Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-16 / 90. szám

oO Világ proletárjai, egyesüljetek! IMS. ÁPRILIS 16., PÉNTEK Ára: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Választási tanulságok I Hunkában szövődött barátság | Nem a márvány tábláért | Cikkünk nyomán a megyei pártbizottság Es a megyei tanács lapja Az emberek szakmai és éltaláeos műveltségét szolgálja a szocialista brigádmozgalom Termelőszövetkezeti brigádvezetők tanácskoztak Békéscsabán Szívélyes barátság Magyarország és Cseh­szlovákia népének törvé­nyes képviselői 1949. áp­rilis 16-án írták alá a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dést. A két ország haladó mozgalmainak harcosai már sok-sok évvel koráb­ban ■— éppen a közös esz­mények szolgálatában — egyengették az utat az új típusú barátság és testvé­riség érdekében. Tény az, hogy a barátsági szerződés megkötése óta e szerződés jelentősége folyamatosan növekedett. E barátsági szerződés lét­rejöttének évfordulója ün­nep a számunkra, hiszen fontos útjelző, jelentős ál­lomás az egymásra talált két ország népeinek törté­netében. A Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársa­ság kapcsolatait szívélyes barátság jellemzi. A mar­xizmus—leninizmus diada­láért, a békéért, az álta­lános és teljes leszerelésért, a nukleáris fegyverek be­tiltásáért, a népek barátsá­gáért és testvériségéért egy fronton küzd a két ország a nagy szocialista közös­ségben. Ez a barátság megnro- tatkozik a két ország foly­ton erősödő gazdasági kap­csolataiban is. Jelentősek ezek az eredmények, hi­szen a két ország közötti árucsereforgalom már több mint 70 százalékkal halad­ja meg az 1958. évit. Tel­jes nézetazonosság nyilvá­nul meg a nemzetközi hely­zet megítélésében. Így kell ennek lennie, mert mind­két ország marxista—leni­nista módon értékeli a vi­lágpolitika eseményeit. Külpolitikánk fontos pillé­re a békés egymás mellett élés, de ugyanakkor sarka­latos pontja a háborús ka­landorok elleni harc, a né­met revansizmus elleni til­takozás és közös védekezés, valamint a ragaszkodás a szocialista közösséghez. A barátsági szerződés alá­írásának évfordulóján az egész magyar nép szívből üdvözli Csehszlovákia né­pét. Valamennyien tudjuk, hogy az internacionalizmus közös zászlaja alatt haladva nemcsak nemzeti érdekein­ket, hanem az egész embe­riség humanista törekvése­it is szolgáljuk. Virágzó ez a barátság és örök. Nagy Gábor elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának agro-propagand istája köszöntötte a tanácskozáson részt vevő brigád­vezetőket, majd elmondotta, hogy a termelőszövetkezetekben is mindjobban szélesedik a szocia­lista brigádmozgalom. Az elmúlt évben már 46 brigád nevezett be e cím elnyerésébe 524 taggal, 24- nek már oda is ítélték a kitünte­tő oklevelet. Ezután Bájer István számolt be a jelenlevőknek a szocialista brigádok II. országos értekezletén szerzett tapasztalatairól. Hangoz­tatta, hogy olyan nagyszerű ön- íkéntes mozgalom ez, amely jól szolgálja a termelőszövetkezeti emberek szakmai és általános műveltségét. Fő célja az, hogy kölcsönösen segítsék, tanítsák egymást a brigádok tagjai, rá­szoktassák őket a szorgalmas munkára, a könyvek, a szakla­pok, az újságok olvasására. Véle­ménye szerint nincs olyan, em­ber, akit erre ne lőhetne rá­szoktatni, ezért nem szabad ki­zárni a brigádból az olyanokat sem, akik valamilyen oknál fog­va kisiiklottak a társadalom tör­vényes kereteiből, vagyis valami­vel ártottak a közösségnek. Befejezésül arról beszélt, hogy egyes termelőszövetkezetek gaz­dasági, pártszervezeti és tömeg­szervezeti vezetői a legjobb esetben csak tudomásul veszik, hogy szövetkezetükben szocialista címért küzdő brigád alakult, de munkájához nem adnak segítsé­get, nem értékelik rendszeresen eredményeiket. Ezt támasztotta alá a dombegyházi Petőfi Tsz-ből Gyarmati Gábor, az okányi Al­kotmány Tsz-ből Barta János, akik elmondották, hogy eddig csak beszélgettek a szocialista bri g ád mozgalomról, a próbálko­zások kudarcba fulladtak, mert nem kaptak megfelelő útmutatást és segítséget. Jóleső érzés volt hallgatni Balogh Sándomét, aki elmondta, hogy a vésztői Béke Tsz-ben öt brigád versenyzett a Szocialista brigád címért, s a bri­gádok tagjainak lényegesen meg­változott az egymáshoz való . vi­szonya. Régebben, ha valaki be­teg volt és azt mondták a többi­eknek, hogy egyeljék ki az ille­tőnek kiosztott répát, cirkot, az volt a válasz: egyeljék ki a hoz­zátartozói! Most biztatás nélkül is kisegítik azokat, akik megbe­tegszenek. Fekete Sándor a mu­rányi Lenin Tsz-ből arról szá­molt be, hogy a szocialista címért küzdő brigád tíz százalékkal mindenből többet termelt a terve­zettnél, míg a mellettük lévő bri­gád még a tervezettet sem érte el, mert egyes tagok például a kukorica kapálásakor azt mond­ták, azért ritkítják kii a kukori­cát, hogy ősszel ne kelljen sok szárat kötözni. Jó volt hallani az utolsónak felszólaló Tűri Sándort, aki elmondta, hogy a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben az idén négy brigád nevezett be a szocia­lista címért folyó versenybe. Kö­zöttük egy öntözési brigád, amely azt vállalta, hogy hasznosítja az idén a szövetkezet négymillió fo­rint értékű öntözőberendezését. A hét első felében Csomós Ist­vánnak, a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztálya vezetőjének Kubai kormányküldöttség tárgyalásai a Szovjetunióban A kubai kormányküldöttség Orlando Borrego Diaz cukoripari miniszter vezetésével befejezte tárgyalásainak első szakaszát a szovjet külföldi gazdasági kapcso­latok állami bizottságában. E tárgyalások során megvizsgál­ták a szovjet—kubai gazdasági együttműködés különböző aspek­tusait, közöttük a Szovjetunió részvételének kérdését a kubai cukorgyártó üzemek rekonstruk­ciójában. A korábban megkötött egyez­mény értelmében a Szovjetunió 1970-ig 5 OOO OOO tonna cukrot vá­sárol Kubától. Az előre megálla­pított ár mentesítette Kubát a világpiaci cukorár esetleges inga­dozása miatti aggodalmaktól. (MTI) elnökletével ülést tartott a me­gyei mezőgazdasági operatív bi­zottság. Az ülésen megjelent Csa­tári Béla, a megyei tanács vib-el- nökhelyettese is. Miután Varga Lajos főagronómus értékelte az időszerű mezőgazdasági munkák­ban egy hét alatt elért eredmé­nyeket és a járásokban folyó ter­melésszervezés tapasztalatairól a beszámolók elhangzottak, Csa­tári Béla a következőket mondot­ta: — A tavaszi mezőgazdasági munkák üteme megyei szinten ál­talánosságban elfogadható. Egyes üzemek teljesítménye között azonban lényeges eltérés tapasz­talható. A szövetkezetek többsé­gében jól szervezték a munkát, mégis előfordult, hogy egy-egy ter­melési akadály leküzdése — kü­lönösen a szakemberek körében — nehézkesen megy. Ezekben a he­tekben legfontosabb feladat a munkaszervezés tökéletesítése, a termelési tervben meghatározott részfeladatok valóra váltása. Csatári Béla felszólalásához csatlakozott az értekezlet, majd Csomós István osztályvezető an­nak adott kifejezést, hogy a szán­tás, és a kukorica vetésének elő­készítése, valamint a gabonatáb­lák vegyszeres gyomirtása, kar- bamidos levéltrágyázása ezekben a napokban a legfontosabb tava­szi teendő lett. A termelőszövet­kezetek szakemberei az említett feladatok gyakorlati megvalósítá­sára összpontosítsák az emberek és a gépek erejét Magyar— cs külügyminiszteri tárgyalás Vaclav David, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere kíséretével együtt tár­gyal a Külügyminisztériumban Péter János külügyminiszterrel és a magyar küldöttség tagjai­val. A tárgyalóteremben: képünk bal oldalán középen Péter János, vele szemben Vaclav David. (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felvétele) Ülést tartett a megyei operatív bizottság Minden erőt a kukorica vetésére •és a kalászosok vegyszerezésére

Next

/
Thumbnails
Contents