Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek' 19«. Április n„ vasärnap XX. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM Ara: 80 fillér a M£gy£/ pártbizottság és a megyei tanács lapja Nagy őröm és gond | Gyulai nők ma | Család—otthon | KÖRÖSTÁJ J Elnézést kérek | Többfelé eső Életkörülményeink alakulásának tükre Ülést tartott az SZMT elnöksége Az 1965. évi terv szerint óbben az esztendőben stabilizáljuk az életszínvonal eddig élért szintjét. Mit jelent ez? A tények egyértel­műen válaszodnak erre! Tény ugyanis, hogy a tervezettnél kissé előbb teljesítettük az ötéves terv életszínvonal „fejezetének” idő­arányos részét — miközben az eüóirányozöfrtjniál valamelyest ke­vésbé valósultak meg azok a terv­számok, amelyek pedig az élet- színvonal emelkedésének fedeze­tét adják, tehát a nemzeti jöve­delem növekedése, a termelé­kenység emelései, sfcb. Elörelátiha- tóan idén az egyenleg helyreáll, s 1965 végéig, az ötéves terv záró­akkordjaként, végeredményben nemcsak teljesítjük, de némileg túl is haladjuk a reáljövedelem­nek — mint az életszínvonal „ge­rincét” adó tényezőnek — öt esz­tendeje elhatározott színvonalát:. Érdemes emlékeztetőül felidéz­ni a törvényt, amely annak ide­jén feladatainkat, s az életszínvo­nal további javítását is törvény­erőre emelte. Az ötéves tervről szóló 1961. évi II. törvény kimond­ja: „... 16—17 százalékkal kell emelni a munkások és az alkal­mazottak egy főre jutó reáljöve- dtelmót.” Az immár megvalósult terv szerint, egy esztendővel ko­rábban, 1964 végéig az emelke­dés elérte a 18 százalékot. A négy esztendeje megszavazott törvény azt is jogerős paragrafusba foglal­ta, hogy „a kiskereskedelmi áru­forgalmat legalább 23 százalékkal kell növelni ..Nos, 1964 végéig a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal nőtt. Ma ezeket a tömörségükben is sokatmondó, de azért átfogó, ál­talános számokat néhány alkotó­elemre bontjuk, a mozaikokból még piasztikusabbam kirajzolódik az életkörülmények alakulásának tükörképe. Pillantsunk be például a bol­tokba. A múlt évben, 1964-ben összesen 84,6 milliárd forintot köl­töttünk el az üzletekben — 16,8 mániáiddal többet, mint 1960- ban. (Az emelkedés egyetlen év alatt, 1964-ben 6 milliárd volt!) Érdemes a közgazdaság vizsgáló mikroszkópjával még mélyebbre hatolni és az áruforgalom össze­tételét, szerkezetét szemügyre venni. Kiderül ebből, hogy az emelkedés ütemében a korszerűbb életformát, a modernebb igénye­ket kielégítő árucikkek vezetnek. Elsősorban ide sorolható a keres­kedelmi szaknyelven .„vegyes iparcikknek” nevezett csoport: er­re 1960-ban 19 milliárdot, 1964- ben már 25 milUárdot költöttünk. Ha csak egy évet vizsgálunk, 1964-et, a következő, rendkívül gyors fejlődés látható: a háztartá­si elektromos gépék és készülé­kek fprgalma 25 százalékkal, a rá- diók-televíziók eladása több mint 30 százalékkal, a bútoraiké 7, egyéb tartós fogyasztási cikkeké 9 százalékkal nőtt. Fordítsuk még szemléletesebb „nyelvre” ezeket az arányokat: 1964-ben mintegy 200 ezer mosógépet, több mint 50 ezer hűtőszekrényt, csaknem 9000 autót, ,40 ezer motorkerékpárt, 200 ezret meghaladó tv-készüléket ad­tak el a boltok; (Táviratstílusú egybevetés: nálunk 1964-ben 63 televizió-előfiaető jutott ezer la­kosra, Ausztriában 53, Franciaor­szágban 73.) A korábbinál magasabb színvo­nalú kulturáltabb életforma is­mertető jelei úgyszólván vala­mennyi árucsoportban kimutat­hatók. Az 1960. évinek mintegy a harmadával, többet — 14 mdlíliár- dot — költöttünk tavaly vendég­lői étkezésre; az élelmiszerfor­galom statisztikai „sztárjai” olyan cikkek, mint a kávé, tea, kakaó, déligyümölcs — az egy főre jutó kávé és teafogyasztás például négy év alatt több mint megkét­szereződött. Ruházkodásra meg­közelítően annyit költünk, mint négy esztendővel ezelőtt — atni egyefoek között azt is jelenti: a kiadások szerkezete áttolódott más cikkekre, például a tartós fo­gyasztási cikkek nagyobb arányú vásárlására —, de a ruházati for­galmán belül a korszerű, műszál­lal kevert ruhák, textiliák keres­lete ugrásszerűen nőtt. (Ismét egy pillantás a határon túlra: a Bel­kereskedelmi Kutató Intézet által közzétett összehasonlítható adatok szerint nálunk átlag 3,11, az NSZK-ban 3,2 kabátja van egy férfinék; a női kabátoknál 3,55, il­letve 4,3 az arány — ami legalább­is arra mutat: jól öltözöttek va­gyunk!) A vásárlások ilyen nagymérvű emelkedése mellett jutott — még­hozzá, nem kevés — a takarékos­kodásra is: a lakosság takarékbe­tét-állománya 1961. január 1-én 5,8 milliárd forint volt, s azóta az emelkedés csaknem háromszoros: 1964 végén 16,5 milliárd várta a takarékban, hogy lakássá, bútorrá vagy külföldi utazássá „változz zék.” Az adatok e tényszerű bizonysá­ga1 korántsem azt akarja bizonyí­tani, hogy gondtalanul élünk. Kü­lönösen az alacsonyabb keresetű családoknál nem könnyű a hóeieji számvetés. Akad még sok javíta­nivalónk az áruellátásban is. De ezúttal csupán azt a tervben rög­zített előirányzatot körvonalaztuk, amely az eddig elért életszínvonal megszilárdítását tűzi elénk erre az esztendőre. Lám — ezt a szín­vonalat stabilizáljuk! A nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű emelé­se, a termelékenyebb, gazdaságo­sabb munka alapot teremt ahhoz, hogy a következő években még magasabbra íveljen az életszínvo­nal grafikonja. Tábori András A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége szombaton tartotta meg áprilisi ülését. Részt vett a tanácskozáson Vas-Witteg Miklós elvtárs, a SZOT alelnöke is. Az elnökség elsőként az üzemi demokrácia helyzetéről tárgyalt a szarvasi ÖRKI vonatkozásában. Értékelte a szakszervezeti bizott­ság, az üzemi tanács tevékenysé­gét, a termelési tanácskozásók eredményességét, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók aktivitásának növelésé­re, a vezetők és dolgozók kapcso­latának közvetlenségére, szoro­sabbra fűzésére. A második napirendi: pontként az üzemi dolgozók körében vég­zett ismeretterjesztő munkát ér­tékelte az elnökség, majd a műit évi szocialista munkaversenyt ele­mezte. Tavaly megyénkben 2407 brigád 31 ezer tagja munkálko­dott a magasabb eredményekért, ebből 1047 brigád — 11 ezer 285 taggal — a szocialista címért küz­dött, s 381 brigád el is érte a ki­tűzött célt. Figyelemre méltó, hogy egy év alatt a Kiváló Dol­gozó jelvényt 321-en, az oklevelet 556-an kapták meg, jó munkáju­kért. Az elnökség végezetül tájékoz­tatást kapott az őszi vetések ápo­lásáról, a tavaszi munkák helyze­téről. A tájékoztatót Sarnyai Fe­renc, a MEDOSZ megyei titkára tartotta. Rendkívül . szívélyes fogadtatás Moszkvai telefonjelentés Április 7-én délelőtt gördült ki a békéscsabai vasútállomás­ról az a Béke-vonat, amely me­gyénk háromszáztizennégy dol­gozóját vitte a felszabadulási ünnepségsorozatra a Szovjet­unióba. A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának szervezésében indított Béke-vo­nat már 7-ón szovjet földre ér- . kezett. Tegnap a Moszkvában tartóz­kodó küldöttség vezetői tele­fonkapcsolatot teremtettek Bé­késcsabával. A Moszkva—Bé­késcsaba között lebonyolított telefonjelentésből — amelyet Szilágyi István, a békéscsabai IBUSZ-iroda vezetője adott — kiderült, hogy Kijevben, Ukrajna fővárosában, rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítették a delegációt. A pályaudvart és környékét erre az eseményre zászlódíszbe öltöztették. A dele­gációt a kultúrkapcsol átok in­tézetének vezetője köszöntötte. A rövid kijevi tartózkodás után Moszkvába indult a küldöttség, ahol a pályaudvaron a Szovjet— Magyar Baráti Társaság vezető­je fogadta a Békés megyeieket. Az elmúlt napokban baráti ta­lálkozó volt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel és tagjaival, továbbá ismerkedtek a szovjet főváros nevezetessé­geivel. S a kongresszusi palota nagytermében a Moszkvai Nagy­színház balettegyüttese a Spar­tacus című művet mutatta be a delegáció résztvevőinek. A küldöttség tagjai valamennyien jól érzik magukat. Nagy érdeklődés melleit nyitották meg a kisipari kiállítást Békéscsabán rí osztályának hely ettes vezetője A KIOSZ békéscsabai járási he­lyi csoportja a „Kisiparosok a la­kosság szolgálatában” mozgalom keretében hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére 'kis­ipari kiállítást rendezett, amelyen a megyeszékhely 35 kisiparosának termékeit mutatják be. A kiállí­tást április 10-én, szombaton dél­előtt 11 órakor nyitották meg Bé­késcsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban., látottak ki. Farkas János kárpitos, a KIOSZ békéscsabai járási helyi #csoport- jának elnöke köszöntötte a kiállí­táson megjelent párt-, tanácsi, tömegmozgalmi szervezetek kép­viselőit és a látogatókat, majd Vozár János, a megyei tanács ipa­i Megérkeztek az idei első szovjet uszályok Dunaújvárosba: Az uszályokból vasúti kocsikba kerül az érc. (Szilágyi Pál felvétele) mondott megnyitó beszédet. Vo- zár elvtárs elmondotta, hogy a második ötéves terv időszakában a helyi iparpolitikai tervek végre­hajtásából jelentős részt teljesí­tett megyénk kisiparossága. Ta­valy 72 millió forint értékű la­kossági szolgáltatást elégítettek ki. Elismeréssel szólt a kiállításon bemutatott termékekről, amelye­ket a békéscsabai kisiparosok ál­A megnyitó beszéd után a kiál­lításon megjelentek nagy érdeklő­déssel szemlélték meg a szebbnél szebb kisipari termékeket. Amint a vendégkönyv első bejegyzései is tanúskodnak: a kiállítás megnyer­te a látogatók tetszését.

Next

/
Thumbnails
Contents