Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

I 1965. március 9. 5 • Kedd Vál latok nélkül összevont KISZ-taggyűlést tartottak a közelmúltban a bé­késcsabai építőipari tanulóott- hon fiataljai. Az otthonnak 135 lakója van, g ebből 130 KISZ- tag. Ennélfogva érthető kíván­csisággal mentem el erre a tag­gyűlésre, mert aizt vártam, hogy ezek a csillogó szemű, életvidám, erőtől duzzadó fiatalok szebbnél szebb ötleteket fognak mondani, tervekkel fognak előállni annál is inkább, mert jön a tavasz, s végre ki lehet szabadulni az ott­hon falai közül. Azonkívül arra is kíváncsi voltam, milyen kér­dések foglalkoztatják az otthon lakóit, milyen poblémáik van­nak, azokat hogyan akarják meg­oldani. A kíváncsiságom egyre nőtt, s amikor bekonferálták, hogy a taggyűlésnek kilenc napirendi pontja van, egy kicsit megijed­tem, mert azt hittem, hogy a vasárnapom teljesen elveszett, hiszen ez a gyűlés legalább estig tart. Másrészt pedig lelkesedés­sel hegyeztem a ceruzám, mert gondoltam, ha mér kilenc napi­rendi pont lesz, sok jó dolgot hallok. így vegyes éraelmekkel biz- tstgatva magam, az értekezlet első napirendjének megfelelően meghallgattam Kádár elvtárs országgyűlésen elhangzott felszó­lalását, felolvasásból, némi kom­mentárokkal. Ezután Magyar Mátyás, a csúcsszervezet titkára öt perc alatt beszámolt a KISZ- ezerveaet elmúlt negyedévi tevé­kenységéről, majd sorba, még hetein egy-két perc alatt ismer­tették az egyes reszortok mun­káját, eredményét Az értékelés és a felszólalások elég semati ku­sak, szűkszavúak voltaik. Kezdeti aggodalmam tehát alaptalannak bizonyult, mert a kilenc napirend elég hamar le­futott A KISZ-szervezet mun­káját heten értékelték, s ez alap­jában helyes volt, de az, aho­gyan értékelték, már kevésbé. Javaslatok, helyes gondolatok * alig hangzottak el. Kozma László, a másodévesek KISZ-tit- kára ugyan igen helyesen érté­kelté az elsőévesek magatartá­sát megállapította, hogy többen közülük szemtelenek, alkoholt fogyasztanak. Tenni kell vala­mit hogy változás következzen be. Majd elhangzott olyan meg­állapítás is, hogy a tanulmány megjavítása érdekében versenyt kell indítani... Ez alapjában vé­ve helyes, de a megállapításokat nem követték a határozati ja­vaslatok. A kuitúnmrnkával kapcsolat­ban is megállapították, nem ki­elégítő, de hogy mit keli tenni, hogy változás is legyen, arról nem esett szó, mint ahogy sok más kérdésről sem. Hogy prob­lémák vannak, az érződött a hangulaton, de az is, hogy vál­toztatásra van szükség a KISZ- munkában, hatékonyabbá kell tenni a nevelő-szervező munkát. Az otthont nem régen vették birtokukba a tanulók, s nyilván akkor meg is Ígérték, vigyáznak arra, úgy, mintha sajátjuk len­ne. Mégis a gyűlésen arról szól­tak, hogy sok a rongálás, a ki­lincstörés és egyéb apróbb kár­tevés is. Ez bizony helytelen, de szólni kellett volna túrói is, ho­gyan fogják ezeket a problémá­kat felszámolni. összegezésképpen ami pozití­vuma volt a taggyűlésnek, az az volt, hogy egy-két helyes javas­lat elhangzott, továbbá az, hogy a beszámolót heten tartották. Negatívuma volt a taggyűlésnek, hogy a jelenlévő 130 fiatal kö­zül mindössze ketten szóltak hozzá, nem alakult ki vita, kö­zömbösség és nemtörődömség uralkodott a jelenlévőkön. Nem tetszett, hogy az egyes elhang­zott kérdéseket a gyűlés után vi­tatták meg, s nyilvánították ki véleményüket, holott éppen a gyűlés feladata lett volna a vi­tás kérdések tisztázása. Nem tetszett, hogy a fiatalok ötlette- lenek voltak, de még a nevelők is, pedig éppen ötletek kellettek volna ahhoz, hogy a közöny át­alakuljon lelkesedéssé, amint a gyűlés előtt reméltem. Háló Ferenc' Huszonöt év alatt 500 dalt tanított be Szabó Antal karnagy A Szocialista Kultúráért jel­vénnyel kitüntetett mezőberényi vegyeskar — amely 67 éves múlt­ra tekinthet vissza —, új műsor­ral készül hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulójára. Az ötven tagú énekkar hazánk különböző tájain vendégszerepeit már s szé­pen kidolgozott műsoráért sok tapsot, számos elismerést kapott. A mezőberényi vegyeskar egyik érdekessége, hogy itt énekel ha­zánk legöregebb dalosa, a nyólcvanhat éves Fazekas Kál­mán bácsi. A nyugdíjas kő­műves hatvan évnél régebb idő óta tagja a vegyesikamak s rend­szeresen eljár a próbákra és ven­dégszereplésekre egyaránt. A ve­gyeskar másik érdekessége, hogy pontosan huszonöt esztendeje di­rigálja Szabó Antal karnagy. Ne­gyedszázad alatt mintegy ötszáz dalt tanított be. A fáradhatatlan karnagy egyébként most 70 tagú diáktoórust is vezényel, minden szabadidejét a dalnak, muzsiká­nak szenteli. Matematika-fizika tanár létére a muzsika szerelmese s abban találja legnagyobb örö­mét, ha újabb dalokra taníthatja a fiatal és idősebb vegyeskart. Nemcsak Mezőberényben, de a környékbeli falvakban is nagyon várják az új műsort s egész biz­tos, ezzel is szép sikert aratnak a felszabadulás évfordulóján. —Ary— Sikeres farsangi karnevál Biharúgrán a farsang utolsó vasárnapján nagy sikerű jelmezes karnevált rendeztek az általános iskola 4620-as számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatának kisdobo­sai és úttörőd. A karneválra 38 pajtás öltött jelmezt. Többségük nagy sikert aratott. Igen szép volt a Hófehérke és a hét törpe jel­mezzel. Az első helyezettek érté­kes ajándékot kaptak s ezenkívül valamennyi jelmezes csokoládét kapott. Nincs baj a szakmunkás utánpótlással az Endrődi Szabó Ktsz-ben (Tudósítónktól) Az Endrődi Szabó Ktsz neon- fénnyel világított tanműhelyében tizenhat első és másodéves ipari tanuló sajátítja el a szabó szakma fortélyait. Mesterüktől, Farkas Mi- hóiytól kértünk tájékoztatást, aki már negyedik éve foglalkozik a fiatalok oktatásával. — Ez a korszerű tanműhely 1962-ben készült ed — mondta. — Akkor jöttünk ált ide a régi helyi­Közületek munkaerőigénye Az GM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, se­gédmunkásokat és kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth La­jos tér 13—15, földszint. 1254 Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai telepe felvételre keres vas-műszaki szakmára tanulókat. Je­lentkezés helye: Békéscsaba, Ka- Aíaesy utca l/a- 47205 ségünkből. Azóta itt tanítjuk szö­vetkezetünk szakmunkás utánpót­lását. Célúink, hogy mindannyian megértsék mit, miért és hogyan csináljanak. Nem sajnáljuk az időt, a fáradságot a magyarázatra. — Először csak a tűfogásokkal, az üres öltésekkel kezdik, majd fél év múlva ülhetnek gépre, és így fokozatosan ismerkednek meg a mesterség tudományával, szép­ségével. Hogy eredményesen-e, azt ma már tények igazolják. Olyan szakmunkások kerültek ki eddig a tanműhelyből, akik ma már felveszik a versenyt mind el­méletileg, mind gyakorlatilag bár­melyik régebbi dolgozóval. — Az ügyesebb tanulók már új munkadarabokat készítenek — mondotta Farkas Mihály. — A gyomai gimnáziumból pedig negy­venem, hetenként két alkalommal járnak gyakorlatra. Az oktató véleménye szerint Cserenyec Katalin másodéves ta­nuló a legelevenebb, de azért nincs panasz a munkájára. Néha még figyelmeztetni is kell, hogy ne „zavarja’’ annyira a gépet. — Először fodrász tanuló akar­tam lenni — mondta. — Azt a szakmát találtam akkor a leg­szebbnek. De nem sikerült bejut­nom sehová. _ Így kerültem ide, a szabó kitsz-hez. Eleinte bántott, hogy nem sikerült eredeti tervem, de most már érzem, hogy kór volt bánkódni. Hiszen a szabó szakma is van olyan szép, mint a fodrá­szat, mert itt is szánté naponta születnek az újabb és szebbnél szebb divatok, úgy, mint a fodrá­szatban. Ezért dolgozóim itt öröm­mel és a tőlem telhető legnagyobb igyekezettel. Gellai Gergely szintén másod­éves tanuló. Ö áz egyedüli fiú eb­ben a csoportban. — Nagyon szeretem a szakmá­mat, hiszen mindig találok benne valami szépet és változatosat. Ilyenek ők mind a tizenhatan. Vidámak, jókedvűek, mint ahogy ez jellemző is a fiatalokra. De emellett igyekvőek, szorgalmasak. Valamennyien látják már a szé­pet, a vonzót a mesterségben, me­lyet választottak. Szeretik szak­májukat. Sz. K. A Munkaérdemrend tulajdonosa Pörög a pedálkapcsoiású motol­la, surrog a meós vonalzója alatt a kelme a Férfi fehémeműgyár bé_ késcsabai gyáregysége nyersáru előkészítő raktárában. Szabás előtt meg kell vizsgálni a méteráru szé­lességének egyenletességét és a szövési hibákat. Szempillantás alatt megáll a motolla, máris ott van a kelmén a hibajeiző címke, koppan a bélyegző. A szabászok­nak alkalmazkodniuk kell a terí­tési rajz alkalmazásánál a kis cím­kékhez ... Szabó Imréné bevizsgáló meós szakavatott, villámgyors mozdula­tokkal végzi nagy figyelmet igény, lő munkáját. Még a laikus szem­lélőnek is szembetűnik a nagy be­gyakorlottság: Szabó nénj 13 év óta látja ei ezt a feladatot. A ru­hagyár életrehívásakor került az üzembe. Másfél évig súnagépes, majd szalagvezető volt. Pontos, gyors, figyelmes munkájára hamar felfigyeltek s ezért tették meg meósnak. A fárasztó szakmai munka mél_ lett soha sem vonta ki magát a társadalmi tevékenység alól sem. Jelenleg is az üzem nőfeHelőse. Pe­dig nem íefcicsinylendő az a sze­rep sem, amit a „második műszak­ban” kell betöltenie. Mert a ked­ves moeoiyú Szabó néni öt gyer­meket nevelt fed. Igaz, két lánya már férjhez ment, de azért a töb­biek még ugyancsak hozzájárul­nak a háztartási gondokhoz. Büszkén sorolja, hogy a család­ból négyen dolgoznak ebben a gyárban. Férje szaílagvezető, lánya adminisztrátor, egyik fia villany­szerelő-tanuló. Legkisebb fia még iskolába jár. Nem kétséges, hogy ilyen körül­mények között napi elfoglaltsága bőségesen kitölti a két műszak időtartamát. Mégis megkockáztat­juk a kérdést: ha mégis kerül né­mi szabad ideje, azt mivel tölti? Elmosolyodik, s aztán az igazi anyai szeretet csendül a hangjából. Legkedvesebb szórakozása az, ha gyermekeivel foglalatoskodhat. Vasárnaponként meglátogatja lá­nyait, a legkisebbnél meg a lecke visszakérdezése is fontos. S örö­mére szolgál az is, ha kézimunkáz­hat vagy a lakást csinosítja. No és persze, a televízió, amelyben — mint man ja — a poli tikától a szó­rakozásig mindent megtalál... Munkáját az üzemben mindig megbecsülték. Többször kapott pénz- és tárgyjutalmat, 1962-ben pedig a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója lett. S most nagyan-nagyon boldog Szabó néni. Szombaton a Parlamentben vette át az Elnöki Tanács elnökétől kitüntetését, a Munkaérdemrend bronz fokozatát. Kazár Mátyás Fotó: Kocziszky László Kihelyezett mezőgazdasági technikum Csanádapácán A csanádapácaiak régi vágya valóra vált: február közepétől a községi tanács épületében közép­iskola működik. Az orosházi me­zőgazdasági technikum kihelye­zett levelező tagozatán harminc első éves kezdte el tanulmányait. A hetenkénti konzultációkon ter­melőszövetkezeti brigádvezetők és tagok, valamint a falu fiataljai közül néhányan vesznek részt, A hallgatókat — akiknek átlagos életkoruk 25—30 év — a közisme­reti és a szaktárgyakkal a tech­nikum legkiválóbb előadód, taná­rai ismertetik meg. Egy nagymama emlékezik... Miközben ezeket a sorokat írom, egy ré­gi-régi óvodai ünnep­ség jut eszembe... Ná­lunk, Szarvason 1945- ben napközi otthont szerveztünk, valahogy be is rendeztük és to­borozni kezdtük a gyermekeket. Most, hogy belegondolok, látom csak, mennyi nehézséggel kellett megküzdenünk nem­csak az anyagiak és a berendezés dolgában, hanem a szülők kez­deti felfogása, idegen­kedése miatt is. Mind­össze tiz—tizenöt gyermekkel tudtuk csak „benépesíteni” az első időben a helyisé­get. Az első szabad május elsején teher­autóról tejbedarát osztottunk csemege­ként, ezzel is biztatva a szülőket, hogy ne féltsék apróságaikat, hiszen tisztaság és jó étel fogadja őket a napköziben, az akkori ínséges időben. Ma, húsz esztendő­vel a felszabadulás után, minden édes­anya igyekszik Szarvason is óvodába, napközibe adni kislá­nyát, kisfiát, mert jól tudják, hogy egészsé­ges körülmények közt, jó gondozásban, biztonságban vannak kicsinyeik, amíg ők dolgoznak. Háromszo­ri étkezés naponta és közben játék, pihe­nés, jóra nevelés fo­lyik, nyolc fehér kö­penyes óvó néni és három dajka néni közreműködésével. Mindezt a szarvasi IV. lceriUeti óvo­dáról írom, ahol a napokban néztem vé­gig a gyerekek far­sangi jelmezes „bál­ját”. Műsor is volt, Közben pedig kiadós tízórai. A mamák és nagymamák, köztük magam is, örömtől könnyes szemmel gyönyörködtünk a lát­ványban, és közben visszaemlékezve a 20 év előtti időkre, jól- esön gondoltam arra, hogy mennyivel előbbre tartunk már ebben is! Huszárik Pá.lné Szarvas

Next

/
Thumbnails
Contents