Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-29 / 100. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1986. ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 68 fillér XX. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM-A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja A pártcsoportok érdem® | Öt oklevél tanúskodik | Tudomány— Technika | Sporteredmények Kopogtatás szakmunkásképzésben A nemzetiség és a magyarság célja közös — Ülést tartott a megyei képviselőcsoport — Tegnap, április 28-án a megyéEvekkel ezelőtt tevés falusi szülő látott jövőt a mezőgazdaságban. Fiaikat, leányaikat más pályára tanácsolták. Volt időszak, amikor a mezőgazdasági gépszerelő szakma iránt alig volt érdeklődés. Egyik-másik fiatal csak nagy unszolásra vállalta a továbbtanulást. Ma más a helyzet. A Munkaügyi Minisztérium 613-as gyulai intézetének falai szűknek bizonyultak, hogy a nagy számban, főként mezőgazdasági gépszerelő szakmára jelentkezőknek három évre tanműhelyt, otthont adjanak. Banadics Márton, az intézet igazgatója éppen a minap említette, hogy hely hiányában százharminc—százötven nyolc általánost végzett mezőgazdaságban dolgozó fiatal felvételi kérelmének nem tudnak eleget tenni. Az elutasított felvételi kérelmek mögött főként szövetkezeti gazdák gyermekei állnak, akik nyilván nem azért jelentkeztek a mezőgazdasági gépszerelő szakmára, mert a Dorogi Szénbányászati Trösztnél, vagy éppen a borsodi iparvidék valamelyik fontosabb üzemében szeretnének elhelyezkedni, hanem a mezőgazdaságban, falujukban, a termelőszövetkezetben látják érvényesülésüket. Az eltanácsolt felvételi kérelmek egyben azt is jelentik, hogy három év múlva a mezőgazdaság csak a gyulai intézettől 160-nel kevesebb szakmunkást kap, mint kaphatna, ha ... A Mü. M. gyulai intézete azonban csak egy a megyében működő hasonló tárcához, vagy egy másik tárcához, de azonos céllal fenntartott szakmunkásképző iskolák közüL A megyében lévő i«7 tézetek a gyulaihoz hasonlóan több száz felvételi kérelem eltaná- csolására voltak kénytelenek kollégiumi elhelyezés, tanterem, tanműhely hiányában. Mi lesz ezekkel a szakma nélküli fiatalokkal? Szakmát keresnek majd az élet más területén, vagyis jó részük elvándorol a faluból, a tsz-bői. Megyénk mezőgazd aságának ez az elvándorlás egyáltalán nines előnyére. Sőt, az elvándorló fiatalok tovább öragítik a tsz-dolgozókat. Néhány héttel, ezelőtt Balogh Tibor, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főkönyvelője említette, hogy az 1964. évi életkor statisztikája szerint a megye egyes szövetkezeteiben korban 2—3 évvel lett idősebb a tagság. Ennek fő oka az elvándorlás. Manapság az államigazgatási szervek igen sok anyagit fordítanak a mezőgazdaságban dolgozó felnőttek szakmunkásképzésére. Hónapokkal ezelőtt a megye vezető testületéi amellett határozták, hogy a mezőgazdaságban dolgozók a lehetőségekhez mérten minél hamarabb sajátítsák el a gépek kezelését, a legfontosabb karbantartási feladatokat. Hogy mennyire józanul megfontolt határozat ez, leginkább bizonyítja a lermeióezövetkezetek gépesítésében, technológiai felszerelésében az utóbbi években bekövetkezett változás. A mezőgazdaságnak, legalábbis a mi megyénkben, olyan szüksége van jól képzett gépszerelőkre, esztergályosokra, lakatosokra, mint a Lenin Kohászati Művekben az olvasztárokra, vagy éppen a bányákban a vájárokra. A Mü. M. gyulai intézete a többivel együtt legalább annyira fontos Békés megyének, mint az ipar szakmunkás-utánpótlására az ország különböző részein létrehozott ipari tagozatú szakmunkásképző iskola! Éppen ezért egyelőre érthetetlen, hogy megyénk fiatalsága a mezőgazdasági szakmunkásképzésre miért nem kap olyan támogatást a felsőbb szervektől, mint Borsod megye, vagy éppen a Ganz-MÁVAG? Az arány felvetése helyénvaló, ha Békés megyének az országos éleim iszenalap növelésében elfoglalt első helyét, a termelékenységben felmutatott eredményeit vizsgáljuk. Megyénk mezőgazdaságának minden itt születet* épkézláb fiatalra szüksége van, legalább szakmunkás végzettséggel! A nyolcadik osztályt végzett falusi fiatalokat a mezőgazdasági szakmára neveléssel tudnánk megtartani apáink örökségén, de hogyan, amikor a szakmunkás nevelés útjába akadályok tornyosulnak. A Mü. M. gyulai intézetében ebben az évben csaknem ezer fiatal tanul. Itt 80—100 ezer forint fel- használásával két tantermet tudnának kialakítani szeptemberig, az oktatási év kezdetéig. Ha kapnának ellátmányt, további negyvenötven tanulónak tudnának kollégiumi elhelyezést biztosítani. A két új tanteremben egy olyan szakma oktatását is ellátná az intézet — szakközépiskolai szinten — mint a mezőgazdasági gépek elektrotechnikája. Ilyen témájú oktatás a megyében iskolai szinten nincs, noha már alig van termelőszövetkezet, amelyik ne kapna fényt az országos villamosener- gia-ihálózatből. A mi megyénk mezőgazdaságának rendkívül nagy a szakmun- kásigénye. S talán az lenne a helyes, ha a fiatalság szakmára nevelésének intézetei,nk eleget tudnának tenni, hogy évek múltával mind kevesebb legyen a pótolnivaló. Igaz, hogy a takarékosság évét járjuk, de a szakim,unkós- képzés létszámén — gondolom, mások is osztják nézetünket — nem helyes a takarékoskodás! Fiatalságunk azon része, amelyik nem kap helyet a gimnáziumban, kapjon szakmát közvetlen a nyolcadik osztály után, ne pedig majd később, negyvenéves korában, tere lehetőség van, csak ezek kiaknázásához az előttünk álló feladatok súlyának megfelelően kellene kopogtatnunk a minisztériumok vezetőinélDitpsí Károly Pénteken ülést tart a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Április 30-án délelőtt tartja soron következő ülését a KISZ megyei végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként megvitatják a békéscsabai KISZ vezetőképző- iskola oktató-nevelő munkájáról szóló jelentést. Megtárgyalják a nyári vezetőképző tanfolyamok tematikáját. (Júniustól augusztusig a békéscsabai Lenesési úti táborban 1500 fiatal továbbképzéséről gondoskodnak.) Végül íredig foglalkoznak azoknak az alapszervezeteknek a munkájával, amelyekben a tagdíjfizetés nem megfelelő. ben sok gondot okoz a szélsőséges időjárás, ugyanis a tervek szerint április 30-ig be kellett volna fejezni a kukorica vetését, ezzel szemben több mint egyhetes kiesés mutatkozik már most. A felkészülés kivétel nélkül minden termelőszövetkezetben jó, s ahol lehetőség nyílik a vetésire, ott a jó időt kihasználva azonnal hozzá is látnak a munkához. A héten beben élő nemzetiségiek helyzetét, a kulturális és a gazdasági munkában elért eredményeiket vitatta meg az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja Gyulán. A képviselőcsoport ülésén megjelent Papp István, a megyei tanács vb-elnöke, Demeter Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának alosztályvezetője, Bányai Lajos, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának dolgozója, továbbá a hazánkban élő nemzetiségiek — románok, szlovákok és németek — demokratikus szövetségeinek főtitkárai, akik a nemzetiségiek helyzetéről, a szövetségek politikai, lönösen a gyulai, orosházi és mezőkovácsházi járásban tudtak jól előrehaladni a munkával. De az északi járásokban is volt olyan terület, ahol vetni tudtak. Így a három nap alatt mintegy 20 ezer holdon vetették el a kukoricát és egyéb magvakat. újkígyóson, az Aranykalász Tsz-ben tizennyolc géppel vetik a kukoricát. Nyújtott műszakban dolgozkulturálás és gazdaságpolitikai működéséről adtak tájékoztatást. A beszámolók feletti vitát Nagy Károly, a képviselőcsoport megyei elnöke akként összegezte, hogy a megyében élő nemzetiségiek, együtt a magyarsággal, vállvetve küzdenek nemzeti céljaink valóra váltásáért. A képviselőcsoport állást foglalt amellett, hegy a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya vizsgálja meg, hogy a MOKÉP, a Múzeumok megyei Igazgatósága és a TIT milyen további segítséget tudna adni a nemzetiségiek kulturális életéhez, a művelődés- politikai célkitűzések valóra váltá. nak a vetőgépefk, a talaj előkészítők pedig éjjel-nappal. Az időjárástól függően, hol kézzel, hol géppel ültetik a paradicsompalántát. Ha kisüt a nap, ötszázan-hat- százan szorgoskodnak a földeken. Tótkomlóson, a Viharsarok Tsz-ben teljes erővefl vetnek, a hagymaföldeken, a cukorrépatáblákon és a kertészetben csaknem hats zúzáin dolgoznak. Nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy idejében földbe kerüljön a kora tavaszi ku_ konca, gyomtalanítsák a hagyma-, répa- és zöldsógföideket. Medgyesegyházán. a Béke Termelőszövetkezet földjén szintén lófogaittal, traktorral vetnek, csakhogy mielőbb földbe kerüljön a cirok, a kukorica. Itt is munkához láttak a növényápolók, lesik a jó idő minden percét, hogy ha csak egy órára is, de dolgozhassanak a mezőn. —Ary— Csővázas színeket építenek az idén Körösladányban A körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Termelőszövetkezetben az idén nagyobb építkezést nem terveztek be, csupán egy szolgálati lakás.' és két csővázas gépszín építését fejezik be. A színekhez már tavaly megvették az anyagot, az idén mintegy 150 ezer forintot fordítanak építésükre. állt háromnapos szép időben küA szarvasi kísérleti halastavakban igen Jó eredményeket értek el a pecsenyekacsa-tenyésztésben. Az idei első falka már felnevelkedett és 3900-at át is adtak a baromfifeldolgozó vállalatnak. Az 53 napos kacsák 2,7 kilogramm súlyt értek el. Előnyös a kacsatenyésztés a halastavakban, ugyanis holdanként 5—10 mázsányi húst adnak, és tavasztól őszig 3—1 falka válthatja egymást. Ezenkívül több halat is tudnak leszállítani. A szarvasiak holdanként az 5 mázsa helyett 6—7 mázsa halat adhatnak át az idén. Képünkön csónakokkal terelik ki a partra a felnevelt kacsákat. (Fotó: Csapó) sóhoz. Bárom nap alatt 20 ezer holdon vetették el a magot megyénkben A két eső közötti órákra is benépesült a katár Megyénk termelőszövetkezetei-
