Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A ME-GYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG »65. MÄJUS 23., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Pillantás a vásárra | Az EDÜ-ről jelentjük | Békési képek | KÖRÖSTÁJ | Ne a folyosón... Merre tart a világ? A nemzetközi események alakulása úgy váltogatja az emberek egy részének hangulatát, véleményét nálunk a megyében is, mint a terméseredményeket növelő vagy csökkentő időjárás. A fékét vesztett amerikai imperializmus barbár támadása a vietnami nép, és Dominika ellen „kommunizmus üldözés” címén indított agressziója nyomán sokak agyában motoszkál a kérdés: merre tart a világ? Annál is inkább töprengenek ezen, mert az egykori kizsákmányolok maradványai reményektől sugárzó arccal súgják-búgják: lám, milyen erős a Nyugat, útját tudja állni a szocializmus terjedésének az amerikai és a távol-keleti földrészeken. A kérdés csak az, hogy meddig? A történelem hatalmas folyamatában percnyi, pillanatnyi idő néhány évtized is. Ezért az emberiség, a társadalom fejlődését összefüggéseiben szemlélő és azt a megmásíthatatlan törvény- szerűségekkel magyarázók nem határozzák meg, hogy mikorra győz, de biztosan állítják: a jövő a szocializmusé, ez a kor az imperializmus halódásának, a szocializmus, a kommunizmus világra szóló biztos győzelmének a korszaka. Akik ennek az állításnak az ellenkezőjét próbálják bizonygatni, nyomban dadogni kezdenek, ha eléjük tárják a tényeket és a világ térképét. A térképen ugyanis hatalmas vöröslő foltok hirdetik a szocialista tábor régi és új tagországainak növekvő határait. S ez nem minden: az egykori gyarmati országok népeiben legalább olyan nagyfokú barátság és rokonszenv él a szocialista tábor, a szocialista eszmék iránt, mint amilyen nagyfokú ellenszenvet, gyűlöletet éreznek és fejeznek ki szavakkal is, tettekkel is egykori elnyomóik; az imperialisták ellen. Ezek közül az országok közül mind többen tűzték ki célul a szocializmus felépítését. Indiában még Nehru idejében megkezdték a tervgazdálkodást, ami cáfolhatatlanul a szocialista gazdálkodás egyik jellemvonása. Emellett agrarreformot s a demokratikus szabadságjogok mind teljesebb kiszélesítését igyekeznek megvalósítani. A sajátságos gazdasági viszonyainak megfelelően, de a szocializmus építése felé halad Algéria is. Kormányzó pártjának, az FLN-nek programja ezt félreérthetetlenül célul is tűzte, s a gyakorlat az, hogy egyre erőteljesebben növekszik Algériában az állami, vagyis a szocialista szektor. Tunéziában a gyakorlati megvalósulás ugyan még kevés: eddig mindössze néhány szociális reformig jutottak el, s addig, hogy az ország vezetői síkra szállnak a szocializmus mellett. Ennek felépítését, bár elég homályosan, s túlságosan sajátszerűen körvonalazzák, de a lényeg az, hogy már ebben az országban sem akarják az embert ember által kizsákmányoló kapitalista rendszert erősíteni, fenntartani. A volt gyarmati országok közül, Algéria után, a legerőteljesebb a szocializmus építése Egyiptomban. A külföldi monopoltőke után államosították már a középüzemeket is. A földreform végrehajtása után minta mezőgazdasági termelőszövetkezeteket hoztak létre, amelyek amellett, hogy jól fejlődnek, jó példák és jó iskolák arra, hogy a parasztságot összefogásra, szocialista nagyüzemi gazdálkodásra tanítsák. Egyiptom ipara olyan gyorsan fejlődik — termelése évente tíz százalékkal emelkedik —, hogy nem hiú ábránd: ebből az egykor nagyon elmaradt országból Afrika legfejlettebb ipari országa lesz egymásfél évtized múlva. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az 1953. évi négymillióról immár több mint 7 millióra növekedett az egyiptomi ipari munkások száma. A szocialista termelési viszonyok megteremtésével barátkozó és arra erőfeszítéseket tevő országok sorába tartozik immár Burma, Ghana, Guinea, Kenya és a Mali Köztársaság is. Milyen más társadalmi rendszertől is várhatnák ezek s a többi volt gyarmati afrikai, ázsiai országok a végtelenül nagy elmaradottság felszámolását? Ezekben az országokban ugyanis analfabéta a lakosság nagy része. Eléggé nagy az éhínség s eléggé elterjedtek a különböző népbetegségek. A fejlett országokban 67—71 az átlagos emberi életkor, a gyarmati igától megszabadult országokban pedig még negyven sincs. A világ harminc legfejlettebb államában az egy főre jutó nemzeti jövedelem átlagosan 110O, a volt gyarmati országokban pedig mindöez- sze 100 dollár. Az imperialistákat természetesen felbőszíti, hogy a volt gyarmati országokban mindinkább a haladó erők veszik kezükbe a kormányrudat, s a fejlődést legjobban gyorsító demokratikus vagy szocialista társadalmi rendszer kialakításáért fáradoznak. Az amerikai imperializmus — legyük hozzá: szövetségesei is — a haladást nemcsak katonai erővel, hanem a propaganda legvá- logatottabb eszközeinek latbave- tésével, egyes vezetőknek nagy összegekkel, ajándék-repülőgépekkel, helikopterekkel és autókkal való megvesztegetésével is igyekeznek gátolni az elmaradt országokban. Ám mindez nem más, mint az idejét túlélt, halódó kapitalizmus végső rugdalózása, amellyel nem tudja meggátolni a szocializmus győzelmes előretörését. A világ ugyanis erre tart. K. L Tudományos ülésszak a párt szövetségi politikájáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete május 24-én és 25-én tudományos ülésszakot rendez A párt szövetségi politikája (1936—1962) címmel. Az ülésszakon a pártapparátus ideológiai kérdésekkel foglalkozó vezető munkatársai, az egyetemek és a tudományos intézetek képviselői vesznek részt. Kádár János, Apró Antal és Biszku Béla látogatása a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására május 22-én baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagjak Búcsúztatásunkra a Nyugati pályaudvaron megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács alnök- helytettese, Nemes Dezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminiszter, a Központi Bizottság tagja, Csanádi György ‘közlekedés- és postaügyi miniszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt a Budapesten tartózkodó Kirill Mazurov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) >A/WNWV\AAW\AAAWVW%^WW>WWWWWVWVWWVVWWVWVAVIAWWW\AS> Idény előtt a csabai konzervgyár A Békéscsabai Konzervgyárban június végéig fejeződik be a nagy karbantartás. Legkorábbi termék a borsó, amelynek a feldolgozása június első felében kezdődik. A négy borsóvonalon terv szerint 420 — naponta 24 — vagon konzerv készül, amelyhez 230 vagon borsó szükséges. Ennek vetése a gyári kapacitásnak megfelelően szakaszosan történt, hogy a feldolgozás tartamára folyamatosan friss áru érkezzen. A „hattyúnyaknak" nevezett felhordóelevátoron az utolsó sírni tásokat végzi a lakatosbrigád. Kopanyicza Mátyás és Csiaki András a központi felöntólé állomást szereli. (Fotó: Kocziszky)
