Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
/ 1965. március. 28. Néhány szó és két kép egy ritkaságról Aliig akartunk hinni a i'ül ünk- nek, amikor Pethő Dezső békéscsabai zöldséges boltvezető újságolta, hogy tenyészkocája néhány héttel ezelőtt húszait fialt, s tizenkilenc malac ép, egészséges. — Megértem, hogy csodálkoznak — mondotta — hiszen tudom, hogy sokan nagyon örülnék annak, ha évente 14—16 malacot választanak le egy tanyészkocá- tól. Nem tehetek róla, de így van: én a szerencsés kocatartók közé tartozom. Mint sokan mások, 1962-ben én is igényeltem az állaitforgalmi vállalattól egy akciós kocát. Gondoltam 6—7 malacból tálán fel tudok nevelni 3 süldőt, amellyel kiegyenlíthetem a koca árát. Kellemesen csalódtam, mert az első évben 14-et fialt a koca, második fíalásra 12-t, harmadikra 16-ot és most negyed- szerre 20-at. Ritkaságszámba menő az ilyesmi, ezért arról faggattuk Pethő Dezsőt, hogyan takarmányozza a kocát, amely szemmel láthatólag legalább 280 kiló. Vagyis nem látszik rajta, hogy 19 kis élősdije van. A 19 malac közül csak 14-et tud megfelelően táplálni az anyjuk, a többit tehéntejjel nevelik, cumiból. Valamennyit igyekeznek rászoktatni már most, háromhetes koruk után az evésre: egyelőre reszelt sárgarépát adagol nekik. Nem' olcsó tejen, sárgarépán felnevelni ennyi malacot, de Pethő Dezső még az infravörös lámpa beszerelésének a költségét sem sajnálta, A kis élősdiek rohama a táplálékért. roészelesen Magyarország esetében is. Nem véletlen, hogy ez a kapcso. lat ott a legnyíltabb, ahol a világ, politika a legközelebbről érinti a magyar nemzeti érdekeket: a német kérdésben. A nemzeti érdekekés a szocialista nemzetköziség összhangja itt is világos álláspont kialakítását tette lehetővé. Ennek az álláspontnak a lényege az, hogy a történelem első német munkás—paraszt állama, az NDK, az egész német nép jelen és jövőbeli érdekeit képviseld s kormányunk szilárd meggyőződése, hogy a német kérdés megoldása felé az egyetlen járható út a ma létező két német állam közeledésén keresztül vezet. Ez a közeledés természetesen feltételként foglalja magába azt, hogy a nyugati hatalmak lemondanák Nyugat-Német, ország atomfelfegyverzéséről, s általában arról, hogy a bonni államot agresszív terveik szolgálatába állítsák! Ez történelmileg bizonyított magyar nemzeti érdek — s egyben törvényszerűen szocialista internacionalizmus is. A szovjet politika, amely a világtörténelem során az internacionalista öntudat első kifejezője vett a nemzetközi szintéren — mindig is azon az állásponton volt, hogy a béke minden nép érdeke. Ennek a felismerésnek a jegyében javasolta már a második világháború előtt a kollektív biztonság rendszerének megteremtését, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a fasizmus erőre kapását és a második világháborút. Az atomkorszak világában ez az igazság még hangsúlyosabb, mint valaha. Ez pedig nem-kevesebbet jelent, mint azt, hogy földrajzilag távoli események is a nemzeti érdekeket közvetlenül érintő fejleményekké válhatnak — s ebben a kérdésben nincs különbség nagy és kis ország között. A nyugatnémet atomfelfegyver. zés színtere alig néhány száz kilométernyire'van a magyar határtól. A kubai válság színtere több ezer kilométernyire volt — és nemcsak a hivatalos magyar politika —>, de a közvélemény eleven és heves reagálása is mutatja, hogy közvetlenül fenyegetve éreztük magunkat békés építőmunkánkban. Tehát: alapvető nemzeti érdekeinkben veszélyeztetett bennünket az amerikai imperializmus fellépése Kuba ellen. Így akkor az JL Vasárnap Tavasz Bélmegyeren II mázsa ház környékén nagy a forgalom. Hízottsertés-átadás van. Az emberek kisebb csoportokba verődve beszélgetnek. Az állatforgalmi tehergépkocsija jól megrakodva maga mögött hagyja a falut. Priskin György tanácselnök is a beszélgetők között van. Öt is kicsalta a napfény a mázsaház környékére és az, hogy megnézze milyen hízókat vásárolt fel az állatforgalmi. Beszélget egy keveset, érdeklődik az emberek gondja iránt, azután megy a közösség ügyeit rendezgetni. Az Űj Barázda Tsz központjában versenybizottság mond ítéletet, hogy a négy növénytermesztési brigád közül melyik érdemelte ki az árutermelési terv túlteljesítéséért járó 4000, 3000 és 2000 forintot. A tanácskozás kora- délelőtt kezdődött és megállás nélkül délig sem ért véget. A bizottság alaposan mérlégel és hagy körültekintéssel hozza meg döntését. Érthető ez, hiszen a falu határában őszről még igen sok munka maradt. Március első felében vágatlan 100 holdon a kukoricaszár és még 680 hold szántatlan. A brigádok érdemeit A tartalékolás eredménye: 34 ezer forint napi bevétel A zárszámadások időszakában megjelent FM—35-ös rendeletet különös értelemben fogta fel a bé- késszentandrási Rákóczi Tsz. Az értékesítésre tervezett tenyészállatok egy részét, melynek bevételéből a készpénztartalék-alapot akarták létrehozni, nem adták el, hanem továfobtenyésztésre meghagyták. Ezzel 4 ezerre növelték a liba-, és 2 ezerre a pulykatörzset. . . Március 10 óta napomként 1500 —2000 libatojást szednek össze a Sinka Pétemé vezette libagondozó brigád tagjai. A tojásért az állam 17 forintot fizet — darabonként — és egy kiló szemes abrak vásárlására állami áron kiutalást ad. A szövetkezetei — amint Nagy József tsz-elnök is említette — naponta 34 ezer forint bruttó bevételhez juttatja a libatörzs. internacionalista öntudatnak megfelelő fellépés az agresszióé kísérletekkel szemben elválaszthatatlan volt a nemzeti érzések elemi kitörésétől. Más viszonylatban ugyanezt tapasztaljuk napjainkban Dól-Vietnamban. A színhely itt is több ezer kilométernyire van és a régi, idejét múlt politikai fogalmak szerint „fizikailag” nem lehetne szó a magyar nemzeti éri dekek veszélyeztetéséről. A kor valódi, i korszerű törvényei azonban mások: amikor a magyar országgyűlés szükségesnek tartotta, hogy elítélje az amerikaiak provokációs támadásait Vietnamban —i a szocialista internacionalizmus szellemében fogant fellépésével egyben a nemzet alapvető érdekeit vódite. A magyar nemzeti érdekeket a társadalmi fejlődés és a kor vaslogikája kovácsolta elválaszthatatlan egységbe az internacionalizmus szellemével. S amikor e nemzetköziség szellemében Magyarország erejéhez mérten jól igyekszik szolgálni a béke, a szocializmus, a haladás ügyét — ez a legnemesebb értelemben vett nemzeti öntudat politikája is. ' Gömöri Endre csokorba gyűjtik, a hiányosságokat számba veszik, hogy ebben az évben a tavalyinál eredményesebben gazdálkodhassanak. A versenybizottság munkáját Papp Mihály üzemgazdász és Kardos Imre párttitkár irányítja. Azt mondták a párttitkárról, hogy a munkaversenyt egész éven át ő Szorgalmazta a legjobban. Talán ennek tudható be a többi között, hogy tavaly a tsz a tervezett 25 forint helyett 28 forint körüli értéket osztott munkaegységenként. Szojka Pál főagronórmis a tavaszi felkészülés tervében lapoz. Ö a Vizesfási Állami Gazdaságtól került Bélmegyerre. Energikus, örökmozgó. Jól érti szakmáját. Március 8-án jártak a tsz- ben a békési járástól. Beregszászi Károly főagronómus, Aradi György agronómus, Polgári Ferenc gépesítési előadó és Gurmai Ferenc ÁMG-mérnök a tavaszi felkészülést vizsgálta. A tanácselnök említette, hogy az előkészületekkel meg voltak elégedve. Ezek szerint Tóth László, Kardos Mihály, Kiss László, ifj. Rocskár András, Soós János, id. Szegedi János és Virág Ferenc mesterek jól megjavították a gépeket. Szojka Pál a fontosabb növények termesztésére és a legelőgazdálkodásra összeállította a technológiai előírást. A szakmai intézkedési tervet a bizottság kiválónak minősítette. Azóta az ősz> búza vetésterületre csaknem teljes egészében kiszórták 1600 holdon a műtrágyát. A tsz igazgatósága legutóbbi ülésén arról tárgyalt, hogy az őszi búza jól átvészelte a telet, s a műtrágya megteszi majd a kellő hatást. így átlagosan egy mázsával a tervezettnél több termésre számítanak. A technológiai előírás kukoricából 683 holdon ugyancsak egy mázsával jelöli meg a termelési terv túlteljesítését. Cukorrépából 135 holdon átlagosan 30 mázsával növelik a termést. Ezeket az ered- ményket műtrágyázással, vegyszerezéssel, és az' egy holdra jutó tőszám növelésével, s nem utolsósorban a gondos növény- ápolással érik majd el. Amíg egyik helyen gonddal küszködnek, addig a másik helyen egyre erőteljesebben készülnek a tavaszi munkákra. A főagronómus a tavaszi vetésű növények magvaiból próbacsíráz- tatást csinált. Kiváló a minőség. Szojka Pál külön szólott a Hidasháti Állami Gazdaságból kapott hibrid kukoricáról, amelyik több menetben is 99 százalékos csírázóképességűnek bizonyult. II falu végén melegágyak ablakain táncol a tavaszi napsugár. Kertészkednek. Paradicsom- és paprikapalánták neveléséhez készülődnek. Hogy termeljenek-e uborkát, azt eddig csak latolgatták. Néhány évvel ezelőtt a Békéscsabai Konzervgyár kissé „megperzselte” őket. Bélmegyeren — mint máshol is, előfordult — nem ismerték a kígyóuborka termesztésének előnyét, a gyors növekedést, a gyakori szedés fontosságát. így rájuk vénült, s a disznókkal etették fel. A tíz hold uborkára annak idején ráfizettek. Ennek ellenére, most mégis napirendre tűzik a termesztését. Terven felül 20 holdat vetnek másodterménynek az őszi keverék helyére. Ha a tagság terven felüli bevételt akar, akkor majd jól megmunkálja a területet. Megjött a tavasz Bélmegyerre is. Az Űj Barázda Tsz-ben ennek kellő fogadására készülnek. Sok a feladat, jó az előkészület. A 30 forintra tervezett munkaegységért bizony még igen sok a tennivalójuk. Dupsi Károly Üjabb erő- és munkagépekkel gazdagodott a mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet A napokban újabb erő- és munkagépekkel gazdagodott a mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet. A helyi gépjavító állomástól 6 erőgépet, 5 cséplőt és munkagépet kapott, öt erőgép kivételével — melynek javítása még tart — már át is vették ezeket a fontos munkaeszközöket. A termelőszövetkezet ezenkívül a beruházási keretből eddig négy új MTZ-t és egy RS—09-est vásárolt. A gépek már meg is érkeztek a tsz-be. Az átvettekkel és az újakkal összesen 28 erőgéppel rendelkezik majd a szövetkezet, ami csaknem a teljes gépesítését jelenti. Statisztika a takarmánygazdálkodás_ eredményeiről A megyei tanács vb mezőgaz- I dasági osztálya összeállította a i hízómarha és a hízósertés 1964. évi napi súlygyarapodásáról szóló statisztikáját — negyedévenkénti és járásonként! részletességgel. A statisztikai jelentés azt tanúsítja — közölte Bódis István főelőadó —, hogy a hízómarha-tartásban megyeszerte változatosak voltak az eredmények. Amíg 1964 első negyedében Békéscsaba közös gazdaságaiban a napi súlygyarapodás 60, addig a gyulai járásban 94 dekás ráhizlalást értek el. A legjobb eredményt Gyula város és Orosháza város közös gazdaságai produkálták 98 deka napi élősúly- lyal. A harmadik negyedévben a gyomai járás 112, Orosháza város 108, Békéscsaba tsz-ei pedig 101 dekás napi gyarapodást mutattak I fel. A negyedik negyedévben a hizlalás eredményei az áprilisi szint mögé szorultak. Éves átlagban a marhahizlalás legkiegyensúlyozottabb volt a mezőkovácsházi járásban. A sertéshizlalásban megyei átlagban naponta 46 deka súlygyarapodást értek el a tsz-ek. A járások éves átlagában legkedvezőbb a helyzet Gyomán. Itt elérték a napi 49 dekát. A sertéshiz- lalásfoan egy kiló élősúly előállítására legkevesebb abrakot, 4,26 kilót Orosháza tsz-ei használtak fel. A gyulai és gyomai járás, valamint Orosháza város tsz-ei 1,47— 4,69 kiló abrak feletetésével, míg a szeghalmi és a szarvasi járásban 5,1—5,13 kiló abrakot etettek fel egy kiló hús előállítására.
