Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

»65. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM Dominikai krónika | Merészen és megfontoltan | Bukósisak és egyebek | Sport | Meleg idő Az Erkel-láng körül MA MEGKEZDŐDN AZ ERKEL DIÁKVNNEPEK Meggy új tották az Erkel-lángot — Az első napon prózamondók, társastáncosok és szólóénekesek szerepelnek — Kiállítás nyílik a várban Tegnap este tüzet lobbawtottak Erkel Ferenc gyulai szobránál. Sok ezer diák, ifjúmunkás és fel­nőtt adózott a nagy pillanatban Erkel kristálytiszta buzogású ha- zafiságának. A tűz, amely szer­dától vasárnap estig Erkel érc­be öntött alakja előtt lobog, a di­ákünnepekre és a megyei ifjúsági találkozóra Gyulára érkezett tíz­ezer fiatal hazaszeretetét szimbo­lizálja. Nem véletlenül. Erkel akkor és olyan történelmi kö­rülmények között vallotta ma­gát magyarnak, mikor ez bún volt. Művész volt. Hű maradt önmagához, szülővá­rosához. Muzsikájából a hazafi­ság magasztos érzése cseng. Ifjú­ságunk elismeréssel hajtja meg lobogóját Erkel hagyatéka előtt. Sokat tanulunk tőle. Gyulán először 1963-ban, a kö­zépiskolások egy egész országrész­re szóló kulturális szemléjén ve­tődött fel az Erkel Diákünnepsé­gek sorozatának figyelmet ébresz­tő gondolata. Ennek folytatása ez a mai is. Történelmi körülményeink ma eleve mások, mint egy évszázad­dal ezelőtt. Akkor a Haíbsburg-di- nasztia önkénye vérrel nyomta el a reformkor törekvéseit. Az út Kölcseytől Petőfiig, Ady Endrén és József Attilán át vezet a má­ba. Mindehhez számyalló dalla­mot Erkel komponált, ök vala­mennyien magyarnak tanították a magyart. Bíztak tehetségében s vallották, hogy ez a nép, ez a nemzet képes megalkotni boldog­ságát. Amit nagy elődeink hirdettek, sok megaláztatás, megpróbáltatás után igazán csak a XX. század második félében öMhetett testet. Magyarnak lenni már nem bűn, nincs alázkodás semmilyen fokon, mii valamennyien csak most talál­koztunk igazán az eszme-bari­kádokon. Igen, a magyarsághoz tartozásnak igazi értelmét 1945 hozta el. A hazánkban élő nem­zetiségieknek bánata addig egy volt a mienkével. Az akkori bá­natból mára öröm lett, mert a szocializmus eszméje emberi ran­got, munkát, kenyeret adott Ti­borc kései unokáinak. Lobog a hazafiság lángja Erkel gyulai szobránál. Láttán nagy tűz, szentséges tűz gyúl lángra az ifjú szívekben. Ez a tűz a vele azonos­sá válásé, amely bár fakadjon a hazánkban élő nemzetiségiek keb­lében, végső soron mégiscsak magyar! A magyarság, mint a többi ke­let-európai nép, ma történelmi küldetést teljesít. Az egykori kol­dusok országát az emberi akarat­erő formálja. Gazdasági lehetősé­geink kihasználásával gyarapszik a nép jólétének bázisa. S ebben az óriási szervező munkában a párt kipróbált vezetőként áll az élen, amely az országot a legkri­tikusabb időben vette kézbe, hogy egy jobb korba vezesse. Bár gondjaink nagyok, a kemény küz­delem felőrli legjobbjainkat, de jő a mi zászlóvivő ifjúságunk. Az ő küldetésük a megkezdett mű befejezése, a szocialista társada­lom teljes felépítése, a végső harc megvívása. Lehetséges, hogy a végső harc nem a csatamezőn dől majd el, hanem a munka terme­lékenységének növelésén, a nép­jólét megteremtésén. Ifjúságunk erre a küzdelemre készül, ezért szervezte meg az Erkel Diákünne­peket és a megyei ifjúsági talál­kozót. Hittevés lesz ez a történe­lem mai kritikus időszakában szíve szerint, a munka a tanulás, az értelmes alkotás mellett. Ifjúságunk tehetségét bizonyít­ja az a 709 pályamű, amely Bács- Kiskun, Békés, Csongrád, Pest és Szolnok megye, valamint Szeged megyei jogú városból a zsűriig jutott, ötvenhárom intézet KISZ- ifjúsága kapcsolódott be a mű­vészeti és irodalmi vetélkedőkbe, melyekből az aranyérmesek ní­vójáig jutott előadók és pályamű­vek szerepelnek az Erkel Diák- ünnepeken. Növeli a tanulóifjúság kulturá­lis seregszemléjének színvonalát az is, hogy a KISZ Békés megyei bizottsága május 23-ra ifjúsági találkozót hirdetett, az Erkel Di­ákünnepségek ■ zárónapjára. Ek­kor 10 ezer fiatalt ölel majd ma­gához a Tiszántúl Sopronja. Az ifjúsági találkozót a soron követ­kező gazdasági munkákból adódó feladatok megbeszélésére hívták össze. Mivel az alkotáshoz békére van szükség, ifjúságunk egy nagy békedemonstrációt is tart s küldetéséből eredően szolidari­tásit vállal azokkal a fiatalokkal, akik népük, nemzetük felszabadí­tásáért küzdenek, fegyverrel har­colnak a betolakodó gyarmatosí­tók ellen. Megyénk vezető szerveit jóleső érzés tölti el, amikor lépten-nyo>- mon az ifjúság tehetségének haj­tásait látja. Olyan ez a jóleső ér­zés, mint a szülői büszkeség, hiszen az 1965-ös Erkel Diákün- nepekem és az ifjúság megyei ta­lálkozóján részt vevők túlnyomó többsége népi rendszerünk szülöt­te, neveltje, egy korábban meg­álmodott jövő kovácsa, igen te­hetséges formálója. Erkel gyulai órcszobra előtt láng lobog. Az ifjúság hazaszere­tetének és tettrekészségének kife­jezésére fiatalok gyújtottak tüzet, hogy a hazafiság fényénél, s en­nek jegyében tetteikkel tegyenek vallomást küldetésükről. Külde­tésük pedig nem más, mint küz­delem, hol békés eszközökkel, hol fegyverrel az egyes ember, a társadalom, a társadalmak és a világ békéjéért. Dupsi Károly A XI. Gyulai Erkel Diákünne­pek programja már tegnap este elkezdődött. A megfiatalodott vá­ros zászlódíszbe öltözött utcáin százak és százak — középiskolá­sok, munkásfiatalok, s felnőttek — igyekeztek a magyar nemzeti ope­ra megteremtőjének szobrához, ahol ünnepélyes külsőségek között meggyújtották az Erkel-lángot. Az EDÜ hivatalos programja ma kezdődik. A Bács, a Csongrád, a Szolnok, a Pest és a Békés me­gyei, valamint a szegedi középis­Szerdán délelőtt kibővített tit­kári értekezletet tartott a békés­csabai városi pártbizottság, ame­lyen meghatározták a Munka Tör­vénykönyv módositásáVal kapcso­latos politikai feladatokat és az első negyedéves népgazdasági ter­vek teljesítésének a tükrében megbeszélték a Központi Bizott­ság decemberi és márciusi hatá­rozata végrehajtásának tapaszta­latait Az első napirendnek Dr. Túrák Vince városi ügyész, a má­sodiknak Such János, a városi pártbizottság titkára volt az elő­adója. kólák, s iparitanuló-intézetek kép­viselőit délelőtt 9 órakor a gim­názium épülete előtt üdvözli Enyedi G. Sándor, a városi ta­nács elnöke, Petrovszki István, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Schneider Eva, a rende­ző középiskola KISZ-titkára. Ez­után a résztvevők együtt felvo­nulnák a szabadtéri színpadhoz, itt Szabó János, a KISZ KB titká­ra mond beszédet, majd megkez­dődik öt megye fiataljainak kul­turális seregszemléje. Such elvtárs tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy a decemberi s márciusi határozatot a politikai munka révén sikerült tudatosítani a tömegek között s ennek rendkívül sok hasznos kö­vetkezménye lett. Mindenekelőtt a dolgozók aktivizálódása, javas­latok tétele a hibák kiküszöbölé­sére. A párthatározattal min­denki egyetért s szót emelnek ott, ahol rosszul értelmezik, elferdítik annak végrehajtását. Ez az egyetértés tükröződik a népgazdasági tervek megvalósí­tásából is. A város ipara mind Délelőtt és délután a Jókai Mű­velődési Házban 63 vers- és próza­mondó produkcióját bírálja a zsűri; az Erkel Művelődési Ott­honban 25 társastánc páros mu­tatja be tudását, a zeneiskolában pedig 15 szólóénekes fellépésére kerül sor. A városban a különféle pályá­zatokra beérkezett műveket állít­ják ki és Nagy Ferencnek, a Békés megyei tanács művelődésügyi ősz. tályvezetőjének megnyitója után kiosztják a díjakat. állami, mind tanácsi es szövet­kezeti szektoronként ez év első negyedében jóval többet termelt az 1964. év első negyedében pro­dukált termelési értéknél, s ez örvendetes dolog. Ugyanakkor a jelentősebb vállalatok részben ob­jektív, részben pedig szubjektív okok miatt az első negyedévben is adósak maradtak. A tégla- és cserépipari vállalat, amely az or. szág égetett tégla szükségletének 10,8, cserépszükségletének pedig több mint 33 százalékát biztosítja, 4,9 százalékkal elmaradt az ége­tett tégla gyártásában. Ez 1,3 mil­lió darab téglahiányként jelent­kezik népgazdasági szinten s eb­ből a téglamennyiségbol 45 csa­ládi házat lehetne felépíteni. Ki­sebb-nagyobb mértékű elmaradás mutatkozik a ruhagyár, konzerv­gyár, valamint az építőipar mun­kájában is, bár ezek a vállalatok a múlt évhez képest hasonlóan többet adtak az idén a népgazda­ságnak. A miniszlteri tárcákhoz tartozó üzemek közül különösen a Barnevál, a kötöttárugyár, a hűtőház küzdötte le ez évben a már szinte „hagyományos” első negyedévi elmaradást s a tanácsi vállalatok együttesen 100,6 száza­lékra teljesítették termelési elő­irányzatukat. Kedvező képet mutat a terme­lékenység alakulása: a mintegy 6,5 százalékos termelésnövekedés elérése négyötödrészt a termelé­kenység javulásából történt. Eh­hez a dolgozók lendületes, lelki- ismeretes munkája járult hozzá elsősorban, amelyet a 20. évfor­duló tiszteletére indult verseny­mozgalom bontakoztatott M. A város 40 üzemében 195 szocialista címért küzdő brigád közül ez idő alatt 84 kapta meg a címet és 340 munkás lett Kiváló Dolgozó jelvény vagy oklevél tulajdonosa. Ezen túl jó munkájáért 1965 első negyedévében 1500 dolgozó ka­pott pénzjutalmat. A Központi Bizottság határoza­tának végrehajtása tehát így is gyümölcsözik s ösztönzi az embe­reket arra, hogy minden vonat­kozásban segítsék azt gyakorlattá tenni. A tájékoztató utáni vitából is ez tűnt ki. Szedik az uborkát A tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet hajtatóházából már kikerültek a palánták a szabadba s utóhasznosításként az uborka, paprika és paradicsom termesztésével foglalkoznak most a hajtatóházban. Összesen 30 mázsa uborkát akarnak ter­melni így. A termés szedését már megkezdték. Képünkön Ország Jánosnét látjuk, amint ellenőrzi a szépen fejlődő ubor­kákat. (Fotó: Demény) Békéscsaba 40 üzeme 6/5 százalékkal több termelési értéket állított elő most, mint tavaly az első negyedévben 84 új szocialista brigád működik

Next

/
Thumbnails
Contents