Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-17 / 91. szám

me. április 17. Szombat Egy szerelem három éjszakája • 'äpriSis 6-i iSÄTMunk lxm rak- Mat köaöMünk Egy résnyi ragyo­gás cHMfii, mely erről az igazán nem mindennapi, emelkedetten lí­rai és naegcagadóan drámai él­ményt nyújtó darabról, az Egy sze­retem három éjszakájánról íródott. A szerzők: Hubay Miklós, Vas Ist- nam. és Bánki György alkotói együttműködése nyugodj, lelkiis- merettel szólván felszabadult 20 esztendőnk egyik legkitűnőbb szín. padi remekével ajándékozta meg aimagyar színbáizkul-tűrát; az pe- dSg, hogy a darab békéscsabai be­mutatójára sor kerülhetett, a Jó­kai Színház érdeme, azé a mű­vészi bátorságé, hogy megkísérel­ték mostoha tárgyi feltételek kö­zött is nagy elmélyültséget és ál­landó odafigyelést követelő elő­adását. Á rendező, Máté Lajos a szín­ház ügyesen és hangulatosan ösz- saeá'llitott műsorfüzetében azt ígé­ri, hogy „az Egy szerelem három éjszakáját szeretném felsorakoz­tatni az Optimista tragédia és A kwaly nevében mellé harmadik­nak??, melyek harmincegynéhány rendezése közül számára legked­vesebbek és legjobbnak tartottak. A premier után a rendező megte- lídfi a besorolást, az Egy szerelem három éjszakája előadása a ren­dezői munka szempontjából is el­sőrendű. Elhissztík Máté Lajos­nak, hogy „végtelen hittel” köze­ledett ehhez a műhöz, és mély ih- letettséggel is; jószerével szinte lába nélkül való ez az előadás, és a 'tárgyi fettételek alacsony szín­vonala ellenére fezt soha nem fe­lejthetjük!) mintha — a díszlet­tervezővel karöltve — kitágította volna az Építők fcultűrotthonának színpadét, s az egyetlen szín: az elhagyott nagy szoba-terem még elképzelt visszhangot is produ­kál... A darab tragikus, szomorú időt idéz, azt az országot pusztulásba, legjobbjait könyörtelen halálba taszító kort, melynek legszörnyűbb bűne az antihumanitás. A kort, mely az emberiséget vérengző vadállatok és tehetetlen áldozatok egy-egy részére szabdalta, s cini­kusan tűzte oda fejük fölé a vé­letlenek csillagát, hogy annak gyéren pislogó fénye nyújtsa az esetlegességet arra, hogy az élet megőrződjék. Azokat az éveket idézi ez a darab, amikor „A hi­vatalos banditák / Gépfegyverei közt virágzott / Az érthetetlen if­júság,” amikor ^...nyugaton és ke­leten / Búvik, szökik a szerelem...” és „széthullóban már az őrjöngő világ.” És ebben a korban Bálint, a költő és Júlia, a XX. század e modern, tragikus Júliája éli a számoltan is gyorsan tovatűnő perceket, s az élet értelmét még­is az egymásért és az emberisé­gér t-élésben hiszik és tudják. Néhány sorban csak felkelteni lehet a színházi élmény apró re- zonánsait, de úgy vélem, az olva­só, akár látta már az előadást, akár még nem, megérzi; Az egy ■szerelem három éjszakája alapos művészi leckét adott rendezőnek, színművésznek, zenekarnak, kar­mesternek és díszlettervezőnek egyaránt. Így igaz; és kivételes ünnep is, hogy húsz szabad esztendőnk ju­bileumot ülő fényeiben kiáltó me. mentóként villan ez a békéscsabai színházi est, és a nézőben hosszú időre el nem felejthető marad a figyelmeztetés: Hát ne bánj té­kozlón életeddel / És amit kaptál, ne vesztegesd el / Most vigyázz: szabad vagy, védd magad! Bálint, a költő nagy szerepe méltó életrekeltőt talált Bíró Jó­zsefben, aki már emlékezetes ala­kítások sorával jegyzi magát a legjobbak között. Egyszerű és mé­lyen átélt, amit csinál, elhitető ereje magas intenzitású. Hasonló­an értékes színészi újrateremtés gggssagjsgg A TIT országos titkárának látogatása a megyében A TIT országos titkára, Honfi József április 14-én, szerdán két­napos látogatásra Békés megyébe érkezett. Első napon megtekintet­te a TIT, a Hazafias Népfront és a gyula város tanácsa által megva­lósításra kerülő, most épülő ter­mészettudományos bemutatóter­met, mely vidéki vonatkozásban első ilyen létesítmény az ország­ban. Ezt követően felkereste Enyedi G. Sándort, a városi ta­nács vb-elnökét, akivel megbe­szélték a Gyulán folyó ismeret- terjesztés problémáit, valamint a további terveket. A második napon a TIT orszá­gos titkára a gyomai járásba uta­zott, s az imeretterjesztés ottani eredményeivel ismerkedett. Dé- vaványán felkereste a község, va­lamint a TIT helyi vezetőit. A Megbeszélésen a közművelődés helyi feladatai kerültek szóba. Új Júlia és Bálint — Romváry Gizi, Biró József, az, amit Cserényi Bélától, Viktor alakítójától kapunk. A sajátos lel- kivilágú életm ű vész — aiki né­hány ponton a nagy emberi esz­ményekkel is találkozik és a ma­ga módján tenni tud értük — , bonyolult embertípus, s az a jó, ahogy ezt a sokarcús'ágot éreztet­te, egységben tartotta. A XX. szá­zad nagyszerű életű Júliáját Romváry Gizi játszotta nem egy szép pillanattal ötvözötten, a nő­alak törhetetlen hűségét, szerel­mét hitelesen sugározva. Dr. Sze­gi long i Körösztös István találó karakterizálásáiban hatásos, fele­sége, Melitta szerepét Stefanik Irén alakította színesen, közvetle­nül. (Az „Isten veled Budapest, te édes” előadásáért megérdemelt nagy tapsot kapott, melyből a he­gedűszólót játszó Csecsei József­nek is kijár a maga nem kis ré­sze.) Sándor, egy szelíd költő, Ká­roly, egy szigorú költő — Vöröss Tibor és Mikes Ferenc — az együttes munkájához értékesen járultak hozzá, a „Három Kirá­lyok” pedig — Székely Tamás, Bende Attila és Bánffy Frigyes — az előadás egyik legmagasabb hő­fokú jelenetével ajándékozták meg a színház vendégeit. Henker — Demény Gyula — a kétlelkű, mosolygó, gátlástalan gyilkos portréját rajzolta sablonoktól mentesen, a Lágós — Dánffy Sán­dor — pedig egyikét erőteljesebb vonással érte el célját, határozta meg a figura szimbolikus jelenté­sét is. A katona kis szerepében Darabos Ferenc szólaltatott meg őszinte hangokat; A zenekar külön élmény ezen a bemutatón; Németh László kar­mester az első hallásra szokatlan­nak tűnő, nagyon szép, kifejező muzsikát hivatottan tolmácsolta. Sass Ervin fVö divat lesz a locsolás ? Már csak egy-két nap választ el bennünket a húsvéti locsolko- dástól. Ügy látszik, ebben az év­ben újra divatba jön e régi nép- szökés. A Körös Állami Áruház­ban az elmúlt napokban több ezer üveg locsolóvíz fogyott el és már másodszor hozattak 60 liter kimért locsolóvizet is. Az Állami Áruház első negyedévi tervét 110,7 százalékra teljesítette. Áp­rilis 15-ig 38 százalékkal több árut hoztak forgalomba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A különleges húsvéti ajándéktár­gyak mellett a ruházati cikkek aratták a legnagyobb sikert. Ezek közül is a leszállított árú ballon- kabátok. ■l J...ninu»«^vwyw>yyTOnono Hl/Hfll*lAVb »«mnrtrwwm Az életbe táncoltatott leány Magyar táncfilm, első bemutatója során emlékezetes sikert ara­tott. Megyénkben ezúttal a mezőberényi Szabadság filmszínház , vetíti április 17-én. ÁPRILIS 17. B*U«si Bástya: Kár a benzinért. Békéscsabai Brigád: A kőszívű ember fiad I—U. Békéscsabai Szabadság: A kőszívű ember fiai I—II. Gyomai Sza­badság: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Gyulai Erkel: Ének az esőben. Gyulai Petőfi: A tizedes meg a többiek. Me- zőkovácsházi Vörös Október: Bab Ráby. Orosházi Béke: Egy olasz Var­sóban. Orosházi Partizán: Az aranyfej. Sarkad! Petőfi: Álmodozások kora. Szeghalmi Ady: Mandrin kapitány. mu sora Április 17-én, este 7 órakor: EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA A tv műsora ÁPRILIS 17-ÉN, SZOMBATON 17.03 Hírek. 17.10 Házunk tája. 17.15 Fiatal karikaturisták. Riportműsor. 17.35 Főzzünk okosan! Közvetítés a Gázművek bemutatóterméből; 18.00 Beszélgetés tárgyalás után. Akik nem tudtak róla... 18.30 Magazin. A tv-hír- adó melléklete. 18.50 Nagy felfe­dezések. Salamon király kincsei. 19.20 Cicavízió. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Hét- ről-hétre... 20.00 Gratulálunk! Gézán Gyula 80. születésnapján. 21.05 Tetőtől- talpig... A Belkereskedelmi Miniszté­rium Ruházati Főigazgatósága és a televízió közös műsora a Vidám Szín­padiról, képfelvételről. 22.45 Tv-hír- adó — 2. kiadás. (MTI) évi A történészeik kiszámították, hogy az emberiség áttekinthető történelmének 3800 éve alatt mindössze 323 évig uralkodott béke a Földön. A 323 évi békéhez 8000 béke- szerződést kellett megkötni. Petőfi-bérlet, VWVVVWVVWVVWWIAAVlAAA^VWyWWVVWVVVVWWVVWVVVI VWVWWVWi Régen jártaim Békés­csabának ebben a ré­szében. Néhány évvel ez­előtt jöttünk ki ide is­kolatársammal árkot ás­ni társadalmi munká­ban. Akkor még egy fes­tetten, befejezetlen, ab­lak nélküli nagy épület bámult idétlenül maga elé. Most nem akartam hinni a szememnek. Két arra vetődött nénikétől is megkérdeztem: — Ez a 11. számú általános isko­la? — Persze, hogy ez — és mosolyogtak csodálko­zásomon. Az épületbe lépve vaj­színű ajtók, nagy, vilá­gos ablakok, színes koc­kákból álló folyosók, szürke lépcsők tűnnek az ember szemébe. Megyek a gyermekhangok után, közben megcsodálom a falba épített szekrénye­ket, bennük kabátkák, cipők. A hangok erősöd­nek s egy folyosókanyar után nyitott ajtóra talá­lok. A teremben húszán lehetnek, kicsik, nagyok. Játszanak. Észrevesznek, Napközis élet Oaminában de nem zavartatják ma­gukat. — Ez a napközi, ugye? És hogyhogy csak eny- nyien vagytok? — tere­lem magamra a figyel­müket. — Igen! Napközisek va­gyunk. Nyolctól 9-ig tart a gyülekező, még nincs itt mindenki — válaszolja egy élénk tekintetű kis­lány. — És addig? — Nem tetszik látni? Játszunk. Szabad foglal­kozásunk van — jelenti ki felnőttesen: A többiek is észreve­szik, hogy a világon va­gyok. Egy kisf iú a leg - buzgóbb válaszc 1 gal óm: — Kilenctől délután négyig tart a napközi. Tizenkettőtől egyig ebéd. De délelőtt tízórait, dél­után meg uzsonnát ka­punk ám! — A múltkor mignont is ettünk — szóit közbe egy szőke lányka. — Szeretünk itt lenni. Ha jók vagyunk, kime­hetünk a játszótérre sár­kányt eregetni — folytat­ja csillogó szemmel a másik, a beszédes kisfiú. Fiatal, szőke nő lép be. A kölcsönös üdvözlés után kiderül, hogy ő, Fe­jes Zsuzsa tanítónő ügyel a napközisekre. El­mondja, hogy két cso­portban vannak a gyer­mekek: itt huszonhatan, a másik teremben har- mincriyolcan. Vannak, akik kilenctől ebédig, mások ebédtől négy órá­ig maradnak bent. Akad­nak, akik csak ebédelni járnak, a legtöbbje azonban egész nap itt­tartózkodik. Délelőtt rendszerint kilenctől tí­zig egy órát tanulnak, olvasgatnak. Nagyon sze­retik a televíziót. — Ma is megnézzük a Csibék az úton című fil­met. Az Iskola-tv is rendszeres időtöltésünk. — Állandóan egy ne­velő tart napközi ügyele­tet? — kérdem. — Iskolaszünet idején nem. Ilyenkor egy-egy pedagógus egy-két napig van bent. Átmegyünk a másik csoporthoz is. Ott sem unatkozik senki Társas­játék és egyéb időtöltő dolog akad bőven. Bű- csúzás a gyerekektől. Fe­jes Zsuzsa tanító néni a kijáratig kísér. Miközben az esős ta­vaszi időben ballagva visszanézek az iskolára, nagy, csillogó ablaksze­meivel követ: — Ugye szép vagyok? — pislog­ja felém. — Szép, szép — bólogatok, miközben a mamákra és papákra gondolok, akik nyugod­tan végzik napi munká­jukat. Huszár Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents