Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

IMS, április 10. 3 Szombat A Körösladányi Gépállomáson jfgxsv-s'r, r, , , • ' , a szerelőműhelyt oldalhajóval bővítik, készül a tetőzet. (Fotó: ifj. Jermendy György) Változó világ Nagylaposon A sárga falú iskola udvarán izgalmas labdarúgó-mérkőzés zaj­lik. Az óraközi szünetben jólesik egy kis futkározás. A fiúk kipi­rult arccal, nevetve versengnek a labdáért, mint a karámból kisza­badult szilaj kiscsikők. Nevelőik biztatása még nagyobb lelkese­déssel telíti az amúgy is forró hangulatot. Távolabb a határban zöldell a búza, s itt a házak kö­zött a virágzó fákon méhek dön- gicsélnek. Tavasz van, a huszadik. Nagylapos központját keressük. Akik útba igazítanak, a tsz szék­házát említik. A ház valóban ott áll a telep központjában, hosz- szú, oszlopos tornácával, nagy ablakaival. Itt van a hivatalos fórumv a helybeliek ügyes-bajos dolgaik orvoslására ide jönnek. Befejezték az őszi kalászosok növényápolását A jövő héten sarabolják a borsót, vetik a kukoricát a csabai tsz-ek Békéscsaba termelőszövetkeze­tei jól haladnak a tavaszi mun­kákkal. Az őszi kalászosok nö­vényápolását minden termelő­szövetkezetben befejezték. A ko­rai növények vetésével is végez­tek. Igen szépen fejlődik a cukor­répa és a borsó, valamint a tava­szi árpa is. A Lenin Termelőszö­vetkezetben 60 holdon április 8- án fejezték be a hagymadugdo- sást. Jelenleg a soron következő ötven hold uborka köztesként A kondoros: Dolgozók Terme­lőszövetkezet a Békéscsabai Konzervgyár részére 30 holdon termel paradicsomot. Ezenkívül rövidesen kiültetésire kerülnek a paprikapalánták is. összesen 20 holdon lesz fűszer- és 15 holdon cecei paprika. A szövetkezet foglalkozik ubor­katermesztéssel is, ezt kukorica közé köztesként veti el. összesen 50 holdon termelnek így uborkát ebben a termelőszövetkezetben. munkákra készülnek fel. Az idén a háztájival együtt összesen 2 ezer holdon termelnek kukoricát s a vetését, amennyiben az idő­járás kedvez, a jövő hét elején megkezdik. A gépek kijavítva, rendbe hozva várják a munka megkezdését. A Lenin Termelő- szövetkezetben összesen 7 géppel vetik majd a kukoricát. Felké­szültek a vegyszere®, gyomirtásra is, melyet szintén a jövő héten kezdenek meg. Ehhez 6 gépet biz­tosítottak. Ügy a Lenin Termelőszövetke­zetben, mint a Szabadságban és a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben, a határszemléken a szö­vetkezetek szakemberei megálla­pították, hogy a borsó sarabolását rövidesen megkezdhetik. A Magyar—Csehszlovák Barát­ság Termelőszövetkezetben ápri­lis 9-én befejezték a lucerna veté­sét. A tavaszi szántás még tart, eddig 550 holdon végezték el ezt a munkát. Hátra van még 50 hold szántása. Ezzel párhuzamosan végzik a kukorica alá a talaj elő­készítést. Naponta általában 20— 22 erőgéppel és 60 fogattal dol­goznak a földeken. A Szabadság Termelőszövetke­zetben az idén 1026 holdon ter­melnek kukoricát és a vetését itt is a jövő hét elején kezdik meg 5 géppel. A kisebb táblákon pe­dig lóvontatású vetőgéppel vég­zik el ezt a munkát. Erre üzem­egységenként 5—6 fogatot bizto­sítottak. Jelenleg a réteket mű­trágyázzák. Ezenkívül, mivel sza­kaszosan vetették a borsót, hátra van még 15 hold zöldborsó elve­tése. A Május 1 Termelőszövetkezet­ben a jövő héten kezdik meg a 210 holdnyi cukorrépa sarabolá­sát. A zöldborsót itt is szakaszo­san vetették eddig 100 holdon, hátra van még 60 holdnyi terület. Megkezdték a burgonya ültetését is ezen a héten. Eddig 20 holdra ültették ki, s a tsz az idén össze­sen 90 holdon termel burgonyát. Hatvan holdon befejezték ebben a termelőszövetkezetben is az ét­kezési hagyma ültetését. Ameny- nyiben az időjárás kedvező lesz, rövidesen sor kerül a mák egye- lésére is. Ez a kultúriráz is, a mozi és az orvosi rendelő. Sokan általában szerencsés te­lepülésnek tartják Nagylapost. Szerepel a térképen is, a vasúti főútvonal itt húzódik Budapest, illetve Románia felé. Emeletes vasútállomása hirdeti jövőjét is. A villanyt az elsők között kapta negyvenöt után. A magasfeszült­ségű távvezeték útja erre vezet, s a helybeliek kapva-kaptak a felszabadulás első ajándékán, amikor arról volt szó, hogy a hetvenházas kis településre beve­zethetik a villanyt. Történelmi idők voltaik ezek. S akik részt vettek benne, most em­lékeznek. A néhány száz lakos összefogott és akkor érezte iga­zán, mit jelent a közös erő. A férfiak döntötték a fákat, öt-hat kilométerről a vállukon hordták a telepre, az asszonyok pedig gallyaztak: készültek a villany- oszlopok. Az utcai világítás így született meg, s aztán a házakba is bevezették. Most a tetőkön sorakozó antennák T alakja is hirdeti, mit jelentett a villany, milyen változást hozott ez a kis házaikba. Másodszor akkor érezték a nagylaposiak az összefogás erejét, amikor a föld közös megműve­lése mellett döntöttek. Nehéz az itteni talaj. Csaknem hetven százaléka szikes, a többi kötött. Aki egyedül dolgozik itt, csak vergődik. Pedig a szorgalom nem hiányzik az emberekből. A legtalálóbban a tsz főkönyvelője fejezi ezt ki. — Milliomos tsz lenne ez — mondja —, ha olyan földön gazdálkodhatnánk, mint például a gyomaiak. Van akaraterő ezek­ben az emberekben. Van-e? Az Új Barázda Tsz 1950-ben alakult. Háromszáz hold földdel és két lóval kezdték. Egy gépjük sem volt, mely megkönnyítette vodna a munkát. De erejük és szorgalmuk meghozta a maga gyümölcsét. Az összefogás erőt ad — Moist 15 erőgépünk van és 35 lófogatunk, nem szólva a kü­lönböző munkagépelvről — mond­ja Hajdú Lajos főagronómus, akit a változó világ hozott ide, hogy még jobb, gyorsabb legyen a fejlődés. — A rossz talajon még gépekkel is nehezen megy a mun­ka. Mégis 11 mázsás termésátla­got értünk el búzából tavaly. A cukorrépánk 178 mázsát adott holdanként, a kukorica pedig 18-at májusi morzsoltban. — Szemében bizakodás ragyog, amint a jövőről is beszél. — Megvál­toztatjuk a környéket. Az öntö­zés bevált más termelőszövetke­zetben, mi is megpróbáljuk. Most épül az öntözőtelep és 100 hold kukoricát már az idén ezzel a módszerrel termelünk. Tavaly 36,67 forintot ért egy munkaegy­ség és az egy tagra eső évi jö­vedelem 15 ezer 230 forint volt. Az idén többet akarunk, jövőre pedig még inkább. Az összefogás így ad erőt, szebb és jobb életet. Bizonyítják ezt az egymás mellett sorakozó új házak is. Ma már a húsz év előtti 70 családi ház 140-re gyarapodott, s évente 6—8 újabb emelkedik. Az új otthonok piros teteje messzire virít a nagylaposi határban, hir­deti a változó világot. Kasnyik Judit Tsz-elnökök és főa^ronóniusok értekezlete a sarkadi járásban Április 8-án délután a sarkadi járás termelőszövetkezeteinek el­nökei és főagronómusai munka- megbeszélést tartottak Sarkadon. A tavaszi teendőkben elért ered­ményekről tanácskoztak. A sar­kad! járás kötött talajain annak ellenére, hogy az idén tavalyhoz képest korábban tavaszodott, a tavaszi munkákat mégiscsak né­hány napja kezdhették el. Az áp­rilisi napos, szeles időben azon­ban valamennyi tsz jól rajtolt. Sarkadkeresztúron, Kötegyánban. Zsadányban és máshol is sorol a mák, a cukorrépa, hengerezik, küllőskapázzák az őszi vetéseket. Helyenként a gabonák fejlettsége már lehetővé teszi vegyszeres gyomirtás elkezdését is. A főagronómusok megállapod­tak többek között abban, hogy a jövő héten hozzálátnak a kukori­ca vetéséhez, az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtásához, kar- bamidos levéltrágyázásához. a szocialista elvnetk — lefelé — egyre jobban érvényt szereznek a párt- és a tanácsszerveink. Ez lé­nyegében helyes, az emberben mégis felvetődik, hogy a falusi társadalmi szervek ennek miért csak lefelé szereznek érvényt? A zárszámadási közgyűléseiken az ellenőrző bizottságok elsősor­ban arról beszéltek, hogy ezt vagy azt a tagot tíz tojásért, vagy ép­pen egy zsák kukoricáért, melyet a közösből akart elvinni, munka­egység-levonásban részesítették. Végső soron ez helyes intézkedés volt, de ugyanakkor arról kevés­szer szólták, hogy a kenyérgabo­na-termesztésben, a kertészetben, az állattenyésztésiben miért nem teljesítette a tsz a pénzbevételi tervét. A vezetők munkájában észlelt hibákról kevés helyen esett szó, noha a gazdák közösségének elsősorban ezen kellene vitatkoz­ni, hogy ügyüket közelebb vihes­sék a célhoz. A múltkoriban egy érdekes ha­sonlatot hallottam: az autó és a motorkerékpár vezetéséhez jó hallású és jó látású emberre van szükség. Aki az orvosi vizsgán al- kaäenatlannak bizonyul, nem kap­hat jogosítványt. Vajon megyénk 180 tsz-e közül hányban van olyan vezető, akinek hiba van a hallásával, mert a tagság észrevé­telét, javaslatát nem akarja tudó. másul venni, akinek a meglátása túl szubjektív ahhoz, hogy a kö­zösséget szolgálja. Ki a megmond­hatója annak például, hogy Gyula város mezőgazdaságát irányító párt- és tanácsi szervek miért beszélik rá időről időre, hogy ez vagy az a tsz-elnök miért jó, ami­kor a tagság a maga bőrén tapasz, talja, hogy az illető oda nem meg­felelő. Keressük a dolgok, az előfordu­ló hibák okát, felelősét a pocok­mérgezésben itt-ott tapasztalható felelőtlenségért, amely egy csep­pet sem különbözik az őszi veté­sek egy részének hanyag szerve­zésétől, a tavaszi munkák héza­gosságától. Mindez csak azért for­dulhat elő, mert a vezetésben dolgozok külön utakat járnak. Az intézkedések során átnyúlkálnak egymás feje fölött, ezzel feje tete­jére állítják a gazdálkodás bein­dulását, bosszantják az embere­ket, fékezik a munka lendületét, meghiúsítják a várható gazdasági eredményeket. Ez az, ami a falusi közéletben nem megnyugtató. A párt falusi és üzemi szervezeted­ben elsősorban az ilyen hiányos­ságokat kellene szóvá tenni. A pártvezetőségnek számon kellene kérni a tsz-dnöktőd, agronómus- tól, hogy ezt vagy azt a munkát miért hanyagolta el. Ahol a párt- szervezet kezdeményez és tényle­gesen betölti termelésellenőrző szerepét, ott nem fordulhat elő olyan hiba, hogy az agrotechnikai utasítást megszegve, csökkentett maggal vetik el a búzát, nem maradhat 2—3 éven át parlagon több száz hold, kihasználatlanul a több millió forintot kitevő be­ruházás. Az 1965. évi tervek valóra váltá­sához minden szükséges anyagi és technikai felszerelés lényegé­ben megvan. A kérdés csupán: a műtrágyában, a vegyszerben és a gépben rejlő erőt milyen haté­konysággal tárják fel a szövetke­zetek? A hatékonyság pedig a tervszerű, a pontos és a fegyelme­zett munkától függ, melynek első számú hordozója maga a vezetés. Dupsi Károly Egyenes sorok dicsérik a kötegyáni vetőbrigádot A tavaszi mezőgazdasági mun- i kákkal megfelelő ütemben halad­nak a kötegyáni Petőfi Tsz-ben — közölte Gáspár Mihály fóagro- 1 nómus. A határ kötött talajú, s bizony a munkaszervezőknek igencsak válogatniuk kellett a partosabb táblák között, hogy a megye déli járásaihoz képest a kora tavasziakat időben elvessék. A vetőbrigádból különösen jól vizsgáztak: Bujdosó József, Fel­földi József és Prisztavok Györg.> RS—09-es traktorvezetők. A fo- gatosok egy részét a vetés meg­gyorsítására összevonták. A trak­torosok és a fogatos vetőbrigád ki­fogástalan munkáját az egyenlete­sen kelő, egyenes sorú vetés di­cséri. A fogatosok közül igen jó minőségben vetettek: Kiss Lajos, Nagy József, Csikós Ferenc, Jánk Sándor és Szőke Mihály. A BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG MTSZ értesíti a város lakosságát, hogy területén megkezdte a folyamatos wofatoxos porozást Az ebből eredő károkért felelősséget nem vállal. 47667

Next

/
Thumbnails
Contents