Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

1965. május 23. 6 Vasárnap Befejeződtek az Erkel Díákünnepek kulturális szemléi Tublökép a békéscsabai közgazdasági technikum irodalmi színpadának műsorából. A gyulai Erkel Diáikünnepek második és harmadik napján, pén­teken és szombaton az énekkarok szemléjének kivételével vala­mennyi művészeti ágban befeje­ződtek a versenyek. A különböző zsűrik 16 aranyérmet, 27 ezüst­érmet és 23 bronzérmet osztottak ki. Pénteken az esti órákban ért véget a szólóhangszeresek verse­nye, melyen tízen nyertek arany­érmet, tizenhatan ezüst- és tizen­négyen bronzérmet. Aranyérem­mel tüntették ki Jermendy Györ­gyöt (Szeghalom), ezüstéremmel be az irodalmi színpadok bemu­tatói. Ezen egyetlen csoportot tüntettek ki aranyéremmel:- a szegedi Radnóti Gimnázium együttesét, ezüstérmet négyen szereztek, bronzérmet három cso­port, közöttük az orosházi Tán­csics Gimnázium irodalmi szín­pada kapott. Este az aranyérmesek bemuta­tójára került sor az Erkel Műve­lődési Otthonban, a Jókai Műve­lődési Otthonban pedig nagysza­bású ifjúsági bált rendeztek. S. E. Fotó: Kocziszky Ibos Gyula gyulai gimnazista, azüst- érmes. Márffy Gabriella (Szeged) arany­érmet nyert. A mezöhegyesi tánczenekar. Ibos Gyulát, a gyulai gimnázium tanulóját, Borgulya István szarva­si gimnazistát, Kovács Eszter bé­késcsabai gimnazistát és a Ság- vári Judit—Kovács Eszter békés­csabai duót. A zenekarok és a hangszeres kamaraegyüttesek szemléjén aranyérmet a Fóti Gyermekváros, a kecskeméti Ka­tona József Gimnázium, a szegedi Tömörkény Gimnázium, ezüstér­met az orosházi Táncsics Gimná­zium, a gyomai gimnázium, bronzérmet a szarvasi és a bé­kési gimnázium együttesei kap­tak. Nagy közönségsikere volt a tánczenekarok vetélkedőjének, ezen a szolnoki Verseghy Gim­názium és a gyulai Erkel Gimná­zium zenekarai nyertek aranyér­met. Szombaton délben fejeződtek A társastáncverseny győztesei. Középen az aranyérmesek között legnagyobb pontszámot elét i Deák—Csáki békéscsabai, balról a Cseltó—Tóth kecskeméti, jobbról a László—Vass szentesi páros. ELNÉZÉST KÉREK... Mi is az a turiz­mus? Röviden talán így lehetne megfo­galmazni: Olyan uta­zások, melynél az ésszerű pihenés mű. velödési szándéklcal, vagy tudományos fel­adatokkal van össze­kapcsolva. Ennek tisztázása ma feltét­lenül időszerű, ami­kor honfitársaink százezrei — fáradsá­got, pénzt, valutát nem kímélve — hosz. szabb-rövidebb időre kirándulásokat tesz­nek külhonokba. Ez a nagy utazni vágyás persze nem újkeletű a magyar nép törté­netében. Már őseink is tettek kisebb-na- gyobb kiruccanásokat idegen népekhez, nem kimondottan művelő­dési szándékkal és természetesen vízum nélkül. Ugyanilyen alapon hozzánk is jöttek ké­sőbb németek, tatá­rok, törökök. Ez utób­biak pihenéssel kötőt, ték egybe utazásukat, többször meghosszab­bítva tartózkodásu­kat, élve, sőt vissza­élve a magyar ven­dégszeretettel. Igaz, ők is lehetővé tették, hogy magyar gyerme­kek és nők részt ve­gyenek a török nem­zeti és nemzetközi vá­sárokon. Mint rab­szolgák. Ezután a szabad­ságharcot kivéve már csak a huszadik szá­zadban Voltak na­gyobb méretű külföl­di utazások. A Hor- thy-rendszer nemcsak az uraknak tette le­hetővé a külföldi uta­zást, hanem biztosí­totta több százezer kétségbeesett magyar kivándorlási lehető­ségét is. Turizmus Az eddig felsorol­tak távoles­nek a turizmustól. Ami viszont az utób­bi években bontako­zott ki, az már igen. Azt már nevezem tu­rizmusnak. Ezen a té. ren forradalom van. Sőt, járvány. Nem akarom rontani az IBUSZ tervteljesíté­seit, de ennek a las­san krónikussá váló, sőt fokozódó utazási láznak vannak káros tünetei is. Most nem i hiúságból adódó ve­télkedőre gondolok, hogy ki hova megy nyaralni, vagy ki ho­va utazik, mert az vé. giii is pénz kérdése, hogy az ember Szana- zugban tölti-e a sza­badságát vagy az Ad­riai-tenger partján. Inkább arra gondo­lok, „amiért” megy az ember külföldre. Mert kérem, az emberek több okból kifolyólag kérnek útlevelet: a) pihenési szándék­ból, b) rokonlátogatási céllal, c) hivatalos út miatt stb. Ez mind rendben is van. Az is rendben van, ha valaki na­gyobb darabot akar látni ebből a sárteké­ből. Az meg egyene­sen dicséretes dolog, ha valakit a kultúr- szomj, a művelődni vágyás hajt különbö­ző országokba, hogy megtekinthesse az ember alkotta műem­lékeket, műkincseket, vagy éppen a husza­dik század csodáit. De milyen vélemény­nyel legyek azokról az emberekről, akiket nem érdekel Nápoly, Vele nce, a Louvre, Drezda, az Ermitage, vagy Prága csodálatos műemlékei, hanem csupán egy dolog ér­dekli őket; az üzlet (magyarul csencse- lés)? Jó dolog az, ha hazánk fiai nem hó­dítóként, hanem bé­kés szándékkal men­nek külföldre. Feltét­len híve vagyok a bé­kés egymás mellett élésnek, a kereskede­lem fokozásának ide. gén országokkal, de nem maszek alapon. Negyvenötben — a feketézés idején — csak sejtettem, hogy a magyar nemcsak ló­ra termett, hanem rendelkezik bizonyos fokú üzleti érzékkel is. Ez a korábban szunnyadó tulajdon­sága ma „erényévé” vált „néhány” ma­gyar turistának. Cso­dálatos módon „meg­sejtik”, hogy melyik országba mit érdemes vinni cserealapnak. A turizmus révén így válik a téliszalámi, a gyapjúkardigán és a barackpálinka külföl­di orkánra, fény képe­zőgépre, nylon hol­mikra és más egyébre, kiiktatva a bonyolí­tásból c külkereske­delmet. Dobra Sándor Békés megyei hallgatói is lesznek a miskolci nemzetközi nyári egyetemnek ízléses kiállítású, öt nyelven szerkesztett prospektus kíséreté­ben Békés megyei érdeklődőknek is elküldte már a Borsodi Nyári Egyetem rendezősége a jelentke­zési lapokat. A július 13-tól 23-i;g tartó és igen változatos, tartalmas programban szerepel például a 600 esztendős Miskolcról szóló előadás, továbbá múzeumlátogatá­sok. hangversenyeik. Az érdeklődésre jellemző, hogy már június elsejét, a jelentkezés határidejét jóval megelőzően nem­csak megyénkből és hazánk más vidékéről, hanem Moszkvából, Helsinkiből, Stockholmból, Var­sóból, Londonból, Koppenhágá­ból, Párizsiból, Brüsszelből, Prá­gából, Bécsből, Belgrádiból, Ber­linből, Rómából, Athénből is ér­keztek részvételi szándékot nyil­vánító levelek. Egyébként a Bor­sodi Nyári Egyetem bel- és kül- | földi résztvevőit az Egyetemvá­ros kényelmes diákszállóiban he­lyezi el a rendezőség. —új— Gazdag műsorral készülnek Vésztőn az érettségizők báljára A vésztői művelődési otthon valamennyi öntevékeny művé­szeti csoportja fellép azon a műsoros rendezvényen, amely- lyel az érettségizőket búcsúz­tatják június 4-én. A művelő­dési otthon felnőtt énekkara erre az alkalomra egyesül a diákok kórusával, s népdalcsok­rokkal, klasszikus kórusszámok­kal kedveskedik a végzős gim­nazistáknak. A művelődési ott­j hon színjátszói s a diákok hu- ' moros jelenetekben elevenítik fel azokat a történeteket, ame­lyeknek valóságos szereplői vol­tak az iskolai évek során. A szólisták közül a művelődési otthon és a gimnázium vers­mondói, énekesei, hangszerszó­listái vesznek részt a műsoron. A műsor után reggelig tartó bálban szórakozhatnak a fia­talok.

Next

/
Thumbnails
Contents