Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

1665. április 22. 4 Csütörtök A szakma művésze Malaíinszky lajos, a Kner Nyomda gyomai üzemének a művészeti vezetője. Ahhoz az embertípushoz tartózik, akit a munka, az alkotás vágya éltet, s ha egyszer ettől a lehető­ségtől megfosztanák, a világ összeomlana körülötte. Hetven- éves, fél évszázada dolgozik a szakmában, rá vonatkozóan közhelyként hatna, ha csak annyit mondanánk, hogy kiérde­melte a nyugalmat. Egyébként ő ezt egyszerűen visszautasí­taná. Nincs semmiféle pihenésre szüksége. Nem is küldi sen­ki. B ma hívé vagyok — Ameddig bírok, bejárok, nem maradok otthon — mondja olyan hangsúllyal, amelyből bár­ki megértheti, hogy a legkevésbé sem beszél szívesen éntől a témá­ról. Maga elé néz, gondolkozik, egy kis idő után mégis folytatja: — Ha csak nem támad nézetélté- tés. Mert én konzervatív vagyok. Persze, csak szakmai vonatkozás­ban. A politikában más. 1918 óta veszek részt a munkásmozgalom­ban. Azóta sóik minden történt, de én kijelentem: a ma híve vagytok. Ezért érdemes dolgozni. Ram ('«illan 1 Észreveszi, hogy jegyzetelem a szavait. A tekintete vihart jelez. — Csak nem rólam akar írni?! — kérdezi úgy, hogy azzal mind­járt a tiltakozását is tudtomra ad­ja. — őszintén bevallom, mielőtt a nyomdába beléptem, még nem tudtam, hogy kit választok riport­alanyul. Az ember először szét­néz, érdeklődik, ismerkedik, mér­legei magában, aztán határoz. Egyébként ez a mi mesterségünk egyik titka — próbálom meg­nyugtatni és nyomatékül még ar­ra kérem, hoigy ne árulja el sen- ktoflk. A dicsőségből semmit sem fr a maga számlájára. Kner Imre taní­tásai nyomán dolgoznak ma ikf az ő szellemében. A felszabadulás után nem mindjárt nyílt erre le­hetőség. de 1959-ben mér ezüst és bronz érmet nyertek. Közben a nyomdaiparból több korosztály esett ki, mert majdnem egy évti­zedig nem lehetett tanulót felven- , ni. — Ma mór a nyomda mindent megkap, ami a legigényesebb munkához szükséges. Csak ember legyen! Legalább tízévi gyakor­lat kell ahhoz, hogy valaki értsen a mesterséghez. Én ötven éve dol­gozom, de még mindig sok újjal találkozom. a hírnév kötelez Amit mond. az a nyomda fej­lődésének az útját is meghatároz­za. A hírnév kötelez, s ennek a mai Kner Nyomda egészében ele­gét tud tenni. Egyre több közép­es magas fokú képzettséggel ren­delkező szakember kerül ki az is­kolákból, egyetemekről, akik foly­tatói Kner Imre és Malatinszky Lajos örókségiének. ha értékelik, becsülik ennek a szakmának ezer­nyi szépségét. A szép fogalmát így próbálja megmagya rázni: — Megtervezzük a könyv alak­ját. betűtípusát, illusztrációját, anyagát (papírt, kötést). Ha az el­gondolást sikerül megvalósítani, olyan öröm nekünk, mint a fes­tőnek vagy a szobrásznak, amikor elkészül a műve. Persze, ez még nem határozza meg a szépet. De mi is az tulajdonképpen? Az ará­nyok, a tartalom és a külső forma összhangja egy könyv, amit az ember szívesen vesz a kezébe. Végső soron a legbiztosabb mér­ce a jó ízlésű közönség vélemé­nye. önmagáról nem sokat beszél Maiatinszky Lajos, csak a nyom­dáról. a szakma művészetéről, de talán éppen ezen keresztül ismer, hetjük meg őt igazán. Még csak annyit, hogy néhány évvel ezelőtt kapta meg a Szocialista Munkáért Érdemérmet, Búcsúzáskor ezeket momlio: — Sokat dolgoztam, de nem hi­ába. A munka értelmet, célt adott az életemnek. Egyszer leteszem a lantot, sajnos, én sem tehetek ki­vétel. Csak azt nem tudom: rend­ben hagyok-e mindent: magam I után? Még tok a tennivalóm. Fed j akarom dolgozna Kner Imre ba- J gyatékát. i Egy levél van az asztalon, melyben a Papír- és Műszakl Nyomdaipari Egyesület néhány soros írása olvasható. Megköszö­nik Malati nszky Lajosnak a mú­zeumi adatgyűjtésben eddig kifej­tett fáradozásait. Ennyit jegyzek fel körütbelúfl egyórás beszelgeres közben, gon­dosan ügyelve arra, hogy ne hagy­jak ki és ne is tegyek hozzá sem­mit ahhoz, amit látok, hallok, ta­pasztalok. Az talán megbocsátha­tó, ha mindezt néhol a saját be­nyomásaimmal egészítem ki. Pásztor Béla Ma ülést tart a Megyei Szállítási Bizottság A Megyei Szállítási Bizottság ma, csütörtökön délután fél 2-kor tartja ülését Békéscsabán, az Iro­daházban. A bizottság tagjait Hi- dassy András tájékoztatja a pri­mőr áruk szállításának előkészüle­teiről, amelyeket a MÉK területén tettek. Ezután Szántay János ter­jeszti elő a Megyei Szállítási Bi­zottság 1965. évi munkatervét. Végül ezen az ülésen döntenek a májúéra igényelt TEFU-gépkocsik elosztásáról. Cikkeink nyomán Válaszolt a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Békéscsabai Üzletigazgatósága Lapunk 1965. március 14-1 szá­mában Levelesládánkból rova­tunkban közöltük a mezőkovács­házi Lenin utca lakóinak és Per­jés! Márton Gyulavári, Somogyi Béla utca 2 szám alatti lakos pa­naszát. Váradí József, a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vád­iadat Békéscsabai Üzletigazgatósá­gának főmérnöke mindkét kivizs­gálásról levélben tájékoztatta szerkesztőségünket. A ..Lassan el­fogy a tv-tulajdonosok türelme” című cikkünkre a következő vá­laszt kaptuk: „Mezökováosháza községben a feszültségviszonyok áMalánosság- ban rosszak voltak. 1964 negyedik negyedévében a fentiek miatt sor került — kb. 1 millió 700 ezer fo­rint értékű — feszültségjavító munkára. E munkát az elmúlt év utolsó napjaiban fejeztük be, melynek egy részét képezte a cikkben említett transzfonnátor- áüomás megépítése. A transzfor- mótor-óilomás üzembe helyezésére a kisfeszültségű hálózat végleges rendezése után kerülhet sor, mely munka ez évi (május hó) progra­munkban szerepel. A munka el­végzéséig szives türelmüket kér­jük:• Perjést Marton gyulavári lakos panaszát és tanácskérését Leve­lesládám kbó! rovatunkban „Ami­óta kicserélték az árammérőt, nem tudjuk a mosógépet használ­ni” címmel közöltük. Erre az alábbi választ kaptuk: „Gyulavári községben a fo­gyasztói mérőberendezésekhez EBD-típusú kismegszakítókat sze­reltünk az elmúlt időszakban, A kismegszakítók névleges áram­erőssége megfelelt az érintett fo­gyasztók eredeti teljesítmény­igényének. (Itt említjük meg, hogy fogyasztasmerö-csere nem történt.) A fentiek alapján önnél is 5 amperes kismegszakítót építet­tünk be. ön szovjet gyártmányú mosógépet üzemeltei, melynek in­dulási áramlökése — elvégzett mérések alapján — a 20 ampert meghaladja. Az említett indulási áramlökés az 5 amperes kismeg­szakítót leoldja, ezért azt nagyobb névleges áramerösségüre kell ki­cserélni. Az elmondottak alapján a mo­sógép üzembe helyezése teljesíi- ménybővitésnek fogható fel. mely esetben a 400,1954. (Tg. E. V/í. 8.) OT—AH. rendelet értelmében csatlakozási pótdíjat kell fizet­nie.” Gerő János: ICUsi Biti UUály&átya Szatirikus kisregény Nem ellensége a tréfának, ed is móstölyodik, de . azért mégsem ..'karja a beleegyezését adni. —• Vannak Itt fiatalok. vakSsz- 'zon közülük. Hátha nem fogok brijjttj.annak,-amit- ír? fatten év MBflkája ’Rtidom, öúven év munkáját ne­héz lenne összetömöi'íteM olyan terjedelembe, amilyet az újság megengedhet magának Gyakorta, tikig meg kellene Imi a gyomai Kner Nyomda egész történetét, amelynek Maláta nszky Lajos az egyiktfőszareplője, Kner Imre egy. kori tanítványa és munkatársa. Kner Imréről sok mindent fél akar jegyezni még az utókornak. Kiváló egyéniség volt, a szakma művésze. Az emlékektől megille- üodötten beszél róla. Észre sem vészig hogy közben önmagát, egy­kori barátjához vadó hűségét, a nyomda iránti rajongó szeretetét mutatja be. — Először 1914-ben nyert aranyérmet a Kner Nyomda Lip­csében. Aztán jött sorban a töb­bi. Szép emlék a Párizsból ho­zott aranyérem is — mutat az egyik falat díszítő oklevélre, amely 1937-ből származik. — Az idén ősszel megrendezésre kerülő Lipcsei Nemzetközi Könyvművé­szeti Kiállításra a legmagasabb fórum elbírálása alapján ötévi munkánk hetven százaléka eljut. Ewe-egy kicsit büszkék vagyunk. 30. Kicsi Biri, ha szunyökálásá- ból felriadt, mindig a ki lométer. követ leste. Ahogy közeledtek Debrecenbe, úgy nőtt benne az izgalom. Hiába kortyolgatott a kisüstiből, a torkát szorongató érzés csak nem múlt el. Meg­próbált Kérésszel beszélgetni, de az ..ezredes” csak motyogott az orra alatt, mint akit legjobb álmában zavarnak meg. Pedig az „ezredes” egyáltalán nem aludt. Nagyon is ébren szá- mítgatta, mi lehet a vége ennek az új kiruccanásnak. Attól tar­tott. még több fogát kiverik itt, mint Békésházán. Debrecenben még bosszút sem állhat, mert Kicsi Biri a városban nagyon is csendes ember lesz, ha egyálta­lán szoba állnak vele. Ö a bel­ügyminiszter levelét trükknek tartotta. Szerinte ezzel csalták tépre Kicsi Birit, de ezt nem merte megmondani. Ha valamit elhatároz, az szent, aki ellene szói, az elveszett ember. Márpe­dig ö nem akar elveszni még Ki­csi Biri szeszélye miatt sem. Mikepércsen túl, ahová már odalátszott a nagytemplom két tornya meg a csonkatorony, mindnyájan leszálltak, és futot­tak a szekerek után, hogy fel­melegítsék íázós testüket. A köz­legényeken semmiféle izgalom nem volt tapasztalható. Inkább ■jókedvűek voltak. Sőt, mi több. egyiknek-másiknak már kereszt­ben állt a szeme a melegítőnek beszivogatott bortól. Ez termé­szetesen Kicsi Birinek cseppet sem tetszett. Ráérnek majd iszo­gatni, ha szerencsésen túlesnek ezen a viziten, akkor vigadja­nak majd. Ki is adta a parancsot: — Senki ne igyon ezentúl egy kortyot sem! Az emberek szentül togadkoz- tak, betartják az utasítást. Visz- szaültek a kocsira, és elcsende­sedve beburkolóztak a takarók­ba. Az elnök egyre jobban el­komoruló arcáról látták, ez a mostani portya veszedelmesebb lesz minden eddiginél. A közle­gényeknek először jutott eszük­be, hogy ebből baj is lehet. Amint a veszedelemre gondol­tak, akaratlanul összébb húzód­tak a lócákon, s elcsendesedtek. Molnár Anti ott ült középütt, előtte egyikük sem mert ilyes­miről beszélni. Fél óra sem telt bele, elérték a várost. A nagyhídon túl, a le­bombázott állomás előtt megáll­tak. Kicsi Biri kihajolt a hintó- ból és udvariasan megszólított egy járókelőt. — Polgártárs! Legyen szíves, mondja meg nekürík, merre van a kormány székháza? — Menjenek itt egyenesein — mutatott a kérdezett a város belseje leié —, azután az Apolló mozi ná l vagy ha a csonka temp­lomot elérték, kérdezzék meg, hogy merre van a Csokonai Színház. Azt már megmondja akárki, ott a színház mellett van a kormány épülete. Tovább haladtak a kijelölt irányban. Az út mindkét olda­lán lebombázott házak csonkjai meredeztek eiszomoritóan. A háború csúnyán megtizedelte a sízép, emeletes házakat. Elszorult az emberek szíve, amint a ro­mokra néztek. A mozin túl megint kérdezős­ködtek. Egy fiatalember vállal­kozott a kalauzolásra. Azt mond­ta: éppen arra van dolga. Felült Kicsi Biri meg Kérész közé a hintóba és kérdezősködött: — Maguk honnan jöttek? Kicsi Biri kelletlenül válaszolt. — B i ha rtoeret ty óból. — Jó masszirőJ. A földreform miatt jöttek maguk is? Biri megrántotta a vállát. — Többről van szó. Az idegen tovább fecsegett. — Jókor jöttek, mert nemso­kára Pestre költözik a kormány. Birinek nem volt kedve be­szélgetni. Csak magában gon­dolta: előbb is elköltözhettek volna. * * * Minél beljebb értek a város­ba, annál kellemetlenebből érez­te magát az elnök. Ha emberei előtt nem szégyenii, talán visz- szafordítja a szekeret Biharbe- rettyó felé. Kár volt otthonról kimoccanunk, — sóhajtotta és utoljára előhúzta az üveget, hogy bátorságot merítsen belőle. Amikor aztán jót húzott az üvegből, megint felcsillant ben­ne a reménység. — Megegyezünk a belügyminiszterrel, miért ne egyeznénk meg? Nincsen ne­künk semmi, de semmi bajunk egymással, ha meg van, azt is tisztázzuk áncvájra. Láthatja, nekem nincs kifogásom a sze­mélye ellen, az első szavára megjelentem Debrecenben. Hamarosan elérték a színhá­zat. Ott a fiatalember rámuta­tott egy nagy, kétemeletes, szür­ke épületre: — Itt van ni! Bbben van a kor­mány. Mindennap csapatostul jönnek a küldöttségek a faluk­ból. Innen várja a megváltást mindenki. Maguk is a földrefor­mot sürgetik, ugye? De ezt már csak úgy búcsú­zóul mondta. Választ nem is várt, otthagyta őket. Kicsi Biri fürgén ugrott le a hintóból, és igyekezett a stráf- s zekér mellé az embereihez. Molnár Anti, az újdonsült főjegy­ző már rendezgette is a közbiz­tonságiakat, és Biri láttán pat­togó parancsszavakkal erő1 letett nyugalmat a rendőreire. Még mielőtt Biri hozzájuk csatlakozhatott volna, egy csa­pat ember közéjük furakodott. Nagy részük diákformájú fiatal volt. Birihez is oda&zaladt egy diák, megrázta a kabátját, és a kezébe nyomott egy papírt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents