Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

JMS. május 14. 3 Péntek Amit a darabok erősítenek Megyénk gépjavító állomásai feladatuknak mindjobban meg­felelnek. A ki javított traktorok többsége jól állja a normálhol­dak ostromát. Elenyésző azok­nak a száma, melyek a felújítás után még kezelést igényelnek. Erről az arányról a jelzések azt mutatják, hogy az újonnan vá­sárolt traktorokkal is előfordul annyi minőségi reklamáció, mint a felújítottakkal. Ez mindenkép­pen a traktorjavítás és a kar­bantartás megyénkben kialakult magas fokú szervezettségét ta­núsítja. Az utóbbi hetekben azonban a gépjavítás kedvező eredmé­nyednek ellenére helyenként szó­beszéd kerekedett. A bizalom és a bizalmatlanság kérdését vet­jük fél, amely a maga egyszerű­ségénél fogva egy javításra be­adott traktornál abban jut kife­jezésre, hogy a gép ugyanazt az üilést, lámpát ékszíjat, akku­mulátort, indítómotort, dinamót, kormánykereket, hűtődíszt kap- ja-e vissza, mint amivel az állo­másra került vagy esetleg mási­kat. Ha a gépjavítók jól megné­zik a tsz-ből hozzájuk került traktorokat, láthatják, hogy a kormánykeréken, az ülésen, de máshová is bizonyos sajátos jel­zéseket véstek be a traktorosok. Ha ezeket kicserélik, s a tsz-nek erről időben nem szólnak, a gép átvételénél, ha a kicserélt tar­tozók nem. jobb a réginél, a bi­zalom könnyen fenntartásossá válhat. A bizalom akkor tépázó- dik meg, amikor a traktoros az általa bevésett jelű kormányke­reket egy másik tsz traktorán pillantja meg. A gépjavító állomásokon a sze­relvények sorsával legalább olyan lelkiismeretességgel kelle­ne foglalkozni, mint ahogyan az autószervizek. A javításra be­gördült gépkocsi szerelvényeit az erre a célra rendszeresített raktárban külön kezelik, s ez a biztositéka annak, hogy az autó saját tartozékait kapja vissza. Az autószerviz ezzel a fegyel­mezett módszerrel bizalmat szerzett. Jó lenne, ha a gépjaví­tó állomások határozottan arra törekednének, hogy a traktorok javításánál is alkalmazzák az autószervizeknél bevált mód­szert. Az egyszerű ember a gép­javítás minőségét, a javitóállo- más munkafegyelmét az eredeti szerelvényeken is láthassa, ér­tékélhesse, mert nem minden tsz-nél csak a darab dönti él a jól végzett munkát, hanem az ezzel járó eredetiség is. D. K. Hat ifjúsági brigád küzd a szocialista címért a Szőiősi Állami Gazdaságban Felszabadulásunk 20. évforduló­ja tiszteletére a Szőiősi Állami Gazdaságban hat ifjúsági kollek­tíva tűzte célul a szocialista cím elnyerését. Vállalták, hogy mag­hozó répából, cukorrépából és hibrid kukoricából a tervezettnél többet takarítanak be. Valameny­nyien részt vesznek a szakmai to­vábbképzésben, s a baleseti ok­tatásban. Megszervezik a munka- védelmi őrjáratot is. Havanként a kollektívák kö­zösen értékelik az eredményeket, amelyeket a brigádnaplóba felje­gyeznek. össze-visszaságban rémlenek fel előtte a távoli világvárosok pa­noráma-töredékei. V. Dr. Zsupán külföldi és hazai folyóiratok között kotorászott a rendelő íróasztalán. Arcát a pá­nikhoz hasonló kifejezés szürkí- tette él. Az asztalon még ott hevertek az életmentéshez hasz­nált eszközök, a megcsonkított kávéfőzővel. Kézbe vette, forgat­ta, majd a sarokba hajította. Eléggé részeg volt, de tovább ivott. Valamikor, a vérmes ábrán­dok idején egyebet sem tett a fantáziája, mint hazugul hízel- gett neki. Minden nagy orvos­tudós, akiről tanult, felcsigázta szellemi kalandvágyát. Mindent lehetségesnek tartott, a meg nem értés kínszenvedését is. A semmi változással nem kecseg­tető holnapok azonban olyan vigasztalanul borultak föléje, mint valami koporsótető. Az ilyen elevenen való temetkezés iszonya valóságos dührohamokat váltott ki belőle, s csak palléro­zott öntudata mentette meg at­tól, hogy lázongása ne lépje túl a betegesség határát. — „Fiam, magából tudós lesz!...” — ismételte gúnyosan valakinek a hangját, ami közben félresöpörte a folyóiratokat. — Ne hozzon zavarba, kedves pro­fesszor úr. Megelégszem én any­nyival is, hogy jó körorvos lesz belőlem! „És a mellékvese hor­monműködése? A nagyszerű anatómiai tanulmányok?!” Dörömböltek az ajtón. Oda­sandított, de nem törődött vele. — Maga az, drága professzor úr? Azért sem engedem be. In­nen nem vihet el. Szüksége van a hazának a becsületes barmok­ra is. Erősebben dörömböltek. — Menjen a szomszéd kollé­gához. Ott vasvillával forgatják a százasokat, hogy rájuk ne pe- nészedjék. Lássa csak, hogy mi­lyen drága a tudomány. A mellékvese hormonműködése?! Ugyan kérem. Ne dörömböljön már. Ebben a laboratóriumban én vagyok az űr. Ez a szemét­domb az én katedrám. Azt csak. én tudom, hogy mennyit ér itt a becsület... — Sándor!.., Engedj be!... — kiabálta odakint az asszony, és rázta a kilincset. Zsupán felocsúdott a delíri- umból. Csendesség szállta meg. Lassan az ajtóhoz támolygott, kinyitotta. Az asszony visszafojtott felin- dultsággal botlott be. Körülné­zett, eltette a fiókba a pálinkás- üveget. — Sokat iszol mostanában. Az orvos egykedvűen vállat vont. (Folytatjuk) Emberek fehér köpenyben A gyorsposta néhány vérmin­tát hozott. Dr. Lévay Sándor munkarezidenciá­jában különféle vegyszereket vesz elő. Ezekből vékony üvegcsőbe szippantja a csepp töredék részét, majd a vizsgálatra előkészített anyag néhány milligrammjához adagolja. Azután húsz percet vár. Közben a vizsgált anyagot meleg­víz-fürdőbe rakja. A stopperóra ott ketyeg a szeme előtt. Feszülten nézi, hogy a szarvasmarha véré­nek vizsgált része a másodpercek töredék része alatt miként reagál a vegyszerekre. Ebből határozza meg, hogy gümőkórmentes vagy fertőzött állattól származik-e a vér. A Békéscsabai Állategészségügyi Intézetben járunk. A vásártéri Kulich Gyula Lakótelep és a Szer­dahelyi utca találkozásának szög­letében. Az épület 10 évnél vala­mivel idősebb. Kívül a borostyán ma még száraz ágai ölelik a fala­kat, az ajtón belül pedig állvá­nyok, laboratóriumi felszerelésék, mikroszkópok, patinás rendje. A folyosó csendjét csak néha töri meg agy-egy ajtó nyitása. A labo­ratóriumokban bársonyos csend honol s benne fehér köpenyes or­vosok, asszisztensek dolgukat te­szik. Erről beszél dr. Prokopo- vitsch Ottó, az intézet igazgatója.- , , I öt állategész­— Az országban . . __________________! segügyi m­m­f/.'ret- működik. Békés mesve évek. kel ezelőtt abban a szerencsés helyzetben volt, hogy Békéscsabán szállást adhatott egynek. Munkánk az állategészségügyi szolgálatba illeszkedik. Betegségék megálla­pításával, a gyógykezeléshez szük­séges anyagok meghatározásával segítjük praktizáló állatorvos kol­légáinkat. Az intézetben hat szakállatorvos laboratóriumi vizs­gálatokat végez. A munkában asszisztensek segédkeznek. Össz­létszámúnk huszonegy. Mielőtt sorra járjuk a laborató­riumokat, dr. Prokopoviísch Ottó elmondja azt is, hogy az intézetet állami költségvetésből tartják fent. Az itt folyó munka díjmen­tes, vagyis a hatósági és az üze­mi állatorvosoknak, a termelőszö­vetkezeteknek és az állami gazda. tős részt vállalt. Vitás esetekben mindig az intézet laboratóriumá­nak szakvéleménye volt a döntő. azonban a szarvasmar- ha-gömőkói' megállapítása mellett a brucellózis-mentességgel kap­csolatos vizsgálat is — szarvas­marhánál, sertésnél — az intézet profiljába került. Évente egymaga dr. Lévay több ezer ilyen irányú vizsgálatot végez. Évről évre azért gyarapodhatott munkája, mert a vizsgálat eredményei a gyakorlat­ban igazolódtak. Tudományos munka ez a javá­ból, hiszen a laboratóriumi szak­állatorvosnak az állati szerve­zet egy milligrammnyi részéből kell az egész szervezetre helytálló következtetést levonnia a tényle­ges gyakorlati helyzetről. A közelmúltban j Egy másik laboratóriumban a méhek és a halak egészségügyi helyzetét vizsgálja dr. Gajdács Györgyné. Munkatársai Tyirják Györgyné laboráns és Mezei And- rásné. Előttük százszámra sora­koznak a gyufásdobozok. A méhé­szek még Sopronból is hozzájuk küldik a betegségben elhullotta­kat. Állapítsák meg, mi okozta a bajt, adjanak tanácsot a betegség leküzdésére. Messzire nőtt hír­nevük. Dr. Gaidácsné fiatal Ennek orvos. ellenére a laboratóriumi munkában máris igen nagy a jártassága. Dr. Pro- kopovi'tsch Ottó említette, hogy dr. Gajdácsáé az országban elsőnek fe­dezte fel a méh-atkakórt. Jelenleg a méhek légcsövét tanulmányoz­za. Betegség után kutat. Télen gyakran nyakába veszi a megyét, az országot és a méhek egész éle­téről és betegségeiről a méhészek összejövetelein előadásokat tart. Szobájában néhány akvárium is van. Buzog bennük a víz. Az üvegfal mögött élénken úszkáló halak. Testük zsírtartalma, a be­tegségekkel szembeni ellenállóké­pességük és a halastói kacsahizla­lás közötti összefüggés állategész­ségügyi hatását vizsgálja. A diagnosztikai osztályon dr. Balogh Tamás osztályvezető fo­gad. A boncterembe egy ablakon át vetünk néhány pillantást. A kőasztalon felnyitott testű barom­fiak, sárga tollú naposlibák. Dr. Balogh tizenharmadik éve dolgo­zik Békéscsabán. Figyelemre mél­tó dolgokat említ. fokozott igény­bevétellel dol­gozom. Megyénk célkitűzése, a 330 ezer liba felnevelése élénken fog­lalkoztat. Örülök annak, hogy a megyei tanács számit szakmun­kámra. Néhány hete Szűcs István­nál, a megyei tanács baromfite­nyésztési szakemberével arról be­szélgettünk, hogy a libanevelési akció sikerét szaktanáccsal miként tudnánk előmozdítani. Úgy dön­töttünk, hogy a libanevelésre vál­lalkozó tsz-eket végigjárjuk, hogy meggyőződjünk a naposjószágok fogadásának előkészületeiről, a ta­karmányozás helyzetéről. Laboratóriumi naplóban lapoz. — Április 21-én jártunk a sar­kad! József Attila Tsz-ben. Itt ek­kor még nem voltak kislibák. A.z előkészületeket elfogadhatónak minősítettük. Azután voltunk Kö- rösiadányban, Szeghalmon, Békés- szentandráson, majd ismét felke­restük Sarkadét. A tsz libagondo­zói elmondták, hogy a kapott li­bákból a gyengébbeket elkülöní­tették. Az április 30-án átvett libákból — a gyengék közül — május elsején 9, másodikén 25, harmadikén 79, negyedikén 54 hullott el. A hullák egy részét megvizsgáltam. A sziktömlő visz- szamaradásáíból kelésgyengeségre következtettem. A dolgozók ugyanakkor azt Is említették, hogy az erősebb egyedek közül nem volt elhullás. Késő délutánra az intézet összes zugát bejártuk. Villanygyújtás kö­rül az egyik laboratóriumból iró- gépkattogás szűrődik ki. Dr. Gaj- dácsné levelet fogalmaz. A vizs­gálatra beküldött anyag diagnózi­sát foglalja össze. Dr. Prokopo- vitsch Ottó igazgató búcsúzik: — Tavaly 150 ezer tétel labora­tóriumi vizsigálatnak tettünk ele­get. __________________________ N agy szám, nagy munka volt, mert a 150 ezer tétel egye­bek között azt is jelenti, hogy az intézet szakorvosai összmunkaide­jük csaknem minden hatodik per­cében tudományosan alátámasz tett diagnózist állítottak fel. Dupsi Károly — Hetek óta Ságoknak a vizsgálatokért nem kell fizetniük. Sőt, ha valamelyik mezőgazdasági üzem az intézettől helyszíni szemlét kér, a különben anyagi áldozattál járó szakta­Hová került 240 millió iorint? Felülvizsgálják a tsz-ek 1965. nács is ingyenes. Közben dr. Lévay Sándor az előbbi kísérlet kontrollját is meg­csinálta. Az eredményt nyomban rögzíti. A vérkép szerint nincs ok aggodalomra. A szarvasmarha gü­mőkórmentes. Abból az óriási küzdelemből, melyet megyénkben az állatorvosok, a társadalmi szervekkel együttesen a szarvas- marha-gömőkór felszámolásáért te ttok, a békéscsabai intézet jelen­Ebben az évben megyénk ter­melőszövetkezetei 240 millió fo­rintot fordítanak a gazdálkodás fejlesztésére. A csaknem egyne- gyedmilliárd forint tekintélyes részét az állam közép és hosszú lejáratú hitelként folyósítja. Az 1905. évi beruházási programból — végleges adatok szerint — 110 milliót építkezésre, 12,5 milliót az öntözéses gazdálkodás fejlesztő­ért beruházási programját sőre, 95 millió forintot, gépvá­sárlásra, a többit pedig a gaz­dálkodáshoz szükséges egyéb fel­szerelésekre irányozták elő. A beruházási programból már valamennyi közös gazdaság meg­kapta az őt illető részt. Ennek alapján a különféle kivitelező és szállító vállalatokkal érvényes szerződéseket írtak alá. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, a Magyar Nemzeti Bank megbí­zottja, a járási tanács szakelőadó­ja, valamint a beruházás kivite­lezésében érdekelt vállalat képvi­selője ezekben a napokban átfo­gó vizsgálatba kezdett. A megyei szervek arról akarnak megbizo­nyosodni, hogy a szerződésben kötelezettséget vállalók eddig mi­ként tettek eleget feladatuknak, vagyis a beruházási teendők ellá­tásánál milyen minőségi garan­ciát adnak a 240 millió forint terv szerinti és időbeni megvalósításá­hoz. Azok a békéscsabai egyéni állattartók, akik teheneiket az alsóvégi legelőre kívánják kihajtani, ezen szándékukat a békéscsabai LENIN TSZ KÖZPONTI IRODÁJÁBAN FOLYÖ HÓ 20-IG JELENTHETIK BE. A kihajtás feltétele: legalább három héttel korábbi beoltás száj- és körömfájás beteg­ség ellen magyar vakcinával vagy orvosi igazolás arról, hogy a kihajtandó tehén átesett a száj- és körömfájás betegségen. 48046

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents