Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
IMS. április 18. 7 Vasárnap Heti rajzos kommentár Jómadarak Ojsághfre et»6 negyedévben jelentés meg- IttoarHást értünk el a népgazdaság ■— Azon aa ágon még nem takarékoskodnak! (Endrődi István karikatúrája) Egy riport „meghalt” A nagyibagói Gyöngyvirág Tsz- foen a gazdasági vezetők nem törődnek a KISZ-alapszervezet munkájával. Ezt a szövetkezet KlSZ-titkára megírta a Friss Hang című tekintélyes vidéki lap szerkesztőségének, utóiratként pedig odabiggyesztette: „Néhány nappal ezelőtt megkértük az elnököt, hogy vegyen részt a vezetőségi ülésen. Nem jött el Hazafelé menet találkoztunk vele — dőlt bélelőle a pátinkaszag.” Miután a KISZ-titikár panaszos levelét Harsogó Oszkár kezdő újságíró elolvasta, tűzpiros arccal belépett főszerkesztője szobájába. — Olvasd! Elképesztő! Holnap kimegyek Nagybagóra. A főnök hátradőlt a székében és ezt mondta: „Ha jól megírod, ékkor a vasárnapi Posta-rovatban jön az anyagod.” Harsogó Oszkár másnap délelőtt a nagybagói Gyöngyvirág Tsz-ben nem találta az elnököt, a párttátkárral beszélt. Bemutatkozása után azonnal a tárgyra tért. — A párttátkáir elvtárs tud arról, hogy az elnök a fiatalokkal való törődés helyett kocsmázik? — Igen is meg nem is. Mint magánember igen, de mini vezető, úgy nem. — Hogyhogy? — Nem nyilatkozom. A járási elvtársak egyébként tudnak a dologról, ők is beszélnek majd vele, s nem használna, ha most egy cikkben megbírálná. — Hm. Miért? — Ékről sem nyilatkozom. Ügy látom, maga is olyan, mint sok kollégája, akik minden hibát le akarnak leplezni. Nem sikerült az anyagot felvenni Harsogó Oszkárnak. Az egyik noteszlapra egyetlen mondat került: „Egy riport meghalt.” De nem törte le a dolog. Továbbra is szorgalmasan dolgozott, s munkája rövid idő múlva (ez a sors iróniája) ismét olyan jelenséggel találkozott, amelynek szereplői hasonlóak a nagybagóihoz. A Kacsafarkd Tollfosztó Özemben az igazgatóhelyettessel akart beszélni, aki azonban a titkárnővel azt üzente, hogy még a miniszternek sem ér rá. Harsogó Oszkár délután visszament az üzembe, megkérdezte az igazgató- helyettestől: Miért válaszolt így? Helyette a belépő igazgató felelt: „Nagyon fiatal maga, kedves elvtárs. Kevés az élettapasztalata. Nem tudja, mit jelent a termelés elsődlegessége.” Harsogó Oszkár noteszába ismét bejegyezte: „Egy riport meghalt.” Másnap telefonált a Kecskekörmöket Élesítő Gyárba. Az szb-tit- kár vette fel a kagylót: — Dróton nem adunk tájékoztatást, mert nem ismerjük az elvtársat. Felhívhat egy kém is, aki úgy mutatkozik be, mint újságíró, s mi történik: felvilágosítjuk a kapitalistákat.. Noteszába már harmadszor jegyezte: „Egy tudósítás meghalt.” Néhány perc múlva önmagától kérdezte: miért nem tudtam megírni a három riportot? S válaszolt is: — sok vezető nem támogatja megfelelően a sajtót Harsogó Oszkár még sokat gondolkodott, hogy mit írjon, mert „elúszott” három témája — s neki is jól jön a prémium. Fogta a tollát, s papírra vetette anyaggyűjtési munkájának „kálváriáját”. A nagybagód riport helyett ezt tette a főszerkesztője asztalára. í (Dékány) ELNÉZÉST KÉREK... Nem tudnám megmondani, hogy húsvétkor mióta locsolkodnak az emberek. Ennek kiderítésére eddig nem nagy gondot fordítottam. Azt meg tudom mondani, hogy én mikor voltam először locsolkodni, de az nem ad magyarázatot e népi hagyomány eredetére. így nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem locsolkodtak-e már őseink is Árpád idejében, bár az Árpád-kori sírok vagy települések feltárása alkalmával tudomásom szerint egyetlen esetben sem találtak locsolóüveget vagy piros tojást. Feltehető tehát, hogy a locsolkodás, mint népszokás, későbbi eredetű. Most már sajnálom, hogy a múltkor nem kísértem kellő figyelemmel a tv „Kukkantó” műsorát, amely tisztázta a locsolkodás eredetét. Persze, így azt sem tudom, hogy a húsvét ünnepnek van-e valami köze a Húsvét-szi- getekhez és viszont. Az egész csak azért jutott eszembe, mert valamelyik nap egyik barátom azt mondta nekem, hogy a locsolkodás lassan kimegy a divatból, majd megkérdezte, mi a vélemény2m: hány éves korig illik menni locsolkodni? -H Továbbá azt, hogy én megyek-e? Megjegyzésére csak annyit, hogy a locsolkodás nem ment ki a divatból, csak egy kicsit átalakult a módja. Ma már kevesen viszik ki a nagylányt vagy a menyecskét a kúthoz, hogy fl locsolkodás vödörrel öntözzék meg őket. Városokban ez a mód szinte lehetetlen is, hiszen nincsenek gémes- kutak. Kevesen járnak ma már paradicsomos üveggel is locsolni, sőt az üvegek egyre kisebbek lesznek. Gyerekkoromban én még sörösüveggel jártam, amely egy ritka szövésű rongy- gyal volt lekötve. Az üveg tartalmát hagyjuk. Régen volt, de nem Feketemacska kölni volt benne, az biztos. Az is biztos viszont, hogy nem takarékoskodtam vele. Az első kérdésre azt tudom mondani, hogy nem ismerek olyan jogszabályt, amely korhatárt szabna a locsolko- dásban való részvételt illetően. Azért áltálában csak kétéves kortól kilencvenéves korig járó- gátnak az emberek (vannak kivételek). Hogy mégis meddig járjon valaki locsolkodni? Hát... Ha valaki csak piros tojásért jár, az tizenkét éves korban abbahagyhatja. Aki tojásért és pénzért, az tizennégy éves korig. Ezután jön három-négy év, ami a legrosszabb, itt már a fiú nem mond verset, pénzt, tojást nem fogad éli bort, -pálinkát nem szabad még innia, a bejglitől és áltálában a tésztáktól —■ ünnep másnapján lévén mérgezése van, de akkor mit fogadjon el? Szerintem egy-két szál virágot, pár év múlv'- esetleg mást is. Tizenhét-tizennyolc éves korban már nincs ilyen probléma. Ettől a kortól mindenki a lányért, menyecskéért, egyáltalán a nők miatt megy locsolni, korhatár nélkül. A második kérdésre röviden: én nem megyek locsolkodni. Hogy miért nem? Több okból. a) Nem kötelező. b) Már rég elfeledtem a húsvéti'verseket. c) A karácsonyi és szilveszteri maratoni evészet miatt még ma is diétázók. d) Az ünnepen végre lesz időm a hasogató tyúkszemem ki- áztatására; és végül, azért nem megyek, mert nem akarom, hogy a sok részeg lo- csolkodó letapossa a kezemet. Dobra Sándor Kössön szerződést selyemgubótermelésre! BEFEKTETÉS NÉLKÜL 1 HÓNAP ALATT 1500—2000 FORINT JÖVEDELMET BIZTOSÍTHAT, HA GUBÖTERMELÉSSEL FOGLALKOZIK. ÁTVÉTELI ÁR: I—II. OSZTÁLY KG-KÉNT 40 FT III. OSZTÁLY KG-KÉNT 5 FT ISKOLÁSOK, ÜTTÖRÖK KÜLÖN TÁRGYJUTALOMBAN IS RÉSZESÜLNEK. Szerződést köthet a helyi földművesszövetkezetnél A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Kisipari Termelő Szövetkezet A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN. Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 15. Telefon: 26—88. RADIO, TELEVÍZIÓ ÉS VILLANYSZERELŐ RÉSZLEGE úgy a lakosság, mint a közületek félé. mindennemű javítást gyorsan és pontosan vállal. TELEVIZIÚJAVÍT ÁST a helyszínen, villanyszerelési javításokon kívül új szerelési munkákat is vállalunk. Tv-javítást telefonbejelentésre is intézünk! HÁZTARTÁSI KISGÉPEK, úgymint porszívó, mosógép, padlókefélő javítását gyorsan, szakszerűen végezzük. Motorkerékpárok és robogók szakszerű javítását Álmos utcai részlegünk vállalja. TéLefonszám: 13—17. Közöljük továbbá a lakossággal, hogy Doboz, Gerla, Újkígyós és Mezőmegyer községekben a földművesszövetkezeteknél felvevőhelyeink vannak, s fenti javítási munkák miatt levélhívásra házhoz is kimegyünk. Központi irodánk címe: Békéscsaba, Petőfi utca 4. Telefon: 20—77. EGYBEN KEDVES MEGRENDELŐINEK ÉS ÖSSZES ÜGYFELEINEK kellemes húsvéti ünnepeket kíván A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE ÉS DOLGOZÓI X
