Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
IMS. «prills a. 5 Péntek Kiállítás a „Magyar—szovjet barátság 20 éve" címmel A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum közös rendezésében, kedden délután megnyílt a Magyar—szovjet barátság 20 éve című jubileumi kiállítás. A kiállítást Pankotai István, az MSZBT megyei titkára nyitotta meg. A házi dolgozatfüzet lapjairól Most kezdik érteni, tudni: Ünnepre készül az ország, ünnepre készülnek az iskolák is. A békéscsabai 10. számú általános iskolában házi tanulmányi versennyel s „ünnepi műszakkal”, ami azt jeleníti, hogy ezen a héten minden gyerek jobbat, szebbet produkál, mint máskor. Emlékeket gyűjtenek 45-ről. Emlékezéseket, amelyeknek nem szabad feledésbe menni. Mi az ér_ teke ennek?! Az, hogy a tanulók így kerülnek közel a felszabadulás tényének lényegiéhez. Persze .......az i lyen idős gyerekek, mint mi vagyunk, csak szüléink és nagyobb testvéreink elbeszéléséből tudjuk meg, hogyan szabadították fel hazánkat a szovjet katonák az elnyomás alól...” — írja az egyik kislány bevezetőben. Éppen ez volt a pedagógus célja is, amikor a következő házi feladatot adta valamelyik nap: Egy történet 1845-ből. S vaUanak a dolgozattok a történelmi időkről. Tulkán Laci a pesti bombázások rémképeit idézi: „Házak dőltek össze; rengeteg halott és sebesült mindenütt! Nem győzték a mentők kórházba szállítani a sebesülteket. Nagyon sok mindent lehetne még írni — fejezi be dolgozatát —, mert sok mindenen mentek keresztül anyu- káék. Egy nagy regényt lehetne írni róla...” Varga Ági Érsekújvár környékére vezet el bennünket, egy kis faluba, ahol a falu népe akadályozta meg, hogy elhurcolják a nyilasok a leventéket: „Mikor az embereit megtudták, mi a nyilasok szándéka, a folyón átvezető hídon gyűltek össze, s úgy tettek, mintha nem elleneznék a leventék elvitelét. Aztán egy óvatlan pillanatban megtámadták a fegyveres nyilasokat, és bele- lökdösték őket a jéghideg folyóba...” S a leventék otthon maiadták. Hankó Marika Sopron felszabadításáról ad hírt, ahol szülei és nagyszülei éltek: „Édesanyám szüleivel a Bécsi dombon, a szőlősben ásott bunkerben bújt ed a bombázás elől. S milyen öröm volt, mikor 1945. április 4-én megjelent az első szovjet katona! Azóta húsz év télt el és még most is mi történt 20 évvel ezelőtt borzalommal gondol vissza anyukám a bombázásokra. Jó érzés, hogy mi már békében nőhetünk fel...” Tótih Gabi házi feladata a leginkább megkapó, a leghitelesebb, már a világra eszmélő embert is érezzük benne. Íme, minden egyéb kommentár nélkül: „Egy reggel édesanyámék egy Fegyvernek közelében levő tanyán area a hírre ébreditek, hogy megjöttek a szovjet katonák. Felkerekedett az egész család s a többi menekült is, aki a tanyában volt, és a fedszaba. dítók elé mentek a Boza-tanyára. A szovjet katonák addigra már berendezkedtek a tanyán. A kovácsműhelyben serényein folyt a munka, s a szomszédos udvarban az ágyúnak ásták a gödröt. Először féltek édesanyáik, de később megbarátkoztak a katonákkal. A szakácsok a konyhában kedvelt nemzeti eledelüket, a scsit főzték. A menekülteket is megkínálták az ízletes meleg levessel. A testvéremnek, aki akkor még igen kiesd volt, cukrot adtak. Amikor aztán továbbmentek arról a tanyáról, nagyapámnak egy kis fekete lovat és egy szekeret adtak ajándékba. A ló homlokán fehér csillag volt. Ezzel a lóval és szekérrel indultak el édesapámék Pusztaszakállasra, ahol a rokonok rég várták őket...” Szocialista nevelésünk lényeges része az érzelmi nevelés. Tantervűnk, tankönyveink anyaga bőséges lehetőséget nyújt erre, s ha kihasználjuk a tankönyvek nyújtotta lehetőségeket, érzedimi vonatkozásban is közied hozhatunk a tanulókhoz olyan eseményeket, amelyeket életkoruknál fogva nem élhettek át. S hazánk felszabadulásának húszadik évében nincs szebb feladata pedagógusnak, mint megszerettetni azokat a névtelen hősöket, akiknek szabadságunkat köszönhetjük. Nem irodalmi alkotások a fenti idézetek; hatodikos tanulók házi feladatai csupán. De mögöttük már kutatjuk a jövő emberének arcát. Mert mi vagyunk a felelő sak értük, akik most kezdik ren dezni, tudni, mi is történt húsa évűéi ezelőtt. Füadelji Mihály Két évtized Az „ezernyifajta ” országából, az egészség hazája Életünk minden területén korszakos változások történtek az elmúlt két évtizedben, de talán legszembetűnőbb a népünk egészségében bekövetkezett fejlődés. Ennek sokatmondó — s az utóbbi években többször is idézett — mutatója a mai fiatalok méretének, testsúlyának, mellbőségének jelentős különbsége a 20—30 évvel ezelőtti fiatalokétól. Egyre növekvő igények Hazánkban ma intézményesen gondoskodnak a lakosság egészségéről. Az ország lakosságának több mint 98 százalékára terjed ki a társadalombiztosítás. Különösen a legutóbbi években nőtt ugrásszerűen a biztosítottak száma. (A felszabadulás előtt a lakosságnak csupán egy harmada részesült társadalombiztosításban) — A gyors fejlődést a foglalkoztatottság nagyarányú növekedésével, továbbá azzal magyarázhatjuk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a termelőszövetkezeti tagok is biztosítottak lettek. A múlthoz mérten igen sokat fejlődtek a biztosítottaknak nyújtott szolgáltatások: e területen nemzetközileg is az élvonalba tartozunk. A legutóbbi öt évben megkétszereződtek a társadalom- biztosításra fordított összegek. A különféle juttatások — a táppénz, a nyugdíj, a gyógyászati segédeszközök, a gyógyszerellátás, a szanatóriumi férőhelyek számának növelése — mind jelentős haladásról tanúskodnak. Óriásit léptünk előre. A felszabadulás élőt Magyarországon 1500 orvostanhallgató volt s évente körülbelül 350 orvost avattak. Ma 6900 az orvostanhallgatók száma, s évenként 1000 orvosi oklevelet adnak ki. S az orvosak száma, akárcsak a betegápolóké, a kórházak, szanatóriumok és rendelőintézetek befogadóképessége stb, mégis elmarad az igényektől. Pedig a felszabadulás előtti 48 ezer helyett ma 75 ézer kórházi ágy áll a betegek rendelkezésére, Orvos! rendelőt avattak tegnap Dobozon Csütörtökön délelőtt adták át rendeltetésének Dobozon az új központi rendelőt. A fontos köz- intézmény az Egészségügyi Minisztérium anyagi támogatásával és a községfejlesztési hozzá iáru- lásból készült el. A lakosság mintegy 50—60 ezer forint értékű tárElkezdték a mezőgazdasági tanulók szerződtetését Néhány héttel ezelőtt megyénk valamennyi általános iskolájában pályaválasztás előtt álltak a nyolcadikosok. A pedagógusok és a szülők, valamint a szövetkezeti vezetők jó együttműködéséből fakad, hogy az idei tavaszon a tavalyinál lényegesen több fiatal választotta a mezőgazdasági szaknál. Napokkal ezelőtt a mezőgazdaági pályát választókkal elkezdték a szerződések kötését. Jó ütemben halad a megállapodások aláírása a gyulai járásban. A jól szervezett munkának tudható be, a kórházi dolgozók száma pedig húsz év alatt megháromszorozódott. 1945 előtt Magyarországon üzemorvosi ellátás jóformán nem volt, ma viszont átfogja az egész ipart. A fertőző betegségek leküzdése Mennyi személyes emléket, közvetlen környezetünkből ismert szomorú példát idéz fel az emlé- keztetés: népünket két-három évtizeddel ezelőtt még a „morbus hungaricus”, a nyomor, az elégtelen táplálkozás szülte legpusztítóbb népbetegség, a tbc tizedelte. Szocialista államunk óriási áldozatokat hozott s hoz jelenleg is a tbc teljes felszámolására. 1938- ban 106 ezer, most évente 5 millió szűrővizsgálatot végeznek az országban, hogy a betegek idejében kerülhessenek kezelésbe. A régebbi néhány ezer kórházi ágy helyett ma 13 ezer áll rendelkezésre, s a betegek — az ingyenes gyógykezelés mellett — két évig teljes táppénzüket is megkapják. Mint járvány, megszűnt hazánkban a gyermekparalízis. Míg 1957-ben, illetve 1959-ben kétezer körül volt az évi megbetegedések száma, addig az utóbbi négy évben évenként egy-két megbetegedés fordult csak elő. A fertőző I betegségek elleni mind eredmé- 1 nyesebb harcban — az általános gazdasági, társadalmi, kulturális körülmények javulása mellett — egyre nagyobb szerepe van az orvostudomány fejlődésének is. A diftéria és több más fertőző betegség visszaszorításában Is elértünk jelentős eredményeket az utóbbi években az orvostudomány legújabb vívmányainak alkalmazásával. Gondoskodás a jövő nemzedékről Anélkül, hogy az állami egészségügyi gondoskodás rendkívül kiterjedt hálózatának minden állomásáról beszélnénk, hadd említsadalmi munkával járult hozzá megvalósításához. A Kossuth tér 24 szám alatti épületben két orvosi és egy fogászati rendelőt rendeztek be. Ezzel korszerűbbé vált a község öt és fél ezer lakosának egészségügyi ellátása. hogy a gyulai járás összességében teljesítette a tanulók szerződteté- si tervét, s a múlt hét végén a megyei tanács mezőgazdasági osztályával — a nagy érdeklődésre tekintettel — továbbtanulók szerződtetésére állapodtak meg. A mezőgazdasági tanulók szervezéséről kedvező hírek érkeztek a gyomai, a szeghalmi és a sarka- di járásból is. A mezökovácsiházi járás mezőgazdasági osztályára és a járásban működő termelőszövetkezetekre még igen sok feladat vár a fiatalok szakmára nevelésének tervezésében. sük meg ennek a gondoskodásnak a kezdetét, amely már a gyermek születése előtt kezdődik. A leendő anyák és a születendő magzatok egészségét rendszeres szakfelügyelet óvja. Ma már a falusi asszonyok sem magukra hagyatva hozzák világra gyermeküket, hanem jól felszerelt intézetekben. A szülő anyáknak, törvényes rendo'ke- zéseink értelmében húszheti szabadság jár, teljes fizetéssel. Csecsemőjük részére 400 forint értékű kelengjift kapnak az államtól. Bízvást mondhatjuk: egyetlen kapitalista országban sem nyújt ennyit a társadalom, az áílam az édesanyáknak. A tervszerű csecsemőgondozás és az egészséges életkörülmények a réginek a negyedére csökkentették hazánkban a csecsemőhalálozást. A felszabadulás előtti Magyarországon 1000 gyermeknek 37 bölcsődéje volt, ma 33 ezer gyermeket gondoznak 900 bölcsődében. Háromszor any- nyi óvoda és hatszor annyi óvónő tevékenykedik, mint a felszabadulás előtt. A csecsemőket és az iskolásokat rendszeres védőoltásokban részesítik. Közegészségügyünk fejlődésének fontos tömegbázisa a Magyar Vöröskereszt, amely már az iskolákban elkezdi az egészségre nevelést. Az ifjú vöröskeresztesek száma meghaladja a negyedmilliót. Közülük sokan tekintik megtisztelő, kedves feladatuknak az öregek segítését, gondozását. A véradómozgalmat is a Vöröskereszt szervezi. Tavaly több mint ne- gyedmillióan adtak térítésmentesen vért embertársaik életének megmentésére. A hatalmas egészségügyi hálózat minden szektorát felsorolni sem tudnánk. Több mint 18 ezer orvos, 400 gyógyszerész, 40 ezer ápolónő, szülész-, asszisztens- és gondozónő óvja egészségünket, gyógyítja a betegeket. Az ő áldozatos munkájuknak is köszönhető, nogy Magyarországon az átlagos életkor ma 15 évvel hosszabb, mint 20 esztendővel ezelőtt volt. Az „ezernyifajta népbetegség” országa az egészség hazájává vált. Űjlaki László Levél a Marsról Vajon ki tudná elolvasni azt a levelet, amelyet egy marsbeli diplomáciai küldöttség adna át, tegyük fel, éppen az ENSZ főtitkárának? „A levelet le tudnám fordítani — jelentette ki Nyikolaj Andrejev szovjet nyelvész — amennyiben legalább ezeroldalas és egymástól jól elhatárolt írásjelekből áll. A szovjet tudós olyan elektronikus eljárást dolgozott ki. amely lehetővé teszi bármilyen írott szöveg megfejtését és lefordítását, még akkor is, ha eddig teljesen ismeretlen nyelvről van szó. Eljárásának lényege az a tézis, hogy valamennyi nyelv matematikailag és statisztikailag meghatározható azonos szabályokra épült, s ezek megszabják a szavak hosszúságát és csoportosítását. Andrejev kísérletei eddig bebizonyították, hogy a tézis éppúgy vonatkozik például a francia vagy a német nyelvre, mint az afrikai szuahéllre vagy az indiai nyelvjárásokra. Miért ne vonatkozhatnék tehát távoli bolygók nyelvére is? (MTI)
