Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-11 / 109. szám
Világ proletárjait egyesüljetek! 1965. MÄJUS 11., KEDD Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 109. SZÄM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Őszinte beszélgetés j A fejlődés lehetősége | Szakszervezeti mozaik | Vasárnapi sporteredmények Törődés az emberrel A tsz-elnök így vallott: „Ha én reggelenként, munkaelosztáskor szót értek az emberekkel, s csak annyit sikerül elérnem, hogy két csüggedt, kedvetlen embert jókedvre derítek, s úgy állunk egymással szemben, mint ember az emberrel, jobban örülök, mintha két vadonatúj traktort indíthatnék el a határba.“ Valóban, végső soron az embertől függ, milyen lesz a világ, s nem kétséges, hogy az egymást megértő, a tettekét közösen és jó hangulatban vállaló emberek világa tartalmas lesz, megtelik emberséggel. Az elnök néhány szavával is jól éreztette: otthon van az emberek között. Nem közömbös számára, ki mit érez és gondol, milyen lélekkel kezdi a munkát. Ezért csak dicsérni lehet, hiszen mind a tudatos fegyelem, mind a jól végzett munka csak a közös célért dolgozó emberek, vezetők és beosztottak jó egyetértéséből, egymás kölcsönös megértéséből sarjadhat ki. Régebben is követelménynek számított nálunk a törődés az emberek dolgaival, de sok helyen nem nyert igazi tartalmat. Volt, ahol csupán néhány sematikus, érdektelenül odavetett kérdésre szorítkozott: „Van valami egyéni problémája? A család?“ A kérdés elhangzott, ahogyan a szokásos „hogy vagy ?“- ot kérdezi az ember, és a nagy sietségben a válaszra legtöbbször már sor sem kerülhetett. Ez bizony csak gépies sablon. Nem nevezhető sem szívélyes kapcsolatnak, sem törődésnek. Mi hát az emberekkel való törődés, a vezetők és a beosztottak közötti jó kapcsolat lényege? Vajon az, hogy a vezető minden reggel mindenkitől megkérdezze, hogyan aludt, miként vannak a gyerekek és a feleség? Meglehet, néha ez is helyénvaló és jól is esik, különösen ha a kérdésből érezhető az őszinte érdeklődés. Ettől azonban még nem alakul ki bensőséges, jó kapcsolat. Attól sem, ha a vezető csupán beosztottjai „egyéni problémáival“ törődik, bár a munkahelyen kívüli gondok megoldása is kötelesség, hogy munka után ne zúduljon az emberre a gondok özöne. Az igazi jó kapcsolat, helyes törődés az emberekkel mégiscsak ott kezdődik, ha a vezető és a beosztott a munkában találkozik, munka közben érzik az együvétartozást, a közös erőfeszítések lázát. Ha a vezető ezt a légkört tudja megteremteni, ha alkotóműhellyé képes alakítani a munkahelyet, ahol az emberek félmondatokból is megértik egymást, amelyben minden jószándékú, szorgalmas ember otthonosan mozog, akkor már el lehet róla mondani: törődik az emberekkel. Életünk alapja a munka. A munka által váltunk értelmes emberré, a munkában éljük ki legsajátosabb természetünket, a cselekvés, az alkotás vágyát. Munkával építjük a közös jövendőt, s ■— nem utolsósorban — munkával szerezzük meg anyagi létünk alapjait. Ha a vezető ezeket a feltételeket és lehetőségeket biztosítja, akkor helyesen törődik az emberekkel, beosztottai állandóan érzik jelenlétét, hiszen az általa teremtett jó közszellem az ő megértő emberségéről beszéL Beszélni természetesen köny- nyebb az ilyen ideális állapotról, mint megteremtem. A hétköznapok, a gondok, az emberek különböző természete rengeteg okot szolgáltat az összekoccanásra, igen sok a súrlódási felület. Vannak értetlen, felelőtlen emberek, akikkel nehéz törődni. De azt se felejtsük: vitatkozni, sőt büntetni is lehet emberségesen. Lehet szigorú fegyelmet, rendet tartani, lehet felelősségre vonni valakit úgy, hogy a megdorgált ember érzi, törődnek a sorsával, jövendőjével. A kisebb-nagyobb emberi hibákat közösen kell lenyesegetni. Nem jó vezető az, aki — e hibákra hivatkozva — alaptalanul bizalmatlan, rideg beosztottjaival szemben. Ahol ellenben a kivételezés a divat, ahol a talpnyalók érvényesülnek, ahol nem kíváncsiak az emberek véleményére, tilos a bíráló szó, ott a vezető hiába érdeklődik naponta az egész család hogylétéről, hiába segít apró-cseprő ügyeket elintézni, mégis rossszul törődik az emberekkel. Így nem alakulhat ki kölcsönös bizalom, s az eredményes munkához szükséges jó kapcsolat. Csak ha úgy állunk egymással szemben, mint ember az emberrel, ha a vezető mindent megtesz munkatársa segítésére, akkor beszélhetünk az emberekkel való igazi törődésről. K. Gy. Htldrakétát bocsátott fel a Szovjetunió Moszkva Vasárnap a Szovjetunióban a kozmikus térség, valamint a naprendszer égitestei tanulmányozásával kapcsolatos program szerint űrrakétát indítottak a Holdra. Az űrrakéta önműködő űrállomást visz magával. Az 1476 kilogramm súlyú űrállomás a tudományos kutatások elvégzéséhez szükséges mérőkészülékekkel van ellátva. Több lépcsős rakéta szállította föld körüli pályára a Luna—5. elnevezésű űrállomást, amelyet a rakéta utolsó lépcsője a megadott program szerint a föld körüli pályáról a Hold felé vezető pályára vitt Az űrállomás készülékeinek bekapcsolása a repülési programnak megfelelően automatikusan, illetve a földről adott rádióparancsra történik. A Luna—5. önműködő űrállomás figyelését, a pályaelemek meghatározását és az adatok vételét a Szovjetunió területéről különleges bemérő állomások rendszere végzi. Az űrállomás megközelítőleg az előre kiszámított pályán halad. (MTI) Csehszlovák fi Int delegáció Bckéscsa bán A csehszlovák filmnapok alkalmával Békéscsabán járt filmdelegáció két tagja: Viera Kalabova dramaturg és Karla Chadimova filmszínésznő, (Tudósítás a 8. oldalon.) Fotó: Demény Vasárnap is dolgoztak megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben A héten befejezik a kukorica vetését az orosházi járásban Szombaton és vasárnap is benépesült a határ. A jó időt kihasználva megyénk termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban a hétvégi pihenőnapon is dolgoztak, vetettéli a kukoricát, sarabol- ták, egyelték a cukorrépát, mákot, borsót és palántáztak is. A legjobban a déli járásokban tudtak előrehaladni a munkákkal. A mezőkovácsházi járásban 400- nól több géppel dolgoztak. A kukorica vetését és a talajmunkákat szombaton és vasárnap is folytatták. A mezőkovácshazi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben egy nap alatt 140—150 holdon vetették el a kukoricát. Hátra van még 300 holdnyi terület, melyen az öt vetőgéppel szerdáig be akarják fejezni a munkát. A tagság szorgalmasan dolgozott, a cukorrépát 200—250-em egyelték ebben a isz-ben. A kaszaperi Lenin Termelőszövetkezetben befejezték a vöröshagyma kapálását és a cukorrépa sarabolását az elmúlt napokban s Megkezdődött a rizsvetés megyénkben — Repülőgéppel vetnek Szarvason — Megyénk rizstermesztő gazdaságaiban megkezdték a jól jövedelmező, melegigényes növény vetését. A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben például — ahol összesen 1800 holdon termelnek rizst — repülőgéppel is szórják az előre elárasztott területre a kiváló minőségű magot. A repülőgép naponta öt- venszer száll fel s csaknem kétszáz holdon fejezi be ezt a fontos munkát. A Körösi Állami Gazdaságban — ahol szintén nagy területet szántak rizstermesztésre —, naponta hét földi gép szórja a magot. Ebben a gazdaságban foglalkoztak először a közelmúltban rétegvonalas rizstermesztéssel, aminek a beállítása jóval olcsóbb a szokásos rizstelepi beépítésnél s biztonságosabb rajta a termés. Az új módszerrel teljesen új rizs- . telepet rendeztek be s nagy gon- jdossággal vetik a magot. j így vasárnap csak talajmunkákat végeztek és három erőgéppel vetették a kukoricát. Ezt a munkát hétfőn be is fejezték. összesein 1300 holdnyi kukoricát vetetlek az idén. A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben kétszázan dolgoztak a növényápolásban és húsz géppel végezték a tala j mun kákát, ületve a vetést. Az orosházi járásiban is népes volt a határ, különösen a tót- komlósi Alkotmány Termelőszövetkezetben dolgoztak sokan. Itt küldöttgyűlést tartottak és a gyűlés után többen egyenesen a földekre mentek. Kardoskúton a Kossuth Termelőszövetkezetben palántáztak is. A járás termelő- szövetkezeteinek 80 százalékában szombaton és vasárnap is nagy lendülettel haladtak az időszerű miunkákkal. A kukorica vetését 70 százalékban végezték el, s amennyiben az időjárás kedvez, ezen a héten befejezik a munkát. A rizs vetésével is jól haladnak megyénk rizstermelő gazdaságai. Szarvason az ÖRKI-ben repülőgép segítette ezt a munkát. Ezenkívül összesen 120 erőgéppel dolgoztak a földeken. A Körösi Állami Gazdaságban hét géppel vetették a rizst, héttel pedig a kukoricát.
