Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
1965. május l. 3 Szombat Giériát érdemelnek A napokban aláírási rekordot állított fel Kovács György. ,a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője. Néhány óra alatt egy 26 048 tételt tartalmazó, 2,4 kilós nyom- latványkötegnek 336 helyen irta alá a nevét. Az aktacsomag a termelösaö- vetkezetek 1966. évi beruházásait tartalmazó 49 rv papírból áll, melyen a beruházási csoport négy előadója 10 napon át 100— 120 óra személyenkénti teljesítménnyel dolgozott. A monumentális művet 6 gépíró, két napon át, hét példányiban gépelte. A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának mentsége, hogy mindezt nem ott találták ki. hanem a Tervgazdasági Értesítőben fogalmazták meg. Tulajdonképpen a 26 048 tétel csak a beruházás előkészítéséhez volt fontos. Mi lesz, ha netán a létesítmény-jegyzék 1966- ban megvalósul, ha egyszer már a születés előtt is ilyen sok a papírmunka? A 2,4 kiló akta két-három napon belül bejárja majd a Ma- gyár Nemzeti Bankot, a terv©-' zómérnököt, a kivitelezőt s mindegyik szerv vezetője vagy megbízottja pecsétes aláírással látja el, bogy tudomásul vette a programot, s meg jelöli, hogy abból mit vállal. Ezután a 2,4 kiló irat ismét visszakerül a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályára, ahol a tételek esetleges átdolgozásával a végleges jegyzéket összeállítják. Lehetséges, hogy a 49 nyomtatvány- ívet a gépírók ismét hét példányban másolják le, s újra Kovács György és a megbízottak asztalára teszik, hogy az 1344 aláírás éá a bélyegzés tisztességes lerovására ismételten sor kerüljön. A jegyzék tehát csak ezután válhat épületté, géptechnológiává. öntözőteleppé. A beruházások előkészítésének papírmunkája kissé variált. Az egy témában gyártott 2,4 kiló akta láttán vidéken is csömört kap az egészséges gyomrú ember, nem is beszélve Budapestről, ahol a 19 megye és a néhány megyei jogú város félmilliónál is több beruházási tételét vizsgálják felül. Vajon a Tervgazdasági Értesítő rendelkezésének gyakorlati végrehajtásában — csak ebben az esetben — hány ember produkálja majd magát? Illetékeseknél talán ez sem lényeges. Inkább az, hogy néhány fej köré — akik kifundál- ták a 2,4 kiló nyomtatványt is —. minél hamarább glória kerüljön. Dnpsi Károly Százhúsz vagon zöldbab a futószalagról Megyénk néhány termelőszövetkezete abban a szerencsés helyzetben van, hogy másod vertemén y- ként öntözött körülmények között zöldbabot termeszthet a Békéscsabai Hűtöháznaik. A hűtőház ebben az évben 120 vagon export minőségű ámit vár a közös gazdaságioktól. A babot a feldolgozó üzem termesztés-technológiája alapján júniustól — a nyári kánikulát kivéve — szeptember végéig termesztik'. A vetés szakaszosságát a hűtőház feldolgozókapacitásához méretezték. Az igen sok kézi munkát igénylő zöldbab termesztésévéi legintenzívebben a dobozi Petőfi Tsz- ben foglalkoznak. Innen ebben az évben 100 vagon zöldbabot szállítanak a hűtőháznak. Egy- egy hold aöldbab közepes termés esetén is 12—13 ezer forint bruttó bevételt ad. nemcsak villanyszerelés és kerékjavítás. Nem nézhettük tétlenül azt sem, hogy némely helyen zargatták a volt földbirtokosok vagy ezek ittragadt jószágkormányzói az új gazdákat. Közösen intettük le őket, némi tottu k el a rendzavarokat. Sokszor úgy, hogy felelősségre is vont bennünket az akkor még egyáltalán nem kizárólag a md pártunkon álló rendőrség. Érti elvfcárs? Én dolgoztam ezért a rendért, meg szenvedtem is érte. Még a csalódom is elihidegült tőlem, mert nem tudtam mást tenni, mint amit tettem. Maguk meg kiszerkesztenek... Jancsok Györgynek újból eszébe jutnak a bíráló sorok és indulatosan még hozzáteszi: „Ezt érdemeljük mi?” Aztán megint csöndes beszélgetéssé alakul a vitánk. Igen, a munkás cipelte mindig a nagy terheket, s ebben a felszabadulás sem változtatott a helyzetén, csak most másfele terheket cipel. A saját terhest. S a felelősség súlyát is. Hisz a két romeltakarítástól az új házaik, gyárak, majd a termelőszövetkezetek építéséig, az ipar és a mezőgazdaság gépesítéséig minden pénzbe kerül, s ehhez az anyagiakat a munkás teremti elő elsősorban. — Emlékszik Jancsok György? — mondom. — Amikor gépállomások alakultak, a városból lakira mentek a munkások. Nemcsak pénzt adtak a gépálio- mási hálózat kiépítéséhez, hanem a tehetségüket, szaktudásukat is. Aztán nem működtek mindenütt jól a gépállomások, S a maga szaval szerint kiknek a „hátán csattant” a bírálat? A gépállomás dolgozóinak a hátán, akikből kikerültek a vezetők is. — Igen — mondja Jancsok — nem tudunk még mindent jól esinálni ma sem. Ez igaz. Ehhez több idő kell, több tapasztalat. Pedig higgye el, kitesszük a lelkünket is a jó munkáért. Versenyben dolgozunk és mégis beüt a baj... Tudja, szerkesztő elvtárs, azért az ember mindig tanul. A cikk megjelenését követően megbeszéltük, hogy őrszolgálatot alakítunk és közvetlen a lakók beköltözése előtt átvizsgáljuk még egyszer: rendben van-e mindenütt a hálózat, jók-e a kapcsolók, ég-e mindenhol a villany? Ez persze többletmunkát jelent nekünk, olyan „társadalmi ellenőrzés’-félét. De hát... Ez a mi sorsunk. Mindig többet kell adni, hogy rendben menjenek a dolgok, egyre jobb legyen minden... — De azért máskor maga is nézze meg jobban, hogy mit ír le, s lehetőleg oda irányozza a bírálatot, ahol elsősorban felelősek a hibáért. Bár tudom, hogy felelősek vagyunk érte mindannyian... fi hivatalok, intézmények pártszervezeteinek sajátos feladatai A hivatalok, intézmények párt. M szervezeteinek munkamódszeréről, hatásköréről különböző felfogások uralkodnak, melyeknek forrása a sajátos helyzet, hiszen a •termelőüzemek pártszervezeteinek működési gyakorlatától eltérőek. Eltérőek, mért a hivatal, intézmény terveihez, ügyrendjéhez kell igazodnia munkamódszerüknek, munkastílusuknak. Tehát nem a határozatok meghozatalában kell részt venniük közvetlenül, hanem azok végrehajtását keil elősegíteniük, hogy úgy mondjuk: mozgósítani a szellemi, a morális erőket az adott hivatal, intézmény feladatainak megoldására. A párt megyei bizottságának végrehajtó bizottsága látva, hogy nem egységes e {Jártszervezetek műn kamód szerének értelmezése, 1965. április 23-i ülésén megvitatta e pártszervezetek munkáját és megállapította: több helyen tapasztalható párhuzamosság, azonos témákat tárgyal a pártvezetőség vagy a párttaggyűlés, mint a hivatali vezetés. Az ilyesmiből is ered azután, hogy hivatali feladatokat szabnak meg, mint a megyei tanács mezőgazdasági osztályán a pártcsoportot akarták felelőssé tenni a mezőgazdasági szövetkezetekért. Ez hivatali feladat. Az is meddő dolog, ha mondjuk a megyei tanács pártszervezete az államhatalmi szerv tömegkapcsolatát tárgyalja meg általában, nem pedig azt, hogyan bánnak a tanácsi szerveik dolgozói a hozzájuk forduló emberekkel, hogyan intézik ügyeiket. A sajátos helyzetiből adódóan ez egyik olyan témakör, melyben érdemben tudja támogatni a pártszervezet a hivatalvezetést, megteszi ezzel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, melyek alapján a hiva- talvezetés intézkedéseket tehet. pártszervezeteink jobb munkájának egyik feltétele a jó munkakapcsolat, ha a .hivatalvezetés igényli a pártszervezet támogatását, s ha a pártszervezet érdemben segíti a helyi feladatok végrehajtását. Természetesen e pártszervezetek munkamódszerének másnak és másnak kell lennie, az adott hivatal, intézmény jellegétől függően. Más a feladata mondjuk az iskolai, ismét más a földművesszövetkezeti pártszervezetnek. Semmi eltérés nincs abban, hogy valamennyi pártszervezetnek egységes feladata a téves nézetek romboló hatásának bizonyítása, a polgári maradványokkal szembeni fellépés, mint az önteltség, a túlzott anyagiasság és így tovább. De a helyi feladatok mások és mások, s ezek határozzák meg mindennapi munkájukat. Helyes irányba fejlődtek a pedagógus pártszervezetek, sajátos helyzetüknek megfelelően azzal is segítették az intézmény munkáját, hogy megvitatták az új tan- terv és Nevelési Terv célkitűzéseit. Arra is van példa, hogy a mindennapi gyakorlati életben előforduló témát tárgyalt meg a taggyűlés. Nevezetesen a szeghalmi iskolákban észrevételezték, hogy a szorgalom és a magatartás osztályozása kifogásolható, s a taggyűlés javaslatot tett erre vonatkozóan az intézmény vezetőinek. A helyi sajátosságokat jelzi az " is, hogy a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben a jobb munka elősegítésére megalakították a kutatók, a technikai és az adminisztratív dolgozók pártcsoportját. Tehát még egy intézményen belül is igazodik a párt tevékenysége az adott feladatokhoz. És ez a jó. S ha mindehhez hozzájárul, hogy ismerik a hivatal, az intézmény ügyrendjét, azok vezetői tájékoztatják,a párt- szervezeteket a határozatokról, akkor hatásosai), érdemben tudják előmozdítani a feladatok megoldását. Többek közt: a fegyelmezett munka nemcsak ügyrendi, utasítási hatáskörbe tartozik, hanem morális jellegű — és elsősorban áz. Ha pedig figyelembe vesz- szük, hogy a megye párttagságának 11,49 százaléka ezekben a pártszervezetekben van, akkor még inkább nyilvánvalóbbá válik ennek szükségessége, hiszen több ezer hivatali és intézményi dolgozóról van szó, akiknek munkája kihat a hivatalon, az intézményen kívül is! Uao olyan felfogás is, mely misztifikálja ezeket a pártszervezeteket, mely különlegessé emeli, s ez még az irányító pártszervezeteknél is előfordul. Nincs ilyen különlegesség! Különbség van, mégpedig a hivatal, az intézmény jellege szerint. Éppen ezért óva inti a párt megyei bizottságának végrehajtó bizottsága a pártszervezeteket a sablonoktól, a mechanikus munkától, hiszen a pártmunka nem öncélú, hanem eszköze a feladatok jobb megoldásának. Ezért helytelen az a nézet is, mely szerint a hivatali, intézményi pártszervezetek szerepe kisebb, mint a termelőüzemeké. Csupán arról von szó, hogy munkamódszerben, munkastílusban térnek el egymástól. Ezért káros az a nézet, mely misztifikálja, különlegessé emeli és az is, mely kisebbíti szerepét. Teljes joggal állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy helyenként a hivatalokban, intézményekben kezd kialakulni, vagy már ki is alakult a polgári értelemben vett hivatalnoki szemlélet. Vajon nem szükséges-e, hogy a pártszervezetek ezt visszaszorítsák, éreztessék mindenkivel, hogy a társadalom élő emberekből áll, s ilyen vagy olyan módon a hivatalokban, intézményekben ezekért dolgoznak. I^linden tettük mögött élő em1 1 berek vannak! A pedagógus minél több ismeretet, szocialista morált plántáljon az ifjakba, a kutató minél több, a gyakorlat számára hasznos dolgot műveljen, a művész miinél hatásosabban fejezze ki sajátos eszközeivel az emberi világ bonyolultságait, szépsége« it, az államhatalmi szervek embere minél tökéletesebben hajtsa végre a kormányhatározatokat, de ne csak azok betűjét értelmezzék, hanem azok szemléletét is, a kereskedelem emberei minél jobban, ésszerűbben elégítsék ki a lakosság közszükségleti igényeit — és így tovább. Mind-mind ez együttesen határozza meg a hivatali, az intézményi pártszervezetek tevékenységét, ennek megfelelően kell állandóan tökéletesíteni munkájukat. Csatéi Pál Rászolgáltak az Élüzem címre A munka ünnepének előestéjére tervezték az Élüzem-avatást a Felsőnyomási Állami Gazdaságban. Ez azonban rajtuk kívül álló ökok miatt elmaradt. Az Élüzem cím a gazdaságé. Rászolgáltak. Két évvel ezelőtt a Felsőnyomási Állami Gazdaság a veszteségesen termelő szövetkezetek listáján szerepelt. Aíkkor több mállió forint termelési értékkel maradtak el a terv teljesítésétől. Tavaly viszont olyan eredménnyel gazdálkodtak, hogy az 1963. évi veszteség kiegyenlítése után is igen jelentős nyereséget értek él. A növénytermesztés 800 ezer forint értékű terven felüli árut adott, az állattenyésztés pedig egymillió 340 ezer forinttal értékesített több terméket, mint annak idején tervezték. Termésátlagaik igazgatósági- szinten kimagaslóak. Búzából 18,96, kukoricából 24,96, hibridkukorica-vetőmag előállításából 22,35, lucernaszénaból 33,65 mázsa holdanként! átlagtermést értek el. A két fő üzemág lényegesen többet termelt, mint arra számoltak, mégis a termelés általános költségeiből 108 000 forintot megtakarítottak. A dolgozók szociális ellátására megkülönböztetett gondot fordítottak. A munkásszálláson már 247 ágyon paplan és tollpáma "an. A gazdaság négy kerületében .izeami fürdő áll a dolgozok rendelkezésére, s az üzemi konyhán a napi háromszori bőséges étkezésért 8,5 forintot fizettek. A gazdaság nyolcszáz dolgozójából tavaly 98 felnőtt és tizennégy gyermek üdült belföldön. A külföldi üdülés örömét huszonnégyen élvezték. A dolgozók csaknem 60 százaléka rendszeres könyvtárlátogató. A gazdaság kultúrházában öt művészeti csoport működik. 1964-ben 56 fizikai dolgozó iratkozott be a VII—VIII. általános iskolába. A mezőgazdasági technikumban heten, a felsőfokú mező- gazdasági technikumban pedig hatan tanulnak. Figyelem! M ezőkov ácsházán megnyílt a földművesszövetkezet kezelésében az IBUSZ társasutazási kirendeltsége Bel- és külföldi társasutazások! AUTÖBUSZTÜRÁK, KÜLÖNVONATOK AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉBE! BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁST AZ FMSZ KÖZPONTI IRODÁJÁBAN! Ügyintéző: Csáti János. Telefon: 46. Varga Dezső z
