Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
I legjobbak között | Kijevi képeslapok | Bejárók | Család — Otthon | Köröstáj | Többfelé eső ms. ÁPRILIS 25., VASÄRNAP Ara: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM A nők egyenjogúsága Megérdemelt kitüntetés Losonczi Pál földművelésügyi miniszler adta át a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját az Orosházi Gépjavító állomás dolgozóinak gozói, s nem volt komolyabb bal- i dolgozónak miniszteri kitüntetést, eset sem az említett időszakban, háromnak pedig dicséretet nyúj- Losonczi elvtárs Boros János- | tott át a földművelésügyi miniszA gépjavító állomás egyik újítása: A dömperek platója egyenként mintegy 15 mázsás súlyú és ezt eddig bizony eléggé nehezen szállították fizikai erővel. Most a szovjet Belorusz-traktorok hidraulikájára szerelt berendezés lényegesen megkönnyíti és meggyorsítja ezt a munkát. Ak új társadalmi formáció, a szocializmus teljesen megváltoztatta a nők helyzetét, szerepét. Ebben a társadalomban vált valósággá az egyenjogúság, amelyért világszerte küzdenek a nők. Természetes, hogy ezt alkotmányunk is rögzítette, s ez felforgatta, maga alá temette az évszázadok kegyetlen írott és íratlan törvényeit, és a társadalmi életben új és fergeteges erejű sodrás indult meg. Nemcsak a szövőgépek mellé álltak, hanem át- és átszőtték az egész társadalom vérkeringését. Ez érthető, hiszen a lakosságnak több mint a fele nő, s ez a nagy társadalmi erő szétfeszítette az addigi kereteket. A gyárak, a mezőgazdasági üzemek, a közoktatási és kulturális intézmények, az államhatalmi és tömegszervezetek, a tömegmozgalmak „falai” közé mind többen bekerültek s kitágították a konyhák alacsonyabren- dűséget hordozó-tápláló falait S ina ott tartunk, hogy megyénkben az iparban 1964-ben 4682 nő vett részt munkaversenyben, 2429-er. a Szocialista brigád címért küzdöttek, 74 újítási javaslatot adtak be, 213-an Kiváló Dolgozó jelvényt és Kiváló Dolgozó oklevelet kaptak. A mezőgazdasági és szövetkezeti tagok 28,7 százaléka nő, és a növényápolás, betakarítás 60—70 százalékát ők végzik sok szövetkezetben. Tavaly 40 szövetkezetből 58 baromfigondozó munkacsapat csatlakozott a bairomfítenyész- tési versenyhez. A mezőmegyeri Béke Tsz baromfigondozó női brigádja tavaly 6,1 százalékra csökkentette az 1963. évi 12,1 százalékos csibeelhullást, és a csibéket 9 hetes korukra átlagosain 1,2 kilogrammosra nevelték fel. Nem beszélve arról, hogy a közoktatásban és az egészségügynél a nők aránya jóval nagyobb, mint a férfiaké. Mind-mindez természetes velejárója az egyenjogúságnak, az egyenjogúság mindennapi életben való kiteljesedésének. Amikor a forradalmi változást e néhány ténnyel érzékeltetjük, mindjárt hozzá kell tenni, hogy az egyenjogúság teljes megvalósulásának számos gátja van a mindennapi gyakorlatban. Legfőbb oka ennék, hogy még mindig kimondva, kimondatlanul él és hat a régi meg- sewkottság, amely a nőt nem vess egyenrangúnak Jó, jó, hogy mindenütt ott van és dolgozik, de „mégiscsak nő”, ahogyan ezt Kö- rüsladárfyban is megfogalmazták az egyik helyen. Ezt a szemléletet fejezi ki az is, hogy ugyanazt a munkát végző könyvelőnőnek kevesebb bért fizetnek, mint a férfinek az egyik mezőgazdasági szövetkezetben. A szarvasi járás több mezőgazdasági szövetkezetében pedig csökkentették a szülési szabadság idejét, vagy éppen csökkentették a kötelező munkaegység-jóváírást. A mindennapi életben az egyenjogúság teljes megvalósulását más és más tényezők gátolják a szövetkezetekben, az üzemekben, az értelmiségiek körében, de egy és ugyanazon talajból táplálkoznak, abból, hogy még nem mindenütt ismerték fel a nők társa- dalomalakító szerepét. Ha csupán azt tekintjük, hogy a lakosságnak több mint a fele nő, ez önmagáért beszél. Ha pedig hozzátesszük a társadalmi munka- megosztásból eredő szerepüket, akkor felmérhetetlen az az anyagi, erkölcsi, szellemi erő, ami bennük rejlik. Vegyünk egy egyszerű köznapi példát. Alkatuknál fogva bizonyos munkakörökre alkalmasabbak, mint a férfiak. Természetesen ez fordítva is áll. Torzítása volt az az egyenjogúságnak, amikor traktorosoknak képezték a nőket, és emelgetniük kellett a benzineshordókat. Ez férfiaknak való munka, éppen alkatuknál fogva. Ugyanakkor vannak munkák, ahol a férfiak nem versenyezhetnek velük. Mezőgazdasági példánál maradva, közepes fizikumú nő répaegyelés- ben, kapálásban többet tud teljesíteni, mint egy jó fizikumú férfi. És ezt a 'társadalmi élet minden területén mindjobban szükséges felismerni. Az nyilvánvaló, aki az otthoni teendőkön kívül részt vesz valamilyen közösség munkájában, annak gazdagodnak ismeretei, s az ismeretszerzés iránti igénye is növekszik. Ez önmagában is nagy dolog, hiszen ezzel gazdagodnak szellemi erőink. A másik pedig, hogy növekednek a társadalom anyagi javai, és növekszik közvetlenül egy-egy család jövedelme is. Ennek is vannak gátjai. Többek közt, hogy nem mindenütt biztosítják az anyagi eszközökhöz mérten a szociális ellátottságot, előfordul egyes mezőgazdasági szövetkezetekben, hogy még az idéhybölcsödiék és napközi otthonok létesítésétől is elzárkóznak. Itt szükséges megjegyezni, ha mondjuk egy üzemben általában a munkások helyzetét vizsgálják, és külön a nőkre nem terjed ki a figyelem, akkor ez nem jó. Ezzel eleve akadályozzák az egyenjogúság teljes megvalósulását, mert így a nők sajátos érdekeinek megfelelő intézkedéseket nem is hozhatnak. Sok-sok összetevője van annak, hogy a nők egyenjogúsága mindjobban kiteljesedjen. Egyik ilyen a családi munkamegosztás. Aligha beszélhetünk teljes egyenjogúságról, ha otthon minden munka az asszonyra hárul, ba arányosan nem veszi ki részét a férfi is a ház körüli munkából. Mindez együttesen jelenti a nő megbecsülését, amely magában hordja a morális elismerést, a gazdasági, kulturális életbe való teljes jogú bevonását. Mint már hírül adtuk lapunkban, az Orosházi Gépjavító Állomás dolgozód az 1964-es esztendőben végzett eredményes munkájukért harmadízben is elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Ebből az alkalomból április 24-én .szombaton délután a városi tanács dísztermében bensőséges ünnepség zajlott le, amelyen megjelent Losonczi Pál elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány földművelésügyi minisztere, hogy átadja a megérdemelt kitüntetést a szorgalmas kollektívának. Losonczi Pál elvtárs elismeréssel méltatta azt a nagyszerű teljesítményt, amelyet az állomás dolgozói nyújtottak a különböző tevékenységük közben. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a 93 ezer noonálholdra tervezett gépi munkát 129 ezerre teljesítették. A gépjavító-tevékenység az előirányzott 17 milliós értékkel szemben 22 millióra növekedett. Megyei szántén áz egy traktoregységre jutó normálhold a gépjavító állomáson volt a legtöbb. A tervezett önköltséget a gépé munkánál 96,30 forintról 83,94 forintra csökkentették. Elismerésire méltó munkasiker volt az is az elmúlt esztendőben, hogy lényegesen tovább fejlesztették a szalagjavítás módszerét s növelték a kombájnok teljesítményét. A szorgalmas, odaadó munkával csaknem egymillió forintos nyereséget értek ed a gépállomás dolSzombatan tartatták meg a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Békés megyei küldöttértekezletét Békéscsabáin, a Lencsés! úti KISZ- táborban. A küldöttértekezlet elnökségében helyet foglaltak többek között Úszta Gyula altábornagy elvtárs, az MHS országos elnöke, honvédelmi miniszterhelyettes ; Klaukó Mátyás edvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára; Homoki Imre ezredes eivtárs; dr. Faragó Elek elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka, valamint más társadalmi, állami és gazdasági szervek képviselői. Első napirendi pontként Dobra János, az MHS megyei elnöke és Márton János, az ellenőrző bizottság elnöke tartott beszámolót a megjelent százharminc járási, illetve városi küldöttnek az elmúlt két év munkájáról, eredményeiről. Dobra János elvtárs beszámolójában először gazdasági fejlődésünkről, aktuális politikai kérdésekről szólt. Ezután elemezte a szövetség munkáját, Elmondta, nak, a gépállomás igazgatójának elismerő és jó kívánságot tartalmazó szavak kíséretében átadta a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját s az ezzel járó pénzjutalmat. Ugyancsak három hogy az MHS szervezetei, a tagság és a társadalmi aktivisták önzetlen, áldozatos munkája, a pártszerveik irányítása következtében az állami, a társadalmi szervekkel és a fegyveres testületekkel együttműködve jelentős eredményeket értek el az MHS V. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. — Növeltük a politikai nevelő munka hatékonyságát — mondotta —, szélesítettük a szervezeti hálózatot, javítottuk szervezeteink munkáját, erősítettük a tömegszervezeti jelleget, eredményesen oldottuk meg a katonai elő. és utóképzésit, valamint a polgári védelmi oktatás feladatait, s javult sporttevékenységünk is. Két év alatt 11 új alapszervezetet hoztunk létre. Az elért eredményeket az is bizonyítja, hogy megyénk lakosságának ' negyedrésze vett részit az IV HS által szervezett honvédelmi előadásokon, filmvetítéseken, kiállításokon, technikai bemutatókon és honvédelmi napokon. Ezután a katonai előképzés és tér. Ezt követően az állomás igazgatója 12 Kiváló Dolgozó jelvényt, 14 oklevelet osztott ki a legkiválóbb dolgozók között. Ugyancsali mintegy százan kaptak pénzjutala tartalékos tiszti tagozat helyzetét ismertette Dobra elvtárs, majd a polgárt védelmi tájékoztató oktatásról és a honvédelmi, technikai sportokról szólt. Az MHS megyei elnökének beszámolója után Márton János mondott beszédet, később pedig vita következett és hozzászólások hangzottak el. A küldöttértekezleten Úszta Gyula altábornagy elvtárs kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüstfokozatát Márton János, az MHS Kiváló Munkáért jelvény aranyi okozatát Dobra János, Bányai Lajos, Deák József, Jámbor István, Marik Mihály kapta. Az MHS Kiváló Mun. káért jelvény ezüstfokozatát Gáspár Ervinnek, Hajós Lajosnak, Kovács Lászlónak, Szűcs Lajosnak és László Jánosnak adták át. MHS-plakettel Szilágyi Lajost, Gombos Editet és a háromtusa női csapatot jutalmazták. Ezután megválasztották az MHS megyei elnökségének és ellenőrző bizottságának tagjait. mat. Tegnap tartották meg Békéscsabán az MHS Békés megyei küldöttértekezletét Cserei Pál V. Z,
