Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-06 / 81. szám
április 6. Kedd y/ij ttt J>éfáés piab út/ B napokban játssza a Békés megyei Jókai Színház a világhírű ■orvég színpadi szerző, Henrik Ibsen egyik legismertebb művét, « Nóra-t. Képeink a darab bemutatóján készültek. Nóra és Rank doktor; Stclanik Irén. Jászai-díjas és Szoboszlay Sándor. Egy résnyi ragyogás* Figyelmeztet, emlékezik és emlékeztet az el nem évülSre Erről szól egy háromfelvonásos éneik. Ragyogás, mely dallam is meg fény is. Hit is meg szépség is. Valaminek megtartója, valaminek temetője. A vészt túlélés, az ellen, ség ellenére való élés tudománya, meg az újjászületés vágya s az új- játeremtődés képessége szólal meg a véres 1944 Európájára utaló, s 1944 Magyarországát színpadra idéző zenés tragédiában Hubay Miklós—Vas István—Ránki György; Egy szerelem három éjszakája c. művében. Minderről jórészt egy költő, azaz egy KÖLTÖ által vall. Költő, sőt költők a színen. Korrajz? Életrajz? önéletrajz? Irodalmi emlékmű? Kulcs darab? • A darab április 3-án és 4-én kérőit először színre Békéscsabán. Az előadás bírálatát a Jövő heti hivatalos premier után közöljük. tündémé és Helmer; Mátyáfej Jolán és Dánffy Sándor. Fotó; Demiény Gyula 4ii!iniawuii«iiuiumiiawi«iiDiiMHiiiiHliiNUiiiiiniiuuiiiimiiwMumiHMmHiimi»miHiuiuuiuniitHwumii(iHimmiiHinMMHH Felvételi vizsga az Egyesített Tiszti Iskolán Befejeződött az ország különbé-i tárgyakból adnak számot tudá- ző középiskoláiban a tiszti iskolá-' sukról, éhanem különböző próbára való jelentkezés. A növendék-!ételek alaPÍán telmérik a jelent• , . .. _fl kezők képességeit és a tiszti hivaj eloltek e heten (apnbs 5-től 30- tásra való alkalmasságát A {el. ig) az Egyesített Tiszti Iskolán1 v^teli vizsgálatokban a szaktaná- felvételi vizsgát tesznek, ahoí : rok mellett pszichológusok is részt nemcsak a kötelezően előirt tan- I vesznek. Felavatták Sarkadon a gimnázium új épületét Vasárnap, április 4-én délután avatták fel a sarkadi gimnázium nyolctantermes, kémiai és fizikai előadóteremmel ellátott új épületét. Az ünnepségsorozat délután 3 órakor kezdődött, ekkor fogadták a Sarkadra érkező vendégeket a járási művelődési ház klubjában. A fogadás után a művelődési ház nagytermében rendezték meg a hivatalos átadási ünnepséget, melyen Lestyán István, a járási párt- bizottság titkára beszélt, maid Csausz Vilmos, a gimnázium igazgatója átvette az új épületet. A vendégek ezután megtekintették a kitűnően felszerelt tantermeket, előadótermeket, délután 5 órakor pedig a művelődési házban az iskola énekkara, és irodalmi színpada adott színvonalas kultúrműsort. Az ünnepségek során az építkezés társadalmi munkásai között arany-, ezüst- és bronzj ed vényeket osztottak ki. , ÍVWWVWWWVWWVWWWWV> wvwwvw> — Köszönöm, doktor úr, hogy leültet. Az ilyen fogorvosi széliekben valamikor otthonos volt- tam, de már tizenhét esztendeié nem akadt dolgom velük. Páriák szom? Tulajdonképpen nem peg naszkodhatom. Nyugdíjas Vo.í- ért-es voltam, de felköltözhettem a vőmékhez Budapestre. Hát szólhatok egy szót is, dől kitör úr? Azt sem akarom e'i- panaszolni, hogy a Döméknek nem nagypapának kellek. Azéirt szorultak rám, mert a családban nincsen egyetlen nagymarta sem. Persze, hogyan is élnénkk meg nélkülem. „Csak akkmáíta. san, papa, és menni fog!" — bíztatott a vöm, amikor felhozatott engem. Rá is szorultam a biztatásra, hiszen nőnek, akár (így vénkisasszonynak sem ördöngßs. ség nagymamának lenni. De ;férfiembernek nem könnyű mester, ség ez. — Ja, azt a panaszomat tetszik kérdezni, amivel a fogászatra jöttem? Szent igaz, amint bejöttem ide, támadt egy pimaszom. Pesten mindenütt annyi a szék, nem úgy, mint minájunk. A borbélynál látom, tíz egyforma szék van, meg Hz különböző fodrász. Itt pedig hat egyforma szék, és hat különbö tő fo. gász. Hát ez a panaszom, miért Foglalkozása: nagymama nincs az SZTK-ban is úgy, mint az Állami Fodrászatnál, hogy amikor az egyik borbély megcsapkodja a széket: „Tessék kérem", nekem jogom van azt felelni: „Én kérem, a kollégájára várok”? — No, ha itt is lehet segíteni ezen, akkor már nincs semmi panaszom. Csakhogy kit válasz- szak én most maguk közül, doktor úr? Egyikük kezét sem ismerem. Pedig nem mindegy ám, hogy ettől a nyavalyás fúrómasinától egy helikopter éled-e fel a koponyában rogy csak egy kis zümi-zümi dongó. Hanem látom, a kedves doktor úr szájából *s kicsillanik a fém... hogy úgy mondjam, hehe, az idő vasfoga. Tessék mondani, ha magának fogfájása ion, mihez tetszik fogni? Tükörből répáról ja, olyasféleképpen, mint az a híres festőművész, aki a nyáron lejött hozzánk, hogy a tsz-ben a marhák modellt álljanak neki, de egész nap a saját ábrázatát festette tükörből. Nna, szóval a kedves doktor úr is egy doktorhoz fordul. Talán meg is mondaná, melyikhez. Lám csak, akkor a szomszéd szóiméi, itt ennek a ... Wagner doktornak jól kell értenie a dolgát, ha a szakembernek is ennyire megfelel. — Dehogyis akarok mindjárt átmenni hozzá. Még valamit, ha szabad. Nem tetszene véletlenül tudni, hogy ez a jó fogdoktor, a Wagner, ha fáj neki, nahát ő kivel csináltatja a fogát? Éppen magával drága doktor úr? Ugye: miért is mentem volna at, ha egyszer a Wagner, akire maga is rá meri bízni a baját, viszont magára meri bízni a sajátját. Hiszen akkor ön még nála is különb kezű orvos. A drága doktor úr az, akit keresek! — Hogyhogy végre nyissam ki a számat? Talán nem beszélek éppen eleget? Ja, vagy úgy, a kezeléshez. Jaj, aranyos doktor- kám, én már tizenhét esztendő óta fog nélkül marom a rostélyost. Nem nekem van szükségem a maga kíméletes kezére. Hozom mindjárt a kisunokamat. Csakhát akkurátusán körül kellett néznem, hogy melyikükre bízzam, mert nem szeretném tisztába tenni a kezelés után. Azon a téren, aranyos doktor úr, még egy kissé nehezemre esik a nagymamaság. Földes Péter Több? Kevesebb? — Más. Egyfajta ötvözete e fogalmaknak. Kár is lenne irodalmi detéktíV- kónt Radnóti Miklós, Pásztor Béla s mások életrajzi adalékait kutatva, nyomdokait keresve ülnünk a nézőtéren. Nem azért, mintha ezek után sikertelenül nyomoznánk, hisz például a Költő-Bálint Apollinaire fordításra hajló fejében egy valaha látott szép, finom Radnóti- kép sejlik felénk. A falra, földre írja Európát, s a kultúrát jelképező nevek által — Picasso, Csont- váry— az ő egyetemes műveltségére is ráismerhetünk, de másra, talán, többre is. Itt már Eluard keze is int, ki a szabadság jelszavát akarta minden falevélre tüntetőén felírni, tudva, hogy a humanista műveltség és a szabadság védelme a fasizmus*korában egyet jelentenek. Változik tehát a Radnóti-arc, Bálinttá alakul. E perctől ő jelenti számunkra az agyonvert Szerb Antalt, az eltűnt harcos publicistát, újságírók máig vállalt ideálját, Bálint Györgyöt, de a halk szavú Fenyő Lászlót éppúgy, mint a bölcs Halász Gábort, s még azt az ismeretlenül maradt tehetséget is, akinek gyémántkemény, szikrázó verssorait soha nem olvashattuk, aki nyomtatott nevében nem gyönyörködhetett, s aki szívében csodás vallomásokkal — elpusztult. Ezért láthatjuk Bálintban a békéscsabai Friss Bandit, akit a kőszegi tömegsír ölelt magába egy sorban az abdai halottal, Radnóti Miklóssal. Ki hát Bálint? A kor igaz szószólója, énekese, elfogultság nélküli tolmácsa, a tiszta érzés, a fényes értelem dallaménak zendítője. ö kell segítse szavaival a kitartásban lankadó még élőket, a távoli haza szépségeinek rajzával vezetnie a családból kiszakította- kat, repítse bár álom, vigye szökés rejtekútja a búvó otthoni tájban élő, s az otthoni rémekkel birkózó hitveshez. Azért és ennyiben árad belőle a Kor fortéiméi között is, a legmélyebb társadalmi elsötétítésben is az ifjú ragyogás, amely itt Költészet—Szépség—Emberség, s amely akkor is a nemesebbik életet jelenti, ha csak résnyi tünemény. Enélkül csak elpusztulni lehet, mert az emberiesség halta után a farkastörvényeket nem értők számára az élet csak puszta létezés. Nélküle csak halni lehet, de vele az egyéni halál ellenére is megmarad az ember jobbik része, s a hozzá méltó élet. S ez így igaz, s akkor is, ha harca itt véget ér, ha a cselekvés 1944-ben másokra, azokra várt, akik a humanizmus védelmében a gépi gitár kattogó hangjait szebbnek, messzebbre zengőnek ítélték, hallották a lant hangjainál. Nagyon szép ez a darab! S külön öröm ihletett zenéje, amely épp néhol (s csupán első hallásra) disszonáns hangzataival jellemzi az ország akkori hangulatát, emlékeztet keserű örömeire, s úgy festi a szereplőket is, mint a leg- jafcfe Bpwfeéfcat S a dalszövegek? A legmagasabb rendű költemények sorába illenek. Minden mondat irodalomelméleti, társadalomtudományi tartalmat hordoz, az ember vall bennük önmagáról. Fentebb szereplőkről esett szó akik között nincs elhanyagolt, elhanyagolható, irodalmilag, zeneileg ki nem formált alak. Típusokat látunk mindegyikükben, talán mozgó jelképeket is. Látjuk a többi közt a megtestesült Állam- hatalmat, a vele összeszövődött jogot, az unatkozó, intellektuális divatokat űző, pikáns kis lázadással is kacérkodó úriasszonyt, a hóba buktatható s otthonában is felkoncolható kisembert, kiskatonát. Látjuk a kor Magyarországának sötétre árnyékolt társadalmi térképét, e zord tükörben kiformálódik annak a fasizmusnak magyar változata, melyet a tragédia így jellemez; hiénák és sakálok kora. A darab figyelmeztet, emlékezik és emlékeztet az el nem évülőre, a nem feledhetőre, tanítva, hogy ez is egy módja a szabad ember védekezésének. Beszélni kell erről! S ha a Jókai Színház e gondolat jegyében az Egy szerelem három éjszakáját műsorára szónál jóval több és mert cselekvés, műtűzte, az a hatásosabb, vészi tett. Szabad Olga Negyven éve alakul! a pusztaföldvári önkéntes tűzoltótestület Megalakulásának 40. évfordulóját ünnepelte április 4-én, vasárnap a puszaföldvári önkéntes tűzoltótestület. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen a testület negyvenéves tevékenységét Révész István, a községi tanács vb-elnö- ke, a testület elnöke méltatta. Az ünnepségen a legjobb önkéntes tűzoltóknak kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. A Tűzrendészed Érem aranyfokozatát kapta Révész István, a testület elnöke, Feldmüller József önkéntes tűzoltószázados, a testület parancsnoka és egyik alapító tagja, valamint Vetró József önkéntes tűzoltó alhadnagy, parancsnokhelyettes. Megyénkben első ízben Puszta- földváron osztottak úttörőtűzol- tó-jelvónyt. Ezt eredményes munkájáért Szűcs József és Kormányos János ifjúsági tűzoltó kapta. Könyvárusítás - eladó nélkül Április 1-én könyvárusítást kezdtek meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat Békéscsabai Radnóti Miklós Könyvesboltja előtt — ezúttal eladó nélkül. Az olcsóbb — 3—5 forintos könyveket — az arra járók megvásárolhatják anélkül, hogy bemennének a boltba. Ugyanis olcsóbb könyveket helyeztek el a bolt előtt, s odatettek egy becsületperselyt is. Az első napi 50 forintos forgalom a második napon a duplájára növekedett. A bevétel e két napon összesen 8 forint 60 fillérrel volt kevesebb, mint az elvitt könyvek ára.
