Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-10 / 58. szám

1965. március 10. 3 Szerda Műszakiak a gép jobb kihasználásáért Badár Bálintnak, a GTE mezőgépész szakosztály elnökének nyilatkozati Háztartási újdonság A korszerű háztartásban különféle kisgépek teszik könnyebbé a dolgozó nők második műszakját. Ezekről készült híradásunk, egy képben. A villanyvasaló tiszta és gyors munkáit jelent min­den háziasszonynak. Amióta azonban a szintetikus anyagok is bevonultak öltözködésünkbe, a vasalás gondot okoz. Más hőfokon vasalható a pamutanyag, és mást kíván a nylon, perion, őrlőn, bánion. A képen látható a hőfokszabályozóval ellátott, tetszetős külsejű villanyvasaló. A tetején kapcsológomb segítségével kü­lönféle textil-anyagokat megfelelő hőfokon, vasalhatunk. Szolidaritási hét Békés megyében A Ttextíl-, a Ruha-, a Bőr- és a Szőrmeipari Dolgozók Nemzetközi Szervezetének határozata érteimé, ben március 6—12-ig a Békés me. gyq Textiles Szakszervezet szoli­daritási hetet rendez. A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban, a Gyulai Harisnyagyárban, a Békéscsabai és a Mezőberónyi Pa­mutszövőben és a mezőhegyesi, il­letve a Sarkadd Kendergyárban munkásröpgyülésefcet tartanak. Síkra szállnak a tőkés és a gyar­mati országokban élő dolgozók po­litikai és gazdasági követelései mellett a nők egyenjogúsításáért, az emberi jogok tiszteletben tar­tásáért, az általános, és a teljes le­szerelés megvalósításáért. A gyűlések után a határozatokat a nemzetközi szervezetnek távirat, ban megküldik. Műrétet csinálnak Hosszas tanácskozás után akként határozott a dobozi Petőfi Tsz igazgatósága, hogy a máksári és a lábagoni határrészben a Kettős. Körös szomszédságában 341 hold műrétet csinálnak. A tereprende­zési munkálatokat elkezdték. A növényvilág kialakításéba a szarvasi ÖRKI kutatóit is bevon­ták. A párt Békés megyei bizottságá­nak 1965. január 22-i üléséről ki­adott határozat kimondja többek között, hogy félkérik a MTESZ-t, hogy a mezőgazdaságban haszná­latos traktoroknak eddigieknél jobb igénybevételére tegyen ja­vaslatot A MTESZ ezt a munkát az arra legilletékesebbre, a GTE mezőgépész szakosztályára bízta. Ennek elnöke Badár Bálint mér­nök, a Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának műszaki osztályveze­tője. öt kereste fel munkatársunk, hogy a párthatározat megvalósítá­sával kapcsolatban néhány kérdés­re válaszát kérje. — A GTE Békés megyei Mező­gépész Szakosztályának sokirányú munkája országosan is a közér­deklődés előterébe került. Mivel érdemelték ki ezt az elismerést? — Még 1963 őszén, amikor a tsz-ek tulajdonában lévő gépek javításának lehetőségét kerestük, a GTE-n belül különböző mér­nökcsoportokat hoztunk létre a gépjavítással kapcsolatos elgondo­lások műszaki megoldására. Ezek a mérnökcsoportok a tipizált, és a kooperációs javítás lényegét ki­dolgozták. Elkészítették a trakto­rok futószalagszerű javításának, a részegységszerelő módszernek a technológiáját. Hogy ez a kezde­ményezés mennyire vált be, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a ta­valy júniusban tartott mezőgé­pész napok. Az eredmény felmé­résére az ország különböző részé­ről Békéscsabára sereglettek a gép- állomási mérnökök, FM és kísér­leti intézetek gépesítési, gépjaví­tási szaktekintélyei. Tulajdonkép­pen ez az értekezlet végképp meg­erősítette bennünk, hogy műszaki­lag a gépek karbantartásának, fel­újításának útját, módszerét gaz­daságilag helyesen határoztuk meg. A GTE 1964. évi további mun­kájának középpontjába a fejlett gépjavítási módszer finomítgatá- sát állítattuk. Megszerveztük a mérnökök és technikusok tovább­képzését. Ezeken célul tűztük a ja­erősítése útján; a nyers- és segéd­anyag, valamint az energiaterme­lés fokozása; a vállalati kooperá­ció kiterjesztése és a gazdaságilag elmaradt vidékek fokozott fejlesz­tése. Ezek persze nemcsak az idei évre szóló elvek, hanem hosszabb távon is érvényesülnek. A feladatok végrehajtását meg­könnyíti Jugoszlávia fokozott be­kapcsolódása a KGST tevékeny­ségébe és egyre szorosabb gazda­sági és kereskedelmi együttműkö­dése a Szovjetunióval, a szocialis­ta országokkal. Jellemző, hogy a szovjet—jugoszláv külkereskedel­mi forgalom értéke 1964-ben el­érte a 220 millió dollárt, vagyis 1960 óta megkétszereződött. Idő­közben kölcsönösen előnyös és egyre szorosabb kapcsolatok ala­kultak ki nemcsak egyes szovjet és jugoszláv, hanem a magyar, lengyel, bolgár, illetve jugoszláv iparágak és üzemek között is. A viták időszakát követően Ju- goszlévia-szerte komoly alkotó munka folyik azért, hogy az egész ország mielőbb az élenjárók szín­vonalára emelkedjék. Márkus Gyula vítási technológia fejlesztését, az alkatrészfelú j rtás módszereinek tu­dományos megismerését: az áram nélküli nikkelezés és vasazás, va­lamint a kopások műanyaggal tör­ténő fed töltését, a rezgő edéktró- dás hegesztő apparátok kezelését. Az Agrártudományi Egyetem gép­ipart tanszékétől és a Gépkísérleti Intézettől ehhez a munkához igen jelentős támogatást kaptunk. A párt megyei bizottsága is fel­figyelt műszaki munkánkra. Több­ször bátorított bennünket egy-egy fontos feladat megoldására. Ügy érzem, a január 22-i határozat is egy kis bátorítás ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek gépeinek jobb kihasználásához tapasztalata­inkból az eddigieknél több segít­séget adjunk. — Hogyan képzeli rí ezt? — A párthatározat megjelenése óta mérnök és technikus baráta­immal többször beszélgettem a termelőszövetkezeti gépek kihasz­nálásénak fontosságáról. Ez a té­ma meggyőződésem szerint igény­li a gépjavító és a gépállomáson dolgozó műszakiakat. Ugyanis a gépállomások átszervezése új fel­adatúiknak megfelelően ebben az évben megyénkben lényegében befejezést nyert. A gépeket meg­kapják a szövetkezetek. A közös gazdaságok a gépesítés frontján azokat az első lépéseket teszik, mint a gépállomások másfél évti­zeddel ezelőtt. Ez idő alatt mi egy sor igen hasznos tapasztalatra tet­tünk szert. Közöttük egyik legfon­tosabbnak tartom a vonóerő maxi­mális kihasználására tett üzemi intézkedéseinket Annak idején arra törekedtünk, hogy egy lánctalpas traktor ne csak az ekét vontassa, hanem a gyűrűshengert, a fogast is, mikor melyik szükséges. Vagyis a fő­munkagéphez mindig kapcsoltuk a kiegészítőt. így időt és anyagot nyertünk. A tsz-ekben lévő lánc­talpas gépek üzemeltetése többé- kevésbé elfogadható szinten áll. Nincs azonban kellően megoldva csázás, a disztilierezés, a hengere zés, a fogasolás, a vetés és a szá; lítás munkagépeinek kapcsolása A felsoroltak nemcsak a láncts pás traktorokra vonatkoznak, hr nem az MTZ, az UTOS, a Szupe Zetor és a többi nagy teljesítmé nyű gépre is. Ebben az évben traktorok eddigieknél jobb kihass? nálásában, amire a párthatározn is utal, a hatásfok igénybevételé­ben kell előrébb lépnünk. Elő­vesszük a korábban nálunk has? né'lt kapcsolószerkezeteket, ezei alapján újat is készítünk, és kellő szaktanáccsal a szövetkezetekbe juttatjuk. A gépkihasznélás és a gépkap­csolás gyakorlati megoldására, a GTE mezőgépész szakosztályán be lül külön szakbizottságot hoztunk létre. E szakbizottság rövidesei elkészíti javaslatát. Ezt mérnö­keink, technikusaink megvitatja és még a tömeges tavaszi felada­tokig eljuttatjuk a szövetkezetek­be. — Mivel a mezőgépész mérnö­kök és technikusok működése ki­terjed a mezőgazdaság valameny- nyi üzemágára, kérdezzük, milyen műszaki intézkedésekkel segítik még a tsz-eket? — Sok gondot okoz megyénk­ben a cirok betakarítása. Egy mű. szaki és egy üzemszervezési cso­port vállalta, hogy egy cirokbe­takarító felszerelést konstruál, me­lyet a kendervágó kombájnra le­het felszerelni. A prototípus, ta­valy bevált. Az idén 50 ZSK kom­bájnra szerelhető cirokvágó szer­kezetet készítünk a termelőszövet, kezetek rendeléseire. Egy másik műszaki csoport ag- ronómusokkal együtt — a gabo­nabetakarítás teljes gépesítése mellett — a kombájnszérű hason­ló gépesítésének előkészítését kap­ta feladatul. Mire elérkezünk a be­takarításhoz, mérnökeink, techni­kusaink kész tervet adnak a ga­bona kombájnszérűn történő ke­zeléséhez, nagyobb embert erő kifejtése nélkül — fejezte be nyi­össztermelésben. S sikerek ellené­re a mezőgazdaság még mindig nem tudja fedezni a növekvő fo­gyasztói és feldolgozóipari szük­ségleteket, nem szerepel megfele­lően a külkereskedelmi kivitelben, s még mindig jelentős összegeket kell fordítani élelmiszercikkek be­hozatalára. A történelmi fejlődés folyamán egyes területek elmaradtak más területek mögött. Évek óta igye­keznek ezeket a különbségeket a lehető leggyorsabban kiegyenlíte­ni. Így például Horvátország vagy Szlovénia ipari termelése most mintegy négyszerese az 1939. évi­nek, Macedóniáé viszont tízszere­se, Montenegróé pedig tizenhá­romszorosa. Az egyes köztársasá­gok közti színvonalkülönbségek azonban még mindig igen na­gyok. A személyi fogyasztás az elmúlt öt esztendőben évi átlagban mint­egy hét százalékkal nőtt. „Ezzel azonban nem lehetünk megelé­gedve — mondotta nemrég Tito elnök —, mert az utóbbi években elért sikerek mellett is egyre sür­getőbb kérdés az életszínvonal emelése.” Jugoszláviában most minden erőfeszítés arra összpontosul, hogy a szocializmus építésének szilárdabb és korszerűbb anyagi bázisát hozzák létre. Az előreha­ladás elsősorban az anyagi terme­lésben elért eredményektől függ. Egyik legfontosabb kérdés most a beruházási politika. A legutóbbi 15 év alatt beruházásokra — álló és forgó alapokra — az egész nép­gazdaság össztermékének 32 szá­zalékát fordították. Jelentős rész­ben ez az oka annak, hogy bár a személyi fogyasztás 10 év alatt megkétszereződött, mégis elma­radt. Az idei esztendő az 1961—65. évi gazdaságfejlesztési ötéves terv utolsó esztendeje, amely közvetle­nül előkészíteni hivatott az új távlati terv megvalósításét is. Konkrét célkitűzése a túlmére­tezett beruházások csökkentése; a nemzeti jövedelem elosztásában a személyi fogyasztás részarányának a növelése; a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése, a beruházások emelése és a szocialista szektor a traktor teljesítményének ará­nyában a műtrágyasaórás, a tár­latkozatát Badár élvtárs. Dupsi Károly FIGYELEM! A lakosság együttesen kezelt adói, valamint a juttatot- tak által fizetendő megváltási ár félévenként, FÉLÉVI EGYENLŐ részletekben esedékes. A félévenként fizetendő adó a félév első napján esedékes és március, illetve szeptember hó 15. napjáig fizethető adópótlékmentesen. FIZESSE BE első félévi adóját március hó 15-ig, mert későbbi fizetés esetén a pénzügyi szervek adó­pótlékot kötelesek felszámítani. MEGYEI TANÁCS VB PÉNZÜGYI OSZTÁLYA

Next

/
Thumbnails
Contents