Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI- TANÁCS LAPJA

1995. MÁRCIUS 9., KEDD

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Ara 60 miér

XX. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM

Amerikai fegyveres erők Szálltak parira D£l-Yietnamban I Megkezdődött a II. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hét eseménysorozata

Nagyobb

lelkiismeretességgel

A felszabadulási versenyben:

A mezöhegyesi fiatalok 350 ezer forintot takarítanak meg a népgazdaságnak

Ismét a búza termesztéséről írunk s a lelkiismeretességre a- peOlálunik. Tudjuk, akad néhány szövetkezeti elnök, agronómus, üzemegység- és brigádvezető, akik unottan azt mondják erre: „Irt már az újság a búzavetés megkezdése óta éppen eleget, ne oktasson bennünket, tudjuk mi mit, mikor s hogyan kell csinálni”.

Nem új keletű az ilyen reagálás á szövetkezeti vezetők és szakemberek részéről. Nemcsak az újság cikkekét, hanem a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőinek, munkatársainak tanácsait is hasonló megjegyzésekkel fogadják. De a „tudjuk mi mit, mikor kell csinálni” eddig még kevés lelik iis_ meretességet s kevés kenyérgabonát eredményezett. Ugyanis nem elég valamit tudni, aztán azt elhanyagolni és különböző okokra hi- vaítkozni. A bizonyítvány nem javul a magyarázattal. Vagyis a kenyeret igénylő lakosság millióit nem lehet indokokkal kielégíteni.

Nem a vetés késedelmességének, a télvégi és tavaszi fej trágyázás késlekedésének magyarázatára van tehált szükség, hanem tettekre. Arra, hogy a gabonavetések ápolása, a gabonatáblák learatása, elcséplé. se végre váljon becsületbeid kötelességgé, lelkiismereti üggyé.

Egyelőre ugyanis még nem az. Nem az: ősszel a talajelőkészítés, a vetés, télen a pangó vizek leeresztése, a fejtrágyázás, a vegyszeres gyomirtás és a betakarítás idején sem. Azért nem, mert a búzának szövetkezeteink jó részében csak cséplés után igazán nagy a becsülete, amikor azon vitatkoznak s azt kell eldönteni, hogy a szövetkezeti gazdák és családtagjaik egyenként 250 vagy 300 kilót kapjanak-e belőle.

Sok példával, megnyilatkozással tudnánk bizonyítani a kenyérgabonatermesztés lebecsülését. Azonban nem akarjuk elfoglalni a helyet most egyéb mondanivalóktól, ezért csak egy jellemző példát említünk. Az egyik szövetkezetnek kilencszáz-valahány hold búzájá. ból hatszáz-valahány holdját verte él április végén, május elején a jég. A különböző szervek képviselői részéről nyilvánított részvétre, sajnálkozásra az vöüt a válasz, hogy „bárcsak az összvetést elverte volna a jég, mert a helyére vetett kukorica 24—30 mázsás sze- fnessei fizet holdanként, a búza pedig legfeljebb 14—16 mázsájával”. Ebből is látszik: szövetkezeteink egy része szántóföldjeinek még egyötödét sem veti be szívesen kenyérgabonával, nemhogy egy- harmadát. A nem szívesen vetés aztán végigkíséri a búzát egészen a cséplés befejezéséig.

Ezt az állításunkat, azzal is bizonyítjuk, hogy a pangóvizek évről

évre jónéhány négyszögölön pusztítják ki a búzavetést. Pedig csak egy barázdát kellene húzatni fogattal, géppel, vagy pedig néhány ásónyömmal utat nyitni a felgyülemlett víznek. Azonban ilyen törekvést az idei eléggé csapadékos télen nem sok szövetkezetben tapasztaltunk, annak ellenére, hogy a búzák zöme későn került tavaly ősszel a földbe, s emiatt ritkán kelt s nem volna szabad, hogy tovább ritkítsa a víz. Kevés az olyan szövetkezetek száma, mint a békési Kossuth, ahol brigádonként 2—2 embert bíztak meg az őszi vetéseken összegyülemOiatt víz lecsa- poláséval.

A pangó vizek leeresztése természetesen csak egyilke a búzák télvégi és tavaszi ápolásának. A további teendő a vetések kelés és fejlettség szerinti adagú fejtrágyázása, a lehető legnagyobb területen a gyomok vegyszerrel való kiirtása, a csócsárlók, a gabonafutrinka elleni védekezés megszervezése, végül az alapos felkészülés az aratás és a cséplés idejének lerövidítésére. A fejtrágyázás, a pangóvizek leeresztése, de főleg a gabonafutrinka elleni védekezés afféle tűzoltó munkát igényel. Vagyis azt, hogy szövetkezetenként szervezetten figyeljék a búzatáblákat, s ahol szükség van rá, ne késlekedjenek sem a növényi, sem a rovarkártevők elleni védekezéssel.

Az őszi gabonák termesztésének, ápolásának, betakarításának mód. járói elméletben kitűnőre vizsgázna szövetkezeti vezetőink és szakembereink többsége. Azonban valamit tudni, aztán elhanyagolni — lényeges különbség. Azért mondjuk ezt, mert volit és akad még hanyagság a búza termesztésében éppen elég. S ezt a hanyagságot nem a hozzá nem értés, nem a szükséges munkaerő, a talajadott- ság, a gépek, a felszerelések, a műtrágya és a vegyszerek hiánya szüli, hanem az, hogy a kenyérgabona termesztése afféle ötöd-hatod- rangú feladat még mindig jó néhány szövetkezetben. Ez a magyarázata annak, hogy megyénk szövetkezeteinek jó része tavaly js 10 mázsán aluli átlagot takarított be holdanként, annak ellenére, hogy az intenzív vetőmagtól kezdve rendelkeztek a szükséges termesztési adottságok nagyrészével.

Sok-sok tennivaló vár most ez év tavaszán megyénk termelőszövetkezeteire. E nagy feladatok ellenére sem szabad megfeledkezni arról, hogy hazai termésből kell biztosítanunk népünk kenyórszük- ségletét. Éppen ezért tegyenek meg szövetkezeti vezetőink minden megtehetőt, hogy búzaföldjeink minél többet teremjenek.

KI.

Az ünnepi évforduló tiszteletére a mezöhegyesi fiatalok is jelentős vállalásokat tettek.

Az állami gazdaság nyolc ifjúsági brigádja felajánlotta, hogy 200 katasztrális holdon a tervezettnél három mázsával több kukoricát termelnek — májusi mor- zsoltban számítva. Cukorrépából és silókukoricából 20—20 mázsával akarnak többet betakarítani.

A gépjavító állomás kiszesei 20 ezer, a kendergyár ifjúmunkásai 15 ezer, a cukorgyári fiatalok pedig — akiknek három kollektívája célul tűzte a szocialista cím elSzerte a megyében megünnepel, ‘.ék az 55. nemzetközi nőnapot. A Békéscsabai Városi Nőtanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Nőbizottsáiga vasárnap délelőtt rendezett díszünnepséget a Szabadság Filmszínházban. A gyűlést az úttörők és a KISZ köszöntője, szavalata vezette be. Utána Pa- lyik György, a városi tanács vb elnökhelyettese megnyitotta a nagygyűlést, majd Such János, az MSZMP városi bizottsága első titkára beszédet mondott, melyben többek között foglalkozott a jelenlegi nemzetközi helyzettel, hangsúlyozva, hogy az asszonyok akarata mindenhol, minden földrészen. a tartós békét, szilárd biztonságot követeli. A békéscsabai díszünnepségen üdvözölték a Nemzetközi Nőnap alkalmából kitüntetett asszonyokat: Boross Gábor- nét, a megyei nőtanács titkárát, özv. Hugyecz Jánosnál, a békésnyerését — 10 ezer forinttal szeretnék túlteljesíteni idei termelési tervüket. Ezt a munkaidő teljes kihasználásával és fokozott anyagtakarékossággal kívánják megvalósítani.

Ezentúl a község közel hétszáz ifjúkommunistája elhatározta, hogy ez évben 13 200 órát dolgoznak társadalmi munkában. Részt vesznek a kalászosok és a kapások gyors betakarításában, a fásításban és a parkosításban. E munkák elvégzése és a tervek túlteljesítése esetén a mezöhegyesi fiatalok 350 ezer forintot taikarícsabai Szabadság Termelőszövet kezet tagját, és Szabó Imrénét, a

Békéscsabai Ruhagyár minőségi ellenőrét, akiket az Elnöki Tanács tüntetett ki, valamint Fodor Lásziónét, a békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet tagját, aki hétfőn kapta meg a Földművelésügyi Minisztériumban a Kiváló Szövetkezeti Tag címet. Tímár Zoltán- nénak, a megyei tanács egészség- ügyi osztálya szociálpolitikai csoportjának vezetőjét, a vasárnapi ünnepségen részesítették az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben... Az ünnepség után bemutatásra került a Szállnak a dar- vak című szovjet film.

Békéscsaba munkáskerületében, Erzsébethelyen vasárnap délelőtt, a téglagyár kultúrtermében ünnepelték az asszonyok március 8-át. Az elnöki megnyitót Vantara János, a városi tanács vb-títkára, az ünnepi beszédet Berki László, a téglagyár igazgatója mondta;

tarnak meg 1965-ben a népgazdaságnak.

A feladatokat nemcsak kitűzték, de eleget is tesznek annak.

Ebben segítségükre lesz a községi KISZ-bizottság mellett létrehozott Radar-iroda. Ez a szerv koordinálja majd az üzemi irodák munkáját. A gépjavító állomáson már megszervezték a Radar-szolgálatot, s e hónap végéig megalakul a cukorgyárban, a kender- gyárban. az állami gazdaságban — itt kerületenként —, s a MÁV- nál is.

(d. s.)

Az egész megyéből meghívott 150 női szocialista brigádvezető és szakszervezeti aktíva részére rendezett ünnepséget a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Békéscsabán rendezte meg. Az egybegyűlteknek Jelenik Kálmán,, a SZOT szervezési alosztályának vezetője mondott beszédet.

A sarkadi járásban öt községben tartottak ünnepi nagygyűlést. Mezőgyánban például több mint kétszázan hallgatták meg Putnoki Gyula, az MSZMP sarkadi járási bizottsága titkárának beszédét, majd az egybegyűlteknek a községi általános iskolások adtaik műsort.

Igen sok nőnapi gyűlésen a részvevők a vietnami agresszió ellen tiltakozó táviratot fogalmaztak meg, kifejezésre juttatva ezáltal is a világ asszonyainak szolidaritását, békevágyát

A békéscsabai Szabadság Filmszínházban tartott nőnapi díszünnepség résztvevők

<