Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-29 / 100. szám
1965. április 29. 6 Csütörtök K ísérleteha jégeső elhárítására A jégverés szer te a világon komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. Elsősorban az értékes növényeket — szőlőt, dohányt, nemes gyümölcsöt — éri a legnagyobb veszteség. A kártételek elhárítása vagy legalábbis csökkentése többféle megoldás révén jelenleg olyan ál- 1 apóiba jutott, amely sikerrel kecsegtet. Ezt a fejlődést egyrészt a zivatarfelhők szerkezetének részletesebb feltárása, másrészt a bennük lezajló fizikai-kémiai folyamatok pontosabb megismerése, valamint a rakétatechnika újabb vívmányai tették lehetővé. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország nagy anyagi áldozatokkal kísérleteznek egyes termelvé- nyeiknek a jégveréstől történő megvédése érdekében, de még olyan kisebb államban is, mint Ausztria, már kilenc év óta próbálkoznak ezzel. Eredményeiket dr. Friedrich Walter, az Osztrák Központi Meteorológiai Intézet osztályvezetője, a kísérletek irányítója ismertette a Magyar Meteorológiai Társaságban. Ausztriában a gráci telepen rakétákkal, a karinthiai telepen pedig magasabb helyeken felállított, generátoroknak nevezett tartályokból a levegő feláramlásának segítségével vittek a felhőbe porlasztóit ezüstjodidot. Ezáltal nagyobb tömegben juttattak a felhőrétegbe ún. kifagyási magvakat, amelyek előidézik, hogy az ott lebegő roppant kicsiny víz- cseppek már —5, —6 foknál megfagynak, és ha meg is növekednek valamennyire, a felhőből kihullva jó részük elolvad, s nemigen okoz kárt. Egyébként a kis vízcseppek csak —15, —20 fok körül fagynak meg, nagyobbra is nőnek, és mint kemény, kártevő jégszemek érkeznek a föld felszínére. A kilencévi kísérletek eredményét a biztosító társaságok által kifizetett kártérítések összehasonlítása alapján mérték le. A gráci telepen kb. 20 százalékkal, a karin thiadn jóval kevesebb kártérítést fizettek ki, mint másutt. A kísérletek folytatása indokolt, ezért a stájerországi tartományi kormány növelte a szükséges beruházásokat. Hasonló célú kísérletek várhatóan hazánkban is meg fognak indulni. Székely Miklós Anna Frank naplója Amerikai film, jellemzője a kultúrált, mértéktartó rendezés és több kitűnő színészi alakítás. (Bemutatja a gyulai Petőfi mozi április 29-től május 1-ig.) r^'if ef !«• rn-ra-*?■*:*. mü sora Áprüüis 29-*én, este 7 óraikor: A NEMZET CSALOGÁNYA Móriez-bériet. Aptriiás 2d-én. este fel SHker, Dobozon: NÓRA MOZI ÁPRILIS 29. Békési Bástya: Mandrin kapitány. Békéscsabai Brigád: A Saint TTopez-i csendőr. Békéscsabai Szabadság: A tizedes meg a többiek. Békéscsabai Terv: A cisdnos férj. Gyomai Szabadság: Kár a benzinért. Gyulai Petőfi: Ama Frank naplója. Mezőkovácsházi Vörös Október: A matador. Orosházi Partizán: A világ végéig. Sarkadi Petőfi: Mi, olaszok és a nőik. Szarvasi Táncsics: Vadul vagy engedékenyen. Szeghalmi Ady: Limonádé Joe. A tv műsora április 29-én, csütörtökön 9.30 Hamupipőke. Olasz film Rossini operája alapján. 11.00 Kétfelé vezet az út. A tv riportfilmje. 11.20 Magazin. A Tv-hír- adó melléklete. 11.40 összeragasztott lapok. Ipari kisfilm. 17.10 Is- kola-tv. Kémia. 17.43 Hírek. 17.50 A Magyar Hirdető műsora. 18.00 A II. miskolci rö- vidfilm-fesztivál filmjeiből. 18.15 A 79. brigád. A tv riportfilmje. 18.35 Telesport. 19.00 Csak a lexikonból. Kahána Mózes író életútja. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 A jövő hét műsora. 20.10 Ki mit tud? 22.10 Tv-híradó — 2. kiadás. E TUDOMjjW - TECHNIKA j XJj magyar találmány Érdekes cikk jelent meg a Fogtechnikái Szemlében Németi Lajos és Szeless László tollából. Űj, kényelmes, tartós, szilárdan álló protézist igéi- a cikk. Nem mozog többé a műfogsor, nem teszi tönkre a tartó fogaikat, nem sérti fel az ínyt, biztosan ül a helyén, mert mágneses erő .tartja fogva. Az új találmány — új elv érvényesül a fogpótlás területén. — a következő: a tartó fogakra olyan koronákat helyeznek, amelyeknek oldalán ferromágneses lemez van. A mágneses protézis elvi rajza. mágneses felületek érintkeznek, s 47—50 dkg húzóerőt képviselő vonzással biztosan rögzítik a mű- fogsort. Előnye az új mágneses megoldásnak, hogyha 5—6 év után „kimerül” a testecske — csökken a vonzás —, kiemelik a protézist, újramágnesezik a beépített tes- tecskéket s változatlan formában viselhető tovább a megszokott műfogsor. Németi Lajos és Szeless László a Szájsebészeti Klinikán tartott tudományos ülésen ugyancsak ismertették találmányukat, s a szakemberek úgy döntöttek, hogy 4x5x6 mm nagyságú egy ilyen testecske és a ma használatos legerősebb mágnesacélból készül. (AL- 51 százalék vas.) E lemezkék he- NICO—5. összetétele: 24 százalék lyének megfelelően a műfogsorba gyakorlatban is kipróbálják a kobalt, 14 százalék nikkel, 8 szá- „permanens mágnest” építenek be. mágneses protézist, zalék alumínium, 3 százalék réz és A protézis behelyezésével így a (K. 1) A méhek tánca Jó néhány esztendővel ezelőtt felfedezte a rovarok nagy tudósa, Kari von Frisch, a müncheni egyetem tanára, hogy a kasból kirepült „felderítő” méhek visszatérésük után közölni tudják a családdal, hol találtak gazdag méhlegelőre. A méhecske a lé- pekkel egyirányban, a kas előtt sajátos „táncba” kezd. Frisch megállapítása szerint, ha a táplálék a kastól nincs messzebb száz méternél, a táncoló méh köröket ír le, de ha messzebb van, nagyjából két egymáshoz csatlakozó körben — fekvő nyolcas alakban „táncol”. Frisch megállapításait sok kutató új és új kísérletekkel ellenőrizte és kiegészítette. Kiderült, hogy a táncnál a két kör érintkező vonala közt és a táplálék, a kas és a nap helyzetét összekötő vonalak közt összefüggés van. Ezt ábrán egyszerűbb szemlélni, mint elmondani s így ideiktatjuk a megfelelő rajzocskát. A neves kutató feltételezte, hogy a tánc pályájának hossza valamiféleképpen arányos azzal a távolsággal, amely a kas és a jelzett méhlegelő között van. De a kasban lévő méhek nem látják a táncoló mehet, sőt általában a méhek látása nem a legérzékenyebb, újabban egyes kutatók arra gondoltak, hogy a nevezetes táncot talán valamiféle hang is kíséri, amely a kasban lévő méhek számára íigyélmezteTízméteres csavar A világ egyik legnagyobb „archimédeszi csavarét” építették ] meg nemrég Hollandiában. Vízki- 1 emelésre használják. Hossza 10 méter, átmérője több mint 3 méter. A spirálist rozsdamentes acéllemezekből hegesztették össze. (Az „Bkonomicseszkaja Gazeta”- ból) tés és irányítás is lehet. Harald Esch, a müncheni egyetem és Adrien Wenner, a kaliforniai egyetem kutatója egymástól függetlenül kísérleteket is folytattak, hogy a feltételezett hangjelzéseket megfigyeljék. A kasban kis mikrofont helyeztek el, amely szalagra feljegyezte az észlelt rő méh a kasban tartózkodó családot. A táncoló méh egész sajátos hangot hallat. A vizsgálatokból kiderült: ezt a hangot nem állandóan, hanem megszakításokkal hallatja, továbbá egy-egy hangzó időtartam arányos a méh által megtett távolsággal, így ma már világos, hogy a íánt Tánc 1. A méh „táncának” sémája és értelmezése K. von Frisch szerint. A bal oldali „körtánccal” a méh azt adja hirül a kas dolgozóinak, hogy száz méteren belül talált táplálékot. A jobb oldali, nagyjából nyolcas alakú, kettős körben történő tánc távolabbi táplálékforrást jelent. Frisch feltételezte, hogy a nyolcas teljes hossza arányos a távolsággal, de újabb vizsgálatokból kiderült, hogy a távolságot hanggal jelzik a méhek. 2. A megtalált táplálék irányát szintén jelzik „táncuk”-kal a méhek. Ha a táncoló méh teste a két félkör érintkezési vonalában a függőleges iránytól nem tér el, a táplálék (T) egylrányba esik a Nap (N) és a kas (K) közti egyenessel. Ha a táplálék ettől a vonaltól eltérő irányban van, a táncoló méh teste ugyanolyan szöggel tér el a függőlegestől, mint amilyet a „táplá- lékvonal” a „napvonallal” bezár. A „tánc” irányát nyilak jelzik. (K. vom Frisch utón módosította R. Chauvin.) hangokat. Most már csak arra volt szükség, hogy különböző távolságokra elhelyezzenek tálkában táplálékot és megfigyeljék, milyen hangon értesíti a visszatécoló méh egyrészt mozgásává) a táplálék irányát, másrészt hangjával a táplálék távolságát közli a méhcsalád többi dolgozójával. (K. IJ
