Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-02 / 78. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGY El T AN ÁCS L AP J A 19*5. Április 2., péntek Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM Két évtized Valóra váltott remény A rádió jövő heti műsora | Amiben dönteni kellene | Sport Sokat ígérő esztendő atofivefficezeffi gazdák és vezetők mondják lelkendezve, hogy az ösä vetések fejlődése szempont­jából jó volt a tél, s a tavaszi ta- teáeHőkészítés és vetés lehetősége is két héttel korábban köszöntött he, mánt a múlt esztendőben. Ezeket az előnyöket nemcsak sza­vakban juttatják kifejezésre szö­vetkezeteinkben, hanem abban ip, hogy amint lehetett, hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. Tegyük hoz­zá, hogy lelkiismeretesebben és szakszerűbben, mint eddig bár­mikor. Most ugyanis csak elvétve lehet kapkodást, „üsd, vágd” ta- lajeiőkészítést, ahogy sikerül, olyan görbén kígyózó vetést látni. Ojkígyóson, Hunyán és még egy sor szövetkezetben három-négy­szeri művelet, vagyis fogasolás, kiütivátorozás, boronálás és hen- gerezés előzi meg nemcsak a ka­pásnövények, a cukorrépa, a cirok, a kukorica stb., hanem egy sor sűrűsoros növény vetését is. A traktorosokat — akiken a tavaszi munkák idejében történő elvég­zése mellett, a vetés minősége, vagyis a megfelelő vetésmélység, az egyenes sorok és a megfelelő tő- sziám múlik — előzőleg szövetke­zetenként összehívták, s a lelkiis­meretességükre való utalás mel­lett, nem restelltek a felelősségük, re sem apellálni. Arra, hogy nem elég csupán a szövetkezeti szak­vezetés által kidolgozott technoló­gia szerint elkészíteni a magágyat, hanem úgy vigyázzanak a sorok egyenességére, hogy nekik, a trak­torosoknak kell majd a növényál­lományt megkímélve kultivátoroz. ni, s annak idején a betakarítást elvégezni, a cukorrépasorokat gép. pel kiemelni. 'Ismételjük: a tavaszi vetés sző. vetkezeteink többségében a lelki­ismeret parancsa és a szakszerű­ség követelményei szerint időben és jó minőségben halad. A hunyai tsz — s még jó néhány szövetkezet nevét említhetnénk — az idén legalább 15 nappal korábban fe­jezi be a tavasziak vetését, mint tavaly. A vetés minősége is jobb­nak ígérkezik megyeszerte. Kivé­telt képeznek természetesen azok a szövetkezetek — például Kan- doroson —, amelyek még márci­us 29-ig sem érkeztek hozzálátni az ősszel kint maradt kukoricaszár leihordásához és a rohamosan szik­kadó cirok- és kukoricaíöldek ősszel elmaradt szántásához. Ilyen szövetkezet is, s olyan is kevés akad azonban már, ahol nem a szakszerűség irányítja a tavaszi vetést. Éppen ezért a szavak többségét most nem erre, hanem a néhány nap múlva sorra kerülő növény- ápolásra: saraboiásra, kultiváto- rozásra, egyelésre fordítjuk. Azért, mert hiábavaló lenne a legszakszexúbb vetés is, ha a nö­vényápolókat nem vezért! kellő igyekezet és lelkiismeretesség. A növényápolók közé soroljuk a kulitivátorozó traktorosokat és az ekekapázó fogatosokat is. Elsősor. ban rajtuk múlik az, hogy megfe­lelő mennyiségű növényállomány maradjon minden sorban. Ez csak úgy biztosítható, ha nem nyargal­nak a növónysorok között szél­vészként, s nem takarják le, s nem vagdalják ki az alig kikelt cukor­répát, borsót, kukoricát és egyebet a kultívátorral, az eke- kapával. Ezt a figyelmeztetést nemcsak az eddigi ilyen tapaszta­laitok váltják ki, hanem az, hogy szövetkezeteink többsége most már annyi erőgéppel rendelkezik — a fogatos sorművelők mellett —, hogy a jó termés biztosításához nélkülözhetetlen három-négyszeri gépi kapálást ütemezett be az ezt megkívánó növényekben. Márpe­dig a növényállományban egyet­len lelkiismeretlenül vég­zett kultivátorozás is nagy termést csökkentő ritkítást idézhet elő, hát még, ha ez további kétszer­it áromszor ismétlődik! _____ A növények gépi kapálásán túl, elengedhetetlen a sorok kézi ka­pálása. Valljuk be, ezzel volt ed­dig a legtöbb baj jó néhány szö­vetkezetben. A feltétlenül szüksé­ges két-háromszori kézi kapálást, a megfelelő tőszámot követelő megbeszéléseket, az ezüstkalászos és szakmai előadásokat általában gyakorlati példákkal bizonygatott helyeslés fogadja mindenütt — de csak addig, amíg kapálni nem | kell. Aztán elég kevés a kézi ka- [ palásra jelentkező szövetkezeti gazdák és családtagok száma, s emiaibt elmarad az elengedhetet­len második kapálás is, nemhogy a harmadikhoz is jutna erő. Rá­adásul a kapát nem mindenki ke­zében a szükséges tőáldomány meghagyására való feltétlen vi- gyázás, hanem az „üsd, vágd, hadd haladjon” gondolat irányít­ja. Nem mi, hanem a múlt évi tér. melés eredményeit, s az egyes em. berek, családok művelésére bízott terméshozam közti különbséget elemző zárszámadási közgyűlések beszámolói bizonygatták ezt. Ez az esztendő sokat ígérőén in. dúlt. Jól teleltek az ősszel elvetett gabonák, idejében hozzá lehetett látni a tavaszi növények mag­ágyának előkészítéséhez. A tava­lyinál több hatóanyag, több rovar- és gyomirtó vegyszer, több öntöző, felszerelés áll rendelkezésre. Egy­szóval, adva van minden lehető­ség ahhoz, hogy szövetkezeti ve­zetőink jó munkaszervezéssel, szövetkezeti gazdáink szorgalom­mal és lelkiismeretességgel az ed­diginél is jobb terméseredménye­ket takarítsanak be minden nö­vényből. K. L Kitüntetések felszabadulásunk 20. évtordulnja alkalmából Tegnap délután a megyei párt- | bizottság végrehajtó bizottságának termében Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titká­ra kitüntetéseket nyújtott át a felszabadulás 20. évfordulója al­kalmából. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntette ki több évtizedes, áldozatos munkájáért Kulieh Mihályné nyugdíjast, a megyei pártbizottság tagját, dr. Szabó Sándort, a megyei pártbi­zottság titkárát és Bella Eleket, a i j munkásmozgalom régi harcosát (Endrőd). A Munkaérdemrend ezüst foko­zatát Hugyik András, a gyomai járási pártbizottság első titkára, Násztor Sándor, az orosházi váro­si pártbizottság első titkára, Badár János, a békési járási párt. bizottság első titkára és Such János, a békéscsabai városi párt- bizottság első titkára kapta meg. A Munkaérdemrend bronz foko. zatát Barna Pál, a megyei párt- bizottság munkatársa, Bagyinka i György, a megyei pártbizottság munkatársa és Jernei Sándor, a kondorosi községi pártbizottság titkára vette át. A kitüntetések átadása után baráti beszélgetésre került sor. * * * A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány művelődésügyi minisztere a Jászai Mari-díj III. fokozatát adományozta Stefanik Irénnek, a Békés megyei Jókai Színház színművészének színészi munkásságáért, különös tekintettel a Makrancos hölgy és az Hemani című drámában nyújtott alakítá­sáért, Április 4-e tisztelőiére Két hónappal a határidő előtt felépült a V—15 Jelű 39 lakásos tömb a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelepen Az ÉM Békés megyei Állami ' Építőipari Vállalatnál egyre több eredménnyel alkalmazzák a la­kásépítésnél a folyamatos terme­lés-szervezést. Békéscsabán a Kulich Gyula Lakótelepen márci­us 31-én, szerdán adták át az idei első 39 lakásos tömböt. A V—15 jelű szövetkezeti lakótömböt kö­zépblokkból építették. Az épület­ben 37 kétszobás és 2 egyszobás lakás van, ahová a lakók rövide­sen beköltözhetnek. Az átvételi jegyzőkönyvben ol­vasható véleményezés szerint a bizot ág megállapította, hogy a 1 vállalat a létesítményt a kiadott terv és költségvetés szerint meg­felelő minőségben és a szerződé­ses határidő előtt befejezte. (Az eredeti átadási határidő 1965. május 31-e volt. A vállalat a jól szervezett téliesítés eredménye­ként azonban két hónappal előbb elkészült az épülettel és átadhat­ta.) Néhány apróbb minőségi ki­fogástól eltekintve a bizottság dicsérően nyilatkozott jegyző­könyvében a vállalat dolgozóinak munkájáról. Ez az ott dolgozó va­lamennyi kollektíva együttes ér­deme: a Szász alapozó-, a Vári épületszerelő-, a Winter válasz­falazó-, a Reinhardt és a Németh külső és belső vakoló-, a Jancsó villanyszerelő-, a Várai vízvezeték, szerr’ő-, a Bagita, a Gyebruvsz- ki és a Berta festő-, valamint a Hugyecz asztalos- és a Fonyó burkolóbrigádot dicséri, amelyek közös erőfeszítésének eredménye­ként jó minőségben és határidő előtt két hónappal sikerült a lé­tesítményt felépíteni és átadni. A kéthónapos előny a számítá­sok szerint mintegy 20—30 ezer forint rezsiköltség-megtakarítást eredményez a vállalatnak. VWSOA/WWWWVWVWWWW\OAAA/WWWWA/WVWVWV>WWWVWWWW> 1961 januárjában adták át Békéscsabán az EM Békés megyei Állatni Építőipari Vállalat 250 személyes munkásszállóját. Az építkezés mintegy 7 és fél millió forintba került, a berendezéssel együtt pedig ösz- szesen mintegy : millió forintba. Az új létesítményben helyet kapott a korszerű ezeradagos konyha és az étterem. (Fotó: Rocziszky)

Next

/
Thumbnails
Contents