Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-12 / 110. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1965. MÁJUS 12., SZERDA Ára: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Meddig lesz még főzfavesszőhiány a kosárfonás őshazájában ? | Tanúk nélkül | A fej és a kéz | A megyei I. osztály eredményei A szükséges erőfeszítéssel Előadás a TIT-ben a szocialista realizmus kérdéseiről A nagy mimikák kezdetén és köziben minden évben gyakran elhangzik a terméseredmények növelését, az idejében és lelkiismeretes munkát kérő s az erre biztató szó. Szövetkezeti parasztságunk zöme nem eresztette el füle melett a kérő és biztató szavakat. Bizonyság erre, hogy tavaly búzából egy, kukoricából négy, cukorrépából ötven mázsával termett több holdanként megyénkben, mint a mezőgazdaság átszervezése utáni első esztendőben. A több termésből jutott a lakosság ellátásáról és az életbe vágóan fontos exporttervek teljesítéséről gondoskodó népgazdaság raktáraiba. Százholdanként búzából 81, cukorrépából 267, hízott sertésből 8,5, baromfiból 481 mázsával, tejből pedig 1047 literrel értékesítettek többet megyénk szövetkezetei, mint négy évvel ezelőtt. Ezért a többért megkapták megyénk szövetkezeti gazdái az elismerést szóban és írásban, de úgy is, hogy a négy évvel ezelőtti 11 ezer forintról 14 ezer 537 forintra növekedett megyei átlagban az egy dolgozó szövetkezeti tagnak jutó közösből származó jövedelem. Olyan termésátlagokkal, felvásárlási eredményekkel és közösből jutó jövedelemmel, mint a mienk, kevés megye dicsekedhet hazánkban. Tegyük hozzá, hogy olyan jó talajadottságokkal is kevés, mint amilyen a mienk. Éppen ezért megyénktől az évről évre növekvő többnél is többet vár a népgazdaság s nyilvánvaló, hogy szövetkezeti gazdáink sem elégednek meg az eddig elért jövedelem összegével, hanem növelni akarják. Különösen azokban a szövetkezetekben, ahol minden adva volt a jó termés- eredmények eléréséhez tavaly is, csak éppen hiányzott a jó munkaszervezés, a lelkesítő, biztató szó, s kapáláskor, betakarításkor a kelleténél lassúbb volt a mozgás, az igyekezet. Ennek az állításnak a bizonyítására vegyük példának a legjobb talajadottságokkal rendelkező mezöková csházi járás szövetkezeteit. A csaknem egyenlő feltételek ellenére a battonyai Kossuthban 9877, az almáskamarás! Sallaiban 11 ezer 701, a puszta- otllakai Egyetértésben 11 ezer 303 forint volt a tagonként jutó átlagos jövedelem, míg a végegyházi Szabadság, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány, a kaszaperi Lenin és a három nagybánhegyesi tsz-ben súrolta vagy alaposan meghaladta a 20 ezer forintot. A jövedelmek közti nagy különbségre az ad magyarázatot, hogy például a battonyai Aranykalász 7,4, a puszta- ottlakai Egyetértés 9,7 mázsa búzát termelt holdanként, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány, a nagybánhegyesi Zalka és még jó néhány szövetkezet 13 mázsánál többet. Ez utóbbi szövetkezetek cukorrépából 200—240 mázsát termeltek holdanként, a mezőkovácsházi Rákóczi 94, a battonyai Május 1 és még egy sor szövetkezet pedig csak 141—148 mázsa között Termés- és jövedelemkülönbség volt és lesz ezután is szövet- kezeteiknben az adottságoktól függően. Azonban ilyen kiáltó nagy különbség csak akkor lehet, ha ismét elmulasztják az agrotechnikai módszerek alkalmazását, ha mindenhez rossz munka- szervezéssel, későn, tessék-lássék módjára látnak hozzá. A mezőkovácsházi, az orosházi és más járásokban is megtanulhatták: téves az a felfogás, hogy a jó föld terem, ha bevetik, még akkor is, ha a betakarításig iá sem néznek. A természet nem ad semmit sem önmagától, mindent ki kell csikarni tőle nap- mint nap kifejtett, szorgalmas és hozzáértő munkával. Ez az esztendő különösen nagy erőfeszítést követel minden szövetkezeti gazdától és vezetőtől, mert ahogy mondani szokás, nagyon rá járt a rúd az őszi és a tavasa vetésre a mostoha időjárás miatt, s az állatállomány is alaposan megsínylette a tél végi és a kora tavaszi hónapokat. E- miatt egyes helyeken kezdenek borúlátóak lenni, ahelyett, hogy a szükség kívánta nagyobb akarással látnának hozzá a munkához, s igyekeznének gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket a kedvezőtlen idő és az egyéb körülmények ejtettek a terméskilátásokon és a bevételi tervek alakulásán. A búza termésátlagán már csak a gondos, gyors betakarítás segít. Azonban a tavaszi növények termésátlagának alakulásába alaposan beleszólhatnak a szövetkezeti gazdák, ha gyorsan elvetik a még hátralévő kukoricát, s ha a kapálni valókban a szokásosnál fürgébben mozog kezükben a sara- boló. Szövetkezeteink mindegyike magasabb termésátlagot, több áru- értékesítést és nagyobb jövedelmet tervezett erre az esztendőre a tavalyinál. Kár volna az „úgy elbánt velünk az idő és az állatbetegség, hogy úgy sem érjük el” kedvszegő hangulatba esni. E helyett sokkal jobb minden erővel, egymást fáradhatatlan, pontos, jó munkára biztatva, hozzálátni a tennivalókhoz s nap mint nap nagy akarással küzdve küzdeni a tervezett növénytermesztési és állattenyésztési bevételek teljesítéséért, az elérhető legmagasabb jövedelemért. Kukk Imre a Békéscsabai Gépjavító Állomás kombájnparkja Tavaly mindössze 25 kombájnnal segítette a körzetébe tartozó termelőszövetkezeteket a Békéscsabai Gépjavító Állomás. Azóta növekedett a körzet a gerlai Magvető és a dobozi Petőfi Tsz-szel, s ezzel párhuzamosan a kombájnpark is 38-ra. Az aratás megkezdéséig még nyolc SZK—4-es kombájnt kap a javítóállomás, s 1970 ig fokozatosan 90-re növekszik a állomás arató-cséplő gépsíné száma. Bár még jócskán van idő az aratás megkezdéséig, azonban a megyei tanács végrehajtó bizottsága a tegnapi rendes ülésére már napirendre tűzte a nyári mezőgazda- sági munkákra és a gabonafelvásárlásra való felkészülést. Nem véletlen, hogy ezzel egyidőben vitatta meg a megye fontos fóruma a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetét is. A nyári munkákra való lelkész ülésről szóló írásos beszámoló bevezetőben azzal foglalkozik, hogy az áprilisban lehullott sok csapadék miatt késik a kukorica vetése. A hűvös időjárás miatt lassabban fejlődik a lucerna is. A végrehajtó bizottság véleménye szerint, amint lehet, lássanak hozzá termelőszövetkezeteink a lucernaszéna első kaszálásához, mivel a hűvös idő miatt a lucerna már úgysem fejlődik jelentősebben s az első kaszálás késlekedése csak bizonytalanná teszi a második kaszálás nagyobb terméseredményét és aratás előtt való betakarítását. Ez évben megyénk termelőszövetkezeteinek összesen 257 ezer 204 hold búzát, árpát, rozsot, zabot és borsót kell betakarítaniuk. Ehhez 630 különböző gyártmányú kombájn és 373 aratógép áll rendelkezésükre. A tavalyi 55 százaAz MSZMP Békés megyei művelődési, propagandaosztály és a TIT irodalmi és művészeti szakosztálya hétfőn este előadást rendezett az Értelmiségi Klubban A szocialista realizmus az irodalomban és a művészetben címmel. A témáról Tóth Dezső, az iroda- 'omtudományok kandidátusa, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztályának munkatársa tartott tájékoztatók helyett az idén a gabona 66 százalékát aratják le a kombájnok. Ugyanis gépjavító állomásaink kombájnparkja az idén 90 SZK— 4-essel növekszik. Kézi aratásra előreláthatólag mindössze 43 ezer 244 holdon, a kalászos terület 16,8 százalékán kerül sor megyénkben. A végrehajtó bizottság megszabta a cséplési, a szalmalehúzási, a talajművelési, a szerves trágyázási, a tarlóvetési feladatokat is. Az ezekről szóló elgondolásokat és határozatokat eljuttatja a járási tanácsokhoz s kéri, hogy ezek alapján határozzák meg a nyári betakarítási munkák végrehajtását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága több határozatot hozott a termelőszövetkezetek közegészség- ügyi feladataival kapcsolatosan is. Többek között a járási és városi A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint május 15-én lezárulnak a jelentkezések a feltót az utóbbi időben kialakult vita, valamint az ezzel kapcsolatos pártdokumentum alapján. A tájékoztatót követő kötetlen beszélgetésen részt vettek a megye képzőművészei,. irodalmárai, valamint e művészeti ágakban jártas, illetőleg ez irányban érdeklődők közül sokan. A hasznos tájékoztató és eszmecsere jól szolgálta a szocialista realizmus terjedését megyénk művészeti életében. főorvosokat arra kéri, hogy legalább félévenként hívják össze a közegészségügy javításával kapcsolatos megbeszélésre a termelőszövetkezeti elnököket. Továbbá felhívja a megyei és területi főállatorvosok figyelmét, hogy következetesen tartsák be azokat a rendeleteket, amelyek a tejházak, a tehénistállók és a vágóhelyek köz- egészségügyére vonatkoznak. A végrehajtó bizottság egyik határozata utasítja a járási tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy alakítsanak ideiglenes egészség- ügyi bizottságokat azzal a feladattal, hogy azok vizsgálják felül járásaikban a termelőszövetkezetek egészségügyi helyzetét és ennek alapján a járási tanácsok tűzzék napirendre az ezzel kapcsolatos tennivalókat. sőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira. A felvételi vizsgákat mindenütt június 25—július 15-e között tartják. Az 1965—66-os tanévben — az előző Több mint nyolcezer munkanormát vizsgáltak meg a tégla-és cserépiparban Az ÉM Tégla- és Cserépiparí Tröszt vállalatainak munkaügyi, termelési és műszaki szakemberei az elmúlt hónapokban felülvizsgálták a munkanormákat. Megvizsgáltak 8022 munkanormát, amely csaknem 14 000 dolgozó munkájára terjedt ki. A vizsgálat csaknem 7000 dolgozó normáját megfelelőnek minősítette s ezek megváltoztatására nem volt szükség. Az iparágban a gyártási eljárások korszerűsítése, a műszaki szervezési intézkedések s egyéb változások alapján összesen 4436 dolgozó munkanormáját szigorí- , tották. A körültekintő vizsgálatok alapján nemcsak szigorították, hanem, ahol a műszaki körülmények indokolták, enyhítették a régi munkanormák előírásait. Évek óta ugyanis a darabbérben elszámolt munkások 35—40 százaléka csak 95 százaléknál kisebb teljesítményt ért el. A nyerstéglaszállításnál és lerakodásnál is emelni kellett a normaidőt. Ez majdnem 1300 dolgozót érintett. Hasonló indokoknak megfelelően a kiszáradt tégla rakodási és szállítási munkáinál az alapórabért emelték 7,9 százalékkal. (MTI) évhez hasonlóan — mintegy 25 000 új hallgatót vesznek fel; ezen bélül nappali tagozatón a tervek szerint mintegy 14—15 000 fiatal kezdheti meg tanulmányait. A jelentkezőket 14 nappal korábban értesítik a felvételi vizsga időpontjáról. A vizsgakötelezettség alól mentesül az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kürschák József matematika- verseny, az Eötvös Loránd fizikaverseny első tíz helyezettje, valamint a televízió Ki miben tudós? szellemi vetélkedőjének első két helyezettje, ha helyezésüket a megpályázott felsőfokú intézmény egyik felvételi vizsgatárgyából érték el. Ugyancsak mentesülnek a felvételi vizsgakötelezettség alól azok, akik felsőfokú végzettség alapján kérik felvételüket és a vizsga valamelyik tárgyából felsőfokú tanulmányaik során államvizsgát, záróvizsgát, vagy szigorlatot tettek. (MTI) A nyári betakarításról és a tsz-ek egészségügyéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Mintegy 25000 új hallgatót vesznek lel az egyetemekre és főiskolákra Május közepén zárulnak a jelentkezések
