Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-30 / 101. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A'MEG Y EI TANÁCS LAPJA? ^ 1965. ÁPRILIS 30., PÉNTEK Ára: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Emlékezetes májusok | Mi legyen 100 ezer hold sorsa ? | Gond együtt élni ? | Felesleges áruk — hiánycikkek j A rádió műsora T ermészetes • de valami is! Ünnepség keretében vette át a Békés megyei Gab on a felvásár ló és Feldolgozó Vállalat as élehnesésügyi miniszter és az ÉDOSZ központi vezetősége vörös vándor zászlaját Lakást kapott a fiatal házaspár s amikor a férjtől öreg kollégája megkérdezte, hogy milyen jogcímem, barátunk így felelt: Ez csak természetes. Hát igen! Addig, hogy lakást kapott, rendjén is van a dolog. Hisz’ természetes, hogy a mi társadalmiunkban a legfőbb törekvés az emberek igényeinek egyre jobb kielégítésié és a párt, a kormány elszánt törekvése, hogy a szükségletek égető részét: a lakásigényt is a lehető leggyorsabb tempóban kielégítse. Szóval, eddig rendjén is van a dolog. Kapjon lakást a munkás, az orvos, a műszáléi értelmiségi, a boltos, leljen családi fészekre a sok éve egyetlen szobába zsúfolt nagy család, leljen meghitt otthonra a család- alapítás útján elindult fiatal. Ifjú barátunknak is indokolt, hogy külön hajlékba költözzék, mert két apró gyermekévéi évek óta kamrából átalakított, szűk „szobában”, közös konyhában húzódik meg felesége szüleinél, mely anyósa „zsöí tölödései miatt” sem volt valami kényelmes. Ez mind igaz. S hogy lakást kaptak — szavával élek — természetes. De ahogyan ő ezt a szót kiejtette, hangsúlyozta, úgy érezte öreg munkatársa, hogy ifjú kellé, gájárnak minden természetes, s ami szemnek, szájnak ingere, azt meg kell adni, meg kell kapni, mert nálunk demokrácia van. Igaz, nálunk minden természetes. Természetes, hogy új, modem lakások épülnek olcsó vagy elfogadható lakbérrel. Természetes, hogy van szinte minden emberre kiterjedő társadalombiztosítás, hogy van ingyenes vagy mérsékelt tandíj az iskolákban, egyetemeken, van óvoda, napközi otthon, mérsékelt áron üzemi étkeztetés és az utóbbi években kiterjedtebb lett a nyugdíjrendszer. Sajnos, ifjú barátunk hanghordozásából úgy érződött, hogy mindez nem is olyan nagy dolog. Szóban forgó emberünk — nem ritkítja párját — könnyen megszokta a jót. A szocialista élet elő. nyeit immár olyan magától értető- dőnék tartja, mint a napfényt, a levegőt és a vizet. Természetesnek tartja, hogy lakáshoz jut és olcsó lakbért fizet, s ha öreg munkatársa vagy szülei fáradságos, emberöltőt kitevő fészekrakását, küzdelmes életét idéznénk előtte, összehasonlítva az ő helyzetével, egykönnyen jelentené ki: „Ugyan, kérem, minek ide szeminárium, egyébként is hol van már a tavalyi hó?” Pedig, ha tetszik, ha nem, emlékeztetni kell rá, mert a reális mérce, a megbízható összehasonlítási alap jelenünkkel a múlt. Mindaz, ami a múlt és jelen között különbség, ami ma szép, jó, kényelmes és nagyszerű, a mi vívmányunk, s a múlt keserves öröksége felett öreg kollégák és szülök keze munkája árán sarjadt ki és nőtt nagyszerűvé. És ahhoz képest, ahonnét elindultunk, nagy lépéssel jutottunk előre. Nagy lépést tettünk meg, olyat, hogy fiatal barátunk még nem tudta betekinteni. Pedig ezt az útszakaszt, mélyhez sok küzdelem, veríték és áldozat tapad, újra meg újra meg kell simogatnunk a tekintetünkkel. S ha végigpásztázzuk a sokszor drámai képet mutató rövid történelmünket, nem mondhatjuk ajkbiggyesztve: mi van abban, hogy most jobban terített az asztal, jobban öltözködünk és gond . nélkülibben aludjak át az éjszakát, mint régen. Nem, mert ifjú barátomék ketten kereshetnek a családban — nem is keveset —, nincs létbizonytalanság, mint apáink idején, és ők most autó- nyeremény-betétkönyvben gépkocsira valót gyűjthetnek. öröm és jóleső érzés, amikor kényelmes hajlékba költöznek hálunk az emberek. Öröm, amikor új do!gokkal, tesszük kényelmesebbé életmódunkat, az örömben osztozik a jó barát, a cimbora. Lelkesedve adjuk hírül mi is, hogy mi mindennel lett gazdagabb az ország, s benne a dolgos ember. Fiatal barátomék boldogulását sem irigyelheti senki. Megérdemlik. Megdolgoztak érte, és ezek után csak természetes, hogy a család jól öltözött, hogy a gyermekék jól tápláltak, gondozottak, és ezt csak a rosszindulatú ember irigyelheti. De csak azért természetes, mert szocialista viszonyok között élünk, s nem uraságokitól levetett holmikban, lyukas cipőkben, hanem szép, sokszor nem is a legolcsóbb ruhákban járunk. Jó, hogy így van, ahogy van. Van jog, kenyér, egyre fokozottabb igény, és ez természetes nálunk. De az új jogok, előnyök mellé, új erkölcs is jár, s ennék egyik pontja az, hogy becsüljük meg azt, amit magunkénak mondhatunk, amiről valaha csak álmodhattunk, mert általunk és nekünk — fiatal barátunk által és neki is — alkotta ezt a népi demokrácia. Sokak küzdelme, verítéke és szorgalma van ezek mögött az előnyök mögött, amelyeket a ma embere s a fiatal generáció élvezhet. Mert bizony nagy dolog az, hogy nálunk a dolgozó ember nem szenved szükséget, szorgalma által egyre feljebb juthat, tisztességesen, emberségesen élheti le életét és méltó örökséget készíthet elő az utókornak. Ne mondjuk hát erre, hogy „ez is valami?" Mert ez nem kevesebb, mint az, amire ma az elnyomott országok munkása, parasztja, kisembere minden igyekezetével vágyik. S hogy ez nekünk már nem vágy, hanem teljesült valóság, az természetes — de valami is! Deák Gyula A Békés megyei Gabonafelvá- sárló és Feldolgozó Vállalat április 28-án, Békéscsabán, a városi tanács dísztermében megtartott ünnepségen, mintegy háromszáz meghívott vállalati dolgozó jelenlétében vette át az élelmezésügyi miniszter és az ÉDOSZ központi vezetősége vörös vándor- zászlaját, valamint az Blüzem cím elnyeréséről szóló oklevelet. Az ünnepségen az élelmezésügyi miniszter képviseletében részt vett Mendly Gyula, a Gabona Tröszt műszaki igazgatója, Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára, az ÉDOSZ központi vezetősége részéről Arnold Sándor, Lipták Pál, az SZMT vezető titkára, Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese és Baukó Mihály, a városi pártbizottság titkára. Gyurkovics Jánosnak, a vállalat párt-alapszervezete titkárának megnyitó szavai után Mendly Gyula tartott ünnepi beszédet. Az Élelmezésügyi Minisztérium és a Gabona Tröszt dolgozói nevében köszöntötte a Békés megyei Ga- bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat valamennyi dolgozóját, majd visszapillantást vetett az 1964- ben elért eredményekre. Beszélt arról, hogy a jól megszervezett munkaverseny nagymértékben hozzájárult a szép sikerekhez. Tíz brigád nyerte el a szocialista címet. A gazdasági eredmények növeléséért az üzemek és a kirendeltségek között folyó versenyben kiemelkedő a dévaványai rizshántoló üzem. Mendly Gyula a továbbiakban elmondotta, hogy 1964-ben Síi újítást fogadott el a vállalat, melyből eddig 32 meg is valósult. Ezeknek az egy év alatt várható gazdasági eredménye mintegy kétmillió forint. Végül röviden összefoglalva meghatározta ennek az évnek a legfontosabb tennivalóit, hangsúlyozva a dolgozókról való fokozott gondoskodás szükségességét, majd jó egészséget, sok sikert kívánt a további feladatok eredményes végrehajtásához. Bánki Béla, a vállalat Igazgatója többek között arról beszélt, hogy a vállalat 1965 első negyedévi eredménye is jónak mondható, de tovább kell csökkenteni a termelési költségeket, javítani a dolgozók munkakörülményeit Klaukó Mátyás, a megyei párt- bizottság első titkára elismeréssel emlékezett meg a vállalat 1964. évi kimagasló eredményéről. Nagyobb öröm lett volna a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját ismét megszerezni, de így sincs szégyenkeznivaló. Arra figyelmeztetett, hogy az 1965. évi feladatok sem könnyebbek. Az MSZMP KB 1964. december 10-i határozatával kapcsolatban egy sor tennivaló vár a dolgozókra. A vállalat törzsgárdája és a vezetők képesek arra, hogy ezeket a célokat megvalósítsák. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a szakszervezet segítséget nyújt az eredményes munkához. Végül azt a reményét fejezte ki, hogy jövőre ismét megszerzi a vállalat a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Az ünnepség végén kiosztották a jutalmakat. Nyolc brigád ez alkalommal vette át a szocialista címet igazoló oklevelet. Harminc- hatan kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, 66-an pedig a Kiváló Dolgozó oklevelet, összesen egymillió-százezer forint került kiosztásra nyereség és jutalom címén. P. Kitüntetéseket adtak át a DÁV-nál május 1 alkalmából A DÁV békéscsabai üzletigazgatóságán április 28-án tartották meg a május 1-vel kapcsolatos ünnepséget. Ezen Trefil Károly üzletigazgató ismertette az elmúlt évi eredményeket és röviden tájékoztatta a résztvevőket a vállalat gazdálkodásáról. Az elmúlt évi gazdasági eredményekért a DÁV oklevéllel kitüntetett vállalat lett. Az ünnepségen adták át Bálint Ferenc TMK főszerelőnek, valamint Bánki Pál vezetőszerelőnek a Nehézipar Kiváló Dolgozója jelvényt. Ezenkívül tizenkettőn kaptak elismerő oklevelet, többek között Zsibrita Mária, Újvári István, Lipták Mátyás, Takács István, Nagy János és Bakos II. János. Az üzletigazgatóság legjobb dolgozói között pénzjutalmat osztottak ki. összesen 116 dolgozó kapott pénzt munkája elismeréséül. Épül a magyarbánhegyesi művelődési otthon, a község lakóinak régi vágya valósul meg a közeljövőben. Fotó: Szeverényi
