Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-24 / 96. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA őszinte számvetés I R muronyi „gépesített osztag0 | Igaztalan túlzások? | Nagy kamarás i helyzetkép 19«. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Ára: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Tettek és szavak Ezekben a napokban dől el 2500—3000 hold gabonavetés sor­sa: kiszántják-e vagy meghagyják. A múlt év őszén a kedvezőtlen időjárás ellenére 3000 hőid búzái csak azért vetettek el, hog# a fel­sőbb szervek- a megye statisztiká­jából a terv teljesítését kedvezőb­ben láthassák. A kenyérgabona vetésterv ilyen áron való teljesítésének — e töredék háromezer hold­nak — ma szerte a me­gyében érezzük hangulati hatosát. Az emberek jogosan vetik fel, va­jon az a búza menti-e meg a nép­gazdaságot a gabonaimporttól, a- melyet az optimális időn jóval túl vetettek, azaz kentek a talajba? Mert ilyesmi történt. Helyenként a kukoricaszár lehordása után szórták a vetőmagot és harminc centire alászántották. Magyarbán- hegyesen nagyon sok jó egyéni gazdálkodó volt évekkel ezelőtt. Tavaly ősszel ezek az emberek miért engedték meg, bogy becsü­letükön ilyen módon csorba es­sék? A jelentés tehát — amely a gabona vetéséről a felsőbb szer­vek asztalára került —, szépség­hibás, mégpedig annyira, hogy helyére kell igazítani. A 180 ezer hold vetésből 177—178 ezer hold lesz, amelyről termést takarítha­tunk be. Bárki felvethetné, miért tesz- szük szóvá ezt a 2000—3000 hol­dat, amikor meglévő búzavetése­ink többsége bő termést ígér? Eb­ben elsősorban elvileg kell állást foglalni, mert helytelen az a felfo­gás, amely a minőségben valótlan dolgokat minőségben valókká nyil­vánítja s ezzel a felsőbb szerveket félrevezeti! Nincs szükség önma­gunk ámítására még abban az esetben sem, ha megyei szinten többek között kenyérgabonából néhány száz hold tervezett vetés elmaradásával kell számolnunk. De egyáltalán miért is beszélünk erről, Íriszen életünk formálásá­ban, gazdasági eredményeink szer­vezésében a párt immár két évti­zede az őszinte szót, a becsületes tetteket követeli a kommunisták­tól, s kéri a pártonkívüliektől. Éppen azért beszélünk róla, mert az utóbbi években, sajnos, a hamisság itt-ott egyre többször felütötte a fejét. Az orosházi já­rás néhány termelőszövetkezeté­ben a zárszámadási eredmények azt tükrözték, hogy az abrakhi­ányt saját erőből megoldották. A napokban mégis 200 vagonnál több abrakigény kielégítését sür­gették a megyei tanácsnál! A já­rás élén álló mezőgazdasági osz­tály miért tévedhetett a takar­mánymérleg ellenőrzésekor? De visszakanyarodhatunk az őszről tavaszra maradt szántani­valóhoz. is. A járások 1964. évi zá­rójelentéséből az tűnt ki, hogy 104 000 hold szárítatlan maradt a valóságban. Hónapokon át egye­sek mégiscsak 60 ezerről beszél­tek. De felületesség volt a tavaszi vetésű növények magvainak igénylésénél is. A tsz-ek lényege­sen kevesebb vetőmagot igényel­tek, mint amennyit már eddig is felhasználtak. Miért lehetséges ez? Egyrészt a járási és a szövetkezeti vezetők nem ismerik kellően az irányítá­suk alatt álló mezőgazdasági üze­mek termelésszervezését, némely mezőgazdasági osztályon a Szak­mai irányítás színvonala a kívánt­nál alacsonyabb, következetle­nebb, másrészt a felkészültség hézagosságát egyes kvalifikált tsz-vezetök meg nem engedhető reprezentálassal előnyök szerzé­sére használják. Ezek után azt is felvethetnénk: mi viszi előbbre mindennapi életünket, a gazdasági eredményeket nélkülöző szócsép- lés, vagy a fegyelmezett terv- és ésszerű munka? Lehetséges, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben, irányító szervekben a felszabadu­lás huszadik esztendejében sem döbbentek rá, hogy az ország né­pének szép szavak helyett élelmi­szerre van szüksége, hogy éljen s dolgozni tudjon? A hamis, a meg­tévesztő jelentések csak ámítanak ■és gyengítik a népgazdaság, s mindannyiunk erejét. Láthatjuk ezt a napokban beérkezett végle­ges gabonakiszántási jelentésbe is, amely a három héttel ezelőtti­nek csaknem másfélszeresére nőtt. Egyáltalán: gazdasági életünk irányítói saját soraikban miért engednek még csak rést is a nem­törődömségnek, a fegyelmezetlen­ségnek? Helyenként bizony na­gyon mélyre került a munkával szemben évekkel ezelőtt támasz­tott igényesség. Talán ez is úgy járt, mint az a búza, melyet 30 centire vetettek s így az megfo­gyatkozott erejével nem tud a napfényre tömi? Tudjuk, hogy a becsületes szán­dékú emberek sokaságának erőfe­szítéséből oly sok emberséget adott az életnek az elmúlt hús? esztendő, de mennyivel adhatott volna többet, ha gazdasági életünk felemelkedésének útjába egyesek nem raktak volna megtévesztő kö­veket! őszinte tettekre, szavakra van szükség, hogy az 1965-ös év­ben jelentkező mezőgazdasági gondokat együttes akarattal mi­nél hamarább megszüntethessük, hogy az esedékes termelési és költségvetési terveket az egyes emberek és az ország javára idő­ben megvalósíthassuk. Dupsi Károly Ülést tartott az Elnöki Dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője tartott előadást Békéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsabán, a városi tanács dísztermében, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének rendezésében dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője tartott előadást A tanácsok feladatai az állam igazgatásban címmel. Az előadáson részt vettek a községi vb-titkárok, a járási ta­nácsok függetlenített vezetői, a megyei tanács vezetői, osztály- vezetők. Dallos elvtárs előadá­sában részletesen szólt a veze­tés módszereiről, az államigaz­gatási munka tömegkapcsolatá­ról és társadalmasításról. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a tanácsta­gok megüresedett helyének be­töltésével kapcsolatos jelentő­szolgálat egyszerűsítésére és az időközi választásokról szóló adatszolgáltatás csökkentésére. Az Elnöki Tanács elrendelte Sárospatak és Végardó, vala­mint Nagybátony és Maconka községek egyesítését. Az Elnöki Tanács honosítási és visszahonosítási, valamint a magyar állampolgársági köte­lékből történő elbocsátási egyé­ni kérelmek ügyében hozott ha­tározatokat. • Tanács Az Elnöki Tanács elutasítot­ta Gyuris Miklós kegyelmi kér­vényét, akit a Legfelsőbb Bíró­ság különösen kegyetlen mó­don, nyereségvágyból és visz- szaesőként elkövetett ember­ölés bűntette miatt ítélt halálra. Ugyancsak elutasította Páhi Ká­roly kegyelmi kérvényét, akit előre kitervelt, különösen ke­gyetlen módon, nyereségvágy­ból elkövetett emberölés bűn­tette miatt ítéltek halálra. Tet­testársának, Karácsonyi Jenő­nek a halálbüntetését az Elnöki Tanács kegyelemből 20 évi sza­badságvesztésre változtatta. A MÉK felkészült a primőr áruk szállítására Ütést tartott a Megyei Szállítási Bizottság vaslattal egészítették ki a vitá­Fomtos és időszerű feladatokról tanácskozott csütörtök délutáni ülésén a Megyei Szállítási Bizott­ság. Csepregi Pálnak, a megyei tanács vb-eOnökhelyettesónek, a bizottság elnökének megnyitója után Jakab Sándor, a MÉK mun­katársa tájékoztatta a jelenlevő­ket a primőr áruk szállítására tett intézkedésekről. Amint elmondot­ta, eddig sikerült eleget tenniük e feladatuknak, bár a kis tételeket a vidéki kirendeltségeknél gyűj­tötték össze, majd Békéscsabán rendezték a szállítmányt és indí­tották útnak. A jövőben jóval több feladat hárul a MÉK-re, de ennek is igyekeznek úgy eleget tenni, hogy a primőr árut gyorsan, rom­lás nélkül továbbítsák rendelteté­si helyére. A primőridőszakban többek között gépkocsival mintegy 1300 mázsa uborkát szállítanak. Korai karalábéból mintegy 9 va­gonra számítanak, aminek felét vasúti hűtőkocsdkban, felét pedig gépkocsival juttatják el a fogyasz­ban, majd a munkatervet a bi­zottság tagjai elfogadták. Ezután a májusra igényelt TEFU-gépko. csik elosztásáról döntöttek a fuva­rozási tervék alapján. Figyelembe véve a MÉK és a Békéscsabai Konzervgyár nagyobb igényeit is, a szállítási kapacitás elegendő, s így az igényeket ki tudják elégí­teni. Végül a bizottság ülésén beje­lentésekre és előterjesztésekre ke­rült sor. Többek között elhang­zott, hogy a megye egyik-másik útvonala szinte járhatatlan, s emiatt igen nagy a baleseti ve­szély. Ilyen többek között a Me­zőhegyes—Mezőkovácsháza, a Szarvas—Endréd, a Körösladány —Gyoma, valamint a Gyula— Kétegyháza közötti útszakasz. A bizottság eljár az ügyben, hogy ezeket az útszakaszokat lehetőleg még az ősz beállta előtt felújít­sák. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Ülést tartott az Építők Szakszervezetének központi vezetősége Pénteken ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének központi ve­zetősége. Reszegi Ferenc, a szak- szervezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Kovács Pál osztályvezető terjesztette elő az elnökség beszámolóját az alap­szervezeti választásokról. A tanácskozáson Gyöngyösi Ist­ván főtitkár a szakszervezet múlt évi pénzügyi gazdálkodásáról ösz- szeállított jelentést ismertette az értekezlet részvevőivel. Tavaly a befizetett tagdíjakból több mint kétmillió forint rendkívüli se­gélyt, szociális célokra az üzemi bizottságok 4,5 millió forintot fi­zettek ki. A szakszervezet kultu­rális munkájának fejlesztésére mintegy 5,5 millió forintot költöt­tek. A központi vezetőségi ülés vé­gül szervezeti kérdésekről tár­gyalt. (MTI) lókhoz. Amint elmondotta, na­gyobb gondot a korai káposzta szállítása okozhat Ebből mintegy ötezer mázsára számítanak, s a szállítási gondot a hűtővagon hiá­nya okozhatja júniusban. Ezért kérte a MÁV és a szállítási bi­zottság segítségét, hogy ekkor se szenvedjen késedelmet a szállí­tás. A beszámolóból kitűnt, hogy az AKÖV a primőridőszakban riég gépkocsit biztosított a MÉK- nek. Az ülésen ezután Szántay János, a megyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályának közle­kedési főelőadója terjesztette elő a Megyei Szállítási Bizottság idei munkatervét és a bizottság áltálé, nos feladatairól szóló tervezetet. A tervezetet néhány módosító ja­Megkezdődött a pecsenyekacsa feldolgozása Orosházán Rekord súlygyarapodás A Baromfiipari Országos Vál­lalat orosházi gyáregységében megkezdődött az idei pecsenyeka­csa-feldolgozás. Az első szállít­mány — háromezer-száz zsenge kacsa — Szarvasról érkezett. A Holt-Körös partján fekvő Kísér­leti Halastavak víztükrén a ked­vezőtlen kora tavaszi hetekben szinte szemlátomást nőttek az ap­ró víziszámyasok. A helyben ki­kísérletezett kacsatáppal etetett aprójószágok rekord idő alatt ér­2 szarvasi halastavakon ték el az átadási súlyt. 53 nap alatt 270 dekás átlagsúllyal adták át az első szállítmányt. Ilyen gyors fejlődésre ezen a vidéken nem volt még példa. A Kísérleti Halastavak a saját törzsállo­mány tojásaiból helyben keltetik a kiskacsákat. Egyébként ezentúl hetenként rendszeresen adnak át pecsenyekacsát a feldolgozó üzem­nek. 1965-ben összesen mintegy százötvenezer halastavi pecsenye- kacsát nevelnek fel Szarvason, fő­leg nyugati exportra.

Next

/
Thumbnails
Contents