Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-13 / 87. szám
!•*>. április 13. 4 KwW Kereskedelmi kapcsolat 128 országgal—Hosszú lejáratú megállapodások — Mi akadályozza az ipar és a kereskedelem jobb együttműködését? Bíró József miniszter nyilatkozata r.i Gazdasági alapfogalmak Nemzetközi fizetési mérleg A külkereskedelem kérdései az Nagy-Britanniára, a Német Szökésik a világpiacra. Pedig a gyártutóbbi években előtérbe kerültek. Felkerestük Bíró József küäkeres- kedelmi minisztert, aiki az alábbiakban válaszolt kérdéseinkre. — Hogyan lehetne röviden összegezni külkereskedelmünk idei indulását, s az 1965-ös feladóitokat? — 1965 a külkereskedelemre is nehezebb, bonyolultabb feladatokat ró; a külkereskedelem idei terve jelentős mértékű — a termelés emelkedésének üteméi meghaladó — növekedést irányoz elő. Az elmúlt évhez mérten a terv az exportban 11 százalékos, az importban 4,5 százalékos emelkedést igényel. Az ország gyorsan növekvő nyersanyag- és egyéb import- szükségletének zavartalan biztosítása csak akikor valósítható meg, ha — az exportárualapok mennyiségi növelésén túl — mindenekelőtt a korszerűségét fokozzuk, a minőséget javítjuk és a szállítási kötelezel ősegeket határidőre teljesítjük. Külön ki kell emelnem a gépipar előtt álló feladatot: míg a gépipar termelése a terv szerint 4 százalékkal növekszik, exporttermékeinek mennyiséget 7 százalékkal kell emelnie. Az 1965-re előirányzott külke- j reskedelmi forgalom mintegy 70 százalékúit a szocialista országok- j kai bonyolítjuk le. Bar a forga- i lom a korábban megkötött hosszú lejáratú szerződéseken alapult, az éves államközi megállapodások és a realizálásukra megkötendő magánjogi szerződések a külkereskedelmi vállalatok elé is komoly ikövetedményeket állítanak. Ezért a küHkereakedelrra vállalatok tovább növelik árupropaganda te- i'iékenységüket, a magyar ipar termékei az idén 20 nemzetközi vasúmra. s 280 szakmai kiáMífcásra jutnak el. Az aktuális feladatokat összefoglalva* nagyon fontos, hogy gazdasági kapcsolatainkat tovább építsük; a lehető leggazdaságosabban exportáljunk: szigorú, de ésszerű importgazdálkodást honosítsunk: meg; körültekinito piacku- 'iaió mimikát folytassunk, tovább javítsuk fizetési mérlegünket és megfelelő (közös érdekeket (anyagi ösztönzés) építsünk ki az ipari vát!fefoMkfca!i. ~ Hogya n alaku lnak leülke reskedelmi kapcsolataink? — Hazánk nemzetközi kereskedelmi kapcsolataiban természete- isem a döntő, a meghatározó szel epei a szocialista országok töltik be. Ez idő szeniní; Magyarország teljes küdkereskedelmi forgalmainak mintegy 70 százalékat a szocialista országokkal bonyolítja le. Ezen alapvető kapcsolataink imeHsett arra törekszünk, hogy — ia kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján — valameny- rnyi országgal fejlesszük kereskedelmünket, ami teljes mértékben megfelel a békés egymás mellett élés politikájának. Hazánk jelenleg összesen 128 országgal tant fenn kereskedelmi kapcsolatot. S noha a nyugati zárt gazdasági csoportosulások hátrányos megkülönböztetései sok kárt okoznak és jelentősen nehezítik kapcsolataink fejlődését, az utóbbi években mégis komoly előrehaladást értünk el. Ezt bizonyítja — egyebek között —, hogy mind több fejlett ország tért rá az elmúlt évben a több évre szóló hosszú lejáratú megállapodások rendszeriére. A hospzú lejáratú kereskedelmi megállapodások ma már kiterjednék több nyugat-európai kereskedelmi partnerüníkire, mint például AMwArjár-a. Franciaországra, vétség! Köztársaságra, Olaszországra. E hosszú lejáratú megállapodások rendszere azt mutatja, hogy pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikájának eredményeként megnőtt hazánk nemzetközi tekintélye és egyben megnőtt az érdeklődés a nyugati országok részéről Magyarország, mint piac iránt. A hagyományos kereskedelmi kapcsolatokon túl erősödik az az irányzat is, hogy egy-egy fejlett tőkés országgal ipari kooperációt létesítsünk, sok esetben egy harmadik piacon való együttműködés céljából. Ilyen irányú tárgyalások jelenleg is folynak, több iparilag fejlett nyugati ország illetékes szerveivel. Külkereskedelmi kapcsolataink a fejlődő országokkal is tovább mélyülitek az elmúlt esztendők során. Megállapodásaink itt is általában több évié szólóak. — Hogyan ítéli meg miniszter elvtárs az ipar és a külkereskedelem kapcsolatát? — Az ipar és a külkereskedelem együttműködése — bár az elmúlt évekhez képest némi javulás tapasztalható — még ma sem zavartalan. Az egyik alapvető problémának azt tartom, hogy iparunk műszaki fejleszlési elképzelése és főként annak megvalósulása nem minden esetben tükrözi a külföldi igényeket. Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy előfordul, amikor a prototípustól a sorozatgyártásig nagyon hosszú idő telik el és a termék késve érŰjsághir: ,.Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint még ebben az évben megkezdik a már előzőleg tervbe vett üveggyár építésének előkészítő munkálatait.”, (Orosházi Hirlap, 1960. VII. hó 7.j. Az idézett újságcikk megjelenése csaknem a szenzáció erejével hatott, bár ezt megelőzően is szóbeszéd tárgya volt már Orosházán az üveggyár létesítésének gondolata. Először mindenki úgy beszélt róla. mint egy álomképről, egy ideálról. Sehogy sem tudták elképzelni itt, az ország volt legnagyobb falujában a monumentális üzemet. Gyár... Gyár ... Furcsán hangzott, annyi bizonyos. S hogy mégis mennyire szükségszerű volt, az alig néhány sorban is bizonyítható. Ismeretes, hogy Orosháza és környékének gazdasági életében még a felszabadulást követő első I évtizedben is a földművelés volt ' a meghatározó jellegű. Ez tei*mé- szetesen azt jelentette, hogy elhelyezkedési lehetőség is csupán ezen a területen adódott és jóval , nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. Nagyarányú munkaerővándorlás vette kezdetét, ami minden vonatkozásban károsan érintette a vidék lakosságát. A város vezetőinek nagy gondot akozott ez és szinte létkérdést jelentett, vajon sikerül-e Orosházára telepíteni egy olyan nagyüzemet, amely lényegesen könnyít a munkaerőhelyzeten. Nos, ez sikerült, bár 1960-ban kevesen gondolták azt, hegy öt esztendővel később már a magyar üvegipar közép-európai színvonalat is meghaladó büszkesége lesz az üveggyár. De ne vágjunk a történtek elé, hanem vegyük sorra az eseményeket. Hogyan is mányfejlesztésinek a gyorsasága kedvezően befolyásolná külkereskedelmünket, főként a gépipari exportot, s gépkereskedelmiünkben nem mutatkoznék értékesítési nehézség, s ez természetszerűleg az elérhető árainkban is még inkább kifejezésre jutna. A külkereskedelmi munka eredményességét rontja, ha az ipar nem minden esetben tartja be a szállítási határidőket; vagy ha nem a szerződés szerinti minőségben szállít. A hibák igen nagy százaléka' gondatlanságból származik. Az elmúlt időszakban néhány javaslatot dolgoztunk ki az ipari vállalatok érdekeltségének növelésére az exporttermelésben. Az idén a könnyűipar területén, éppen ezekre a szempontokra tekintettel, új kísérletet vezettünk be az export és a termelés összehangolására. Jelenleg — az iparral közösen — azzal kísérletezünk, I hogy egy-egy ipari üzemben a I közös érdekeltség mellett találjuk I meg az azonos mérési lehetőségeket az export, és a termelési tevékenység értékelésére. A külkereskedelem előtt á®ó feladatok indokolttá teszik, hogy ebben az évben jó néhány kérdésben — anyagi ösztönzés, minőség, határidő, gyártmányfejlesztés — előrelépjünk, mert még ma is gyakran ezekkel a tényezőkkel kapcsolatos problémák gátolják ipari termékeink tömegesebb, előnyösebb eladását — mondta Biró József külkereskedelmi miniszter. (U. L.) kezdődött és miként fogant a gondolat? A tárgyalások előzményeihez tartozik, hogy a kőolajfúrási üzem 1958—59-ben már nagy kapacitással és tarsolyában rendkívül jó eredményekkel tevékenykedett Orosháza határában. A város vezetői mérlegelték ezt, és arra a megállapításra jutottak, hogy mielőbb hasznosítani kell a földgázt. Első alkalommal csupán a fűtésre gondoltak, hiszen az akkor létező ipari jellegű üzem, a ruhagyár már dolgozott, tehát ott nagyobb arányban nem hasznosíthatták az olcsó energiát. A részletes tervek, elgondolások kidolgozása végett a város vezetői tanácskozásokat kezdtek a Kőolajipari Tröszt Geológiai Főosztályának vezetőjével, dr. Kertai Györggyel és más szakembereikkel. Ezeken a megbeszéléseken kiderült, hogy Orosháza határa olyan szénhidrogénkinccsel rendelkezik, amelyet a város fűtésének biztosítása mellett nagyobb ipari létesítmény üzemeltetésére is felhasználhatnak. Az MSZMP A „mérleg” a gazdasági életben gyakran használt elszámolási, összehasonlítási módszer, amely egy-egy gazdasági jelenséget úgy vizsgál, hogy az erőforrásokat és a felhasználást — tételesen részletezve — szembeállítja egymással. így kiderül: a vizsgált területen hiány, vagy felesleg mutatkozik-e? Minden évben összeállítják például a legfontosabb anyagok, termékek népgazdasági mérlegét, a munkaerő mérlegét, stb. A nemzetközi fizetési mérleg az ország egy év alatti külföldi pénz- kifizetéseinek és külföldről származó pénzbevételeinek szembeállítása. A különböző tételek felsorolása után elkészítik az egyenleget, ami nem más, mint a mérleg két oldalának, a bevételek és kiadások végösszegeinek különbsége. Az egyenleg aktív, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, míg ellenkező esetben pasz- szív. Milyen tételek szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben ? Legjelentősebb a külföldire szállított és a külföldről vásárolt áruk ellenértéke. Ezeket a kereskedelmi bevételeket és kiadásokat külön is szám ba veszik, és külkereskedelmi mérlegnek nevezik. Ez összegszerűen a fizetési mérleg legnagyobb része. Az országok nemzeti jövedelmét alkotó terméktömegben vannak olyan áruk, a melyeket az országban nem használnak fel. s ugyanakkor szükség van egy sor olyan termékre, amelyeket az országban nem állítanak elő. Hazánk például gyógyszereket, műszereket, stb. sokkal többet termel, mint amennyit felhasználhatunk, míg például vasérc, koksz, pamut, stb. szükségletünket leginkább külföldről fedezzük. így a nemzeti jövedelem egy része a külkereskedelemben kicserélődik. Magyarország nemzeti jövedelmének kb. egyharmavidéki ipartelepítési politikájának láttán helyi viszonylatban is előtérbe került ennek az irányvonalnak az érvényesítése, kihasználása. A városi pártbizottság levelet írt Szekér Gyula miniszterhelyet.. tes elvtársnak, és ebben segítségét kérték egy olyan nagyüzem létesítéséhez, amely hasznosítani tudja a földgázt. Násztor Sándor elvtárs, a városi pártbizottság titkára, aki maga is közvetlen, első számú résztvevője volt a csatározásoknak, a következőképpen emlékezik az eseményekre: — Azt nehéz lenne már megállapítani — mondja sokat sejtető- en — hány alkalommal ültünk le a tárgyalóasztal mellé és töltöttünk ott sok esetben fél éjszakákat, mire tisztázódott: a pályázó helyek közül Orosháza került ki győztesen, itt épül fel a gyár! Természetesen nem volt köny- nyű ezt kiharcolni, de ebben nagy segítséget nyújtottak a különféle szervek. — Hogy ez sikerült, azzal is magyarázható, hogy a mi törekvésünk találkozott a megyei, valamint a párt. és állami szervek dát cseréli más termékekre, ami magas aránynak számít és azt jelenti, hogy a külkereskedelem lényegesen befolyásolja az ország egész gazdasági életét Nemzetközi pénzmozgás kelet, kezihet úgy is, hogy egy ország beruházásokat végez más ország területén. Ilyesmire pl segély keretében kerülhet sor (mint az asszuáni gát építése Egyiptomban a Szovjetunió által), vagy ha több ország közös használatra létesít beruházást más ország területén. Az ilyen nemzetközi tőkemozgás, valamint a törlesztésekkel, továbbá az esetleges kamat- vagy osztalékkiegyenlítéssel összefüggő fizetések szintén szerepelnek a nemzetközi fizetési mérlegben. Egy ország fizetési mérlegében természetesen sok országgal kapcsolatos fizetések szerepelnek. Hazánk fizetési mérlege is tartalmaz szocialista és kapitalista országokkal kapcsolatos tételeket. Ami a szocialista országokat illeti, nem szükséges, hogy mindegyikkel külön-külön fizetési egyensúlyban legyünk. Az ún. klíring- elszámolási rendszer lehetővé teszi, hogy az egyes országokkal kapcsolatos tartozásainkat más országokban fennálló követeléseinkkel egyenlítsük ki Ez a lehetőség kapitalista országokra nem vonatkozik, velük országonként kell megteremteni a tartozások és a követelések egyensúlyát. Hazánk gazdasági helyzetének szilárdsága abban is tükröződik, hogy nemzetközi fizetőképességünket a legbizalmatlanabb. a legnagyobb biztonságra törekvő tőkés cégek, országok sem vonják kétségbe. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy maximális importtakarékossággal és a tervben megszabott exportfeladatok pontos és megfelelő minőségű teljesítésével is tovább javítsuk nemzetközi fizetési mérlegünket. (B. Gy.) támogatósával — mondja, mintegy summázva a siker összetevőit. A miniszterhelyettesnek írt levélre rövidesen pozitív válasz érkezett. A felsőbb szintű tárgyalások után az Országos Bnergiafő- hatósághoz két dőkument érkezett. Az egyikben a Kőolajipari Tröszt jelentette a szénhidrogénkincset, az Üvegipari Országos Vállalat pedig egy korszerű gyár, olcsó energiával történő üzemeltetéséhez kért segítséget. Ez volt tehát az a pont, ahol első alkalommal találkozott az üvegipar szándéka Orosháza igényével. A kérdés azonban korántsem volt megoldott, hiszen Celldö- mölk — ahol olajfűtéssel üzemeltették volna a gyárat —, Hajdúszoboszló — ugyancsak földgázkinccsel — és Szabolcs megye — kedvezőtlen ipari helyzete miatt — szintén harcolt az üveggyárért. Nem sokkal az energiafőhatóságon történt személytelen „találkozás” után, 1960 tavaszán az Üvegipari Országos Vállalat vezetői közül Pál Gyula és Tóth Kálmán váratlan látogatásra érkeztek Orosházára. A városi pártbizottság, valamint a tanács vezetőit keresték fel, és ezzel kezdetét vette az első gyártielepítési tanácskozás. A tárgyalások után már a helyszíni szemle is megtörtént, és az azon részt vevők egyöntetű véleménye alapján biztató látványt nyújtott a mostani gyár helyén az akkor elterülő zölden pompázó lucernatábla .;. A tapasztalatszerző látogatással és a helyszíni szemle lebonyolításával megbízott küldöttség pedig — a város képviselőinek legnagyobb örömére — konkrét ígéret nélkül ugyan, de nagyon elégedetten távozott Orosházáról! (Folytatjuk) Seleszt Ferenc
