Békés Megyei Népújság, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

( 5 Szombat nnepi nap az államosítás évfordulója. A magyar gyógyszertárak 15 éve állami intézménnyé lettek, gyógy­szerészeink, asszisztenseink, dro- gistáinlk pedig állami alkalmazot­taik. Mert furcsa, éppen azért kí­vánkoznak ide a megyei gyógy­szertár (központ igazgatójának sza­vai: ,,A mieink között tulajdono­sok is voltak, gyógyszertár-tulaj­donosok. És mégis elhihető, hogy közülük nagyon sokan az államo­sítást várták 15 évvel ezelőtt.” Ma 1965-öt írunk, s köszöntjük a gyógyszertári dolgozókat úgy,’ hogy őket beszéltetjük képben és szóban. Beszéljenek önmagákról azok, akik részben az államosítás óta állnak az ember gyógyításá­nak szolgálatában, részben azok, akik a gyógyszerészet „stafétabot­ját’’ viszik .tovább. ■ GVÉMAKTDIPL9MBS Békés egyik gyógyszertárának ■ beosztott gyógyszerésze ritka di­csőséget tud magának: ez év feb­ruárjaiban 60 éves gyógyszerész- munkájának elismeréséül meg­kapta a gyémántdiplomát. Idős Ragettü János 1900-ban mint gya­kornok lépett a gyógyítás szolgá­latába. Ritka dicsőség, hogy 1910 óta ugyanazon a helyen, Békésen áll az emberek szolgálatában. Mondja, hogy „családi vagyon­ból” vették a gyógyszertárat. — De kérem, ez nem tőkeszer­zésvágyból volt, hanem a gyó­gyítás érdekében. Nem vagyont szereztünk a gyógyszertáron. De nem is panaszkodom, felneveltem gyermekeimet, akik megbecsült AZ IGAZGATÓ KÓRHÁZ-GYÓGYSZERÉSZ Dr. Diószeghy Józsefné, a gyu­lai megyei kórház gyógyszertár­vezetője. Bár nem jubilál az álla­mosítás 15 éves évfordulóján, de a 12 éves gyógyszerészi munkája folytán megilleti a szó nyomta­tásban is. — Mit mondhatnék magamról? Ha őszinte vagyok, elárulom, hogy nem gyógyszerész akartam lenni. De mert akkor „hiánycikk” volt a gyógyszerész, különös véletlen folytán ez lettem. Most már sze­retem hivatásomat. És még azt ás megmondja, hogy — nagyolva számítva — mintegy 40 millió forint értékű gyógyszert adott el a 12 év alatt. GRSÓS JÁNOS Nagyszénáson gyógyszertár-ve­zető. 1925 óta gyógyszerész, s az­óta az ország különböző patikáit megjárta. De beszéljen ő: — Hét évig voltam bérlője Tót­komlóson az egyik patikának. Én nagyon vártam az államosítást. Miért? Mert azelőtt a pénzisten uralkodott. Ha volt vagyonom, le­ülhettem a szolgabíró asztalához, ha nem volt, akkor meg sem kö­zelíthettem. Most pedig a tár­sadalom tényezőinek számítunk a faluban, mert az akarat, az ész a tehetség számít. GURZÓ ISIVÁNNÉ tagjai a rrn társadalmunknak. Mikor kérdezem, hogy a hat­van év nem fárasztotta-e el a munkában, kicsit szerényen, ki­csit szégyenlősen ezt válaszolja: — Talán feledékenyebb vagyok, mint fiatalabb koromban. Dr. Palovits Gyulát, a gyógy­szertár központ igazgatóját nem bírjuk szóra. De amit mond, ide­jegyezzük:-«■ Beszéljenek a megye gyógy­szerészeivel, asszisztenseivel és gyógyszertári dolgozóival,, az ő szavuk mindennél többel ér... KÁTAY GIZELLA A füzesgyarmati gyógyszertár vezetőjétől egy mondatot idézünk: — Amit tudok, és amiért hat­szor kaptam Kiváló Dolgozó jel­vényt, illetve oklevelet, s amiért megkaptam az Érdemes Gyógysze­rész kitüntetést, annak köszönhe­tem, hogy kitűnő tanítóm volt: idős Ragettli János! MEGLESZ-E A SZOCIALISTA CÍM ? Orosházán, a város által úgynevezett nagygyógyszertár 11 tagú brigádja a szocialista címért versenyez. Nem jósolunk, de kíván­juk, hogy szerezzék meg e címet. Elismerésül pedig valamennyiük nevét, azokét is, akik a fényképről lemaradtak, itt felsoroljuk: Ta­kács Gyuláné brigádvezető, Csíki Zoltánná, Kersmayer Ibolya, Sál­iéi Márta, dr. Marsai Jánosné, Csete Éva, Somogyi Imréné, Sas- vári Éva, Nagy Dénesmé, Balogh Jánosné, Király Mihály né brigád­tagok. A gyógyszertár központ drogis­tája 1955 óta. Volt asszisztens, el­lenőr, most pedig — mert még a fiatal korosztályhoz tartozik —. ő is azok közé tartozik, akik to­vább viszik a „stafétabotot”. De ö már úgy, mint a központ vegy- isaerosztályának vezetője. A GYÓGYSZERTÁRBÉRLÖ Rácz Endre, a szarvasi 73-as gyógyszertár vezetője 1940-ben mint bérlő került Békés megyé­be. Szarvason az államosításig bé­relte az egyik gyógyszertárat. Azt kérdezzük tőle, milyen változás történt az államosítással saját életében? — Nem is tudom. Azelőtt is megéltünk, most sem rosszabb, hanem egy kicsit “inkább jobb. Nagyobb az elismerés. Kétszer kaptam meg a Kiváló Dolgozó jel­vényt, háromszor pedig a Kiváló Dolgozó oklevelet. A jövőről pedig csak egy mon­datot ad: — A 18 éves Endre fiam most érettségizik, nagyon szeretném, ha felvennék az egyetemre. Jogos az igény, hiszen a fiú ki­tűnő tanuló!. A GYÓGYSZERÉSZ CSALÁDAPA A jelzőt azért használtuk, mert Burián Zoltánról, a tókomlósi gyógyszertár vezetőjéről mások is úgy beszélnek, mint: mintaférj. A család körében találtuk akkor is, amikor felkerestük és így is fényképeztük le. Az államosítás óta gyógyszertárvezetői tisztségben tevékenykedő gyógyszerész gyermekeivel konzultál — a leckéből. TOMPOS SÁNDOR Az élete felér egy regénnyel. 1919 óta adja a gyógyszereket a betegeknek. És emellett mást is: résztvevője a társadalom minden megmozdulásának. Tanácstag, sportvezető, íunckdól visel a légó- parancsnokságon, valamint a Ha­zafias Népfrontnál. És a 66 éves Érdemes Gyógyszerész még min­dig fiatal. DR. JUHÁSZ BÉLÁMÉ Az államosítás óta vezeti az új- kígyósi gyógyszertárat. Munkájá­nak elismeréséül most a 15 éves évforduló alkalmával kapja meg a Kiváló Dolgozó jelvényt. A STAFÉTABOT ÁTVEVŐJE Nem is annyira a fiatal gyógy­szerészek csoportjába sorolja ma­gát, hanem a „középsőkhöz”. Nád­házi János, aki 1950-ben mint ké­pesítés nélküli kezdte az asszisz­tensi munkát, ma Mező-berény egyik gyógyszertárának vezetője. Öt az idősebbek és a fiatalabbak közötti különbségről kérdezzük: — Én hiszem, hogy azt a becsü­letet, amit az idősebb gyógyszeré­szek kivívtak, mi is megőrizzük. Tudásban is és lelkiismeretesség­ben is. Valóban, a kilenc elismerés, amelyet eddigi gyógyszerészi munkája alapján szerzett, ezt bi­zonyítja. De szemlélete, melyet kimond, biztosíték is erre: — Az embereken segíteni éjjel is, és nappal is — ez a legfonto­sabb életcélom. Varga Tibor Fotó: Koeaiaafe*

Next

/
Thumbnails
Contents