Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

1965. május 23. 5 Vasárnap Békési házak A szakmunkásképző iskolák nevelési tapasztalatai Ahogy beérünk a faluba, kőra­kás, feltúrt utca tűnik szemünk­be. Építkeznek. Lovaskocsi po- roszkál előttünk és a kertek alatt látszik, hogy sok ház udvarán ott a tégla, a homok és a cserép. Néhány évvel ezelőtt ha Békésről esett szó, akkor még az idevaló­siak is legyintettek, szomorúan mondták: nem fejlődik a község. Igaz, látványos építkezés tény­leg nem volt és nincs a község­ben, de az utak mellett lerakott csövek, a nemrégiben átadott új híd azt bizonyítja, hogy épül és változik itt is a falu. A kislakásépítés A községi tanács elnökhelyette­se dr. Búzás Gábor számokkal kezdi: — Nálunk, akik beadták a la­káskérvényt, azok is tudják, hogy nem nagyon számíthatnak lakás­ra. Így ez a 380 kérvény nem fe­jezi ki a valóságos igényeket. Sokkal többen szeretnének lakás­hoz jutni. •— Milyen lehetőség van? — Jóformán semmi. Most né­hány év óta lendült fel a ma­gánerőből történő lakásépítkezés és nemrégiben kezdődött el az OTP finanszírozta társasházépí­tés. A társasiház építkezés az OTP kezdeményezésére másfél-két év­vel ezelőtt indult el. Először a községben sem bíztak ebben, de ma, ahogy felkerült a házakra a tető, egyre többen sétálnak ej a Körös-part felé, s figyelik az épí­tőmunkásokat, nézik a szépülő új környéket. — Milyenek lesznek ezek a há­zak? — Egy-egy épületben négy la­kás van, három szobával, beépí­tett szekrénnyel, konyhabútorral, csempézett fürdőszobával, Még A mályvád! erdészet az Alföld egyik legszebb és legterjedelme­sebb akácerdejét biztosítja méz­gyűjtésre a vándorméhészek szá­mára. Ebben az idényben leg­alább hatezer méhcsaládot vár­nak ide, hogy az akácvirág és a különféle erdei vadvirág nektár­jából édes mézet gyűjtsenek. A vándorméhészek első csoportja már megérkezett Mályvádra. Az elmúlt években a méhészek jó nincsenek készen, de máris muta­tósak. t — Igény? r — Már sokan kerestek fel ben­nünket — válaszol Csuta Lajos, az OTP fiókvezetője, majd így folytatja: — Reméljük, sikere lesz ezeknek a házaknak. — Mennyit akarnak felépíteni? — Összesen 92 lakás épül fel a Körös-parti részen, de bízunk ab­ban, hogy úgy megszeretik ezt az építkezési formát Békésen, hogy még további építkezésre • is sor kerülhet. Községi terv és a lakosság Békésnek jó néhány éve elfoga­dott községrendezési terve van. A terv megszabja azokat a felada­tokat, amelyek alapján a község fejlődik. Ebben szerepel a község központjának átépítése, moderni­zálása. Azonban ismert az is, hogy az állami beruházások ará­nya korlátozott. Saját lehetősé­geket kell kihasználni. A tanács felismerte ezt a helyzetet és szí­vesen támogatta az OTP által nyújtott lehetőséget. Igaz, bebi­zonyosodott, hogy rendelkezése­ink nem minden esetben járnak együtt az élet adta követelmé­Az egy-két évenként ismétlődő Békés megyei Körösvidéki Me­zőgazdasági Napok programjában mindig olyan előadások szerepel­tek, melyek a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság legújabb, leghaladottabb állattenyésztési, növénytermesztési és talajerőgaz- dálkodásd kérdéseit vetették fel, illetve adtak azokra országosan is érvényes választ, útmutatást. része nem tartotta be az erdei szabályt, mely szerint az utak közvetlen közelében nem szabad lerakná a méhkaptárakat. Az iz­zadt lovakra, emberekre ugyanis tömegével rohannak rá a mé­hecskék s komoly bajt okozhat­nak. Ezért az erdőgazdaság — saját érdekükben — külön meg­kéri a méhészeket, tartsák be a szabályt s az úttól 80—100 mé­terre rakják le a méhecskéket. nyekkel. A kisajátítási törvény például az egyén érdekében szü­letett. A község pedig a köz érde­kében sajátít ki, még akkor is, ha ezeken a területeken utána lársasházakat építtet. Marad a pereskedés. Több százezer forintunk bánja, de úgy érezzük megérte, hogy be­levágtunk a tórsasházépítkezésbe és keressük is a lehetőségét, hogy újabb területeket biztosítsunk erre a célra — mondja a tanács­elnök-helyettes. A községi vízműtársulás ebben az évben 7 millió forintot fordít a vízműépítésre. Négy és fél mil­lió forintot a 43-as út egyik sza­kaszának átépítése. A villanyhá­lózatra 800 ezer forintot költenek. Építkeznek és bizakodnak Béké­sen. A Körös-parton épülő új há­zak ma még vakolatlanul néznek a vízre és az arra járók csak kí­vülről szemlélgetik. A földműves- szövetkezetnél már azt tervezik, hogy bútorbemutatót rendeznek majd a lakások elkészítése után, hogy ne csak az új házakat, ha­nem az új típusú bútorokat is megismerjék a békésiek. Ez olyan kedvcsinálás, de megéri, a köz­ség gazdagodik vele. (. (Dóczi) Ennék volt köszönhető az a nagy érdeklődés, mely szakkörök ré­széről a Körösvidéki Mezőgazda- sági Napok megrendezését min­denkor kísérte. Hasonlóképpen hasznosnak ígér­kezik a június 3—5-ig Pécsett sor­ra kerülő III. Pannónia Mezőgaz­dasági Napok változatos, közhasz­nú programja. Az ünnepélyes megnyitást kö­vetően dr. Szűcs Kálmán, a Föld­művelésügyi Minisztérium mun­katársa A szakmai képzés szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében címmel tart előadást. To­vábbi témapi'ogram: Tenyésztési eljárások a korszerű sertéste­nyésztésben, A sertéshizékonyság vizsgálatának hazánkban alkal­mazott módszered, Az adatok fel- használása a tenyésztői munká­ban, Dánia sertéstenyésztésének jelenlegi helyzete, Korszerű mód­szerek a sertéshizlalásban. Az ál­lattenyésztési szekció programja a kiváló eredményeiről országszer­te ismert Bdkali Állami Gazdaság megtekintésével fejeződik be. A talajerőgazdálkodási és ta­lajvédelmi szekció napirendjén a következő szakelőadások szerepel­nek: A talajerőgazdálkodás idő­szerű kérdései, A magnéziumtrá­gyázás szerepe és jelentősége a növénytermesztési hozamok foko­zásában, Dél-Dunántúl erróziós vi­szonyai és talajvédelme. A' hall­gatóság ezután a baksai Ezüst- kalász Termelőszövetkezetbe lá­togat, az ottani talajerőgazdél- kodási kísérletek megtekintésére. Az utolsó napon dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyet­tes A mezőgazdasági termelés fej­lesztésének főbb feladatai címmel tart záróelőadást. Értesülésünk szerint Békés me­gyét a III. Pannónia Mezőgazda- sági Napokon több szakember képviseli tanácsi területről, továb­bá állami gazdaságokból és ter­melőszövetkezetekből. —hr— A jövő szakmunkás generáció­ja a szakmunkásképző iskolákban formálódik. A szakmunkásképző intézetek pedagógusaira hárul az a feladat, hogy sokoldalúan mű­velt, kulturált szakembereket neveljenek, formálják az általá­nos iskolából az ipari pályára ke­rülő fiatalokat. A nevelési programok öt fő te­rületet jelölnek meg: az értelmi nevelés fejlesztését; ‘ az erkölcsi nevelést; a munkára nevelést; az esztétikai nevelést; és a testi ne­velést. A tömören megfogalmazott fő területeken belül számos rész­letkérdés szerepel, melyek azon­ban egyáltalán nem mellékesek. Az értelmi nevelésen belüli fel­adat például a tanulók tudomá­nyos világnézetének fejlesztése. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy kommunista szellemű fiatalokat kell nevelni. Lelkes, tisztán látó fiatalokat, akik látják a társadalmi, politikai célokat, értik is azt, és tudnak érte har­colni. Nézzük a gyakorlatot. A napok­ban hosszasan beszélgettünk a békéscsabai szakmunkásképző in­tézet pedagógusaival mindezek­ről. Olyan vélemény alakult ki, hogy kétségtelen mutatkoznak eredmények, de nem kevés a hi­ányosság sem. Konkrétan: túl lassan, rengeteg energiát felőrlő- en formálódnak fiataljaink. Ne­hezen jutnak el egy-egy lényeges kérdés felismeréséig. Itt van pél­dául a VIT. Nyilván nem kell kü­lön bemutatni, hogy egy-egy ilyen demonstráció a fiatalok milliós seregszemléje. Hit a béke és a barátság mellett. A magyar fia­talok is részt vesznek ma jd a VIT-en, részben közvetlenül, részben közvetve. A közvetett részvétel némi anyagi áldozatvál­lalást jelent. Ez minden évben VIT-sorsjegyek vásárlásában nyilvánul meg. Elmondták a pe­dagógusok, hogy nem kevés azok száma, kik teljesen elzárkóztak a sorsjegy megvételétől. Ez is sok mindenre figyelmeztet. Az erkölcsi nevelésben is szá­mos tényezővel kell számolni. Igen lényeges és sok problémát jelentő dolog a társadalmi tulaj­don védelme. Ránevelni a fiatalo­kat, hogy becsüljék meg, ami köz­vagyon, nagyon nehéz. Megkér­deztük az intézet főkönyvelősé­gét a tanulók által végzett ron­gálásokról. A következőket mond­ták: a tanév első felében 1059 forint értékű üvegezési számlát kellett kifizetni, mely rongálódás­ból eredt. A második félévben némi csökkenés volt e téren, mert az üvegtörések számlája csak 719 forint volt. A törések okozói rend­szerint nem hajlandók megtéríte­ni az okozott kárt, vagyis igye­keznek eltitkolni kilétüket. Az el­ső félévben a térítés mindössze 256 forint, míg a második félév­ben 200 forint volt. Az üvegtö­rések mellett legtöbb gondot a bútorzatok rongálásának megaka­dályozása jelenti a pedagógusok­nak. Az iparitanuló-otthon vezetőjét, Nagy Dánielt is megkérdeztük a társadalmi tulajdon védelmének tapasztalatairól, örvendetesen ál­lapította meg, van előrehaladás. Elmondta, hogy az első félévben 9 ablak törött be, és 8 darab kilin­cset törtek le a tanulók. A má­sodik félévben viszont egyetlen hasonló eset sem fordult elő. Vilá­gosan látható tehát, hogy a szívós nevelömunka e téren is érezteti hatását. Az erkölcsi nevelésen belül igen lényeges a közösségi szellem for­málása. A pedagógusok tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy leg­több probléma mindig az első félévben van. Az intézet igazgató­ja elmondta, hogy legtöbb fegyel­mi a félévig zajlik le. Ez évben 15 fegyelmit kellett tartani, öt eset­ben kizárási határozattal a fél­évet bezáróan. A második félév­ben viszont — eltekintve egy-két esettől — alig volt olyan vétség, hogy fegyelmi bizottságnak kel­lett volna összeülni. A közösségi szellem formálásé­nál örvendetes az a jelenség, hogy a fiatalok mind aktívabbak. Több gondot fordítanak művelődésükre. Ide kívánkozik az a tény, hogy az intézet 150 növendéke járatja rend­szeresen a Szovjetunió című lapot, 80 tanuló az Asszonyok lapjá-t és 35-en a Szovjet Híradó-t. Az sem mellékes, hogy évente több tízezer forint értékű műszaki és szépiro­dalmi könyvet vásárodnak meg az ipari tanulók. Az otthon vezetője a közösségi neveléssel kapcsolatban elmond­ta, hogy a társadalmi tulajdon vé­delme mellett mindig komoly problémát jelent a fiatalok össze- szoktatása. Az első időszakban gyakran összeverekedtek a külön­böző évfolyamú tanulók. Ma már ilyen nincs. De ahhoz, hogy ez megszűnjön kitartó felvilágosító munkára volt szükség. A munkára való nevelésben is számos komoly probléma jelentke. zik az eredmények mellett. Leg­több gondot a munkafegyelem megsértése és a felületes munka­végzés jelenti. Gyakran egész tan­év szükséges, hogy a fiatalok el­jussanak odáig, hogy a követelmé­nyeknek eleget tegyenek. Az egyik szakoktató elmondta, hogy két tanuló kijátszva az utasításo­kat, a munkaidő megkezdése előtt engedély nélkül végzett úgyneve­zett „fusizást”. A következmény: súlyos baleset. Hasonló esetek sajnos, máskor is előfordultak. Lehetne taglalni a szakmunkás- tanulókra vonatkozó nevelési program valamennyi pontját. A pedagógusok' egyöntetű vélemé­nye, hogy a fiatalok egy igen je­lentős részénél nem marad ered­ménytelen az egész évi nevelői rá­hatás, de sokaknál nem hoz mara­dandó eredményt. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a fiatalok szá­mos esetben maguk sem tudják, mit akarnak. S ezért nagyon sok hasznos kezdeményezés kudarcba fullad. A kudarc mellett feltétle­nül komoly eredményként kell megemlíteni azt, hogy az idén a szakma országos kiválója verse­nyen részt vett 19 fiatal közül mindössze kettő nem tudott szak­munkásbizonyítványt szerezni Bé­késcsabáról. Az is eredmény, hogy valamennyi országos vetél­kedőn a békéscsabai tanulók az elsők között szerepelnek. összegezésképpen megállapít­ható, hogy a békéscsabai szak­munkásképző intézetben most, az iskolai év végén, a számvetések idején, sok jó és hasznos dolog­ról lehet számot adni. Háló Ferenc Inkurrencia ajánlat! ÁLLAMI VÁLLALATOK! ÁLLAMI GAZDASÁGOK! KTSZ-EK ÉS TERMELŐSZÖVETKEZETEK, FIGYELEM! A Békés megyei Vegyesipari Vállalat, Békéscsaba értékesíteni kívánja a raktárán elfekvő MOTORTEKERCSELÉSI ANYAGOKAT, G OLYÓSCSAPÁG Y AK AT, VALAMINT TEHERGÉPKOCSI- ÉS ERŐGÉP ALKATRÉSZEKET, ÚGYSZINTÉN EGYÉB VEGYES ÁRUFÉLESÉGET. 4 Érdeklődőknek a kívánt anyagokból részletes jegyzéket küld a vállalat központi irodája Békéscsaba, Tanács- köztársaság útja 50. Ügyintéző: GYŐR JÁNOS — Telefon: 20—57. 224 Megérkezett a vándorméhészek első csoportja Mályvádra Az erdei utak közvetlen közelébe nem szabad lerakni a kaptárokat Megyénk mezőgazdaságának a képviselői is részt vesznek Pécseit, a III. Pannónia Mezőgazdasági Napok eseményein

Next

/
Thumbnails
Contents