Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

•65. március 5. 2 Péntek _ Tüntetés a a moszkvai amerikai nagykövetség előtt Moszkva Heves tünielés zajlott le csü­törtökön délután az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövetsége előtt. Több száz Moszkvában ta-í ne ló külföldi diák vietnami, kínai,) koreai zászlókkal, orosz, angolj vietnami és kínai nyelvű felírar tokkal a forgalmas útvonalon lé­vé kilencemeletes épület elé vo- IWUt,-. Az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen tüntető diákok áttörték az amerikai nagykövet kérésére megerősített rendőrkor­don* és köveket,' jégdarabokat, tintásüvegeket dobálták az épü­letre. ‘A tüntető diákok követelték az amerikaiak azonnali kivonulását Dél-Vietnamból, a VDK elleni bomba tá madások beszüntetését. „El a kezekkel Vietnamtól!” — „Takarodjatok, jenkik!” „Ha­lál at agresszorokra!” — ilyen és hasonló felíratok tucatszámra ke­rültek az amerikai nagykövetség vaskerítésére. A nagykövetség területi sérthe­tetlenségének biztosítására meg­erősítették az épület védelmét. (MTI) Fidel Castro az USA vietnami agressziójáról FSdel Castro szerdáin este nagy­szabású rádió- és teieví Élőbeszéd­ben bélyegezte meg az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Az amerikai imperialisták — mon­dotté — rombolnak. gyilkolnak: olyan állom városait ■ bombázzák, amellyel nincsenek háborús álla­potban. Dél-Vietnamban és Észak­Vietnamban aficovetet* bűneik Hitler bűneihez hasonlíthatók. A kubai miniszterelnök a továb­biakban hangoztatta: Észak-Viet- nam nem egyedül harcol az impe­rialista gaztettek ellen. E hősi nép ä szocialista tábor tagja és nekünk, szocialista országoknak, erőnkből telhetőén segítenünk kell. (MTI) De Gaulle Csakis nemzetközi konferencia révén lebet a békét helyreállítani Indnkínában A francia kormány; -szerdán mi-' nisztertanácson lö^laikozott a dél- kéie*-ázsiaY' “ helyzetté'. '"Main Peyrefitte lájékoziatásügyi mi­niszter közlése Szerint Couve de Murville külügyminiszter tájékoz­tatta a kormányt Vinográdov szovjet, nagykövettel folytatott megbeszéléséről. A megbeszélés tárgya az a kérdés volt, ., milyen módon mozdíthatná elő Francia- ország és a Szovjetunió egy dél­vietnami békekonferencia össze­hívását. A francia tájékoztatás- ügyi miniszter közlése szerint De Gaulle elnök hangoztatta a mi­nisztertanácson, hogy. csakis, nem­zetközi konferencia révén lehet a békét helyreállítani Indokínában. Ha erre nem kerül sor — mondot­ta a francia elnök —, a vietenami háború fokozatosan egyre nagyobb területekre fog átterjedni Délke- let-Ázsiában.. Párizsi ' diplomáciai körökben rámutatnak, hogy De Gaulle elnök aHásfoglalása közvetett figyelmez­Törvényerejű rendelet a Szovjetunióban a náci bűnök üldözéséről A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége törvényerejű rendeletet adott ki arról, hogy a béke és az emberiesség elleni gaz­tettekben és a háborús bűntettek­ben vétkes náci bűnözőket az el­követés óta eltelt, időtől függetle­nül, bíróság elé • kell állítani és meg kell büntetni. A rendelet bevezető része rá­mutat, hogy a nemzetközi jog ál­talánosan elismert; elvei, megkö­vetelik a hitleri bűnözok’-mégbün- tetését. A Szovjetunió népei, ame­lyek a Háborúban a legnagyobb veszteségeket szenvedték el, nem tűrhetik, hogy a fasiszta barbá­rok bűnei megtorlatlanok marad­janak. (MTIJ tetést jelent áz'Egyesült Államink­hoz, A francia kormány ezzel ki­fejezésre juttatta, hogy semmilyen közösséget nem vállal az Egyesült Államok katonai akciójával. (MTI) Tanácskozik az OSZSZSZK írókongresszusa , o > ■ Moszkvában megkezdte munkáját az OSZSZSZK íróinak második kongresszusa. Képünkön Mihail So- lohov világhírű szovjet író mond beszédet. Az elnökségben A. Mikojan és L. Brezsnyev elvtársak. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat.) A Pravda az Amerikai Kommunista Párt ellen indított új hadjáratról Moszkva A Pravda egész oldalt szentel az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja ellen indított új hadjá­rat szovjet és külföldi visszhang­jának. „Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja üldözésének új hul­láma — írja egyebek között szer­kesztőségi jegyzeteiben a Pravda — következménye az ultrák ösz- szeesküvesének. Az ultrák ugyanis nem tették lé a fegyvert az 1964-es választási vereség után”. A lap úgy értékeli a kommunisták üldözését, mint minden amerikai haladó szervezet ellen irányuló akciót. A reakciósok — folytatja a lap — nem tudják megbocsátani a Kommunista Pártnak, hogy szi­lárdan és következetesen fellép az amerikai kormánykörök indokí­nai katonai kalandja ellen és le­leplezi a vietnami szennyes hábo­rú imperialista, kolonialista jelle­gét. Üldözik a kommunistákat, hogy megfélemlíthessenek minden amerikait, aki követeli az ameri­kai csapatok kivonását Délkelet- Ázsiából. Az igazi hazafiak, a kommunisták üldözése ismét meg. mutatja minden népnek — fűzi hozzá a Pravda —, hogy mennyit érnek az úgynevezett „szabad vi­lágról” hangoztatott fecsegések. Zilliacus angol parlamenti kép­viselő szerint az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja ellen in­dított hajsza tükrözi azt az általá­nos hisztériát, amely elfogta az amerikai kormányköröket Gilbert Green amerikai • kom­munista „Nem törnek meg ben­nünket” című cikkében írja: Ben­nünket nem lehet megfélemlíte­ni, megtörni. Biztosak vagyunk abban, hogy az új bírósági komé­dia a reakció vereségével ér majd véget. (MTI) A lapokat nézem: Álláshirdeté­sek, Magyar Nemzet: Hőerőgé­pészt, gyors-gépírót, dukkózót, se­gédmunkást, esztergályost, elekt­roműszerészt, orsózónőt stb. ke­resnek. Békés megyei Népújság: Állami gazdaság" felvesz rakodó- munkást, növénytermesztőket.. Ugyanakkor nem titok, hogy több gyár, üzem csökkentette dolgozói­nak létszámát. Próbáljunk hát bepillantást nyerni közelebbről, mi a-helyzet a munkaerőgazdál­kodás frontján. Mit mond — először az elbo­csátásokról — a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, Sebestyén József? — Többek között a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Ku­tató Intézetben, a Békéscsabai Konzervgyárban, a Békéscsabai BARNEVÁL-ná! és a ruhagyár­nál volt elbocsátás. De például a konzervgyárban sok dolgozóval mindjárt előszerződést is kötöt­tek a következő szezonra. (íme, belebotlottunk az első kényes témába. Elbocsátás tehát, — ha a foglalkoztatottak arányá­hoz mérten, igen kis százalékban is —, de van. És az elbocsátás hosszú távon, népgazdasági szin­ten — helyes. Helyes, hogy egy- egy termék előállításánál csak annyi embert vegyenek igénybe, amennyi szükséges. Maga a ter­mék válik ezáltal olcsóbbá. S hogy kell-e beszélni róla? Feltét­lenül. Egy probléma homályban hagyva vagy megvilágítva, csak probléma. De hogy nagyságáról, megoldásának módjáról a helyes képet kapjuk — jobb megvilágí­tanunk.) — Hol van felvétel jelenleg a megyében? rr Őszintén a munkaügyi helyzetről — A Bánkúti Állami Gazdaság 250 dolgozót keres mezőgazdasági munkára. Ugyancsak bővíteni kí­vánja dolgozóinak létszámát a felsőnyomási és a Vizesfási Ál­lami Gazdaság... Ezenkívül szinte állandóan keresnek gépírókat is. — Képet lehetne nyerni a mun­kaerő kereslet-kínálat alakulá­sáról, a munkaerő áramlásáról a számok tükrében is? Sfcatisztkát mutat a munkaügyi osztály vezetője. 1963-ban 4340 férfi, 9555 nő jelentkezett a ta­nácsok munkaügyi osztályain. A vállalatok 7911 férfimunkahely, 4388 női munkahely betöltésére kerestek embereket. 1964-ben összesen 20 202 elhelyezkedési le­hetőség állt njutva a munkát ke­resők előtt. A 13183 betöltetlen, férfiakat foglalkoztató állásra 3936 jelentkező akadt. Ugyaneb­ben az esztendőben Békés me­gyében 11 001 nő pályázott a 7019 nőket foglalkoztató állásra. A második kényes téma is itt van tehát. A nőknek nehezebb el­helyezkedni, mint a férfiaknak. A női munkaerő viszonylagos szakképzetlenségéből, a sok he­lyen meglévő előítéletekből, a nő­ket foglalkoztatható lehetőségek „véges voltából stb. összetett, bo­nyolult probléma ez, s közel sem csak hazánkban az. — Mi a tanácsi munkaügyi osz­tályok szerepe a munkaerő áram­lás irányításában? — A járási és városi tanácsok munkaügyi előadói felvilágosítást adnak az érdeklődőknek az elhe­lyezkedési lehetőségekről. Bár a megyében nincs a vállalatokra nézve kötelező közvetítés elren­delve, mint a fővárosban, a mun­kaadók nálunk is negyedévenként előre bejelentik a tervezett felvé­telt. így például a következő ne­gyedévben összesen 2034 elhelyez­kedési lehetőség lesz Békés me­gyében, 1626 a férfiak, 408 pedig a nők számára. Ezekből 170 szak­munkásképesítést igényel. Alkal­mazotti állás pedig: 21. De a műm kaügyi osztályok tevékenysége nemcsak pusztán az irányítás. Fo­kozottan törődnek például azzal, hogy a családfenntartók és az egye­dülállók mielőbb elhelyezkedje­nek. Vagy nemrég például meg­akadályozták, hogy egy állami gaz­daság más megyéből szerződtessen brigádokat. A második állomás a békéscsa­bai városi tanács munkaügyi osz­tálya, ahol városi szinten tájékoz­tatnak bennünket a munkaerő­front pillanatnyi állásáról. Elő­ször azt tudakoljuk, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek. Vá­lasz: az utóbbi időben takarítókat, fűtőket és mint mindenhol, gép­írókat is kerestek. — És milyen területen mutat­kozik munkaerőfölösleg? — Például az adminisztrátorok­nál, alkalmazottaknál. Évente a városban körülbelül 800 általános gimnazista végez, és közülük 100— 120 nem tanul tovább egyeteme­ken, főiskolákon, a városban ma­rad, de nem tanul szakmát sem. Százhúsz fiatal, többségük lány, akik mind irodában szeretnének élhelyezkedni. De egy esztendőben általában csak 6—7 ilyen szabad állás van... Vagy itt vannak a gépkocsivezetők. Sok mezőgazda­ságban dolgozó fiatal a katonáság­nál megtanul vezetni és később már nem tér vissza eredeti fog­lalkozásához. Viszont az elhelye­zési lehetőségek itt is korlátoltak. * Az elhelyezkedés kérdése tehát nem problémamentes megyénk­ben sem. Nehézségeink nagy ré­szét fokozza megyénk speciális jellege: a gépesített mezőgazdaság aránylag kevesebb embert foglal­koztat, a mezőgazdaságból felsza­badult munkaerő az ipar szem­szögéből szakképzetlennek tekint­hető. A megye iparosítása csak a felszabadulás után indult meg je­lentős mértékben. Szaporítja, a ne­hézségeket, hogy igen sok ipari üzemünk, például a téglagyár, a BARNEVÁL, a konzervgyár, idényjellegű. S bár, ismételjük, a nem foglalkoztatottak száma a foglalkoztatottakéhoz képest igen csekély, a problémák végső meg­oldását az elkövetkező évek helyes iparpolitikájától, a megfelelő ipar- telepítéstől várhatjuk egyfelől, míg a másik oldalról kívánatos, hogy a szabad munkaerő az olyan területekre igyekezzen, ahol je­lenleg 4s kereslet, szükség mutat­kozik. Padányi Anna

Next

/
Thumbnails
Contents