Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1986. ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 68 fillér XX. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM-A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja A pártcsoportok érdem® | Öt oklevél tanúskodik | Tudomány— Technika | Sporteredmények Kopogtatás szakmunkásképzésben A nemzetiség és a magyarság célja közös — Ülést tartott a megyei képviselőcsoport — Tegnap, április 28-án a megyé­Evekkel ezelőtt tevés falusi szülő látott jövőt a mezőgazdaság­ban. Fiaikat, leányaikat más pá­lyára tanácsolták. Volt időszak, amikor a mezőgazdasági gépsze­relő szakma iránt alig volt érdek­lődés. Egyik-másik fiatal csak nagy unszolásra vállalta a tovább­tanulást. Ma más a helyzet. A Munkaügyi Minisztérium 613-as gyulai intézetének falai szűknek bizonyultak, hogy a nagy szám­ban, főként mezőgazdasági gépsze­relő szakmára jelentkezőknek há­rom évre tanműhelyt, otthont ad­janak. Banadics Márton, az inté­zet igazgatója éppen a minap említette, hogy hely hiányában százharminc—százötven nyolc ál­talánost végzett mezőgazdaság­ban dolgozó fiatal felvételi ké­relmének nem tudnak eleget tenni. Az elutasított felvételi ké­relmek mögött főként szövetkezeti gazdák gyermekei állnak, akik nyilván nem azért jelentkeztek a mezőgazdasági gépszerelő szakmá­ra, mert a Dorogi Szénbányászati Trösztnél, vagy éppen a borsodi iparvidék valamelyik fontosabb üzemében szeretnének elhelyez­kedni, hanem a mezőgazdaságban, falujukban, a termelőszövetkezet­ben látják érvényesülésüket. Az eltanácsolt felvételi kérel­mek egyben azt is jelentik, hogy három év múlva a mezőgazdaság csak a gyulai intézettől 160-nel kevesebb szakmunkást kap, mint kaphatna, ha ... A Mü. M. gyulai intézete azon­ban csak egy a megyében műkö­dő hasonló tárcához, vagy egy másik tárcához, de azonos céllal fenntartott szakmunkásképző is­kolák közüL A megyében lévő i«7 tézetek a gyulaihoz hasonlóan több száz felvételi kérelem eltaná- csolására voltak kénytelenek kol­légiumi elhelyezés, tanterem, tan­műhely hiányában. Mi lesz ezek­kel a szakma nélküli fiatalokkal? Szakmát keresnek majd az élet más területén, vagyis jó részük el­vándorol a faluból, a tsz-bői. Me­gyénk mezőgazd aságának ez az el­vándorlás egyáltalán nines elő­nyére. Sőt, az elvándorló fiatalok tovább öragítik a tsz-dolgozókat. Néhány héttel, ezelőtt Balogh Tibor, a megyei tanács vb mező­gazdasági osztályának főkönyvelő­je említette, hogy az 1964. évi életkor statisztikája szerint a me­gye egyes szövetkezeteiben korban 2—3 évvel lett idősebb a tagság. Ennek fő oka az elvándorlás. Manapság az államigazgatási szervek igen sok anyagit fordíta­nak a mezőgazdaságban dolgozó felnőttek szakmunkásképzésére. Hónapokkal ezelőtt a megye ve­zető testületéi amellett határoz­ták, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók a lehetőségekhez mérten minél hamarabb sajátítsák el a gépek kezelését, a legfontosabb karbantartási feladatokat. Hogy mennyire józanul megfontolt ha­tározat ez, leginkább bizonyítja a lermeióezövetkezetek gépesítésé­ben, technológiai felszerelésében az utóbbi években bekövetkezett változás. A mezőgazdaságnak, leg­alábbis a mi megyénkben, olyan szüksége van jól képzett gépsze­relőkre, esztergályosokra, lakato­sokra, mint a Lenin Kohászati Mű­vekben az olvasztárokra, vagy ép­pen a bányákban a vájárokra. A Mü. M. gyulai intézete a többivel együtt legalább annyira fontos Békés megyének, mint az ipar szakmunkás-utánpótlására az or­szág különböző részein létrehozott ipari tagozatú szakmunkásképző iskola! Éppen ezért egyelőre ért­hetetlen, hogy megyénk fiatalsága a mezőgazdasági szakmunkáskép­zésre miért nem kap olyan támo­gatást a felsőbb szervektől, mint Borsod megye, vagy éppen a Ganz-MÁVAG? Az arány felveté­se helyénvaló, ha Békés megyének az országos éleim iszenalap növelé­sében elfoglalt első helyét, a ter­melékenységben felmutatott ered­ményeit vizsgáljuk. Megyénk mezőgazdaságának minden itt születet* épkézláb fia­talra szüksége van, legalább szak­munkás végzettséggel! A nyolca­dik osztályt végzett falusi fiata­lokat a mezőgazdasági szakmára neveléssel tudnánk megtartani apáink örökségén, de hogyan, ami­kor a szakmunkás nevelés útjába akadályok tornyosulnak. A Mü. M. gyulai intézetében eb­ben az évben csaknem ezer fiatal tanul. Itt 80—100 ezer forint fel- használásával két tantermet tud­nának kialakítani szeptemberig, az oktatási év kezdetéig. Ha kapná­nak ellátmányt, további negyven­ötven tanulónak tudnának kollé­giumi elhelyezést biztosítani. A két új tanteremben egy olyan szakma oktatását is ellátná az in­tézet — szakközépiskolai szinten — mint a mezőgazdasági gépek elektrotechnikája. Ilyen témájú oktatás a megyében iskolai szin­ten nincs, noha már alig van ter­melőszövetkezet, amelyik ne kap­na fényt az országos villamosener- gia-ihálózatből. A mi megyénk mezőgazdaságá­nak rendkívül nagy a szakmun- kásigénye. S talán az lenne a he­lyes, ha a fiatalság szakmára ne­velésének intézetei,nk eleget tud­nának tenni, hogy évek múltával mind kevesebb legyen a pótolni­való. Igaz, hogy a takarékosság évét járjuk, de a szakim,unkós- képzés létszámén — gondolom, mások is osztják nézetünket — nem helyes a takarékoskodás! Fiatal­ságunk azon része, amelyik nem kap helyet a gimnáziumban, kap­jon szakmát közvetlen a nyolca­dik osztály után, ne pedig majd később, negyvenéves korában, tere lehetőség van, csak ezek ki­aknázásához az előttünk álló fel­adatok súlyának megfelelően kel­lene kopogtatnunk a minisztériu­mok vezetőinél­Ditpsí Károly Pénteken ülést tart a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Április 30-án délelőtt tartja so­ron következő ülését a KISZ me­gyei végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként megvitatják a békéscsabai KISZ vezetőképző- iskola oktató-nevelő munkájáról szóló jelentést. Megtárgyalják a nyári vezetőképző tanfolyamok te­matikáját. (Júniustól augusztusig a békéscsabai Lenesési úti tábor­ban 1500 fiatal továbbképzéséről gondoskodnak.) Végül íredig fog­lalkoznak azoknak az alapszerve­zeteknek a munkájával, amelyek­ben a tagdíjfizetés nem megfele­lő. ben sok gondot okoz a szélsőséges időjárás, ugyanis a tervek szerint április 30-ig be kellett volna fe­jezni a kukorica vetését, ezzel szemben több mint egyhetes ki­esés mutatkozik már most. A fel­készülés kivétel nélkül minden termelőszövetkezetben jó, s ahol lehetőség nyílik a vetésire, ott a jó időt kihasználva azonnal hozzá is látnak a munkához. A héten be­ben élő nemzetiségiek helyzetét, a kulturális és a gazdasági mun­kában elért eredményeiket vitat­ta meg az országgyűlési képvise­lők Békés megyei csoportja Gyu­lán. A képviselőcsoport ülésén meg­jelent Papp István, a megyei ta­nács vb-elnöke, Demeter Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának alosztály­vezetője, Bányai Lajos, a Minisz­tertanács Tanácsszervek Osztályá­nak dolgozója, továbbá a hazánk­ban élő nemzetiségiek — romá­nok, szlovákok és németek — de­mokratikus szövetségeinek főtit­kárai, akik a nemzetiségiek hely­zetéről, a szövetségek politikai, lönösen a gyulai, orosházi és me­zőkovácsházi járásban tudtak jól előrehaladni a munkával. De az északi járásokban is volt olyan te­rület, ahol vetni tudtak. Így a há­rom nap alatt mintegy 20 ezer hol­don vetették el a kukoricát és egyéb magvakat. újkígyóson, az Aranykalász Tsz-ben tizennyolc géppel vetik a kukori­cát. Nyújtott műszakban dolgoz­kulturálás és gazdaságpolitikai működéséről adtak tájékoztatást. A beszámolók feletti vitát Nagy Károly, a képviselőcsoport megyei elnöke akként összegezte, hogy a megyében élő nemzetiségiek, együtt a magyarsággal, vállvetve küzdenek nemzeti céljaink valóra váltásáért. A képviselőcsoport állást fog­lalt amellett, hegy a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztálya vizsgálja meg, hogy a MOKÉP, a Múzeumok megyei Igazgatósága és a TIT milyen további segítsé­get tudna adni a nemzetiségiek kulturális életéhez, a művelődés- politikai célkitűzések valóra váltá. nak a vetőgépefk, a talaj előkészí­tők pedig éjjel-nappal. Az időjá­rástól függően, hol kézzel, hol géppel ültetik a paradicsompalán­tát. Ha kisüt a nap, ötszázan-hat- százan szorgoskodnak a földeken. Tótkomlóson, a Viharsarok Tsz-ben teljes erővefl vetnek, a hagyma­földeken, a cukorrépatáblákon és a kertészetben csaknem hats zú­záin dolgoznak. Nagy erőfeszítése­ket tesznek azért, hogy idejében földbe kerüljön a kora tavaszi ku_ konca, gyomtalanítsák a hagy­ma-, répa- és zöldsógföideket. Medgyesegyházán. a Béke Termelőszövetkezet földjén szintén lófogaittal, trak­torral vetnek, csakhogy mielőbb földbe kerüljön a cirok, a kukori­ca. Itt is munkához láttak a nö­vényápolók, lesik a jó idő minden percét, hogy ha csak egy órára is, de dolgozhassanak a mezőn. —Ary— Csővázas színeket építenek az idén Körösladányban A körösladányi Magyar—Viet­nam Barátság Termelőszövetke­zetben az idén nagyobb építkezést nem terveztek be, csupán egy szolgálati lakás.' és két csővázas gépszín építését fejezik be. A szí­nekhez már tavaly megvették az anyagot, az idén mintegy 150 ezer forintot fordítanak építésükre. állt háromnapos szép időben kü­A szarvasi kísérleti halastavakban igen Jó eredményeket értek el a pe­csenyekacsa-tenyésztésben. Az idei első falka már felnevelkedett és 3900-at át is adtak a baromfifeldolgozó vállalatnak. Az 53 napos kacsák 2,7 kilogramm súlyt értek el. Előnyös a kacsatenyésztés a halastavakban, ugyanis holdanként 5—10 mázsányi húst adnak, és tavasztól őszig 3—1 falka válthatja egymást. Ezenkívül több halat is tudnak leszállítani. A szarvasiak holdanként az 5 mázsa helyett 6—7 mázsa halat adhatnak át az idén. Képünkön csónakokkal terelik ki a partra a felnevelt kacsákat. (Fotó: Csapó) sóhoz. Bárom nap alatt 20 ezer holdon vetették el a magot megyénkben A két eső közötti órákra is benépesült a katár Megyénk termelőszövetkezetei-

Next

/
Thumbnails
Contents