Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-19 / 143. szám

1963. június 19. 5 Szombat Kedves, bensőséges ünnepségen látta vendégül a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat nyug­díjas dolgozóit. Képünkön a nyugdíjasok egy csoportja. Vakációs tervek Az évzáró után néhány nappal ellátogattunk a békéscsabai V. számú általános iskolába, hogy megtudjuk a nyaralás, a vakáci­ózás itteni menetrendjét. Ilyenkor még nagy a nyüzsgés az épület­ben, hiszen a tanév befejezése után is akad kisebb-nagyobb el­intézni és lezárnivaló, röviden: van még munka. Először Tóth Júliát, az iskola igazgatóját kerestük fel, aki kö­zölte, hogy a nyarallatás fő isko­lai ügyintézője, Hőgye Károly úttörőcsapatvezető, egy csoport­tal már el is utazott a Balaton­hoz. A további nyaralási ügyeket Zvada Etelka tanárnő intézi. Nyomban be is kérte őt a tanári­ba, s a továbbiakat már tőle tud­tuk meg. — Június húszadikán indulunk Fonyódra, ahol harmincadikaig maradunk — kezdte. Három álta­lános iskolából: a Vl.-osból, V-ös- böl és a Xl.-esből verbuválódott össze a csoport, melyben tőlünk, az V.-ösből, összesen negyvenöt pajtás vesz részt a tíznapos nya­ralásban. Érdekessége, hogy sátortábor lesz, magunk főzünk. Visszük a televíziót, ami jó kultu­rális szórakozást jelent majd a Balatonban való fürdés, lubicko­lás után. Az eseményeket Bada­csonyba, Tihanyba és még sok­felé teendő kirándulással is tar­kítjuk majd. Gondolkodik, hogy még mit fűzhetne mindehhez: — Ja! Igen! Tavaly még csak váróéi csapatok részvételével folyt ilyen nyaralás, idén az egész me­gyét bevonták. A mi fonyódí nya­ralásunk már ennek, az úgyneve­zett „megyei váltótáborozásnak” a keretében történik. És még vala­mit: a felszerelésre sincs gondunk, mert a csabai úttörőhéztól meg­kapjuk a szükséges sátrakat és a főzéshez az eszközöket is. — Ügy gondolom, mindent elmondtam — fejezte be mosolyogva Zvada Etelka. Nekünk azonban még akadt kérdésünk: — Volt-e a múlt évben vagy azelőtt az iskola ifjúsága ilyen igazi táborozáson, mint aminek a fölyódi ígérkezik? — Igen. Tavaly például a Pécs­től nem messze lévő Magyar-Her- telenden jártunk. Nagyon jól éreztük magunkat. Megfordultunk közben Abaligeten és a környék egyéb érdekes és szép helyén. Akkor az volt a szokásban, hogy minden előző táborozó csoport valamilyen kedves, hasznos meg­lepetést tartogatott az utána jö­vőnek. Akik előttünk voltak, ágyakat készítettek nekünk, még szalmazsák is volt bennük. A szalmát a közeli termelőszövetke­zetből kapták a zsákok megtömé­séhez. — Még egy kérdés: — ideérke- zésünkkor hallottuk, hogy a csa­patvezető egy csoporttal már el­utazott. Hová, a Balaton melyik részére? — Ugyancsak Fonyód volt az úticéljuk. Június tizedikén indul­tak és érkezésünkig, húszadikáig maradnak. Tulajdonképpen őrs- vezetőképző tanfolyamra mentek, persze fürdésre és egyéb szórako­zásra is jutoM nekik idő. Sajnos, ők nem valami szép időjárást fog­tak ki. Zvada Etelkának megköszöntük a felvilágosítást s ó elsietett, hi­szen még sok munka várt rá. Be­fejezésül Tóth Júlia igazgatónő­nél a helyben mai-adottak, a nap­közisek élete iránt érdeklődtünk: — Ök is fognak nyaralni — mondotta, öt hetet töltenek majd a csabai KISZ-táborban. Ez anya­gilag semmivel sem kerül többe, mint a szokásos napközi, ugyan­akkor szép, egészséges környezetben, szabadabban mozoghatnak és sá­torban alhatnak, ami minden gyermek számára felettébb ro­mantikus dolog és nagy élmény. A napi időbeosztásuk az úttörő­foglalkozások szokásos programja szerint történik. Reggel ébresztő, zászlófelvonás, este takarodó és közben különböző foglalkozások, versenyek, kirándulások. Hetente egyszer mindenki hazamehet meglátogatni az otthoniakat. Az egész város minden általános is­kolájából felváltva vesznek részt a napközisek a táborozáson. A mieink például július ötödikétől augusztus tizenkilencedikéig nya­ralnak pedagógusok felügyelete mellett. Azért itt, az iskolában sincs rossz dolguk a gyermekek­nek. Egész nap játszhatnak, ezen­kívül strandra, játszótérre visszük őket. Azzal a jóleső érzéssel távoz­tunk a békéscsabai V. számú ál­talános iskolából, hogy az ide vagy a város, a megye bármely iskolájába járó tanulók részére a nyári vakáció szó szerint a pihe­nés, az üdülés, az egészséges idő­töltés és erőgyűjtés bő forrása. H. G. hogy egy ágy fenntartása mennyi­be kerül. 0 A kórház orvosai minden- "• kor a város tiszti orvosai, a Koródában tett szolgálatokért je­lenleg még külön jutalmat nem követelhetnek. Az orvosok hóna­ponként egymást felváltva rend­szerént minden nap tartoznak a kórházban megjelenni, a betege­ket gyógyszerekkel ellátni, súlyos betegeknél orvosi tanácskozmányt tartani, a betegápolókra felügyel­ni és azokat oktatni; minden hó­napban jól rendezett lajstromos je­lentést készíteni, s azt az igazga­tónak bemutatni; a felvett betege­ket a kórházi jegyzőkönyvbe be­iktatni. fl A betegek felvételét illetően “• megállapittatik: hogy a je­lentkező betegeket a városi orvo­som egyike által előlegesen meg­vizsgáltatván, azoknak felvehető- sége iránt az igazgatónak írásban nyilatkoznak, ki is a körülmé­nyekhez képest a fel- vagy fel nem vétel iránt határozand. Az őrültek fel nem vétethetnek, miután a kórnáz sem ily szerke­zettel, sem ahhoz megkívántató alappal nem bír. Kivételes esetek­ben azonban az őrülteknek fel­vétele csak addig engedélyezhető, míg azoknak valamelyik országos intézetben hely nem eszközöltetik. Ifi Az élelmezés vállalkozó' •M» útján láttatik el. 11 Minden beteg legalább két "• pár tiszta fehér ruhát tar­tozik hozni magával, a nagyon szegények az intézetbeli ruhákkal fognak elláttatni. 10 Idült (chronicus) betegség- ben sinlődők többnyire gyó­gyíthatatlanok lévén, rendesen be nem vétetnek, mind azonáltal különös esetekben ezek is felvé­tetnek, és csak addig ápoltatnak a kórházban, még az orvosok meg nem győződtek arról, hogy beteg­ségük vógképen gyógyíthattam 10 A szegény helybeli és ide- gén betegek ingyen ápoltat­nak, a vagyonnal bírók pedig a körülményekhez képest és a bi­zottmány által félévenként meg­határozandó mérsékelt díjt tartoz­nak fizetni. 11 A kórház alapjának gyara- podása iránti gondoskodást az összes bizottmány fogja egyik legfőbb feladatának tekinteni. Kelt. B.Csabán Deczember 4- 1865. Dr. Réthy Pál s. k. B.Csaba városának és a városi kórház fő­orvosa. Jelen alapszabályok megyeható- ságilag helyben hagyatnak és meg- erősíttetnek. Kelt Gyulán 1866 September 6-án. Főispán úr ő maga megbízásá­ból Weinzirl kir. tan. és első al­ispán. (P. H.) Muzsikáló baráti közösség (Tudósítónktól) Orosháza zenei életének, a zenei kultúrának jelentős képviselője az orosházi szimfonikus zenekar. Több mint ötven évvel ezelőtt alakult, s e fél évszázad alatt min­dig igyekezett — és eredménye­sen — a város zenei életét kiala­kítani. A zenekar a kultúrházhoz tartozik, és a zeneiskola szerveze­tében dolgozik. Ez a műsorszerve­zést, az általános kultúrprofil egészséges kialakítását eredmé­nyezi. A zeneiskola igazgatójával, Ko­vács József karnaggyal beszélget­ve színes, forgalmas zeneélettel ismerkedhetünk meg. Amire jogosan büszkék lehet­nek: kevés ilyen összetételű zene­kar van, hisz hatvan százaléka zeneiskolás, huszonöt százaléka zeneiskolai tanár, tizenöt százalé­ka régi zenekari tag. Kovács Jó­zsef ezzel az összetétellel azt akarja elérni, hogy azok a tovább- képzősök, akik pult mellett tudnak játszani, mielőbb társaszene él­ményekhez jussanak. „Arra ne­veljük őket, hogy már itt lássák munkájuk eredményét — mond­ja. — Az idős muzsikusok is jó szívvel foglalkoznak a fiatalokkal. Itt a fiatalokért, továbbképzésü­kért is folyik a közös munka.” És valóban, jó a zenekar szelle­mi élete, az együtt alkotók közös­sége a zenekari muzsika művelé­séhez kiváló lehetőséget nyújt. A végzett munkáról, a közel­múlt eredményeiről, a tervekről Kovács József a következőket mondja: „Mikor idejöttem, Haydn Kakukk szimfóniájával kezdtem. Azóta sok mindent megtanultunk, s most már gazdag repertoárral rendelkezünk. Október 13-án Me­zőtúron az ottani aranyérmes út­törőkórussal együtt szerepeltünk. Minden évben két társadalmi koncertet adunk, egyet tsz-ben, egyet gyárban vagy üzemben. Ismét egy első díj A csabacsűdi művelődési ház irodájának falát számtalan okle­vél, elismerés díszíti, s csaknem mindegyiken ez olvasható: „A csabacsűdi ifjúsági bélyegszakkör első díja ...” az ország legkülön­bözőbb területeiről. Most sem vallott szégyent a 18 fiatal, akiket Torda Lajos kultúr- otthon-igazgatő tanított meg a szép gyűjtögető munka örömeire. Szarvason, a gimnáziumi napok alkalmából ismét első díjat nyer­tek. Most a szálékor tagjai a kór­házi napok alkalmából rendezett bélyegkiállításra látogatnak, ahol gazdag tapasztalatokat szerezhet­nek, s ahol eddigi munkájukat értékelik a szakemberek. Kép — presszó kiállítás Gtfomán Az esztétikai ízlésnevelés egyik legcélravezetőbb eszköze a kép­zőművészeti alkotások minél szé­lesebb körben való népszerűsítése, ismertetése. Ezt a célt tűzte maga elé a kép-presszó program, s ennek keretében kerül megnyi­tásra Gaburek Károly békéscsa­bai festőművész kiállítása is. A tárlatot Gyomán, a cukrász­dában rendezi a Gyomai Földmű­vesszövetkezet vezetősége, ame­lyen megnyitót Koszta Rozália festőművész mond. A vasárnap délelőtt 11 órakor nyíló tárlaton Gaburek Károly legújabb alkotásaival ismerked­hetnek meg a vendégek. Ősszel lesz a megyei zenei talál­kozó, azon is helyt kell állni.” Ismeretterjesztő munkájuk vál­tozatos, színes. Az általános mű­vészi érték bemutatása és a zenei ízlés kialakítása, formálása mel­lett az irodalom—zene közti kap­csolatot is ápolják. A gimnázium hallgatóival való jó együttműkö­dés eredményeképp legutóbb szí­nes, érdekes produkcióval szere­peltek: a zenetörténeti előadás után korhű jelmezben gimnazis­ták szavalatai előzték meg, s mintegy hangulatilag aláfestettek az előadás zenei részét. Az Ifjú Zenebarát mozgalomban a zenekar 13 koncertet adott, a felnőttek bérletes hangverseny­sorozatából öt előadás volt eddig Jövőre filharmóniai felnőtt bér­letsorozatot szeretnének szervez­ni operaszólistákkal. „Szeretném, ha a zenekarnak vendégdirigensei is lennén ugyanakkor a Filharmónia szólis­táival is szeretnék dolgozni” — mondja Kovács József. A zenekar együttes munkájának céljáról a programtervben a kö­vetkezőt olvashatjuk: Tagjainknak társaszenén ke­resztül művészi élményt nyújtani, ezirányú fejlődésüket biztosítani. Városunk zenekari életének utánpótlása érdekében a zeneisko­la legjobb növendékeit bekapcsol­ni a nagyzenekari munkába. Muzsikáló baráti közösségünk körén kívül kielégíteni és irányí­tani — lehetőségeinkhez mérten — városunk és járásunk nagykö­zönségének hangversenyigényét. A célokért jól dolgoznak, s mind több sikerre számíthatnak. Vágási Imre Csabacsűdi rózsák Szakadó esőben, lehűlt levegő­ben, szinte dideregve érkezett meg csütörtökön este a Jókai Színház művészcsoportja Csa- bacsűdre. A műszakiak már be­állították a színpadot, gyülekez­tek a nézők a községből és a távoli tanyákról. A színészek is bevonultak az öltözőkbe. Fáradtságuk, levert­ségük egyszeriben eltűnt, mert a tiszta, kellemes környezetben sok színű rózsák mosolyogtak a vázákból, s bár kinn szakadt az eső, hangulattal telt meg az öl­töző. Közel három vidám órát sze­reztek a nézőknek, s amikor vége lett az előadásnak, a kultúrház igazgatója mindegyiküknek egy- egy csokor rózsát nyújtott át. — Köszönjük Önöknek és ké­rem, fogadják szeretettel ezt a kis virágot. Háromszázhetven­négy tő virít a kertünkben, mi ültettük — mondta. Hazafelé az autóbuszban ró- zsaillat áradt, meg jókedv. Pedig szakadt az eső. Egy kicsi kis megnyilvánulása volt ez a virág a hálás köszönet­nek, s olyan jólesett azoknak a művészeknek, akik nap mint nap esőben és napsütésben, jé úton és lelket rázó dűlőkön siet­nek a falvakba, településekre hogy elvigyék a derűt vagy R dráma tanulságait az emberek nek, s munka után felfrissítsék őket. feledtessék gondjaikat. Egv aprócska mozzanat csupán, s a színészek már nem is érezték olyan fáradtnak magukat. Ked­ves mozzanat, nagyon emberi cselekedet volt. És méltó a szép művelődési házhoz. (á)

Next

/
Thumbnails
Contents