Békés Megyei Népújság, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-16 / 140. szám

W63, yúniti« 18, 3 Szerda Vgcnjtes ellenei'xésl! A hatékony, valóban a lényegre tapintó ellenőrzés a vezetés min­den fokán nélkülözhetetlen. Ve­zetni bizonyos értelemben azt is jelenti: előrelátni — s ez nem jóstehetséget, hanem a valóság pontos ismeretét. a hibákat és eredményeket egyaránt rögzítő tények folyamatos elemzését felté­telezi. Az előrelátó vezetés egy­szersmind a folyamatok jellegét, tendenciáját mérlegeli — képes tehát a ma még kis hibában a későbbi súlyosabb következmé­nyek körvonalait felismerni. Mindez folyamatos és hatékony ellenőrzés nélkül elképzelhetetlen. Sok országos szerv, hatóság vé­gez ilyen ellenőrzéseket a mi­nisztériumoktól a Központi Népi Ellenőrző Bizottságig, a társa­dalmi szervezetektől, például a SZOT-tól az ügyészségekig. Bár­mily eredményesek is ezek az el­lenőrzések, elsősorban a felső irá­nyítást segíthetik. Aligha pótol­hatják viszont a helyi vezetők számára szintén szükségszerűen fontos tényanyagot. Az iparvállalatok belső ellenőr­zése — noha a nagyvállalatoknál saját revizorok is működnek —, lényegében az irányító apparátus mindennapos tevékenységének ré­sze. Sem elvileg, sem a köznapi gyakorlatban nem lehet s nem is szabad szétválasztani a vállalat vezetését a folyamatos ellenőrzés­től. Más kérdés, hogy a valóság­ban ez a két — azonos tőről fa­kadó — vállalati feladat gyakran külön vágányon halad. Példák sorával bizonyítható, hogy a szakszerű és a lényegest a lényegtelentől megkülönböztető ellenőrzés sok jelentőssé növekvő hibát előzhetne meg. Az egyik nagyvállalatnál például a belső ellenőrzés több mint 13 millió fo­rint értékű gépet és berendezést ..talált", melyről megállapították, hogy hónapok vagy évek óta áll feleslegesen az üzem központi raktáraiban. Az előbbi idézőjel külön figyelmet érdemel, hiszen azért „találta" meg most ezeket a berendezéseket a vállalat ellen­őrzése. mert a gépek rendelése­kor — amikor pedig érdemben, szakszerűen, a lényeget vizsgálva kellett volna ellenőrizni, egyrészt a berendezés iránti tényleges igényt, másrészt az üzembeállítás lehetőségeit —, a mérlegelés for­mális volt. S mindez nemcsak er­re, de jó néhány más üzemre ugyancsak vonatkozik. Közismertek a vállalati anyag és kooperációs rendelések körüli hibák is, atnclyek „végeredmé­nyéről": a felesleges készletek halmozódásáról éppen napjaink­ban sok szó esik. Érdemes azon­ban a mai helyzet előzményeit kutatni, hiszen — sok egyéb ok, például a túlzottan hosszú előren- delési idők mellett — kétségkí­vül szerepet játszanak ebben a meggondolatlanul és ellenőrzés híján bonyolított rendelések is. Eléggé széles körű módszer, hogy az átszervezett nagyvállalatok gyáregységei rendeléseiket — ,.jó, ha több van” megoldással — kis­sé felkerekítve továbbítják a vál­lalati központba, ott netán még feljebb kerekítenek, s végül elő­áll — a felesleges készlet! A tény­leges igények elemzésével pedig a készlethalmozódás — és ezzel mil­liós értékek felesleges lekötése — megelőzhető. Folytathatnék a sort a szükségletek vizsgálatával, te­hát a vállalat termékei iránti ke­reslet folyamatos tanulmányozá­sával, ami megakadályozhatná vagy legalább mérsékelhetné a szükséglettől eltérő termelés okoz­ta károkat. Mindez vezetési, de egyben ellenőrzési feladat is! Az ellenőrzésnek — mindezeken túl — legfontosabb eleme, hogy nem korlátozódhat csak az erre hivatalból hivatottak vizsgálatai­ra. A fejlődést akadályozó gáta­kat. hibákat végtére azok tapasz­talják elsősorban, akik a vezetés kitűzte célokat megvalósítják, akik a munkapadoknál vagy a laboratóriumokban dolgoznak. Az ő szavukra, javaslataikra, bíráló észrevételeikre figyelni — és nem formálisan, hanem segítőkészséget érezve még az olykor nem is szakszerűen fogalmazott, de a tapasztalatok „aranyfedezetére” épülő észrevételekben — ez az igényes, hatékony ellenőrzés iga­zi alapja! Tábori András Lehevert, keveset aludt is, aztán kiment a fürdőszobába, belebújt anyja fürdőköpenyébe. Míg a víz melegedett, lassú sé­tával bejárta a lakást, apróléko­san megszemlélt mindent, búto­rokat, képeket, szőnyegeket, az ablakokból külön-külön szem­ügyre vette a várost. Érezte a jellegzetes gyengeséget, mely lelki izgalmak és nagyobb testi fáradalmak után előveszi. Meg­törölte az arcát. Még az előszo­ba berendezését vizsgálgatta, azután bevonult a fürdőszobá­ba. Élvezte a kellemesen meleg fürdőt, amiben csak néhányszor volt része, itt, anyja új lakásá­ban az elmúlt nyáron, és még két ízben, amikor apja elvitte a városi gőzfürdőbe. A faluban mindössze egy közepes méretű lavór jelentette a tisztálkodási lehetőséget, az is inkább tavasz, tói őszig, amikor este kivihette az udvarra, az eperfa alá, és te­tőtől talpig lemosta magát. A fürdés felfrissítette, mozgás, ra ingerelte. Felöltözött új ru­hájába. Lassan sétált lefelé, minden fordulóban megállt a vá­rosra néző hatalmas üvegfal­nál. A vaskorlátnak támaszkod­va tanulmányozta a mozgalmas látványt, amely egyre részlete­sebben kibontakozva mind isme­rősebben tárult eléje. Először az utcával ismerke­dett. Szükség volt új világának erre a fokozatos meghódítására, mert másképpen kellett most magába fogadnia, mint tavaly, amikor egy hétre jött vendég­ségbe. Akkor másfajta érzéssel járta be ezeket az utcákat; tit- kolhatatlan irigységgel és gyű­lölködéssel, amiért ő mindettől meg van fosztva, noha épp úgy az övé is lehetne, mint öecséé. Megnézett minden házat, meg­látta az ablakokban a virágokat, a házak előtti hosszú, keskeny virágágyakat, melyeket alacsony kerítéssel vettek körül, s tarkán színesre be is festették. Átsétált a másik utcába, on­nan a következőbe, míg a város- nyivá nőtt új lakótelepet be nem kószálta. Elcsodálkozott, mennyit változott tavaly óta. Parkosították a szabad térsége­ket, füves, bokros, virágos fol­tocskák vették körül az épüle­teket, zöldellő fák, alattuk pa­dok, melyeken gyári nyugdíja­sok pipáztak, újságot olvastak, kártyáztak. Az egyik csoportnál megállt, két idős férfi sakkozott. Kisétált a főútig, a gimná­zium elé. Tavaly megmutatták neki az elfuserált homlokzatú épületet, ahol befejezhetné kö­zépiskolai tanulmányait. (Folytatjuk) Jogos aggodalom Ecsegfalván Az ecsegfalvi Egyetértés Ter­melőszövetkezet egyáltalán nem dicsekedhet jó földekkel. Erősen szikes és kötött talaj a terület na­gyobbik fele. Komoly erőfeszítést jelent hát a munka, meg kell küz­deni minden mázsa termésért. Ha még az időjárás sem kedvez — márpedig az idén igencsak mos- loha —, akkoi küiön-külön és együtt, a tsz minden tagjának ere­je, tudása legjavát kell adnia ah­hoz, hogy a közösség eredménye­ket érjen el. A hosszú, küzdelmes munka, a sok-sok fáradozás gyümölcse: a termés. Betakarítása még nagyobb erőfeszítéseket követel. Éppen ezért a legkörültekintőbb szerve­zésre, jó előkészítésre van szük­ség. A tsz elkészítette sz ezzel kapcsolatos tervet és az MSZMP, valamint a tanács községi végre­hajtó bizottsága á napokban meg­tartott együttes ülésen megtár­gyalta és javaslatokkal egészítette ki. A résztvevők hozzászólásai­ból aggodalom csendült ki. „Ho­gyan takarítjuk be a termést, ha továbbra is esős idő várható?” — kérdezték többen is. Ez az aggo­dalom jogos, hiszen, ha az időjá­rás kedvezőtlen befolyását ve&z- szük figyelembe — ami ezen a vi­déken még hatványozódik —, ak­kor valóban komoly veszély íe­ha az időjárás miatt bekövetkező talaj viszonyok tehetetlenné teszik a gépeket. Az egyik hozzászóló többek kö­zött elmondotta, hogy bár a terv igen részletes és alapos, mégsem megnyugtató, mert nem szerepel benne az ilyen eshetőséggel való számítás, pedig, az eső esik és a meteorológiai táv-prognózis sem biztat jobb idővel. Igazuk van hát azoknak, akik azt javasolták az ülésen, hogy a termelőszövetkezet vezetősége er­re gondolva szervezze meg a munkát. Sajnos, a hozzászólásokra való reagálás sem volt megnyugtató. A tsz kizárólag a gépekre támasz­kodik, arra hivatkozva, hogy volt már példa, amikor esős időben, süllyedő talajokon kellett aratni, mégis géppel vágták a gabonát. Akkor a gyengébb AC kombáj­nokkal dolgoztak, most viszont több az SZK—4-es, s ezek a gé­pek mindent kibírnak. Hivatkoz­tak arra is a tsz vezetői, hogy ke­vés a munkaerő, a gépek kiszol­gálását sem győzik emberrel, kénytelenek idegen munkaerőt al­kalmazni. kézi aratásra tehát egyáltalán számítani sem lehet. Mégis... Volt, oki azt javasolta: tá­maszkodjanak jobban a különbö­ző társadalmi és tömegszervezetek segítségére és a soron következő tanácsülésen is tárják fel a nehéz-, ségeket, s kérjék a tanácstagokat, segítsék abban a tsz-t, hogy a la­kosság is vállaljon részt a betaka­rítási munkákban, ha az időjárás kézi aratásra kényszerít, hiszen ez nemcsak a közös gazdaság, hanem a falu és mindnyájunk érdeke. Más termelőszövetkezetben a gép­szerelők, irodai dolgozók, állatte­nyésztők között is szervezik az aratópárokat, természetesen egy feltétellel: ha segítségükre szük­ség iesz. Minden eshetőségre szá­mítanak tehát. Nem lehet kizárólag csak a gé­pekre támaszkodni, hiszen csupán kiszolgálják az embert és hiaba korszerűek, erősek, ha az időjá­rás tehetetlenné teheti mindet. Az emberben viszont mindig és min­denkor bízni lehet, különösen, ha nagy és nemes célok megvalósítá­sáról van szó. A termés betakarítása pedig az Kasnyik Judit Két év alatt kétszeresére növelték a tehénállományt Kiválóan bevált a mintulegelö nyegeti az egész évi munka gyü-„ mölcsét. összesen 1982 holdnyi gabonát és 150 hold borsót kell betakarí­tani. Ehhez hét kombájn és két aratógép áll rendelkezésre. A gé­pesítés száz százalékos, kombájn­nal a terület 80 százalékán taka­rítják be a termést. • A termelőszövetkezet munka- terve igen részletes. Mindenre gondoltak a vezetők: az aratásra, a cséplésre, a gabona szárítására és a szállítógépek, valamint a fogatok elosztására is. Gondoltak a munkaerővel való helyes gaz­dálkodásra, éppen ezért erről pontos kimutatást készítettek. So­rolhatnánk tovább a terv azon pontjait, melyek a munka gyors és pontos lebonyolításával kapcso­latos intézkedéseiket rögzítik. Csak egyetlen dolgot hagytak fi­gyelmen kívül: az időjárást, s ép­pen ezért jogos volt az ismételten visszatérő aggasztó kérdés a vb tagjai részéről: mi történik akkor, A zsadányi Dózsa Tsz nem tar­tozik a nagy területű gazdasá­gok közé. Mindössze 1200 hold szántón gazdálkodnak. A közös­höz tartozik még 524 hold legelő. Egy évvel ezelőtt ez a tsz beha­tóan foglalkozott a legelőgazdál­kodással és a szarvasmarha-tar­tással. Kétszáz holdon mintalege­lőt rendeztek be. Ezen tartják a két év alatt százra növekedett te­hénállományt és ennek szaporula­tát, összesen 350 szarvasmarhát. Május közepén», felkereste a gazdaságot dr. Grúber Ferenc professzor, a szarvasi ÖRKI ku­tatója. Akkor holdanként — a mintalegelőn — 120 mázsa zöld­hozamot becsült. E kimagasló eredmény annak köszönhető — | amint azt Kovács György, a Sár- kadi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának főagronómusa emlí­tette —, hogy a múlt év őszén ! holdanként két mázsa szuperíosz-; fátot, ez év tavaszán pedig három mázsa pétisót szórtak a területre. Üzemi tartalék címén a szövetke­zet a mintalegelő öntözését is megszervezte. Az öntözés olcsó, rétegvonalas megoldását válasz­Gyalogút vágy- országút, a kerékpár gyorsan fut TÚRA—28' férfikerékpár ára 9««— Ft, női kerékpár ára: 1020.— Ft TIHANY—20" íérfikerékpái ára: 1330,— Fi, női kerékpár ára: 1070,— Ft I „Mátra— 28” férfikerékpár ára 1159,60 Ft, nőt kerekpár ára: 1219,60 Ft | 2184 tották. A magsabb pontról csörge­dezve áramlik a víz a mélyebb részekre. A gazdagon termő fűből hatvan holdon 24 vagon jó minőségű réú szénát készítettek májusban. A tervhez képest elmaradt a vállalati kivitelezés A szeghalmi járás termelőszö­vetkezetei ebben az évben jelen­tős épületberuházáshoz jutottak. A szeghalmi Rákóczi es Petőfi Tsz-ben. valamint a kürösladányi Üj Barázda Tsz-ben egy-egy elle­tő istálló, a vésztői Béke, a szeg­halmi Rákóczi, a körösladányi Új Barázda Tsz-ben egy-egy százas szarvasmarha-istálló építésére kaptak hitelt s engedélyt. A na­gyobb épületeket vállalati kivite­lezésben készítik. Az építő es ta­tarozó vállalat felvonult a vész­tői Béke Tsz istállójának építésé­re, s itt jó ütemben dolgoznak — közölte Szöllősi Gábor, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. A szeghalmi járásban két házi épttőbrigád is dolgozik. Egyik a szeghalmi Rákóczi, a másik pedig a füzesgyarmatd Aranykalász Tsz- ben szerveződött. A házi brigádok helytállnak, a rájuk bízott terv­feladatot teljesítik. A kedvezőtlen anyagellátás ellenére május vé­gére a terv szerinti építkezés 16 százalékát megvalósították, míg a vállalati kivitelezésben készülő épületekre engedélyezett összeg 3—4 százalékát sem használták lel. Közü/et munkaerőigénye Az EM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka helyekre — férfi és női segédmunká­sokat. valamint kubikosokat. Munkás­szállást és napi kétszeri étkezést biz­tosítunk. Tanácsigazolás és munka ruha szükséges. Jelentkezés: Buda pest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 252

Next

/
Thumbnails
Contents