Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-27 / 73. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. MÁRCIUS 27., SZOMBAT Ára 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM így többet lehet tenni a gyárért | Együtt kezdték az évet | Normakarbantartás és nyereségrészesedés | A helyi kezdeményezések kerüljenek összhangba a központi célkitűzésekkel Llést tartott a Hazafias Népfront megyei Bisottságu Tegnap, március 26-án kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront megyei Bizottsága Békéscsabán. Az 1965. évi gazdasági feladatokról tanácskoztak. Az értekezleten ott voltaik a megyei bizottság tagjain kívül a HNF járási vezetői, valamint megyénk közéletének képviselői. Dr. Szak- máry Gyula megyei elnök megnyitó szavai után Rusznák János, a HNF megyei titkára tartott vitaindító előadást. Rusznák elvtárs az ország életében 20 évvel ezelőtt bekövetkezett változásokról szó. lőtt. Húsz év alatt — említette — az ipari termelés megötszöröződött, a mezőgazdaság termelékenysége pedig 18 százalékkal növekedett. A népgazdaság minden ágában uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A lakosság 20 évvel ezelőtti életkörülményei lényegesen megváltoztak. Az eredmények forrása pártunk politikája, amely a nép anyagi és kulturális felemelkedését szolgálja. A társadalom ezt a politikát magáévá tette. A Hazafias Népfront akkor tölti be feladatát, ha a nép ügyét, a társadalmi célkitűzések valóraváltását a mozgalom sajátos eszközeivel segíti. Rusznák János ezután a Hazafias Népfront helyi munikáját elemezte. Bár Békés megye egyre jobban az iparosodó megyék közé tartozik, az elnökség mégis úgy látja, hogy a gazdasági életben főként a mezőgazdaságban dolgozók helyzetének tovább javítása igényli a mozgalom nagyobb figyelmét. Az MSZMP Központi Bizottságának december 10-i határozata, továbbá a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 1965. március 5-én tartott ülése után az a feladatunk, hogy mindenütt olyan közszellemet alakítsunk ki, amely lehetővé teszi gazdasági életünk hatékonyságának fokozását. Ezért pedig ki-ki a saját munkahelyén tehet a legtöbbet. A HNF megyei bizottsága szót emel az egyoldalú, mennyiségi tervtel jesités ellen, Magyar—guineai kereskedelmi megállapodás Conakryban aláírták a Magyar Népköztársaság és a Guineai Köz* társaság 1965. évi árucsereforgalmát szabályozó jegyzőkönyvet és az árulistákat. A létrejött megállapodás értelmében Magyarország többek között textíliát, fémtömegcikkeket, gyógyszereket, vegyi cikkeket, járműalkatrészeket szállít Guineának, olajos magvak, kávé, bauxit, timföld és gyógyszer- alapanyagok ellenében. (MTI) ugyanakkor részt vállal a minőségi szemlélet kifejlesztéséből, a gazdaságosságra törekvésből, az ésszerű takarékosságból, a végzett munka érdemi elbírálásából és a megfelelő ösztönzés megvalósításából. El kell érnünk — mondotta a többi között —, hogy a feladatok meghatározásában az eddigieknél jobban érvényesüljön a demokratizmus, ugyanakkor a munkában szigorúbb fegyelemre van szükség. Ezután részletesen tájékoztatta az értekezletet megyénk gazdasági életéről. Elmondotta, hogy a megye ipara 1964-ben 18,2 százalékkal termelt többet, mint 1963-ban. A termelésnövekedés 38 százalékban a termelékenységből, 62 százalékban pedig a létszámnövekedésből adódott. Ez nem megfelelő. A kormány idevonatkozó határozatának teljesítéséhez az említett arány fordítottjára lenne szükség. A mezőgazdaság 8,6 százalékos össztermelésnövekedést ért el. Ez alatta van az ötéves terv célkitűzéseinek. Bár a növénytermesztés eredményei tavaly jelentősen változtak, mégsem lehetünk megelégedve. A közös gazdaságok közül egyre több sajátítja el a nagyüzemi termelés módszereit. Érdekes megemlíteni, hogy 1964-ben 43mai növekedett azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol holdanként 13—16 mázsa búzát termeitek. Ugyanakkor két szövetkezet 16 mázsán felüli búzaátlagterméssel jelentkezett. Megyénk adottságai kiválóak a gabona termesztésére. Ahol holdanként megterem a 25—30 mázsa szemes kukorica, ott a vezetés mulasztása miatt teremhet csak 10 mázsán alul a búza. Ezután a takarmány és az ipari növények termesztésének fontosságáról beszólt, majd a háztáji árutermelés szervezését tette szóvá. A háztáji bizottságok szervezése lassan halad. A helyi vezetés gyakran csak egy újabb bizottságot lát benne, holott a munka, a feladat lényege kizárja a bizott- ságosdit. Azért van szükség elsősorban a háztáji bizottságokra, hogy a falu önellátását ugyanúgy, mint tavaly, oldják meg, s az árufelesleget pedig szervezetten adják át az állami kereskedelemnek. Azt szeretnénk elérni, hogy a falu ne apelláljon burgonyából, petrezselyemgyökérből, sárgarépából, káposztából a központi készletre. A továbbiakban a termelés anyagi ösztönzéséről, a munkás- és parasztlányok, asszonyok helytállásáról, vezetésbe vonásuk fontosságáról szólott. Hangsúlyozta, a helyi kezdeményezések kerüljenek összhangba a központi célkitűzésekkel. Éppen ezért a népfrontbizottságok küzdjenek az öncélú termelés ellen, ne engedjenek tért az önző partikuláris érdekeknek. Rusznák elvtárs a továbbiakban rövid áttekintést adott a nemzetközi élet eseményeiről. Elítélte az amerikai imperializmus vietnami háborúját. A beszámolót vita követte. Felszólalt Szobek Pál, a békéscsabai Lenin Tsz gazdája. Indítványozta, a HNF indítson, útjára egy olyan mozgalmat, amely a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában az alapszabályban — szám szerint — engedélyezett állatok tartásának szervezését szolgálja. Gombkötő József, az orosházi Dózsa Tsz tagja a gépesítés fokozását, az élőmunka-ráfordítás csökkentésének módjait, a hozamok növelését tette szóvá. Kasza Mihály Végegyházáról a betakarítás szervezettebb gépesíléséről, Katona Mátyás Dombiratosról a HNF helyi bizottságának kezdeményezéséről, Janurik Mihály Szarvasról, a béke fontosságáról beszélt. A HNF megyei bizottsága tiltakozó levelet fogalmazott az Országos Béketanácsnak az amerikai imperialisták délkelet-ázsiai háborús cselekedetei ellen. A HNF megyei bizottságának ülése dir. Szakmáry Gyula elnök szavaival a déli órákban fejeződött be. D. K. Talapzatára emelték az új Lenin-szobrot A fővárosi Dózsa György úti dísztéren már korábban elkészült a Len in-e mlók mű 17 méter magas, felfelé nyúlva keskenyedő, tardosi márvánnyal burkolt pilonja. Pénteken pedig talapzatára emelték Lenin négy méter magas, bronzba öntött szobrát, amelyet Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész mintázott, s amelyet a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat öntőműhelyében öntöttek. A talapzatra emelés nagy körültekintést igénylő munkáját az alkotó szobrászművész, az emlékmű tervezője és az öntöde vezetői irányították. (MTI) Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A Minisztertanács március 25- én és 26-án kétnapos tanácskozásra hívta össze a fővárosi, megyei és megyei jogú városi taná- csak vb-elnökeit. A tanácskozásom részt vett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, ár. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese és dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője A tanácskozás eted n«g»ján ae időszerű kormányzati kérdésekről Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta az értekezlet részvevőit. Ezt követően Hont János, a . földművelésügyi miniszter első helyettese a tavaszi mezőgazda sági feladatokkal kapcsolatos és sürgető intézkedésekre hívta fel az értekezlet részvevőinek figyelmét. Az értekezlet a továbbiakban dr. Dalloe Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályvezetőjének referátuma alapján a tanácsi munka 1964. évi tapasztalatait vitatta meg. (MTI) Tízmillió felsőruházati cikk, ugyanannyi férfi- és fiúing készül ez évben a konfekciógyárakban A felszabadulás után gyáriparrá vált ruházati ipart érdekes adatok jellemzik. Ez évben a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó gyárak tízmillió felsőruházati cikket, Itt a tej Örömmel fogadták Békéscsabán a palackozott tejet. Naponta 1500—2000 üveget szállítanak a boltokba. A gépbeállástól függ, hogy esetleg a jövő hónapban vagy már a közeli hetekben naponta 2700—2800 üveg kerüljön a vásárlók kosarába. Fotó: Kocziszky többek között másfélmillió kabátot, egymillió férfiöltönyt készítenek. A fehérneműk száma meghaladja a 15 milliót, s ebből 10 millió a férfi- és fiúing. Jelenleg Magyarországon több mint kétszer annyian foglalkoznak ruházati cikkek előállításával, mint a háború előtt, pedig a munka most általában sokkal termelékenyebb, mint akkor volt. 1938- ban az országban 23 000 szabó kisiparos működött — döntően a kisipar elégítette ki a lakosság ilyen irányú keresletét, és konfekció üzem csupán 66 volt, s ezekben is mindössze 2763-an dolgoztak. Most a szabó kisiparosok száma az akkorinak éppen a fele, a nagyipar viszont rövid idő alatt tért hódított. Tíz nagyvállalat 31 gyártelepén csaknem 20 000 konfekció- ipari dolgozót foglalkoztat. A he- iyiipar ruházati ágában 12 OOO-ren dolgoznak és megközelíti a 20 ezret a szövetkezetekben dolgozó szabók, illetve varrónők száma is. A ruházati cikkeknek több mint a fele a minisztériumi iparban, 12— 13 százaléka tanácsi vállalatiknál és mintegy 30 százaléka a szövetkezetekben készül. A konfekciógyárakban a termelés az utóbbi években nagymértékben emelkedett. A technológiák fejlődésére jellemző, hogy míg 1960-ban egy Neva-ing elkészítése 38,7 percet, egy márkás öltöny varrása 383 percet, egy gyapjú felöltő gyártása 339 percet vett igénybe, most ehhez mindössze 30, 280, illetve 293 perc szükséges. A magyar ruházati cikkek külföldön is piacra találnak és jó exportcikknek bizonyulnék. (MTI)
