Békés Megyei Népújság, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-17 / 64. szám

$M5. március 17. Szerfta A minőségi munka fnkuzásira buzdít Mezéberőnyben is a pártszervezet Tavaly alakult meg Me­zőberényben az önálló kt&z párt- criapszerveziet. Korábban a kisipari szövetkezetek kommiunisitái a köz­ségi területi pártszervezethez tar­toztak, az itt tartott taggyűléseken és egyéb összejöveteleken szereztek tájékozódást a fontosabb dolgok­ról. Ezen a fórumon azonban nem beszélhettek a kívánnivaló rész­letességgel saját, szövetkezeti problémáikról, mert hiszen kit is érdekel t az közelebbről a kitsz ta­gokon kívül. A nyugdíjasokat, házjtantási alkalmazottakat, s más rétegekből származó községi párt. szervezeti tagokat vajmi kevéssé érdekel például az. hogy baj van az öltözőszekrények minőségével, vagy laza a mumikafegyedem X. ktsz-toen. Néhány hónap óta telhát merő­ben más a helyzet a község négy kisipari termelőszövetkezetében, mint azelőtt. Igaz ugyan, hogy ösz- szevontan tartják most is a tag­gyűléseket, de azokon mégis ki­zárólag szövetkezeti problémák­ról, pontosabban az országos ha­tározatokból fakadó helyi tenni­valókról van szó. Ezt segítik aztán megvalósulni az egyes szövetkeze­tekben működő pártcsoportok. Nézzük meg, hogyan fest ez a gyakorlatban, mondjuk a Műszaki és Villamossági Ktsz-mél? Ebben a szövetkezetben tfe párttag van, vezetőjük Pintér János elvtárs, aki egyben az egye­sített ktsz pártszervezet szervező titkára is. A pártcsoport rmmka- terv szerint működik. Az első ne­gyedévben például beszámoltatták a szövetkezet elnökét az elmúlt év eredményeiről, fogyatékosságairól és a decemberi párthatározatból eredő feladatokról. Ezeket a közös megbeszéléseket havonta tartják. De olykor-olykor sor kerül rend­kívüli megbeszélésekre is, amikor az elnök a párttagok segítségét ké_ ri egy-egy probléma megoldásá­ban. így volt ez akkor is, amikor a Tatabányára szállító tv öltözőszek­rények „ellen” emelitek minőségi kifogást. Egyikről-másikról a fes­ték levenődötot, de volt olyan is, amelyeknek az oldala szakadt be. Mindez rajtuk kivül álló okok miatt történt, a szállítás követkéz, lében. Érintette azonban a rekla­máció a szekrényes-brigád minő­ségi munkáját is. Bizért hívta be az itt dolgozó kommunistáikat B'ilozóf elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Meg kell beszélni, elvtársak, hogy milyen módon szüntessük meg a hibákat, mert ez nemcsak eikölcsileg marasztalja el szövet­kezetünket, hanem anyagilag is sújfbja — mondta az elnök. — A festék szállítás közben jött le a szekrényekről, erről mi nem telhetünk. — Erről nem, de a pontatlanul kidolgozott ajtókról igen. Nem jó a derékszögelésük és körülbelüli 40 szekrénynél van ilyen minőségi ki. fogás — válaszolta B'ilozóf elvtárs. Végöl is megállapodtak ab­ban, hogy ezentúl jobban vigyáz­nak a minőségire, a visszaküldött szekrényeket pedig eüLenszolgiáilta. tás nélkül kijavítják. Az elnök igényli a kommunisták segítségét, s ez ösztönzi Pintér elvtársékat arra, íiogy a rendes munkán túl többet tegyenek a szövetkezetért. A szövetkezet h ulladékanyagot dolgoz fel, melyet a borsodi le­mezművektől kap. BJbben a hulla. déklemezben azonban igen sok a szilíciumos, amit nem lehet he­geszteni. A szövetkezet kilóra ve­szi a hulladékot, így aztán sok pénz kárbavész. Javasolták a meg­beszélés résztvevői, hogy az elnök és a műszaki vezető menjen el a lemezművekhez, s ott beszéljék meg ezeket a problémákat. Ez megtörtént, s azóta nincs is baj a lemez minőségével. A jövőt illetően fontos fel­adat vár a párttagokra. Rövidesen — április 1-tól — új gyártmány profilgazdái lesznek a mezőberé- nyiek: a MIRKÖZ átadta nekik a zseblámpa-készítést. Ebben az év­ben már 120 ezer elemlámpát kell átadniuk a nagykereskedelemnek. Tekintve, hogy minden új gyárt­mányra való átállásnál szinte el­kerülhetetlenek a kisebb-nagyobb nehézségek, a kommunisták leg­fontosabb feladata lesz, hogy a le. hető legminimálisabbra csökken­jen az a termeléskiesés, amelyre az átállás időszakában számítani lehet. Egyébként Pintér elvtárs, mint technikus az irányítója, szer­vezője ennék az új munkának, s mint ilyen, beszélt is már a párt­tagokkal ezekről a feladatokról. A szövetkezet mintegy 120 dol­gozójához viszonyítva nem mond. ható nagy létszámúnak az itt mű­ködő pártcsoport. De a kommunls. ták áldozatkészsége, fáradhatatlan­sága közelebb hozza ezt az arányt, mint ahogyan a közös feladatok végrehajtására . közelebb hozza egymáshoz a szövetkezet minden egyes tagját is. V. D. Darvas József író Békéscsabán Gyermekkönyvtár nyílt Mezőberényben A mezőberényi művelődési ott­honban működő községi közmű­velődési könyvtár új részlege­ként március 15-ón, a megyei könyvtár, a békési .járási tanács, Mezőberény község tanácsa, vala­mint a helyi iskolák és művelő­dési intézmények képviselőinek, és sok más érdeklődőnek a je­lenlétében került sor a gyermek- könyvtár ünnepélyes megnyitásá­A megyei könyvtár ilyen irányú tapasztalatainak felhasználásá­val és segítő közreműködésével tervezett könyvtár modem beren­dezését a helyi ktsz készítette. Az új létesítmény megvalósításához szükséges összeget a herényi köz­ségi tanács teremtette elő, ismét bizonyítékát nyújtva a művelődés helyi ügyét gyakorlatilag is előre­vivő készségének. A Közalkalmazottak Szakszerve. zetének Békés megyei bizottsága Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában ta­nácsi dolgozók és pedagógusok ré­szére, március 15-én délután író— olvasó-találkozót rendezett Darvas József író, a Magyar írószövetség elnökének részvételével. A talál­kozón jelen volt Lipták Pál, az SZMT elnöke és Mizó Mihály, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára is. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei titkárának, dr. Xrasznahorkai Györgynek meg­nyitó szavai után Darvas József tájékoztatta a megjelenteket a mai magyar irodalom helyzetéről, problémáiról és eredményeiről. Ezután számtalan kérdésre vála­szolt. A tájékoztatót követő kötet, len beszélgetés során a hallgató­ság az író tervei felől is érdeklő­dött. Darvas József közölte, hogy egy, Békés megyei vonatkozásban is érdekes drámáján dolgozik, melynek főhőse az egykori fajvé­dőből antifasisztává, az ellenállási mozgalom egyik kiemelkedő alak­jává és mártírrá lett Bajcsy-Zsi- linszky Endre. * A békéscsabai író—olvasó-talál­kozó oly jól sikerült, hogy azt — ugyancsak Darvas József részvéte­lével — májusban Gyulán és jú­nius végén vagy július elején Szarvason is megismétlik. Képünkön az író válaszod a kér. désekre. —új— Fotó: Szeverényi Gondolatok a földművesszövetkezeti népművelésről romjában szerepel a korszerű hatékonyabb és joltíb kiaknázása gázszárító állomás végleges ki- végett a jövőben újabb tankállo- alakítása, ami később az üveg- mások létesítését is tervezik. A gyár teljes ellátását biztosítja, több száz dolgozót foglalkoztató Ugyancsak az idén látnak hozzá a Dunaújvárosig terjedő gázveze­ték építéséhez, ami a Székesfe­hérvár—Budapest vonallal az or­szágos távvezetékrendszerbe csat­lakozik. A mező olajkészletének kardoskúti üzemegység végleges kialakítása valószínűleg ez évben történik meg. Tovább folytatják a mezőt átszelő úthálózat építését, korszerű gépműhely és irodaház létesül. Az üzemegység felépítését te­kintve olajtermelő, kútjavító, karbantartó és szállítási csopor­tok dolgoznak. A kútjavítók több magénjáró lyukbetfejezö berende­zéssel rendelkeznek és a termelés alatt álló kutak vizsgálatával fog lalkoznak. Az olajtermelők bizto­sítják a tankállomások üzemelé­sét, a karbantartó csoport pedig valamennyi egység gépi berende­zéseinek javítását végzi. Külön szólnunk kell a szállító csoport gépkocsivezetőiről, akik a sok esetben derékig érő sárban és rendkívül kedvezőtlen körülmé­nyek között dolgoznak. Pontos, lelkiismeretes munkájuk nagyban hozzájárul a kirendeltség elisme­résre méltó tevékenységéhez. * Olajbányászat... Az alföldi ember számára sokáig idegenül hangzott a kifejezés... Néhány év óta azonban a Bé^és megyei­ekhez is közelebb került az olaj­bányászok egész tevékenysége, önfeláldozó, lelkiismeretes mun­kájuk nyomán a föld gyomra ontja az olajat, a gázt, s az olcsó energiahordozó jelenléte nagyban megváltoztatta a megye arcula­tát... Seleszt Ferenc (Vége) A korszerű népművelési módsze­rek bevezetése egyre inkább sür­gető követelmény a földművesszo- vetikezeteinik népművelési tevé­kenységében is. A hagyományossá vált, főleg a műkedvelő művésze­ti mozgalom ápolására irányuló munka mellett nem alakult ki megfelelő mértékű, a szövetkezeti mozgalom gazdasági feladatait közvetlenül segítő népművelési módszer. • Földművesszovetkezeteihk, ami­kor a népművelési tevékenységet leérjük tőlük számon, sokszor hi­vatkoznak arra, hogy nincsenek hozzá megfelelő adottságaik. Ez a szemlélet azonban helytelen; ugyanis nem arról van szó, hogy csak ékkor ‘végeznek jó munkát, ha műkedvelő csoportot tartanak fenn, műsoros estéket rendeznek, vagy megfelelő helyiség és beren­dezés biztosításával lehetővé te­szik dolgozóik spon tán szórakozási igényeinek kielégítését; erre való­ban nincsenek meg mindenütt a fettételek. A korszerű műveltség fogalma azonban nem korlátozó­dik csak a humán ismeretekre, ezek mellett fokozottabban kell gondolni a növekvő szükségletek kielégítésére, a termelés segítésére irányuló tudnivalók terjesztésére. Az ilyen jellegű népművelés na­gyon fontos és kisebb vagy na­gyobb mértékben mindenütt meg­vannak az előfeltételei is. Szövetkezeteink feladata, hogy a helyi körülmények alapos felmé­rése után mozgósítsanak tagjaik körében az olyan ismeretek meg­szerzésére, amelyek gyakorlati je­lentőséggel bírnak. A falun végbe­ment gazdasági változás egész sor problémát vet fel. Az agrártudo­mányi ismeretterjesztésben a nagyüzemi gyakorlatot ismertető módszerek mellett elhanyagolódott az olyan jellegű korszerű ismere­tek terjesztése, amelyek a háztáji gazdaságokban termelhető árufaj­ták termelését népszerűsítik, pedig ez munkát és jövedelmet adhatna a csökkent munkaképességű, nyug­díjas vagy a mezőgazdaságban té­len nem dolgozó családtagoknak. A földművesszövetkezeteik kul­turális munkatervében és költség­felhasználási tervében helyes, ha helyet kapnak az fmsz gazdasági tevékenységét előmozdító előadá­sok, előadássorozatok, gyakorlati foglalkozások, klubfoglalkozások és ankétek, például a korszerű, háztáji tartásban és tenyésztésben jól bevált baromfi, házinyúl, ga­lambfajták ismertetése, gondozása, állategészségvédelmi, takarmányo­zásiam, értékesítési tudnivalók; a házi gyümölcsösök telepítése, gyü­mölcsfajták ismertetése, növény­ápolási, növényvédelmi, talajtani, értékesítési tudnivalók; a vadon ' nnő termékek gyűjtése, gyógy­növények ismertetése, gombagyűj­tés, gombafajok ismertetése, gom­ba termesztési, csigagyűjtési, kecs­kebékagyűjtési és értékesítési tudnivalók. Ezeknek az ismereteknek a köz­lésében a hagyományos elöadásos forma mellett bátran kell alkal­mazni a gyakorlással egybekötött elméleti foglalkozást, például gyü­mölcsösben metszés, ojtás, telepí­tés, permetezés, stb, vagy a kisál­lattenyésztésben a tenyészállatok kiválogatása, minősítése. A szem­léltetés is fontos feladat. A klubok tartalmi munkájában is jó, ha nagyobb helyet biztosíta­nak a gyakorlati kérdéseknek. Klubjaink életét nem töltheti ki csak a spontán jellegű, vagy szer­vezett, de lényegében szórakoztató műsor. A különböző termelési ágiakkal foglalkozó társulások ösz- szejöveteleit bele kell építeni a klubok programjába. Nagyon lé­nyeges klubjaink működésének ilyen jellegű kialakítása. Földm ű vesezövetkezetei rak eze­ket a feladatokat csak úgy tudják megoldani, ha az eddiginél jobban kiépítik kapcsolataikat a helyi szervekkel. Szervezésben segítsé­get kapnak a Hazafias Népfronttól, a nőtanácstól, a tanácstól, a műve­lődési otthontól és a TIT helyi szervétől is, mert az ilyen jellegű népművelés megszervezéséhez fon­tos, közös érdek fűződik. Kovács István MÉSZÖV műv, főelőadó

Next

/
Thumbnails
Contents