Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

IMS. március 4. 6 Csütörtök Ha az ember sok éve él Bor- mint tíz esztendeje kitűnően fel- Ma a városi könyvtár 27 fiók- sódban, s valamelyest ismeri vál- készült bánya-, kohó- és gépész- kai működik, az önálló szimío- tozásait, gondjait és örömeit, rá- mérnököket képez az országnak, nikus zenekar épp a napokban jön arra, hogy ennek a megyének Amit egykor Móricz Zsigmond a aratott szép sikert Budapesten is. valósága és a róla kialakult kép levantei elmaradottságé és szélié- Évről évre megrendezik az Or- nem fedi mindenben egymást, mű Miskolcon mint lehetőséget szágos Képzőművészeti Kiállítást, Mégis: hol mutatkoznak eltéré- éles szemmel észrevett és megái- amely a városban élő, csaknem sek? Hadd ragadjunk ki közülük modott, — az egyetem immár élő harminc, országosan is ismert mű- néhányai! valóság. Íme erről néhány beszé- vész jelentkezése mellett hazánk des számadat: a nappali tagoza- legkiválóbb festőinek, grafikusai- ton több mint 2 ezer; az esti “ levelező tagozaton 900 hallgató seregszemléje. Egyik legis­K1 ne tudná példáu’, hogy me- tanul. A 300 oktató között nyolc gyénk jelentős szerepet játs^'k Kössuh-díjas egyetemi tanár van, népgazdaságunkban. Bányái ud- tizenöt professzor a műszaki tu- ják széntermelésünk egyötödét, dományok doktora, huszonkilenc szlT>háza. Itt rendezték meg az elmúlt évben első ízben a Rövid­mertebb intézménye a 141 éves Miskolci Nemzeti Színház, az or­szág egyik legrégibb állandó kő­Szorgalmasan gyakorolnak a hallgatók a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ásvány- és kőzettani tanszékén. ! ; (MTI fotó — Vadas Ernő felvétele.) Diósgyőr és űzd az acél 03 száza- kandidátus, négy tanár a Magyar lékát. Innen kerül ki a hengerelt- Tudományos Akadémia rendes acél 62 százaléka és a villamos tagja. A központi könyvtárban S.ÄS SÄiS «K Süä-ESS SÍJ: Hőerőmű ő> , Ti.zep« «me,őrzővel film Fesztivált, amelynek, a ter­vek szerint, ezután is Miskolc lesz a színhelye Még egy számadat: 1949-től 1963-ig 14 ezer új lakás épült. A szép tervek között szerepel a Miskolc hosszanti, elnyúló fekvé­sét meghatározó Avas-hegy be­építése mintegy 15 ezer lakással A további nagyarányú építkezé­sek az új, tetszetős városnegyedek kivirágzása, remélhetőleg, mi­előbb megszünteti azt a furcsa nézetet, amely a látogatók és bennszülöttek körében egyaránt tapasztalható: ódákat zengenek a Hámori-tó panorámájáról, a ta­polcai fürdő varázsáról, a Bükk- hegység szépségeiről, de elmarasz­talják a várost külsősége miatt. Mezőgazdasági szakembereinket az általános problémák és felada­tok mellett sajátos gond is foglal­koztatja. Ezt az az adottság ma­gyarázza, hogy a megművelhető területeknek csaknem fele lejtős, dombos hegyvidék, ahol elsősor­Erőmű. Kevésbé él azonban a köztudat­ban, hogy amikor a korszerű ma káig 42 ország 239 intézményével inknek. Valóságos természelátala­kító munka kezdődött el az un. A város művelődési élete Igen sokat fejlődött, és a miskolciak Bélus-völgyben, nagyarányú tu­dományos harc az errózáó ellen, a talaj megkötése és megfelelő me­zőgazdasági kultúrák megterem­tése végett. No, és mi van az aranynedűvel, folytatnak nemzetközi kiadvány­gyar vegyipar kialakulásáról és csere^- fejlesztéséről szólunk, Borsod me­gye az elsők között áll. Kazinc­barcikán és Tiszaszederkényben a magyar vegyipar bázisai épül­tek. Az első régebbi, az utóbbi második ötéves tervünk 2,7 mil­liárd forintos beruházása. ,, . . , , -----. ---------—-— n ek. Jogos ez az igény, mar csak 1964. augusztus 20-án indította . . . . . mindenfajta orom és szépség azért is, mivel a felszabadulas- iránt, Voltaire így írt: „Tokaj tün­kor, a Horthy-rendszer csődtö- döklő borostyán nedűje megtálto- megéből kibontakozva nehéz volt sítja az agyrostokat, s gyúlnak ténctében két okból is különleges ^ elindulás. Nem volt a varos— tüzében szellemes szavak, oly helyet foglal el. Az egyik: a leg- .................... szeretnék, ha ezt az eddiginél or- amel 51 annyi jeles európai kö_ szagosán is jobban szamba ven- ^ akiknek fejlett érzékük volt ei a gyár az első vagon nitrogén műtrágyát. A Tiszai Vegyikombi­nát a szocialista gyárépítés tör­korszerűbb termelési folyamato­kat biztosító berendezései mellett szépsége, gyárépületeknél sajnos vajmi ritkán élvezhető esztétiku­ma miatt is csodájára járnak az emberek. A másik: példamutató beruházásként taníthatják törté­netét a közgazdaságtudományi egyetemen. A felépítésére és be­rendezésére megszabott óriási összeget egyetlen fillérrel se lép­ték túl, s a munkákkal határidő­re készültek el. Mindkét helyen, Barcikán és Szederkényben élő, termelő üze­mek fogadják a látogatót, de ko­rántsem befejezett alkotások. Még több műtrágyára, PVC porra, lakkfestékre, kaprolaktárra, mű­anyagra, a kémiai „boszorkány- konyhák” ezernyi csodájára, ter­mékére van szükségünk. Éppen ezért újabb milliárdokat fordít népgazdaságunk a borsodi vegy­ipar fejlesztésére. A miskolciak egyik büszkesége: a SZOT székháza (MTI fotó — Birgés Árpád felvétele) nak se könyvtára, se valamire- csillogók, mint habzó gyöngy, e való művelődési háza. Voltak szép boriul, ha sárga cseppje a pohár­számban nyomortelepei, barakk- ba csordul.” Az elragadtatott han- lakásai, felháborítóan elhanyagolt gok közül hadd idézzük még IV. utcái, kerületei, amelyeknek ősz- Benedek pápát, aki a Mária Teré- gye a szocialista ipar fellegvára- szevisszaságából, rendezetlenségé- ziától kapott aszú megízlelése ként él. Ez igaz, de központja, bői, nyomorúságos konglomerá- után ily szenvedélyes szavakra Miskolc immár abban az értelem- turnéból nem rajzolódhatott ki gyúlt: „Áldott a föld, amely té- ~úm Is „ipari fellegvár”, hogy több tetszetős városkép. ged termett, áldott az asszony, aki Az országos köztudatban a me­A Tiszai Vegyikombinát nemcsak berendezéseinek korszerű­ségével, hanem a gyárépületek szépségével is kitűnik. (MTI fotó — Birgés Árpád felvétele) téged küldött, és áldott én, aki téged iszlak.” A föld áldott, kétségtelenül, de áldó erejét fenn is kell tartani, kiváltképp, ha évtizedeken át rab­lógazdálkodást folytattak vele. A tokajhegyaljai rekonstrukció ered­ményeként évről évre javulnak a szőlők. Az elmúlt két esztendő­ben volt már ok és kellő mennyi­ségű bor az elégedettségre. Vidám és jó reményekkel eltelve rendez­ték meg, a hagyományoknak meg­felelően a színpompás Hegyaljai Szüreti Napokat. Mondani se kell, hogy errefelé is szívesen isszák a tokajit. De a finom aszú megszépítő varázsa nélkül, — tények józan igazságá­ra támaszkodva — mondjuk: forr, pezseg az élet megyénkben; gon­dokkal és feladatokkal birkózva, itt is formálódik az új világ. Sárközi Andor Hasznosnak bizonyul a békéscsabai pályaválasztási kiállítás Néhány hete igen érdekes ki­állításnak lehetnek szemtanúi a békéscsabai múzeumban az ál­talános iskolák, középiskolák fia­taljai. A pályaválasztási kiállítás rendezői körültekintően válogat­ták össze az iparban használatos munkaeszközök egy-egy szemlél­tető darabját, kicsinyített, műkö­dő modelljét. Tették ezt azért, mert az iskolát végzettek köré­ben évről évre mindig nagy gon­dot okoz a pályaválasztás. Gyak­ran még a szülők és pedagógusok is tanácstalanul állnak jórészt azért, mert nem ismerik a külön­böző szakmákat, az egyes intéz­ményekben az első osztályba fel­vehető tanulók számát. Az elmúlt években a megyei tanács munka­ügyi osztálya adott ugyan ki pá­lyaválasztási tájékoztatót, de a tapasztalatok azt bizonyították, hogy ez kevésnek bizonyult. A ta­nácstalanok nem egyszer elkese­redtek, holott az esetlegesen „egyedülinek” megjelölt szakma mellett még számos olyan van, melyben nagy örömüket lelhették volna. Hogy egy példával illuszt­ráljuk: minden évben alig-alig akad jelentkező bádogos szakmá­ra. Most, amikor a kiállítás láto­gatói körében érdeklődtünk, szá­mos fiatalnak nyerte meg tetszé­sét több ízlésesen elkészített bá­dogosipari termék, örvendetes, hogy a kiállítás szervezői a kiállí­tott munkadarabok njellett arra is gondoltak, hogy konkrét se­gítséget nyújtsanak azáltal, hogy közreadták a megye beiskolázási tervezetét, melyből az érdek’ődők városi és járási szinten megismer­kedhetnek az egyes üzemek szak­munkást gényével. A kiállítás másik pozitívuma, hogy első ízben mutatkoznak be a szakmunkásképző iskolák mel­lett a szakközépiskolák és az 5+1-es középiskolák tanulói mun­káikkal. Nem szándékozunk a ki­állított tárgyak értékelésébe bo­csátkozni, de feltétlenül említést érdemelnek a szakmunkásképző iskolák mellett a békéscsabai Ró­zsa Ferenc Gimnázium nyomda­ipari szakközépiskolájának ter­mékei, a Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola ötletes szemlél­tető modelljei, a Battonyai Gim­názium bemutató anyaga. A fen­tiek mellett ugyancsak elismerést érdemel a Kétegyházi Mezőgaz­dasági Gépészképző Technikum­ból érkezett kovácsszerszámol? modellsorozata is. A kiállítást az utóbbi napokban az iskolák tanulói szép számmal látogatták, volt olyan nap, hogj kétszázan is megtekintették, de még jobban meg lehetne szervez­ni a hátralévő napok csoportos látogatásait. Igen helyes volna, hs a város valamennyi nyolcadikos fiatalja megtekintené. Feltétlenül szükséges, hogy a jövőben is rendezzenek hasonlc kiállításokat. Még arra is lehetni vállalkozni, hogy a járásokban s legszebb munkadarabokat ván­dorkiállítás formájában, a pálya- választási tanácsadás keretéber mutassák be. H. F. Túl q megyehatáron Az sicél, a vegyipar és a Tokaji bor hazája

Next

/
Thumbnails
Contents