Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

Világ proletárja^ egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG iS A MEGYEI TANÁCS LAPJ'Á 1»65. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Húsz esztendeje történt | Ara: 80 fillér XX. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Kiessel levél... ‘ | Egy védőnő délutánja | Elnézést kérek... | Köröstái \ ENSZ: régi módszerek és új remények Ismeretes, hogy az ENSZ- közgyűlés szeptember 1-ig el­napolta munkáját. Előbb azon­ban még jóváhagyta azt a hatá­rozatot, amely a békefenntartó tevékenység kérdésének mély­reható tanulmányozását irá­nyozza elő. Az ENSZ főtitká­rának és a közgyűlés elnöké­nek indítványozták, állítsanak fel különbizottságot a béke- fenntartó műveletek szemügyre vétele végett, ideértve az ENSZ jelenlegi pénzügyi nehézségei­nek megoldását is. Ezek a nehézségek azzal kap­csolatiján merültek fel, hogy az USA és szövetségesei saját ön­ző érdekeiktől vezéreltetve tör­vénytelenül ráerőszakolták az ENSZ-re a kongói és a közép­keleti katonai műveleteket, majd az ebből adódó kiadáso­kat át akarták hárítani vala­mennyi ENSZ-tagállamra. Ami­kor azután ez a terv csődöt mondott, az amerikai Tliplomá- cia azzal kezdett fenyegetőzni, hogy az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán megfoszt mindenkit a szavazati jogától, aki csak meg­tagadja e kiadások vállalását — elsősorban pedig a Szovjetuni­ót. Ám ebből sem lett semmi. Az amerikai sajtó elégedetle­nül írt a közgyűlés menetéről. A New York Herald Tribune „komoly, ha éppen nem halálos csapásról“ cikkezett, amelyet állítólag az ENSZ-re mértek. A valóságban azonban semmi ilyesmiről nincs szó. Természe­tesen sajnálatos, hogy az ame­rikai obstrukció következtében az ENSZ közgyűlésnek ez az ülésszaka nem tudott érdemben hozzálátni egész sor fontos kér­dés gyakorlati, konkrét megvi­tatásához, amit így, noha napi­renden maradnak, őszre kellett halasztani. A közgyűlés félide­jének azonban egyáltalán nem ez a mérlege. Bebizonyosodott, hogy az amerikai diplomácia immár nem képes úgy diktálni egy- egy közgyűlésen, ahogy éppen kedve tartja. Még a nem is olyan régen a State Department különböző ürügyekkel többségi blokkot kovácsolhatott maga kö­ré egy-egy közgyűlésen, még­hozzá olyant, amely feltétel nél­kül vállalta: az amerikai diktá­tum szerint szavaz majd —ma már ez valóban a múlté és a régi módszerekhez nem lesz visszatérés. Ezen az ülésszakon az amerikai diplomatákon nem segített már az sem, ha olyan nyüt fenyegetésekhez folya­modtak, mint például, hogy megfosztják a gazdasági segí­téstől azokat a gyengén fejlett országokat, amelyek Washing­ton ellenére szavaznak. Képzel­jük csak: már a dollár sem se­gített!».« Ugyanakkor az ENSZ kebe­lén belül jól körvonalazható és mind határozottabb irányzat je­lentkezik: vissza kell térni azokhoz az elvekhez, amelyek jegyében a világszervezet szü­letett és amelyek alapokmá­nyának is fundamentumát ké­pezik. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét azzal alakították meg, hógy a nemzetközi együttmű­ködés fóruma legyen. Ilyen ér­telemben a közgyűlésnek az lenne a feladata, hogy az álla­mok ott kifejthessék a nézetei­ket. A Biztonsági Tanácsban viszont, amelyet az alapokmány elsősorban tesz felelőssé a bé­ke fenntartásáért, a szavazás egyöntetűsége a szabály: az öt nagyhatalomnak vétójoga van. amelyet azért vezettek be, hogy; egyikük se erőszakolhassa rá az akaratát a másikra, hanem ellenkezőleg, valamennyien kö­zösen igyekezzenek mindenki számára elfogadható megoldá­sokat találni. A hidegháború kellős köze­pén |— 1950-ben — az ameri­kai diplomácia arra kényszerí­tette az ENSZ-közgyűlést, hogy önmaga, valamint az ENSZ- főtitkár számára vindikálja a jogot a békefenntartó tevékeny­ség lefolytatására, jóllehet ez sem egyiknek, sem másiknak nem joga az alapokmány sze­rint. Tehát megsértették az alapokmányt. Azok a rfehézsé- gek, amelyekkel az ENSZ-nek most szembe kell néznie, éppen az alapokmány akkori megsér­téséből következnek.’ Vissza az ENSZ alapokmá­nyához! — az élet, a kor köve­telése ez. S ha De Gaulle fran­cia köztársasági elnök sajtóér­tekezletén arról beszélt, hogy az ENSZ-ben csak úgy állhat helyre az egyensúly, ha vissza­tér a kiindulóponthoz, vagyis az alapokmányhoz — ez arról ta­núskodik: Nyugaton is tért hó­dít az a törekvés, amely a vi­lágszervezetet ismét olyanná szeretné gyúrni, amilyennek az eredeti elgondolások szerint lennie kellene. Az ENSZ-közgyűlés üléssza­ka megmutatta, hogy napjaink­ban milyen nagy az igény a nemzetközi együttműködés szervezett formában történő megvalósítása iránt. Regélhet­tek az amerikai diplomaták és újságírók, hogy az ENSZ talán felrobban, ha nem követi a State Department* terveit — mégsem lett a fenyegetéseknek foganatja. Mi több, végered­ményben maga az Egyesült Ál­lamok is beleegyezett a komp­romisszumos megoldásba. &L Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága március 11—12 és 13-án ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vettek: a Központi Revíziós Bizottság elnöke, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt­bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai és a kormány tagjai. Az ülés résztvevőit Nemes Dezső elvtárs, a Köz. ponti Bizottság titkára időszerű nemzetközi kér­désekről tájékoztatta. Beszámolt a tizenkilenc testvérpárt március első napjaiban Moszkvában lezajlott értekezletéről, a Magyar Szocialista Munkáspártot képviselő elvtáreaknak az értekez­leten folytatott munkájáról. A Központi Bizottság a beszámolót helyesléssel tudomásul vette, jóvá­hagyta a moszkvai konzultatív értekezleten részt vett magyar küldöttség munkáját és a tanácsko­zásnak a nyilvánosságra hozott közleményében kifejezett álláspontját. Biszku Béla eivtárs, a Központi Bizottság tit­kára időszerű belpolitikai kérdésekről számolt be. Foglalkozott a Központi Bizottság 1964. december 10—i határozatainak folyamatos végrehajtásával, a létszámgazdálkodásra. A normák rendezésére, a termelékenység növelésére, a takarékosabb gaz­dálkodásra vonatkozó kormányrendeletek végre­hajtásával és a további teendőkkel. A Központi Bizottság a beszámolót egyhangúlag tudomásul vette. Szirmai Istrrán eivtárs, a Központi Bizottság tit. kára előterjesztette a Politikai Bizottság javasla­tait a párt időszerű ideológiai feladatait összefog­laló irányelvekre. A Központi Bizottság az előterjesztést egyhangúlag elfogadta és úgy hatá­rozott, hogy „a Központi Bizottságnak a párt időszerű ideológiai feladataira vonatkozó irányel­veit” és Szirmai István bevezető referátumát a Társadalmi Szemle és a Pártélet áprilisi számai­ban nyilvánosságra hozza. Cseterki Lajos elvtárs, a Központi Bizottság titkára jelentésit adott az oktatási reform végre­hajtásának főjpb tapasztalatairól. A jelentést a Központi Bizottság egyhangúlag tudomásul vette, megállapította, hogy az eddigi tapasztalatok to­vábbi tanulmányozására van szükség és javasolja a Minisztertanácsnak, hogv megfelelő időben azok oktatási reformtörvény végrehajtásának kérdéseit tűzze napirendre. A Központi Bizottság ülése napirendjére tűzött kérdések vitájában 28-an vettek részt. Az előter­jesztések felett folyó vitákban felszólalt Kádár János eivtárs, a Központi Bizottság első titkára is. (MTI) Befejeződött a II. Műszaki Fejlesztési Hét Szombaton véget ért a II. Mű- . szaki Fejlesztési Hét tartalmas; programja. Az utolsó napon a j papír- és nyomdaipori műszaki egyesület szervezetének rende­zésében, élénk érdeklődés mel-| lett Szendrő Lajos, a Csomago­lástechnikai Intézet főmérnöke tartotta meg előadását: A cso­magolástechnika mai állása vi­lágviszonylatban címmel Bé­késcsabán, a Technika Házá­ban. Az előadás után a nyomda­ipari csomagolóanyagokról ké­szült filmet vetítették. Tanácsi« óztak a mezőgazdasági szaktanácsadók Szombaton befejeződött a mező- gazdasági szaktanácsadók egyhe­tes országos tanácskozása. A kon­ferencián a mezőgazdasági terme­lés és kutatás vezető szakemberei tartottak előadásokat és konzul­tációkat a tudományos intézmé­nyekben dolgozó üzemi szakta­nácsadóknak és a speciális szak- tanácsadó munka irányítóinak. WWWWWWWWVWVWV'^^^fcA^WWWWWVWWVWVAIWWWWWWVVA^ Gazdagodik az ország Üj szerelőszalagot helyeztek üzembe a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészü­lékek gyárában. Fiatalok dolgoznak a gyár új folyamatos mozgású szalagján. Nyomtatott áram­körű tranzisztoros rádiókat állítanak elő. IMTI-Fotó — Balassa Ferenc felvétele.) *

Next

/
Thumbnails
Contents