Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-18 / 65. szám

IMS. március 18, 3 Csütörtök Gumi javítás A Szarvasi Gépjavító Állomás gumivulkanizálú műhelyében az dlmúlt évben 500 ezer forint értékű javítást végeztek el. A ja­vítások különösen előnyösek a termelőszövetkezeteknek, mert a költségek 50 százalékát kell csak megtéríteniök. Képünkön a gépjavító egyik dolgozóját láthatjuk gumijavítás közben. A tavalyinál több paradicsomot és zöldbabot termelnek a csabaszabadiak A békéscsabai Magyar—Cseh­szlovák Barátság Termelőszövet­kezet; az idén többek között 40 holdem termel zöldborsót, ezenkí­vül 25 hold paradicsomot és 25 hold zöldibabot is, ami 5—5 hold­dal több az elmúlt évinél. A szö­vetkezet az évek során hírnevet szerzett sárga- és görögdinnye ter­mésével. Kiváló dinnyetermesztők dolgoznak itt, s az idén is jelentős mennyiségű dinnyét szállítanak. Sárgadinnyét összesen 10, görög­dinnyét pedig 20 holdon termel­nek. A talajerő utánpótlására mű­trágyából összesen 21 vagonnal használtak fel az idén, valamint 500 holdra szervestrágyát szórnak ki. Ennek jó részét a tagok ház­táji gazdaságaiból vásárolják fel. Ság lehetőségei. Mégis; mennyi értelmetlen munka még az asz- szonyok egy részének osztályré­sze. S ott is, ahol valóságos aka­dályok már kevésbé állnak előt­tük, hányszor állja útjukat osto­ba előítélet — a másoké, de a sajátjuké is? Milliók előtt tárultak fel az ér­telmes élet, a tudatos, eredmé­nyes közéleti tevékenység és a boldogabb magánélet lehetőségei. De hányán nem ismerik még fel ezt a nagy lehetőséget, hányán vonulnák vissza magányuk sáncai mögé? És hány olyan helyi veze­tőnk van még, aki ahelyett, hogy segítene a közösség tevékeny, al­kotó tagjává nevelni minden em­bert, inkább távol tartja a „ne­héz embereket”, a nyugtalanokat, a bírálókat a szocialista kollektí­vák erőközpontjaitól, mert tekin­télyét félti tőlük? Tevékenyen működnek tömeg- szervézetednk, a dolgozók aktivi­tásának hatalmas keretei. De mindenütt következetesen mun­kálkodnak-e azért, amire létrejöt­tek: hogy megtanítsanak minden egyes embert arra, miként váljék a közösség és a saját sorsa ered­ményes kovácsává? Szakszerveze­teink, ifjúsági szervezeteink, nő­tanácsaink, népfrontbizottságaink ott vannak-e mindig a bajba- gondba, testi vagy lelki szenve­désbe merült ember mellett, hogy jó szóval, tettel, anyagiakkal, együttérzéssel és tanáccsal segít­senek, a válságos napokban tá­maszt nyújtsanak? Ismerjük Lenin életét? Persze, ismerjük; tudjuk róla, hogy az első szocialista állam megterem­téséért vívott harc vezére, az új tí­pusú, forradalmi munkáspárt életrehívőja volt. Világtörténel­mi alak — mondjuk — joggal. De eleget gondolunk-e arra, hogy szinte mindennap hosszú órákat töltött azzal, hogy kenyeret sze­rezzen éhező asszonyoknak, hogy a legapróbb ügyben sem tűrte az igazságtalanságot, hogy a sofőrje egészsége nem kevésbé fontos volt számára, mint az, hogy Pav­lov, a tudós, folytathassa mun­káját vagy hogy Gorkijjal, az író­val türelmesen órákat vitázzon, akkor is, ha előre tudta: nem fogja meggyőzni az írót. A marxizmusnak mindig az volt az első elve, ami Marxé: „Semmi emberi sem áll tőlem tá­vol” és a világtörténelmi célok megvalósításáért folytatott küz­delmet soha nem választotta el az egyes ember boldogulásáért ví­vott harctól, a bajba jutottak megsegítésére irányuló segítség­től. A kommunisták ezt nem vala­miféle keresztény felebaráti sze­rétéiből tették: mindez a marxis­ta világnézetből következik szer­vesen. A történelem nem az em­berek háta mögött születik: a tömegek csinálják, a tömeget pe­dig egyes — okosabb és kevésbé okos, harcosabb és kevésbé har­cos — emberek teszik. És a tör­ténelem arculata nem független, dehogy is független attól, hogy milyenek ezek a emberek. Ho­gyan is írta Marx? Az emberek tudata sohasem lehet más, mint saját tevékenységük tudata. Nos, a feladat éppen az: tevékeny, ból- doguló lénnyé tenni az embert, A palánta gyökeret eresztett Fényes üvegpalota. A zsenge palánták vígan sütkéreznek az üvegen átáramió melengető tava­sza napfényben. Sok fáradozás, munka, gondoskodás kíséri a mag útját, míg palántává nő, s később is, amikor megerősödve megérett arra, hogy kikerüljön a szabadba. A tótkomlósa Viharsarok Ter­melőszövetkezet üvegházában milliószámra nevelkednek a kis palánták. Sok-sok ügyes kéz gon­dozza őket, vigyáz rájuk. Itt talál­juk a kertészgyakornokokat is, akik az iskolapadból kerültek ki, s egy évig itt ismerkednek a gya­korlati. élettel. Az iskolából kellő szaktudással felfegyverkezve in­dultak útnak az életbe — akár­csak a palánták az üvegházból a szabadba — hogy bebizonyítsák: nem volt hiábavaló velük foglal­kozni, mert jól gyümölcsöztetik tanáraik gondos, lakiismeretes ne­velő munkáját; Vajon gyökeret eresztenek-e? A kölcsönkért mikroszkóp Az irodában az asztalon álló mikroszkóp fölé hajolva elmerül- ten figyel Szabó János. Szinte nem is veszi észre a körülötte zajló életet, az ajtónyitást. Amikor megszólítják, akkor néz fel, de arcán látszik, hogy gondolatai még mindig ott vannak az üveg­lapon fekvő apró zöld levél körül. — A paprikát tavaly égy víru­sos betegség támadta meg. Most szintén fellépett, azt vizsgálom, hogy milyen mértékben — vála­szolja a kérdésre. — A mikrosz­kópot kölcsön kértük a helyi álta­lános iskolától, hogy jobban meg­figyelhessük a növényeket meg­támadó betegség okozóit és álta­lában a különböző növények fejlő­dését. Sokat tanulunk ebből is. aki e folyamatban önmaga valódi mivoltára, saját legjobb lehető­ségeinek tudatára ébred és képes azokat id is fejteni. Ez pedig nem lehetséges másképpen, mint az egyes ember társadalmi és egyéni életéről történő sokoldalú gondos­kodás és segítőkészség révén, az egyén körülményeinek folytonos javításával, az embernek a szo­cialista kollektívába, a szocializ­mus építésébe, a közéleti tevé­kenységbe való bevonásával. Ez az út egyben a bizonytalan­ságtól, az előreláthatatlantól való félelem fokozatos háttérbe szorí­tásának, a vallás alapjaként még sok ember életében jelenlévő szo­rongás leküzdésének útja is. Ne feledjük: a felvilágosító szó, a meggyőző érvelés maga is csak akkor hull fogékony talajra, ha a szív már fogékonnyá vált: ha az ember gondjai elől nem kénysze­rül a templom zugába menekül­ni, ha bizonyosságot szerez afe­lől, hogy ezek a gondok másokat is érdekelnek, ha érzi a közösség hatékony támogatását nemcsak akkor, ha jól megy sora, de ak­kor is, ha bajba került. A marxisták nem alamizsnának tekintik ezt a segítséget, és nem valamiféle üdvösségszerző esz­köznek. A szocialista építés ob­jektív szükséglete ez, és az új világ gyorsabb épülésében, min­den rendű és rangú illúzió, előíté­let gyorsabb elhalásában kamato­zik. De ne restelljük: az igazán emberi szív a kommunista em­ber szükséglete is, azé az embe­ré, aki csak akkor érezheti magát boldognak, ha tett valamit azért, hogy mások ne legyenek boldog­talanok. Három technikust helyeztek ta­valy augusztusban Tótkomlósra, gyakorlati munkára. Mindhárman a hatvani Felsőfokú Zöldségter­mesztési Szaktechnikumban ta­nultak, s itt próbálják hasznosíta­ni tudásukat. Eddig azt bizonyí­tották, hogy nem érdemtelenek a bizalomra, amivel a tsz vezetősé­ge fogadta őket. Tóth Béla az ősszel már önálló munkát is kapott. Az export étke­zési hagyma kezelését, szállítását bízták rá. Annyira megkedvelte ezt a munkát, hogy — mint mond. ja — szívesen venné, ha már ko­ra tavasztól itt dolgozhatna és az idén az ő gondja lenne az étkezési dughagyma termesztése. Felforgatni a világot Nagy tervekkel indultak el az iskolából, felforgatni a világot, legalábbis azt a kicsit, ahol dol­goznak: a környezetüket. Töb­bet, jobbat nyújtani, küzdeni a ré­gi, rossz gyakorlat, a maradi né­zetek ellen,, ez a céljuk, s a Vi­harsarok Tsz-ben olyan szakem­berek mellett dolgozhatnak, akik segítik is őket, hogy töretlenül ha­ladjanak előre ezen az úton. Szabó János a zöldséghaj tatás­nál dolgozott tavaly. Tokai Gyula a szabadföldi termesztést tanul­mányozta és segítette. Mindhár­man egyformán nyilatkoznak, ami­kor a szakmáról kérdezünk. — Nagyon szeretek itt dolgozni — szól a kerékképű, mosolygós Szabó János — sokat tanulok az idősebbektől, és lehetőséget is ad­nak erre. Szeretnék minél több ta­pasztalatot szerezni, hiszen az a célom, hogy hazatérve a falumba, a tsz kertészetét jól irányítbas­A tótkomlósi pártbizottság kö­zelmúltban tartott ülésén sok szó esett az alapszervezetek munká­járól. Többek között arról, hogy a 350 kommunista tevékenysége egy-egy időszakban csupán a moz­galmi életre — pártcsoport meg­beszélés, taggyűlés — korlátozó­dik. Hangsúlyozták azt is, hogy a propaganda- és a felvilágosító munka, valamint a tájékoztatás nem megfelelő. Ezért történhetett meg, hogy az Alkotmány Tsz-ben a tagság többsége nem értesült idejében a normarendezésről. A pártbizottság tagjai a tapasz­talható negatívumok felszámolá­sát célul tűzték. Elhatározták, hogy a termelőszövetkezetekben sam... Persze csak ha meg is bíznak ezzel — teszi hozzá pilla natnyi gondolkodás után. Megállják a helyüket — Jancsi igen szorgalmas, ko­molyan veszi a szakmáját, ami választott és igyekszik a gyakor­latban is sokat tanulni. Mindé . megfigyel, észrevesz és kérdez is. ha a szükségét érzi. Sokszor szóm. baton és vasárnap is kijön a kei- tészetbe. Jegyzetfüzetét állandó­an kéznél tartja és megfigyelései' rögzíti. — Gráf Antal főkertész mondja ezeket, s a másik ké' gyakornokról is a legjobb véle­ményt halljuk. — Bárhova kerül­jenek, egyiket sem féltem. Meg­állják a helyüket. Hasonlóan vélekedik róluk főagronómus is. — Szívesen venném, ha mind­hármai? itt dolgoznának a szövet kezeiben. Ügyesek, szorgalmasai és igyekeznek a rájuk bízott, fel­adatokat jól elvégezni. Merem ál­lítani, hogy jó szakemberekké vál­nak. Tóth Béla már választott, itt marad a szövetkezetben. Szabó' Jancsi pedig visszatér a falujába. Jászfelsőszentgyörgyre, ahonnai; iskolára küldték. Tokaj Gyula is hű marad a szakmájához, amit a gyakorlati idő alatt még jobba: megszeretett. Ha végleges helyükön is ilyen szorgalommal, odaadással dolgoz­nak és töretlenül küzdenek célja­ik eléréséért, akkor nem volt hi­ábavaló a gondos nevelés, a velük való törődés, s elmondhatjuk: a palánta gyökeret eresztett «s ter­mést hoz. Kasnyik Judi­az alapszervezetek valamennyi kollektíva tagjaival ismertetik a soron következő tennivalókat, mind a párttagokkal, mind pedig a pártorfkívüliekkel. Az alapszervezetek termelést el­lenőrző tevékenysége a jövőben a gazdasági vezetőkön túl az üzemegységekre és a brigádokra is irányul. Az ő problémáikkal Is részletesebben foglalkoznak, ez­által élénkebbé, hatékonyabbá vá­lik a pártcsoportok munkája. A pártszervezetek ezentúl még több politikai és gyakorlati segítséget adnak a gazdasági vezetőknek, s ha azok figyelembe veszik a taná­csokat, akkor a vezetés színvo­nala emelkedik majd. FEHÉRNEMŰ HÉT MÁRCIUS 15 — 20-IG A MEDGYESEGYHÁZA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET férfi és női divatszaküzletében. MOST EGÉSZÍTSE KI FEHÉRNEMŰ­KÉSZLETÉT. AJÁNLUNK: habselyem kombinékat már 59 forinttól, habselyem hálóing 114 Ft-tól 150 Ft-ig, nylon kombinék 140—170 Ft-ig, férfi habselyem alsó 33—39 Ft-ig, férfiingek 59— 252 Ft-ig, férfi pizsamák 150—195 Ft-ig, leányka habse- lem kombinék 24,50—145 Ft-ig, fiú pizsamák 70—150 Ft-ig. Vásárlási könyvecskéjét hozza magával, mert vá­sárlásait beírjuk és visszatérítést adunk. Előzékeny és pontos kiszolgálással várja kedves vevőit A MEDGYESEGYHÁZI FMSZ IGAZGATÓSÁGA 95 Falusi kommunisták gondjai Tótkomlóson hatékonyabbá teszik a propaganda- és a felvilágosító munkát

Next

/
Thumbnails
Contents