Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-26 / 122. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IM5. MÁJUS 26., SZERDA Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Sok saó esik mostanában arról, hogy miképpen lehetne meggyorsítani a termelőszövetkezetek erősödését, fejlődését, s hogyan kellene elhárítani az útból azokat az akadályokat, amelyek ezt az előrehaladást nehezítik. Ezekkel a kérdésekkel felelősségteljesen foglalkoznak' mind az állami irányításban dolgozók, mind a gazdaságokban, vállalatoknál lévő szakemberek s természetesen maguk a termelőszövetkezeti vezetők is. A leghelyesebb azonban, ha az érdekeltek nem külön-külon, hanem együttesen keresik és találják meg a célravezető megoldásokat. Ez a felfogás jutott érvényre népköztársaságunk Elnöki Tanácsának abban a törvényerejű rendeletében is, amely előírta az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megalakításét és a megyei tsz-tanácsok életre hívását. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével az azóta falun történt változások szükségessé tették, hogy az eddiginél szélesebb körű testület foglalkozzék rendszeresen a tsz-ek irányításának, gazdálkodásának, szervezeti életének legfontosabb kérdéseivel. Ezért került sor arra, hogy az 1951-ben megalakított Termelőszövetkezeti Tanács utódaként nemcsak az országos tanács működik, hanem minden megyében munkához lát a megyei tsz-tanács is. Ezek a megyei testületek — termelőszövetkezeti elnökök, szakemberek, brigádvezetők, tagok közül kiválasztott — 11—15 tagból állanak. Az országos tanács a kormány, a megyei pedig a megyei tanács végrehajtó bizottságának tanácsadó szerve. Akik ezekben a testületekben helyet kaptak, azoknak módjuk van arra, hogy gazdag tapasztalataikkal, hozzáértésükkel, javaslataikkal hatékonyan elősegítsék a termelőszövetkezetek, az egész magyar mezőgazdaság fellendülését. A termelőszövetkezeti emberek jól tudják, hogy számos fontos kérdés megvitatásával, hasznos módszerek elterjesztésével, ki- sebb-rvagyob hibák megszüntetésével gyorsítható a fejlődés. A megyei tsz-tanács tagjainak bizonyára értékes javaslatai vannak például a tervezés tökéletesítésére, a tsz-ek állami támogatásának eredményesebbé tételére, ök, a szövetkezeti élet és munka mindennapjainak, örömeinek és gondjainak jó ismerői, tudják leghitelesebben elmondani, milyen hatást váltanak ki a gazdálkodásban, a falvak életében a különféle intézkedéseik. Igen nagy szükség van véleményükre, tanácsaikra abban is, hogy miképpen lehetne elejét venni azoknak a visz- szásságoknak, amelyek akár a tsz- ek és a termeltető, felvásárló vállalatok kapcsolatában, akár a pénzügyi támogatásban, hitelellátásban előfordulnak. Miképpen érvényesül a demokratizmus a termelőszövetkezetekben, s mennyire tartják tiszteletben a tsz-ek önállóságát az irányító szervek? Megfelelnek-e a követelményeknek és a lehetőségeknek azok az eszközök, amelyekkel a legjobban bevált termelési eljárásokat, gazdálkodási módszereket igyekeznek elterjeszteni a tsz-ekben? — Ilyen és hasonlóképpen fontos kérdések egész sora kerülhet napirendre a megyei tsz-tanács ülésein. Központi probléma a termelő- szövetkezetekben, hogy a hozamok növekedésével egyidejűleg csökkenjenek a termelési költségek. E törekvés sikerének egyik alapvető feltétele, hogy az illetékesek pontosan ismerjék a tsz- ekben szerzett ilyen tapasztalatokat. A valóságos helyzet, a tények feltárása — erre ugyancsak lehetőségük van a termelőszövetkezeti tanács tagjainak — elengedhetetlen ahhoz, hogy helyes állami intézkedések szülessenek, de nélkülözhetetlenek az egyes gazdaságokban fellelhető hibák megszüntetéséhez is. A jövedelemelosztás, a munkadíjazás sokat fejlődött az utóbbi években. Érmek a folyamatnak vitathatatlan előnyeit még nem mindenütt ismerték fel. Rendkívül fontos a tsz-tanácsnak ezzel a kérdéssel is foglalkoznia, s ne kerülje meg azt a problémát sem, hogy több termelőszövetkezetben aránytalanságok keletkeztek a tagok egyes csoportjainak a közösből származó jövedelmei között. Sajnos, hely'énkértt hajlamosak — alapos vizsgálódás, gondos elemzés nélkül — elhamarkodott következtetéseket levonni ebből a jelenségből. A tsz-tanács tagjaira is hárul az a feladat, hogy megmagyarázzák, mennyire káros a felszínesség s milyen súlyos hibák származnának abból, ha a gazdálkodás valamelyik ágában bevált jövedelemelosztási formát elvetnék. Gyakran vitatott kérdés a közös és a háztáji gazdaság kapcsolata. Szélsőséges nézetek ezzel összefüggésben is akadnak. A tsz-tanács számottevően hozzájárulhat ahhoz, hogy itt ugyancsak egészséges fejlődés következzék. A közös és a háztáji gazdaság szerves egységet alkot s az a helyes, ha ennek megfelelően kezelik a háztájit. Köztudomású, hogy a szervezett háztáji árutermelés lehetőségednek hasznosítása igen fontos népgazdasági érdek. Előmozdítani ennek az érdeknek az összeegyeztetését azzal, hogy elsőrendű feladatunk természetesen továbbra is a közös gazdaságok erősítése, minden megyei tsz-tanácsnalc megtisztelő kötelessége. Különösen a legutóbbi éveikben biztató eredménnyel járt a tsz-ek országos versenye. Erősödik a termelőszövetkezetekben az új hajtás, a szocialista brigádmozga- lom. A megyei tsz-tanácsok alkalmasak és képesek arra, hogy még általánosabbá tegyék az észszerű és tartalmas verseny előbbre vivő tapasztalatait. Túlzás nélkül mondhatjuk: rengeteg tennivaló vár a tsz-tanácsok tagjaira. Elsősorban rajtuk múlik, hogy milyen eredménnyel töltik be felelősségteljes tisztségüket. De nem kis mértékben függ attól is, hogy jó javaslataikat, kezdeményezéseiket mennyire és hogyan hasznosítják a megyei tanácsok, az állami szervek. (G. P.) Csütörtökön ülést tart a MTESZ megyei Intéző Bizottsága A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei Intéző Bizottsága május 27-én, csütörtökön délután fél 5 órai kezdettel tartja ülését Békéscsabán, a Technika Házában. Az intéző bizottsági ülésen Porkoláb Károly, az ipargazdasági bizottság tagja ismerteti a megye műszaki szakkáder felmérésével kapcsolatos tanulmányt. Ezután a Magyar Elektrotechnikai Egyesület békéscsabai csoportjának munkáját értekeink az ülésen, majd Háromszéki Pál, az intéző bizottság tagja, a propaganda bizottság vezetője tartja meg tájékoztatóját a Műszaki Filmhét előkészítéséről. Az ülésen végül folyó ügyeket tárgyalnak meg a bizottság tag- • jai. Mai számunkból: Délelőtt9 délután9 este••• (4. oldal) logok és kötelességek a pártban Színházi képek (4. oldal) (5. oldal) Labdarúgó -eredmények o <1. oldal) Tanúk nélkül , Q (2—3. oldat) Időjárás jelentés (8. oldal) Hz áruforgalom felé! a földmövesszövetkezetek bonyolítják le - Az árualap 41,5 százalékkal bővült, a választék azonban nem kielégítő Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, május 25-én ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalta többek között azt az intézkedési tervet, amelyet a végrehajtó bizottság feladataival kapcsolatosan készítetitek a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vizsgálata alapján. A végrehajtó bizottság ezután a földművesszövetkezeti hálózat fej. lödéséről, a különböző anyagi eszközök felhasználásáról tárgyalt. A MÉSZÖV igazgató-elnökének jelentése szerint jelenleg a megye összáruforgalmának 51,8 százalékát a földművesszövetkezetek bonyolítják le. A múlt évben 91 élelmiszer-háztartási, 42 zöldséggyümölcs, 121 élelmiszer, 81 ruházati, 50 vas-műszaki, 140 egyéb iparcikk, 356 vegyesbolt, tehát összesen 881 kiskereskedelmi bolt segítette a falusi lakosság áruellá. tását. A jelentés arról is tájékoztat, hogy a boltok közül 147 üzemel önkiszolgáló vagy önkiválasztó módszerrel. A földművesszövetkezeti vendéglátóipar a múlt évben 107,1 százalékra teljesítette tervét. Ezen belül az ételforgalom valamivel magasabb az átlagnál: 108,3 száza, lék. Megyénkben egyébként 37 vendéglőt, 65 cukrászdát és 336 italboltot kezelnek a földművesszövetkezetek. Az árualap az elmúlt két évben 41,5 százalékkal növekedett. Megjegyzi azonban a jelentés, hogy a választék összetétele még nem kielégítő, amiért hibáztatják mind a nagykereskedelmet, mind az ipart. A beszámolóból kiderült, hogy nem rózsás minden tekintetben a hálózatfejlesztés. Bár 9 községben a különböző fmsz-egységek tech. nikai felkészültsége mintegy 10— 15 évre biztosítani tudja a zavartalan áruforgalmat, de több községben a hálózat korszerűsítésre vár. Az utóbbi öt évben a boltok és vendéglátóipari egységek tatai-ozására 42 millió forintot használtak fel, az épületek megóvására azonban a biztosított összeg nem elegendő. Emiatt problémát okoz a földművesszövetkezeteknek a megyei, illetve járási egészség- ügyi szervek által előírt követelmények betartása. Végül*a szolgáltató-tevékenység, rőt számolt be a jelentés, miszerint 15 községben hoztak létre kölcsönzöboltot és két szolgáltató-boltot. A bolti szolgáltatást 37 szaküzletben és 82 vegyesboltban szervezték meg. A végrehajtó bizottság ezután az OTP Békés megyei fiókjának jelentése alapján a szövetkezeti, sorház, és társasházépítési akcióról, valamint az államosított lakóházak értékesítéséről tárgyalt. wwv^wwwvwwwwwww»wwvwvs«<vwwwwwvsíwww'/wwwww Vegyszeres gyomirtás A Mezohegyesi Állami Gazdaság cmezőhegyesi területén 118 katasztrális hold új telepítésű lucernán végzik el Aretit vegyszerrel a gyomirtást. Fotó: Kocziszky
