Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

1965. május 25. 2 \ Kedd Gyula—Budrio testvérváros Budrio tanácsának küldöttsége Gyulán Séta a városban. Az elmúlt hét második feléiben az olaszországi Budrioból Bruno Faustini polgármester vezetésével hattagú tanácsi küldöttség érke­zett Gyulára, hogy egy korábbá meghívásnak eleget tegyen. A küldöttségben Bemetíá Romano al­polgármester, az Olasz Komm, nista Párt budriói bizottságának titkára, Callegari Dário szakszer­vezeti titkár, az Olasz Kommunis­ta Párt tagja, Cassanese Sebasti- ano, a Szocialista Proletár Párt tagja, Pinardi Gianni keresztény- demokrata, Scaramagli Carlo szo­ciáldemokrata és Pizzoli Ennio li­berális párti tanácstag kapott he­lyet. (Bruno Faustini a Szocialista Párt tagja.) A delegáció pénteken és szom­baton látogatást tett Gyula ipari, mezőgazdasági üzemeiben. Megte­kintették a város több szociális, kulturális intézményét, részt vet­tek az Erkel Diákünnepek néhány előadásán. Vasárnap, május 23-án ! találkoztak Gyula Városi Tanácsa- j nak V. B. tagjaival, a városban működő politikai, társadalmi szervek, jelentősebb üzemek veze­tőivel. Enyedd G. Sándor ugyan­ezen a napon villásreggélin látta vendégül a Bruno Faustini vezette küldöttséget. Ez alkalommal Bud­rio polgármestere budriói remek­művekkel ajándékozta meg a gyű. lati városi tanácsot. A vendégek figyelmességét Gyű. la vezetői népi hagyományok sze­rint viszonozták. —• Nálunk régi népszokás — mondotta Enyedi G. Sándor —, ha a családiból valaki útra készül, ta­risznyát s a tarisznyába pogácsát csomagolnak. (Derültség az olasz delegáció körében.) A pogácsától ez alkalommal kérjük tekintsenek el. A tarisznyákat Gyulán készült iparcikkekkel és tokaji borral töm­tük meg. — Az ajándékok között volt egy gyapjúszőnyeg is, amely torontáli szövéssel készült. A sző­nyegen a gyulai vár felett Gyula— Budrio, a vár alatt pedig az 1965. évszám látható. Az ajándékozás befejezése után Bruno Faustini és Enyedi G. Sán­dor aláírta a testvérvárossá foga­dás szerződését. Ezt követően az olasz polgármester összegezte a delegáció tapasztalatait. — A magyar vendégszeretetről sokat hallottunk, most a gyakor­latban is tapasztaltuk Gyula vá­ros polgárainak tiszteletét, ven­dégszeretetét. Mindezt minél ha­marább Budrióban, odahaza sze­retnénk viszonozni Gyula város küldöttségének. Városunk közigazgatása az olasz kommunista, a szocialista és a Szocialista Proletár Párt koalíció­ja folytán a baloldali erők kezé­! ben van. A harminctagú városi ta­nácsban 12 kommunista, 4 szoci­alista, és egy szocialista proletár- párti koalíciója alkotja a több­séget, szemben a három szociál­demokratával, a kilenc keresz­ténydemokratával és az egy libe­rális pártival.' A 25 évvel ezelőtti polltikai ,események az olasz nem­zeti egység megvédésére egy ko­alícióba tömörítették az előbb említett pártokat. Városunk ebben az évben készül a fasizmus felett aratott győzelem 20. évfordulójá­nak ünneplésére. Ebiben Budrio valamennyi politikai pártja részt vesz, mint húsz évvel ezelőtt a fa­sizmus elleni harcban. Magyarországi látogatásunk, a testvérvárosi szerződés megkötése ennek az ünnepségsorozatnak egyik állomása. Az itt töltött na­pok tovább erősítették bennünk a népi egység fokozásának szüksé­gességét a társadalom jólétének formálásában. Gyuláról Budapest­re látogatunk, majd Mauthausen- ben megkoszorúzzuk a koncentrá­ciós tábor emlékművét. Budrio hazafiait ide hurcolták és itt vé­gezték ki a fasiszták. Városunkban beszámolunk utunkról, az önök gyönyörű, nagy kiterjedésű, tágas utcákkal, par­kokkal határolt városáról, az itt kialakított politikai, társadalmi élet eredményeiről. A mi városi tanácsunk rövidesen megvitatja kapcsolataink kifejlesztésének le­hetőségét. Bízom abban, hogy a két város testvérisége nekünk budrióiaknak is, de gyulai bará­tainknak is hasznos lesz, A fiatal polgármester és a kül­döttség tagjai, akik valamennyien fiatalok, Viszontlátásra Budrió­ban! szorítottak kezet a gyulai tanács vb-ta,gjaival, a város po­litikai, társadalmi életének veze­tőivel. Az olasz delegáció vasár­nap a kora délutáni órákban Enyedi G. Sándor vb-einök kísé­retében Budapestre indult. Dupsi Károly Fotó: Kocziszky Gerencsér Miklós: Tanúk 12. Űtközben még íütyürészik is. Bolond, kiszámíthatatlan ez a nap, egy kicsit mámoros, egy kicsit ijesztő. Szórakoztatja, hogy mára félig-meddig törvé­nyen kívül helyezte magát. Nem akarja félrevezetni a saját eszét, tudja, nagyon is nyomasztó gon­dok tetején hányódik mondva­csinált nemtörődömsége, de hát éppen a gondjai elől szeretne menekülni legalább erre az egy napra. Tudja már, hogy ez ba­josan fog sikerülni. Töpreng, merre lenne érdemesebb elko- csikázini, egyszer csak elemi erő­vel tör ki raji a az anyja utáni vágyakozás. Tőle sem akar sem­mi határozottat, egyszerűen látni akarja. Kényelmesen, gyalog ballag fel a hegyre. Biztatást szeretne meríteni az ismerős környezet­ből, ahol gyermekkorát töltötte. Szomjas tekintete bebarangolja a szép őszi tájat. Meg-megáll a fák alatt, dió után kutat az avarban. Amikor a magaslatra ér, elnéz arra, ahol a szőlők és Bruno Faustini Budrio polgármestere és Enyedi G. Sándor, a gyulai tanács vb-elnöke aláírja a testvérvárossá fogadás szer­ződését. Feszültség, letartóztatások Brasiliában Brazília A Réuter jelentése szerint a bra­zil fővárosba vezető utakat katona­ság őrzi, s az elmúlt órákban „a kormány megdöntésére szervezett” állítólagos összeesküvés miatt, a rendőrség számos közalkalmazot­tat és diákot őrizetbe vett. A biztonsági rendőrség előzőleg kiderítette, hogy Brasilia külváro­saiban megjelent egy sokszorosí­tott kiáltvány, amelynek szerzői után folyik a nyomozás — állító­lag arra szólítja fel az ország né­pét, döntse meg Castello Branco katonai kormányát, s tiltakozik amiatt, hogy Brazília — az Egye­sült Államok uszályában — csapa­tokat küldött a dominikai AÁSZ- erőkbe. Ugyancsak ez a kiáltvány teljes támogatásáról biztosítja Miguel Arraes politikust, Pernam­buco állam volt kormányzóját. Arraes a múlt csütörtökön az il­legalitásból tett közzé egy nyilat­kozatot. Ebben emlékeztet rá, hogy a kormány börtönbe akarja hur­colni; Castello Branco elnök fel akarja kérni a kongresszust, von­ja meg az őt, mint volt kormány­zót illető mentelmi jogot. Közölte, nem hajlandó eltűrni, hogy önké­nyesen megint letartóztassák, ezért illegalitásba vonul. (MTI) Összecsapás a sztrájkolok és a rendőrség között Bolíviában La Paz Bolíviában — hírügynökségi je­lentések szerint — a helyzet to­vábbra is feszült. A bolíviai szak- szervezeti szövetség vezetői hatá­rozatot hoztak az egy héttel ez­előtt megindított sztrájk folytatá­sára és kiterjesztésére. A bányá­szok rádiója felhívást intézett a parasztsághoz, hogy kapcsolódjék be a sztrájkmozgalomba. Elhatá­rozták továbbá sztrájksezerve2Ő bizottságok felállítását és gyűj­tés megindításét a bebörtönzött vagy száműzött szakszervezeti ve­zetők családjainak megsegítésére. A kormányzó junta vasárnap es­ti rendkívüli ülésén hozott döntése alapján utasítást adott a hadsereg­nek, hogy kerítse hatalmába a sztrájkoló bányászok által meg­szállva tartott bányákat. Oruróban szombaton súlyos ösz- szecsapásra került sor a sztrájko­lok és a rendőrség között. Az ösz- szetűzésnek nyolc halálos és két sebesült áldozata volt. Egy AFP- jelentés szerint az általános sztrájk megkezdése óta a rendőr­ség és a tüntetők összecsapásai folytán öt személy meghalt és 35 megsebesült. (MTI) Partizánok rajtaütésszerű támadása Vietnamban Saigon Nyugati hírügynökségek jelen- j tése szerint Saigontól 240 kilomé­terre délnyugatra a partizánok rajtaütésszerű támadást intéztek a dél-vietnami kormánycsapatok egyik egysége ellen. A csapdába került kormánycsa- patok sorsát a helyszínre küldött helikopterekkel igyekeznek felde­Iríteni. A támadás színhelye közel jván Dél-Viefham déli csücskéhez. A Réuter a VDK hírügynöksé­gére hivatkozva jelenti, hogy a szabadságharcosok szabadon bo­csátottak 130 dél-vietnami kato­nát, akik korábban kerültek fog­ságba. Az elengedett foglyok kö­zül 31-en önként beálltaik a Nem­zeti Felszabadítási Front csapa­taiba. (MTI) nélkül a gyümölcsösök lassan belesi­mulnak a Bakony erdőségeibe az alattomosan súlyosodó felhők alatt. * Jászék, különösen a férfi, ele­inte minden lehetséges módon kezdeményezték a barátkozást. Látni lehetett, hogy szándékuk több, mint a jóindulatúan kor­rekt kapcsolat. Meglehetősen magukra hagyatva éltek, s ba­rátok iránti vágyakozásukban elmentek egészen a bizalmasko­dásig. Ez feltűnt Zsupánéknak, de kezdetben ' semmi rosszra nem gondoltak. Nekik is szük­ségük volt a jó ismerősökre, akikről remélték, hogy később nagyszerű barátok lesznek. Egy alkalommal közösen ki­rándultak a Bakon yba egy kis nomád kikapcsolódásra. Jászék Volgájával mentek, mivél Zsu­pánnak akkor még nem volt ko­csija. Tisztáson ütöttek tábort, Zsu­pán pecsenyét sütött, forgatta a tűz fölött a nyársat. Felesége gallyakat szedett távolabb. Jász csak szórakozottan figyelte a tűz körüli eseményeket, szemét in­kább a távolabb mezítláb csetlő- botló fiatalasszonyra meresztet­te. Jászné gyermekded módon viháncolit, szerfölött tetszett neki a tábortűz, és az egész cigányos móka, de közben aggodalorrfmal leste a íüvön mászkáló bogara­kat. — Tlborkám, édes, mi az a kullancs? — kérdezte kényes­kedve. Jász feltűnően pislogott a fia­talasszony felé. Zsupán úgy tett, mintha nem vette volna észre. — Az egy erőszakos rovar, pi­ci angyalkám — válaszolt a férj. — Átfúrja a birka kopo­nyáját. Ilyenkor mondják, hogy kerge birka. — Repülni is tud? — Hogyne. Ha megtanítják. Zsupánná panaszos nyöszörgé­sére lettek figyelmesek. A fiatal- asszony vagy húsz lépésnyire ült a fűben és segélykérőén mondo­gatta: — Jaj, jaj, a lábam. A két férfi egyszerre ugrott fel. Zsupán nem tudott mit kez­deni a nyárson sülő pecsenyével. Mire Jászné kezébe nyomta, a másik férfi már megelőzte. Seb­tében fölnyalábolta a fiatalasz- szonyt, magáihoz ölelte, így sza­ladt vele a tűzhöz, noha erre semmi szükség nem volt. ZSü-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents