Békés Megyei Népújság, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-15 / 89. szám
1965. április 15, 6 Csütörtök = TUDOMÁNY - TECHNIKA = Merkur, a fekete bolygó A Nap „családjának” legbelső és legkisebb tagjáról, a Merkur- röi viszonylag keveset tudunk. Megfigyelése nehéz, az éjszakai égbolton úgyszólván sohasem látható. Napnyugta után vagy kora hajnalban a Nap közelében jár, akárcsak mitológiai névadója, Merkur, a kereskedők istene, aki sohasem hagyta el jóbarátját, a napisten Apollót Most sok érdekességet tudunk meg egyrészt a Merkur úgynevezett napátvonulásának feldolgozott adataiból, másrészt Nyikolaj A. Kozirev szovjet csillagász észleléseiből. Kozirev éveken át figyelte ezt a bolygót és folytatta a két híres francia megfigyelő csillagász, Antoniadi és Dollfus munkáját. Az eredményeket nemrég publikálták. Parányi pont a napkorong előtt A Merkur a Földről nézve időnként elhalad, átvonul a Nap izzó korongja előtt. Két átvonulás között legalább 3 év, de legfeljebb 13 év tétek el; az átlag 8 év, így évszázadonként 13 ilyen eset lehetséges. A Merkúr viszonylag messze van tőlünk, legkedvezőbb átvonulása esetén a távolság 77 millió kilométerre csökkenhet: a Nap, a Merkur és a Föld ilyenkor egyvonalban helyezkedik el. Nagy távolsága miatt a Napot természetesen nem takarhatja el, mint például a Hold, csupán távcsővel látható apró fekete pontként jelentkezik a Nap fényes teste előtt. Legutóbbi átvonulása alkalmával az obszervatóriumok tucatjai több száz felvételt készítettek. A felnagyított felvételek alapján megállapították az átmérőjét; mindössze 4750 kilométernek mérték a régebben kiadott könyvekben szereplő 5160 kilométeres átmérő helyett. v Átvonuláskor nem látszott körülötte fényes gyűrű, ami kiterjedt légkör bizonyítéka volna. A Föld legkisebb „testvére” szinte holdméretű, kisebb, mint a Jupiter óriásbolygó két legnagyobb holdja: a Ganymedesz és a Callisto,' 5510, illetve 5050 kilométer átmérőjűek. (összehasonlításképpen: a Föld átmérője 12 740 kilométer, a Holdé 3476 kilométer.) A Merkúrnak a tömege is kevés, tizennyolc Merkúrt „gyárthatnánk” a Föld anyagából és a maradékból még kisebb holdakra is futna. A bolygók „alvilága" A Merkur Ms tömege folytán a szökési sebesség értéke a felületén mindössze 4,2 Mlométer másodpercenként (a Földön 11,2 M- lométer másodpercenként). Viszonylag könnyű volna onnan hazaindulni az első űrutasoknak; kérdés azonban, hogy érdemes-e odamenni? Antoniadi, Dollfus és most Kozirev észlelései alapján határozott nemmel válaszolhatunk a kérdésre. E Mégett, fekete birodalom tűzforró sziklás felszínét aligha lehet könnyen „meghódítani”; a Merkur birtokba vétele egyelőre nem szerepel az űrhajózás távolabbi terved között sem. Ennek a bolygónak a felszínén, az egyenlítője közelében, amikor éppen delel a Nap és ellipszis pályáján napközeiben jár), a hőmérséklet elérheti a +450 Celsius fokot. Ugyanekkor a sötétbe burkolódzó éjszakai oldalon —260 Celsius fok körül jár a hőmérséklet-külöftbség a nappal és az éjszaka között. Hidrogénburok a Merkúr körül A régebbi csillagászati könyvekben olvashatjuk: a Merkúrnak nincs légköre, mert olyan Mcsi a tömege, hogy nem képes a gázmor lekulákat magához láncolni; ha volt is légköre, bizonyára évmilliókkal ezelőtt elillant, szertefoszlott. A csillagászat eszközei és módszerei azonban megváltoztak évek folyamán. Dollfus francia csillagász már nappal is figyelte a Merkúrt a Mvételesen tiszta levegőjű Pic du Midi 2500 méter magasságban lévő obszervatóriumából. Gyanította, hogy e bolygónak mégis van valami csekély gázburka, bár ez nem lehet több, mint a Föld légkörének tized része. Kozirevnek most sikerült alátámasztania Dollfus feltevését. A csillagászat történetében először mutatta M színképelemzés útján a Merkur hidrogénből álló ritka atmoszféráját. Ez 500 Mlométer magasságig nyúlik a bolygó felszíne fölé és nagyjából egyenletes sűrűségűnek teMnthető. A légkör igen ritka, legfeljebb 200 atom lehet köbcentiméterenként; a Földön még ma sem tudunk ilyen légritka teret laboratóriumi- lag előállítani. Ma még nem tudjuk, honnan ered a Merkur atomos hidrogén légköre, állandó-e ez vagy csak átmeneti jellegű. Lehet, hogy á belsejéből illan el folyamatosan, lehet valami „őslégkör” maradványa is. A Merkur e titkára talán akkor kapunk majd választ, ha az űrhajózással egyre jobban összefonódó csillagászat a Föld torzító, zavaró légköre fölött a világűrben — vagy éppen a Holdon — helyezi el a finomabb megfigyelésekre szánt távcsöveit. Gauser Károly Távolságmérés — laser-sugárral Az amerikai Standard kutatólaboratóriumban különleges héli- um-neotn-plasma laser! készítettek nagy pontosságú távolságmérésekre. Az optikai interferencia elvén működő bé’rendezés olyan vékony, vakító fénysugárnyalábot bocsát M, amelynek hullámhosz- sza éppen akkora, hogy 100 méter távolságig 2 .százezred milliméter pontossággal mérjenek. A régebbi mérések során, amikor Kripton—86 gázból előállított fénysugarat használtak, csupán 25 cm távolságon belül tudtak elérni ilyen pontosságot. Az új fényforrással lehetővé válik azoknak a mérőszalagoknak a kalibrálása is, melyeket azelőtt csak egy ezred- milliméter pontossággal tudtak hitelesíteni mechanikai úton. A MED ŐSZ orosházi szervezete április 18-án, húsvét vasárnapján este 7 órától másnap reggelig tartó BALT RENDEZ Thököly u. 5. szám alatti helyiségben. Mindenkit szeretettel -vár a rendezőség 44356 imuiiiiiniiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiíiiiiiiiMiimiiiiiiiiiiiMiilMiliiMllMiiiiiiliiiilliiiiiMliiiiiiiiMiiiilMlMiiiiuiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Nap ?n orgiával működtetett gépkocsi A képen egy 1912-es személyautót látunk, amely érdekes módon egyben a jövő egyik lehetséges gépkocsi energiaforrását is bemutatja. A régi modellt egy amerikai mérnök 10 640 cellából álló napelemmel szerelte fel, s a napelemeket tartalmazó lapot a gépkocsi tetején vízszintesen helyezte el. A napelemek egy 72 voltos feszültségű akkumulátort töltenek, s az akkumulátor egy napfényes napi töltés után 10 órás üzemeltetést tesz lehetővé. Ap ilyen kocsiknak elsősorban napfényben gazdag vidékeken lehet jövőjük, Kétrészes, színes magyar film, Jókai Mór regényéből Erdődy János írta, rendezője: Várkonyi Zoltán. A széles körben ismert remek korrajz művészi ihletettségű filmváltozata egyértelmű sikerre tart számot. (Bemutatja a békéscsabai Brigád és Szabadság filmszínház április 15—28-ig.) A tv műsora Április 15-én, csütörtökön 9.45 Karambol. Magyar film (ism.). (10 éven felülieknek). 11.00 Üj tavasz Balatonudvariban. A televízió riportfilmje (ism.). 17.28 Hírek. 17.35 A Magyar Hirdető műsora a fényszórókról. 17.55 A jövő hét műsora. 18.10 Megkérdezzük . .. Riportműsor. 18.20 Tele- siport. 18.45 Nevessünk! Burleszk-film. 19.20 Cicavízió. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Kustaa Vilkuna finn akadémikussal mű sora Április 15-én, este 7 órakor: EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA Móricz-bórlet. beszélget Sugár András. 20.00 Földönjáró csillagok II. A televízió világirodalmi vetélkedője. A római költészet aranykora. Kb. 22.00 Tv-híradó — 2. kiadás. (MTI) MOZI ÁPRILIS 15. Békési Bástya: Itthon. Békéscsabai Brigád: A kőszívű ember fiai I—II. Békéscsabai Szabadság: A kőszívű ember fiai I—II. Békéscsabai Terv: Déltől hajnalig. Gyomai Szabadság: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Gyulai Petőfi: A tizedes meg a többiek. Mezőkovácsházi Vörös Október: Rab Ráby. Orosházi Partizán: Az aranyfej. P-"kadi Petőfi: Álmodozások kora. Szarvasi Táncsics: Harakiri. Szeghalmi Ady: Mandrin kapitány. Atomtájékoztatás — telefonon Párizsban három esztendeje működik az atomügyek telefon- tájékoztatója. Eddig nem kevesebb, mint tízezer érdeklődőt elégítettek M. Statisztikai felmérésekből kiderül, hogy a tízezer ember közül, akik az ETO 31—92 számon nukleáris problémákról érdeklődtek, 20 százalék puszta kíváncsiságból. 19 százalék iskolai feladatainak megoldására, 13 százalék egyetemi tanulmányainak Megészítésé- re, 6 százalék általános ismereteinek bővítésére törekedett. Az érdeklődők 30 százaléka közgazda- sági szakember, 12 százaléka technikus volt. (Az „Express”-bői) 1 802 A gyors közlekedés eszköze
