Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

W65. június 17. 3 Csütörtök Gépesített kombájnszérűk a sarkadi járásban Az utóbbi években jelentős anyagiakat fordítottak a sarkadi járás termelőszövetkezeteiben a gabona betakarítására. Ebben az évben 80 kombájn — ebből 15 új SZK—4-es — vágja majd a gabo­nát. A kombájnnal aratott gabona tisztítására eddig nem sóik helyen állt a tsz rendelkezésére nagy­teljesítményű tisztítóberendezés, de hiányoztak az olyan színek is, melyek a kedvezőtlen időjárástól védelmet nyújtanak a gabona gar­madának. A sarkadi Lenin, a sar­kadkeresztúri Egyetértés, a köte- gyáni Petőfi, a zsadényi Búzaka­lász és az okányi Alkotmány Tsz- ben ebben az évben gépesítették a kombájnszérűt. A gépesítés színvonalát növeli az a nagytelje­sítményű tisztítóberendezés is, melyet a sarkadkeresztúri Egyet­értés, a kötegyáni Petőfi, a zsadá- nyi Búzakalász és az okányi Al­kotmány Tsz vásárolt. A kombájnnal aratott gabona tisztítására Kovács György, a sar­kadi járás főagronómusa szerint eddig legjobb felkészültséget mutat a sarkadkeresztúri Egyet­értés és a kötegyáni Petőfi Tsz. Ismét benépesült a határ megyénkben Hajnali háromkor kezdenek a növényápolók Eleken Az esős idő után végre ismét kisütött a nap. A mezőgazdaság dolgozói máris igyekeznek behoz­ni a lemaradást. Eleken a Lenin Tsz tagjai szer­dán hajnali háromkor már dol­goztak a határban. Hatszázná! töb­ben irtották a gyomot a kukorica- földön. A cukorrépájuk már any- nyira megnőtt, hogy a hatalmas levelek teljesen beborították a földet. Ha az idő engedi, egy hét alatt behozzák a lemaradást a nö­vényápolásban, ÉRTESÍTÉS A békéscsabai Szabadság Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet értesíti a vá­ros lakosságát, hogy JÚNIUS 17-TÖL a Fürjes és Kereki terü­leteké®» . porozást és permetezést végez. 90256 Az jutott eszébe, milyen keveset tud a fiáról, hogy nincs folya­matos képe róla, hogyan élt az apai házban. Nem lepte meg mostani levele, hogy hozzáj ült szeretne költözni, mert két éve is írt egyszer ha­sonló óhajjal. Most eszébe jutott az a levél. Géza akitor járt a kertészeti technikum második osztályába. Hogy miért szeretett volna hozzájuk kerülni, arról hallgatott, s hiányos ismeretei­re támaszkodva ő próbálta meg­magyarázni legalább önmaga számára. Hivatali elfoglaltsága miatt nem utazhatott le azonnal, azért írt az apjának, hogy jó volna, ha hamarosan találkozhat­nának: meg kell beszélniük a gyerek kívánságát. Hosszú ideig nem kapott választ, s legköze­lebb, mikor leutazott, volt anyó­sa mesélte el, hogy az apa ke­gyetlenül elverte a fiút a levé­lért. S hiába szögezte kérdéseit az apának, az beszélni sem volt hajlandó a dologról. Hallgatással felelt a gyerek is. A többi talál­kozásuknál is nyomasztóbb volt az a látogatás, sokáig nem tudott szabadulni hatása alól. Kétség- beejtette a helyzet, amiben a fia ólt. Akkor megsejtett valamit abból az életből, de mert vál­toztatni nem volt módjában, az apa ugyanis hallani sem akart róla, hogy magához vegye a fi­át, kénytelen volt mindenbe be­letörődni. Újkígyóson szintén csak a gye­rekek és a munkaképtelen idős emberek maradtak a faluban. Haj­nalban indultak az Aranykalász Tsz tagjai és a családtagok a me­zőre, és hozzáláttak a kapáláshoz. Ekéztek gépi és lóvontatású gé­pekkel egyaránt. Szedték a zöld­borsót, az exportra szánt korai káposztát. MezőkovácSházán az Űj Alkot­mány Tsz-ben elsősorban a cirok­földön láttak munkához a kapá­sok. Segít mindenki, hogy az ösz- szetorlódott időszerű munkákkal minél könnyebben megbirkózza­nak. Felsőnyomáson az állami gaz­daságban több százan kapáinak. Olyan társgazdaságból és terme­lőszövetkezetből kaptak kölcsön munkaerőt, ahol a talajnedvesség miatt egyelőre nem lehet dolgoz­ni. így a felsőnyomási határban gyorsan halad a növényápolás. Derekasan helytállnak a zöld­borsótáblákon is. Néhol térdig érő sárban járnak a szövetkezeti ta­gok, az alaposan átázott talajon lánctalpasokkal húzatják ki a kö- vesútig a vontatót, hogy a kon­zervgyárnak elszállíthassák a friss borsót. A konzervgyárban nagyon elégedettek a termelőkkel, mert a rendkívüli időjárás ellené­re naponta öt-hat vagon szemes, illetve hüvelyes borsót adnak át tartósításra. (Ary) A telefonokat gépiesen intézte, amire tudott, maga felelt, ha a főnökét keresték, bekapcsolta, ez a foglalatosság nem zökkentette ki gondolataiból. Ez év januárjában történt, hogy Schütznek arrafelé volt dolga, pontosabban Debrecen- i ben, s őt is magával vitte jegy­zőkönyvvezetőnek. Nagyon örült az útnak, biztosra vette, hogy el. kanyarodhatnak Nyíregyháza fe­lé, meglátogathatja Gézát a kol­légiumban, ahol csak egyszer járt még. Most, hogy visszagondolt ar­ra a váratlan látogatásra, úgy találta, fia akkor az egyetlen egyszer volt igazán az övé, akkor viselkedett úgy, hogy gátlásos szenvtelenségóből feloldódva fu­tott hozzá. Megcsókolta és azt mondta: — De jó, hogy eljött, anyu! De jó, hogy itt van! Megérezte hangsúlyában a megfélemlítettséget. — Valami baj van? — Nincs. Vagyis. Föl kell majd mennie az igazgatóhoz. Hívatja. — Mi történt? Egyik este, lefekvés után ci­giztek a hálóteremben, éppen az igazgató volt az inspekciós, be­nyitott hozzájuk. Rögtön meg­érezte a dohányszagot. És őt megpofozta. Hogy miért, erre már nem felelt. (Folytatóik) üldetés Amikor a bölcsipusztai majorba vezető úton megtette az első lé­pést, tavasz volt. Az emberek mégis fagyos tekintetet vetettek rá. Idegennek számított. Az is volt. A Búzakalász Tsz-t addig egyszer sem látta. Hivatalban dol­gozott Békéscsabán: az állatfor­galmi vállalat egyik osztályát ve­zette. A párt megyei bizottságá­nak kérésére vállalta a gyakorlati munkát. Alig múlt 30 éves. Az élet innenső felében az ember jófor­mán csak tapasztalatokat gyűjt, hogy a második felében felhasz­nálja maga, családja, társai boldo­gulására. Neki mór erre az időre oly bőséges gazdaságszervező ta­pasztalata volt, hogy látatlanul is vállalhatta egy másfél millió fo­rint mérleghiánnyal küzdő szövet­kezet felemelésében az egyenlő emberek közötti első szerepét. A poros úton megtett első lépés még sokáig él emlékezetében. Az akkori körülményekről most is úgy beszél, hogy kissé feszélyez­ve érezte magát. Ahány szem-, pár volt Bölcsiben, mind őt nézte. A frissen borotvált arc, a habfe­hér ing kézelőjét összefogó mand­zsettagomb, a nyakkendő, a vasalt nadrág, afféle városi embert sej­tetett. S ahogy jött a nyár, a forróság. úgy melegedett bele Gyenes András a munkába. A zsadányi emberek maguk közé fogadták A szövetkezetnek azóta nehéz, de eredményes útja volt. Mielőtt Gyenes odakerült, évente 3 ezer vágóbaromfit, 600 hízott sertést, 50 vágómarhát adott ez a község a népgazdaságnak. Az idén vi­szont 90 ezer vágóbaromfit, 1600 hízott sertést és 250 vágómarhát szállítanak. Az 1961. évi másfél millió forintos mérleghiány he­lyén jelenleg 900 ezer forint tar­talékkal rendelkeznek. A Búzaka­szán magához ölelte a Szabadság Tsz-t, amelyben tavaly 16,59 fo­rintot ért egy munkaegység. Most viszont a szövetkezet gazdái a május 1-től szerzett munkaegy­ségre 20 forint előleghez jutnak. A hangulat tehát igen jó. Néhány nappal ezelőtt bizottság kereste fel a szövetkezetét, hogy az idei gazdálkodás eredményeit — a tsz vezetésével együtt — számbavegye. Az idén eddig a zsadányi Búzakalász Tsz úgy gazdálkodott, hogy bevételi hi­ánya nincs, sőt 1 millió 10 ezer forint terven felüli többletbevételt ért el. Sokat gondolkodtam azon, mi­ként tudta ez a fiatalember a mélypontról magával ragadni és a felemelkedés útjára röpíteni a több száz kedvét vesztett családot. Miért vállalta a viszonylag ké­nyelmes városi beosztás helyett a lakástól, övéitől 60 kilométerre ezt a munkát? Hiszen egy válla­lati osztályvezető és egy tsz-elnök beosztása, bárhogyan is vizsgál­juk, egymáshoz nem éppen közel­álló funkció. Ha egy jó vállalati osztályvezető kellő hozzáértéssel intézi a megye gondjának egy ré­szét, az több mint néhány ezer hold gazdaságszervezője. Gyenes András azért vállalta a vidéki munkát, mert a párt, amelynek ő is tagja, ezt kérte tőle, E kérésnek négy év óta szolgálatkészséggel tesz eleget. Határozott fellépésű, dolgát ér­tő, szavát tartó ember — így is­merik. Hajnali 4 órakor már ott van a tsz valameljnk majorjában. Intézkedik. A gazdálkodásban igen erőteljes ütemet diktál. Most is azon gondolkodik, hogy a ter­ven felüli 290 hízott sertést, mi­ként tudná a tsz még kétszázzal megtoldani, vagyis a tervezett 1400-a! szemben 1800-at értékesí­lász Tsz társadalma ez év tava­Dómján László agrármérnököt az 1964-ben kifejtett munka elisme­réseként a földművelésügyi mi­niszter dicséretben részesítette. Dómján László, a Békés me­gyei Növényvédő Állomás labo­ratóriumi mezőgazdásza. Kima­gasló munkájával tavaly 50, a mezőgazdaságot veszélyeztető je­teni. Bátor elképzelése a mellette lenlősebb kártevő előrejelzése he­lyett. hatvanra adott prognóz'st. Sok esetben küldött szaktanácsot a növény véd elem leendői után érdeklődőknek. Szorgalmas munkájának mi­niszteri dicséretét június 12-én, szombaton a szocialista üzemava-1 tó ünnepségen vette át. 1 dolgozó szakembereket is merész gondolkodásra bírja. Az ötletek sokaságában szinte fürödnek. Azután kiválasztják a legjobba­kat, ezeket alaposan átgondolják — mint ahogyan ő mondja — megrágják és azután közös erővel, a szövetkezeti gazdák együttes összefogásával valósítják meg. A párt sarkadi járási végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén a Búzakalász Tsz-ről tárgyalt. A gazdaságszervező munkában el­ért eredményekért a testület el­ismerését fejezte ki. Egy dolgot azonban szóvá tettek: a pártszervezet munkáját nem találták megfelelőnek. Az eléggé nagy területű tsz-r.ek eddig nem volt függetlenített párttitkára, irodája. A pért gazda­ságszervező és ellenőrző szerepe nem volt teljes. A termelési fel­adatokkal a gazdaság vezetősége úgyszólván egyedül birkózott. A kampánytervek és a közös gazda­ság életében időről időre ismétlő­dő kényes feladatok megoldását az elnök nem vitte a pártvezető­ség, valamint a taggyűlés elé. Az alapszervezet lényegében csak regisztrálta az elnök gazdaság- szervező munkáját. Jóllehet a ter­melőszövetkezetek országos ver­senyében emiatt maradtak mások háta mögött. A párt járási bizottsága jól lát­ja a zsadányi Búzakalász Tsz gyenge pontját. Az elmaradást Gyenes András is elismeri s vall­ja, hogy a jelenleginél mélyebb gyökeret ereszthetett volna ered­ményük, ha a szakmunkásképzé­sért, a szocialista munkaverseny szervezéséért, az együvétartozás tudatának erősítéséért az eddigi­eknél többet tettek volna. A negy­ven forintos munkaegység szép. jó eredmény, de ez még nem min­den az emberek szemében! A járási végrehajtó bizottsági ülés után Kereki Sándor párttit­kárt függetlenítették. A szövetke­zet pártalapszervezete irodát ka­pott. Az aratási felkészülés tervét elsőnek a pártvezetőség, majd az igazgatóság, ezt követően a tag­gyűlés és a közgyűlés elé viszik, így szélesítik a termelőszövetke­zeti gazdák részvételét a vezetés­ben. A szélesebb demokratizmus tovább növeli a közös anyagi alap- I Ját. Dupsi Károly Miniszteri dicséret Az eddigi óránkénti 60 mázsa kapacitásról 100 mázsás kapacitásúra szerelték át a dobozi Pe­tőfi Tsz-ben a modern gabonatisztító telepet. A gépeket már kijavították, s be is festették, hogy óvják az élettartamát.

Next

/
Thumbnails
Contents