anyaghiány miatt. A szellőzőket, falakat, ablakokat nem tudjuk lefedni, a függőket nem tudjuk elkészíteni, mert nincs lemez. A kőművesek is sok helyen abbahagyják a munkát, mert mindig hiányzik valami anyag... — A lakásépítkezések befejezése rendkívül fontos a gazdaságos termelés szempontjából, hiszen a félbemaradt építkezésekben millió és millió forint érték fekszik holtan. Ha azonban ehhez az illetékesek nem biztosítják folyamatosan az anyagot, nagyrészt csak papíron maradnak a terveink, a decemberi párthatározat végrehajtásának ránk vonatkozó feladatait nem tüdjuk realizálni... — fejezte be nyilatkozatát Lőve: László. Emberibb hangon A hivatal egyik n osztályát városi vonalon keresték. A mindig udvarias telefonközpontos készségesen kapcsolta az osztályt, de sajnos, foglalt volt a vonal. — Még beszélünk, hagyjon — szóit ridegen az osztály egyik dolgozója a központosnak. Az pedig várt és egy kis türelmet kért a hívótól. Pár pillanattal később megkérdezte: — Még mindig beszélnek? — Igen — volt a válasz az előbbi hang tulajdonosától. — Meddig? — bátorkodott igen szerényen, . csendesen a kérdéssel a központos, mivel a városi hívó a vonalban volt, nem akarta, hogy sokáig várjon. — Addig beszélek, ameddig nekem jólesik! — A hivatali dolgozó hangja csattant, akár a pofon, s a központos mit tehetett mást, mint szelíd szóval ismét csak türelmet kért a hívótól, aki viszont észrevette, hogy hangja kissé fá. tyólossá vált. Nem nagy eset. Egyesek kézlegyintés, sei intéznék el, de szóim kell tenni, mert az a hivatali dolgozó emberibb hangon is válaszolhatott volna. Az ilyen apróságok, a durva hang, a visszautasító válasz, sokszor egy egész napot ronthat el. Telefonálók! Sohase feledjük el, hogy a telefonközpontos is ember. K. J.
