Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-30 / 126. szám
Brackő István; A könyv ünnepén Dicsérje e® a vers a könyv ünnepét. Dicsérje magát a könyvet. Azt a könyvet mely polcodon vagy aktatáskádban pihen színes papírokba borítva, egyszerűen. Azt a könyvet dicsérje a vers mely fölszítja szemedben az értelem parazsát és bölcs folyóként idegen tájak ízét mossa beléd. hogy virágként tárulhasson ki képzeleted. Dicsérje ez a vers az írókat, kik önmagukat égetik el egy-egy lapon, kik érthető szavakká fordítják a jelent és új embert teremtenek minden oldalon. Dicsérje ez a vers a nyomdászt, mert megszelídíti a kemény-törésű papírokat, mert tenyerével simítja ki a mondatokat, hogy végre megszülessen a könyv, hogy végre letehesd asztalodra. Asztalodon jóízű kenyér van s hűvös tej az üveg fenekén. Ablak előtt már viháncoP a nyár is telt húsú izmos női alak. A nap is betekint ferde szemével végigpásztázza a kék falakat. Megnézi magát a tejes üvegben a fénye egy percre a könyvre tapad. Dicsérje ö is a könyvet tűz-átlós sugarával. Dicsérje azt a pillanatot, hogy kenyér és könyv fekszik együtt megbékélve az asztalodon. Az Erkel Diákünnepek kiállításai a gyulai vár termeiben Megkapó, izgatóan sokszínű változatosság léssel Firenzébe. E költészet tárgya a szerelem, nyelve pedig a toscanai népnyelv. A közvetlen elődök kísérletei után az Üj Élet-ben a népi költők ereje és egyszerűsége Dante formai tökéletességével olvad össze.1 Az új stílus nemcsak az ol<^£z irodalom megszületésének fontos mozzanata, hanem nyitánya egy új életstílus kibontakozásának is. A szerelem, az élet örömei és szépségei a költészet és az élet középpontjába kerülnek. És ez az új poézis már nem egyszerű követése a lovagköltők mesterkélt, konvencionális költészetének. Verseit már az új világnézet filozófiája színezi, s alkotójuk legszemélyesebb érzéseinek tolmácsolásával. a költő egyénisége kerül a mű középpontjába. Megszületett a reneszánsz költészet. A száműzetésben Dante tovább halad a megkezdett úton. A Vendégség című művében „a tudás lakomáját rendezi meg azok számára, akik... nem kaptak lehetőséget vagy nem készültek fel arra, hogy a tudás csarnokaiba léphessenek”. A humanista kultúra exkluzivitásával szemben Dante minél szélesebb rétegekkel akarja megosztani a tudás kincseit. Hogy a tudósok ezt a feladatot betölthessék, azt kívánja, hogy a nép nyelvén írjanak, „...a latin csak keveseket részesített volna jótéteményében, a népnyelv ellenben sokaknak lesz szolgálatára” — (írja, majd a köveitkező sorokkal fejezi be értekezését: „Ez lesz az az árpakenyér, amellyel ezrek fognak jóllakni, s nekem visszamaradnak majd a tett kosarak. Ez lesz az új világosság, az új nap, amely felragyog ott, aíioi a régi lenyugszik. s világolni fog mindazoknak, akik sötétségben és tudatlanságban vannak a megszokott nap miatt, amely nekik nem fénylik". A XIX. és XX. század nagy szellemeinek szociális lelkiismerete már ott él Dante lelkében, s ez diktálja neki a befejezés pateti- kus mondatait. Életművével kezdődik az az évszázadokon át korunkba torkolló folyamat, amely az elnyomott népek és osztályok felszabadító küzdelméhez vezet. Politikai pályája során és számkivetése idején fájdalommal tölti el az anarchia, az erőszak tombolása, az igazságtalanságok sorozata. Erős központi hatalom után sóvárog, amely biztosítani tudja a békét és az igazságot. Ennék a hatalomnak a megteremtését VII. Henrik császártól várja, akit itáliai hadjárata során örömmel üdvözöl. A csázsár hirtelen halála újabb csapást jelent Dante számára. Valószínű, hogy az események hatására írja Az egyeduralom című munkáját. Már ezekkel a művekkel is rászolgált Dante az utókor elismerésére, munkásságára a koronát azonban évtizedekig készülő alkotásával, az Isteni Színjáték-kai tette fel. E mű alapján írja a költőről Engels az elismerő szavakat: „A feudális középkor végét, a modem kapitalista korszak hajnalát egy igazi szellemóriás, egy olasz ember jelképezi: Dante, a középkor utolsó és az újkor első nagy költője”. A világirodalomnak valóban kevés ilyen műve van, amely ekkora teljességgel ábrázolná korát, a múlt kulturális eredményeinek szintézisével és a jövő évszázadai számára utat mutató tanításaival Már a diákünnepségek első napján, amikor több százan összesereglettek a vár kiállítási termeiben, kellemes meglepetésben volt részük az érdeklődőknek és az arra vetődőknek, mert a képzőművészeti és fotópályázat díjainak kiosztása, a pályázatra beérkezett művek kiállítása Igen szép, tartalmas, emlékezetes élményt nyújtott. Nemcsak azért, mert mennyiségével is demonstrálta a különféle művészeti ágak utánpótlását (a beérkezett 202 műből mintegy százat láthattunk a kiállításon), de azért is, mert a fiatal művészek sok irányú érdeklődését, útkeresését mutatták • a különböző anyagú és technikájú alkotások; olaj, akvarell, ceruza, kréta, pasztell, tempera; kerámia, márvány, linóleum, faintarzia stb. És ama a leglényegesebb: a fiatalok többsége biztos kézzel, tudatos elgondolással kezeli nyersanyagát. Bizonyság erre az, hogy a zsüi'lyen hatalmasan ívelő hidat alkotna az európai szellem történetének nagy korszakai között. Az egész min- denséget átfogó transzcendentális világkép s reneszánsz élet- és személyiségkultusz, a középkori népi hitvilág alkotásai s az arisz- toteleszi filozófia tanítása, realizmus és a képzelet határt nem ismerő szárnyalása, társadalomi»rálát és tanítás, a művészi ábrázolás szoborszerűsége, fostőisége és zeneisége egyesül itt bámulatos remekműben, amelynek szerkezetében összeolvad a középkori számmisztika sejtelmessége a reneszánsz világosságával és mértéktartásával. És mindezt átszövi a költő előbbi alkotásaira is jellemző mély humanizmus, amely alkotását örök értékűvé teszi. Joggal írja a műről a Dante-kutatás egyik legnagyobb alakja:’„A Színjátékban az egész emberiség legegyetemesebb érdekei és emberi természetünk legmaradandóbb érzelmei tükröződnek”. Ennek az egyetemes emberiességnek az értékelése nyilvánul meg a költő születésének évfordulóján, május hónapban szerte a világon elhangzó és megírt emlékezésekben. Ez az emberiesség a magyarázata annak, hogy Dantét nemcsak az olasz nép érzi magáénak, hanem Amerika, Ázsia és Afrika népei is, a nyugati világ haladó gondolkozásé milliói mellett a szocialista népek is, akik joggal tekintik magukat az egyetemes emberi kultúra nagy alkotásai örököseinek. Ezért tűzzük mi is a megemlékezés szerény virágait a dantei géniuszt ünneplő népek koszorújába. Czinkótszky János ri 5 arany-, 9 ezüst- és 9 bronzérmet adott ki a pályamunkák elismeréséül. A látogató szeme — nem véletlenül — ezeket keresi elsősorban, hogy lássa, mi is volt a mérce, és igazat ad a zsűri döntéseinek, mert hosszan elgyönyörködhet Bálint József (Szeged) márványmacskájánál, Aszódi Gábor (Szolnok) Utcájánál, Bangha Ferenc (Főt) Házak című pasztellképénél, de éppoly érett — fiatal alkotójának megfelelő szinten — a többi »érmes mű is, de rajtuk kívül is akad még olyan, ahova a néző oda szeretné írni valamelyik fokozatot. A kiállítás elrendezése igen jól hívja fel a figyelmet az egyes műfajokra, amikor nem aprózza szét pl. az ex libriseket, ceruza- rajzcukat, hanem egy-egy teremben — a látogató érdeklődését is kielégítőbb módon — mindjártösszeha- sonlítási alapot is nyújt. Az alkotásokat végignézve sok gondolat merülhet fel. Itt nem egységes, kialakult stílus vagy sajátos tematika, hanem mindkettő vonatkozásában az izgatóan sokszínű változatosság a megkapó. Hagyományos .és modern stílusú, ismerős és újszerű témák gazdag variációja lelkesítheti a műélvezőt. Az erős mezőnyből kiemelkedik a szegedi fiatalok gárdája. Számukkal is, alkotásaik számával is, érmeik számával is az élen járnak. Kétségtelen, hogy lehetőségeik jobbak, mint más iskoláké, de az ő szép szereplésük elgondolkoztató és inspiráló lehet mások számára is. Külön kiállítási teremben a fotópályázatra érkezett 195 képből láthattunk mint-. egy ötvenet. Itt is azt nyugtázhatjuk, hogy a tematikai gazdagság, az emberi közelségre való törekvés jellemzi fiatal fotósaink munkáját. Koncepcióját és technikáját, a képek komponálását illetően itt is élnek még a hagyományos formák, de lendületesen törnek be a merészen megszerkesztett képek is. A 3 arany-, 5 ezüst- és 7 bronzérem ebben a mezőnyben is megtisztelő kitüntetés. Kikívánkozik azonban a fotók kiállításával kapcsolatosan az a megjegyzés, hogy a jelen mostoha elrendezés tanulságként szolgálhatna a jövőt illetően. Egybevetve az elmondottakat, ügy gondoljuk, hogy a képzőművészeti és'a fotó- pályázat egyaránt sok újat hozott diákfiatalságunk életébe, munkájába, ami további lelkes alkotásra buzdíthatja és kötelezheti őket. Beck Zoltán Pákolitz István■ Modern össztáncra járó lányok előtt sikere van új frizurádnak, de lemaradsz egy évszázaddal amikor kinyitod a szádat. Amnesztia A kocsijából büszkén integet, s a hajtű-kanyart sikkesen veszi. — Négy esztendőn át zsíroskenyerei vacsorázott — hát irgalmazz neki! Ars longa Szűzen szülte Fiát a világra s elégett a tiszta szeretetben. — Nagy költő volt, aki kitalálta: az a legszebb, ami lehetetlen. Léggömb Sültkacsa Kávé Böfögés Párnás asszonyi vállak Bor Tv — pizsamában — És elszáll a vasárnap Ünnepi könyvhét — 1965 Mesterházi Lajos: ' Magnéziumláng A „Magnéziumláng” első novellájának kelte 1937, az utolsóé 1964. A kötetbefoglalt mintegy 30 elbeszélés Mesterházi immár több mint negyedszázados alkotó tevékenységének csaknem teljes novellatermése, hiteles és izgalmas tükörképe írói pályájának, a tehetség kibontakozásától az érett alkotásokig. A kötetet Lóránt Lilla rajzai díszítik. Zelft Zoltán: Zúzmara a rózsafán Zelk Zoltán élő költészetünk egyik legjelentősebb alakja. Zúzmara a rózsafán című kötetében 36 eves munkásságának legjavát nyújtja át olvasóinak. Tímár Máté: Száz tű hossza Az író jól ismeri a falusi világot, novelláinak hősei parasztemberek. Történeteit ízes népi nyelven meséli el. Rideg Sándor: Hűvös csillagok alatt Az író elbeszéléseinek a korábbiaknál teljesebb gyűjteménye. A más kötetekben szereplő elbeszéléseken kívül ismeretlen régi és először megjelenő új írások is helyet kaptak a könyvben, s így az Rideg Sándor másokéval alig rokonítható, sajátos írói világát új színekkel gazdagítva reprezentálja. Sándor Kálmán: Éjszaka Európában A felszabadulás utáni ma gyár pró$a egyik legjelentősebb alakjának, a három éve elhunyt Sándor Kálmánnak összes elbeszélésé tartalmazza a kötet, három korábbi novellásköteténei: darabjait foglalja magában. Ezekből a sajátos hangé, másokkal hasonlíthatatla r elbeszélésekből a magyar társadalom és történelem negyven esztendejének tragikomikus, groteszk arculata bontakozik ki. Szabó Pál: Tatárvágás A „Tatárvágás” hőse Molnár László tanító, aki a világháború éveiben napi1 néprajzkutatási tervekkc' érkezik Tatárvágás tanya - központba. Ügy véli, törekvéseinek semmi köze a pol - tikéhoz. Az események azonban napról napra állás- foglalásra, hitvallásra kész- telik.
