Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
( Világ proletárjai egvesüljetf.k l NÉPÚJSÁG 1965. MÄJUS IS.. SZOMBAT Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAP J A Szövődő szálak | Cikkünk nyomán | Tanúk nélkül \ Sport | Többfelé eső Aratás előtt A hagyományoshoz képest még jó másfél hónap van az aratás megkezdéséig. Azonban nem árt most már mind többet beszélni róla s a legalaposabban felkészülni rá, annak ellenére, hogy köny- nyebbnek ígérkezik a gabona betakarítása az eddigieknél. Azért, mert kilencvennel növekszik megyénk kombájnparkja, vagyis 630-ra s emellett 373 gépállomási és termelőszövetkezeti kévekötő aratógép is rendelkezésre áll. Ha jó lesz a munkaszervezés és prémiummal is ösztönzik gépállomásaink, szövetkezeteink a kornbáj- nosokat, aratógépeseket, hogy nyújtott műszakban s a lehető leglelkiismeretesebben dolgozzanak, akkor a gépek learatják a gabona 83—85 százalékát. Természetesen sok a „ha”. Esőzés is gátolhatja majd a gépek munkáját s akkor az élőre tervezettnél több kézi kaszásra, több kéveszállító járműre lesz szükség s huzamosabb időt vesz igénybe a csépié®. Éppen a sok eshetőség igényli a mindent figyelembe vevő, pontosan kidolgozott aratási tervet s azt, hogy akkorra kijavítva, munkára készen álljon minden szükséges gép, szerszám és felszerelés. Azonban, ha csak a tervet készítik el és csak a gépeket, szerszámokat javítják meg szövetkezeteink az aratásig, akkor a tennivalónak a felét vagy egy- harmadát végzik el. Az immár idegölőén sok esőzés miatt késett a kukoricavetés, s most kell befejezni az egyéb növények sorközónek kuütivátorozá- sa, egyelése, kézi kapálása közben, és akkor, amikor az erőgépek és az emberek egy részére szükség van a lucerna betakarításához. Annyira összeszaladt tehát a rengeteg elvégezni való, hogy csak a legnagyobb erőfeszítés árán lehet valamennyivel megbirkózni. Azonban semmi sem tűr halasztást, a lucerna mielőbbi kaszálása, betakarítása sem. Még annak ellenére sem, hogy viszonylag fejletlenebb, mint más években ilyenkortájt. Amilyen, olyan, vágni kell haladéktalanul a második jövedék biztosítása érdekében, ami remélhetőleg jobban kifejlődik a melegebb idő, a több napfény hatására s amit az aratás megkezdéséig feltétlenül be kell kazalozni. Más, kedvező időjárású esztendőkben az aratógépek munkába indulásáig a szövetkezetek többségében a kukorica, a répa harmadik-negyedik gazoló kapálása is befejezést nyert. Most, a kései vetés miatt nagyon nehéz lesz gyomtailanná tenni a földeket az aratás megkezdéséig. Azonban ezt is muszáj megtenni, mert a gyomok fejlődését nagyban elősegítő esős idő várható a nyári hónapokban is. Éppen ezért, ahol mód és lehetőség van rá, igyekezzenek szövetkezeteink minél több kuko- ricaíöldből vegyszerrel kiirtani a gyomot az aratás megkezdéséig, mert aztán már nem hagy erre időt az aratógépek, pótkocsik vontatásával elfoglalt gumikerekeseknek a betakarítás. Ráadásul jelentkeznek az újabb halaszthatatlan tennivalók: a szerves- és a műtrágya kiszórása, no meg az elengedhetetlenül fontos tarlóhántás, nyári mélyszántás és a tarló- vetés. — „Könnyű mindezt leírni” — mondhatnák erre a szövetkezeti vezetők és gazdák. Mi is tudjuk, hogy könnyebb felsorolni a tennivalókat, mint egytől egyig idejében jól elvégezni. De azt is tudjuk, hogy könnyebb elosztani a többet, mint a keveset. Márpedig szövetkezeteink egy része éppen azért ér el alacsony termés- eredményeket, azért küszködik takar mán yhiármya'l, állatnevelési és értékesítési gondokkal, mert a gazdálkodás láncolatából évről évre nagyon fontos szemek szakadnak ki. Vagyis elmulasztanak egy sor agrotechnikai eljárást. Többek között a rendelkezésre álló szerves anyag talajba juttatását is. Évek óta halogatják nyárról őszre, őszről télre s a vége az, hogy jó esetben ott marad a földeken szarvasban, rosszabb esetben eladják más megyék gazdaságainak. Szinte alig találni magyarázatot arra, hogy az 1961. évi tizenöt százalékról miért csökkent tíz százalékra tavaly az istállótrágyázott terület megyénkben, holott az állatállomány lényegesen növekedett azóta. A legfőbb oka ennek az, hogy évről évre mindig megkésnek szövetkezeteink egy részében jó néhány munkafolyamattal s aztán azok úgy összetorlódnak, hogy egyik-másik elvégzésére mérnem marad se erő, se idő. Az egyes munkafolyamatokkal való késlekedést kell mindenáron megakadályozni az idén szövetkezeteink mindegyikében. Szó se róla, nagy megerőltetésbe, sok fáradságba kerül a napokat megnyújtva dolgozni azért, hogy mielőbb földbe kerüljön a kukorica, kazalba a lucerna első kaszálása s aztán megfelelő számú kapálást kapjanak s a lehető leg- gyomtalanabbak legyenek a kultúrnövények az aratás megkezdéséig. Azonban érdemes megfeszíteni az erőt, mert akkor az aratással, csépléssel egyidőben jelentkező sok más fontos tennivaló elvégzésére is jut idő. De érdemes azért is, mert ha mindent idejében elvégeznek, akkor év végén nem az alacsony termés- eredmények és kevés jövedelem okát, a mulasztások sokaságát, hanem a jó gazdálkodási eredményeket sorolhatják fel szövetkezeteink. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Iskolák, ahol az elsősök nem bukhatnak meg Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársainak érdekes kísérletei Pénteken a Parlamentben dr. Callos Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökletével értekezletet tartottak a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Részt vett a tanácskozáson Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese időszerű kér. elésekről tájékoztatta a megjelenteket. Varga György, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke a tanácsok és a népi ellenőrzés kapcsolatával, Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sport tanács elnöke a sportmozgalom átszerve. zésének tapasztalataival és a tanácsok feladataival foglalkozott. Az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai érdekes tudományos vizsgálatokat folytatnak az oktatási módszerek korszerűsitésére, a leghatékonyabb pedagógiai eszközök felkutatására. Dr. Szarka József, az intézet főigazgatója ezzel kapcsolati» '1™'*ndta: — Az iskoláik! lgozó pedagógusokkal együtt ödve többek között azt tamulrru /ózzuk, hogy az általános iskola alsó tagozatán a gyermekek közt gyakran tapasztalható egyenlőtlen fejlettségi szintet hogyan lehetne áthidalni. A vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy ennek a legcélravezetőbb eszköze bizonyos türelmi idő biztosítása az elmaradottabb gyermekeknek, akik hosszabb, rövi- debb idő alaitt szellemi fejlettségben is utolérik érettebb társaikat. A tudományos megállapításokat már a gyakorlat próbájának is alávetettük: több vidéki iskolában kísérletképpen úgynevezett ciklusos rendszert vezettek be. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az általános iskola első & második osztályát a pedagógusok egy szakasznak, szinte egy évfolyamnak tekintik, s az elsősöket még akkor sem utasítják osztályismétlésre, ha egy vagy több tárgyból nem felelnek meg a követelményéknek. Ezzel a rossz tanulmányi eredményt elért gyerekeknek időt adnak arra, hogy a második osztályban pótolják a tanulmányi elmaradást és felzárkózzanak a jobb előmenetelűekhez. (MTI) Eredményesnek nyilvánították Békéscsaba városközpont rendezésének tervpályázatát — Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága — Tegnap délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a városi tanács végrehajtó bizottsága, ahol először Szabados Bélánénak, a pénzügyi osztály vezetőjének jelentését hallgatták meg a tanácsi vállalatok 1964. évi tervtéljesítéséről, valamint az 1965. évi feladatairól. A jelentés megállapította, hogy a kertészeti és köztisztasági vállalat 1964. évi gazdasági tevékenysége kedvezően alakult. Tervüket nemcsak mennyiségben teljesítették túl, de a gazdálkodás minőségi mutatói: a jövedelmezőség és a termelékenység is jó eredményt mutat. A felemelt tervüket 108,5 százalékra teljesítették, ami az előző évihez viszonyítva 135,8 százalékos teljesítésnek felel meg. Különösen szép eredményt értek el parképítésben, valamint útépítésben. Az ez évi tervben ugyancsak ezek szerepelnek fő feladatként, amelyek szoros kapcsolatban vannak a városi tanács költségvetésével, az évi községfejlesztési tervekkel. A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat elmúlt évi tervét ugyancsak túlteljesítette. Ez évi tervükben 95 lakás felújítása szerepel. Ezután az építési és közlekedési osztály vezetőjének jelentését hallgatták meg Békéscsaba városközpont rendezésének tervpályázatáról. A pályázat célja az volt, hogy a városközpont átépítéséhez és fejlesztéséhez javaslatokat kapjon. A tervpályázatra 34- en nyújtottak be pályatervet. Az elbírálásban részt vett a várósi tanács, az ÉM Települési Főosztály, Tervezési Főosztály, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építéstudományi Egyesület, a Közlekedéstudományi Egyesület* az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, valamint az ÉM területi főépítésze. A bíráló bizottság a pályázatot eredményesnek nyilvánította, mert a beérkezett pályatervek Békéscsaba városközpont kidolgozásra kerülő részletes rendezési tervének minden lényeges kérdésére megoldást nyújtottak, ezért úgy döntött, hogy a pályaművek díjazására és piegvételére rendelkezésre álló Összeget kiadja. A benyújtott pályázatok — állapította meg a vb — segítik Békéscsaba városközpontjának végleges kialakítását, ezért elismerését és köszönetét fejezte ki a bíráló bizottság minden egyes tagjának a lelkes és felelősségteljes munkáért, amely során a város érdekeit és problémáit a bírálat során figyelembe vették, érvényre juttatták. Új módszer A Férfifehémeműgyár békéscsabai gyáregységében az idén csomagrendszerű gyártást vezettek be, melynek eredményeképpen a termelékenység kettő, kettő és fél százalékkal növekedett. Képünkön Turbucz Erzsébet a pizsama kis alkatrészeinek összevarrása közben. Fotó: Kocziszky Kukk Imre
