Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-13 / 37. szám
W65. február 13, 3 Szombat Az anyagi ösztönzés kimagasló eredménye Újkígyóson Ötgyermekes édesanya tízezer forint prémiuma A múlt évi jő munkáért az új- kígyósi Aranykalász Tsz-ben — ahol együtt dolgozik a falu népe — megkezdték a zárszámadási jövedelem kifizetéséi Földjáradékra, prémiumra és munkaegységre több millió forint várt kiosztásra. Ebben a faluban ugyanis évek óta kimagasló eredményeket hoz az anyagi ösztönzés, s igen magas prémiumot visznek haza a dohánytermesztők, a híres kertészek, az állatgondozók és egyéb területen munkálkodó tagok. Újkígyóson — ahol kettőszáz évvel ezelőtt dohánytermesztésre telepítette a szegényembereket Weinckheim gróf — igen jól jövedelmezett a dohány. A szövetkezet közgyűlése úgy döntött: mindenki annyit művel meg családjával, amennyit vállál. Ha egy holdon tízezer forint értéknél többet termel, annak fele prémiumként a tagé. Egyébként egy hold megműveléséért 180 munkaegység jár. Nos, a régi dohánytermesztő családok 'ma élő tagjai tudásuk és szorgalmuk legjaváí adták a jól jövedelmező füstölnivaló termesztéséért. Így értek el 150 hold átlagában holdanként húszezer forintnál magasabb jövedelmet. Nem egyedüli azonban Biri And- rásné ötgyermekes édesanya esete, aki az egy hold dohányföldről harmincezer forint értékű termést adott a népgazdaságnak. A szövetkezetnek húszezer forint hasznot hozott, családjának pedig 180 munkaegységet és ezenkívül tízezer forintot prémiumként. Egyébként Üj kígyóson prémiummal együtt 42 forintot ér egy munkaegység. Háromszázötven tag ért el húszezer forintnál magasabb évi átlagkeresetet. A közös vagyont öt és fél millióval gyarapították, földjáradékra másfél millió forintot fizettek ki, mivel minden nyugdíjkorhatárt elért tag dupla földjáradékot kap, ezzel segítenek anyagi gondján. A/ R. Kétmillió 152 ezer forint tiszta nyereség a knnágotai SERTÖV egyévi eredménye Hat termelőszövetkezet közösen építette azt a korszerű sertéshizlaldát Kunágotán, ahol egyszerre háromezer sertést gondoznak a legmodernebb módszerekkel. A közös vállalkozáshoz a takarmányt és az alapanyagot is a szövetkezetek biztosítják. A társszövetkezeteknek kiváló eredményeket hozott a múlt esztendő: erről a telepről 6700 hízott sertést kapott a népgazdaság, a szövetkezetek pedig kétmillió 152 ezer forint tiszta jövedelmet. Egy kiló sertéshúst mindössze 11,58 forintért állítottak elő. A közös vállalkozás az új esz-. tendőre egymillió 312 ezer forint takarmányalapot biztosított. A tiszta jövedelemből nem egyformán részesültek, hanem aszerint, hogy ki, milyen mértékben járult hozzá az alapanyag biztosításához. A kunágotai Bercsényi Tsz például egymaga 746 ezer forint tiszta jövedelmet kapott innen, a kunágotai Petőfi 567 ezret, a kisdombegyházi Táncsics pedig 282 ezret. A kunágotai közös vállalkozás nagy előnye még, hogy az év minden szakaszában biztosan számíthat rá a népgazdaság. Itt olyanok a körülmények, hogy a zord télen és a forró nyári hőségben egyaránt kifogástalan lehetőség kínálkozik a hizlalásra. Az új esztendőben már a marhahizlalás is eredményeket hoz. A társszövetkezetek most arra törekszenek, hogy a sertésfialást összehangolják. Ügy irányítják a szaporodást, hogy még egy-két hétre se maradhasson üresen egy- egy ól süldőhiány miatt, mint az korábban előfordult. A korábbi tapasztalatok hasznosításával az új esztendőben még jobb eredményekre számítanak Kunágotán, legalább 7000 hízott sertést értékesítenek. —Ary— objektumai — főleg az istállók és ólak — meg sem közelítik a nagyüzemi követelményeket sem állategészségügyi, sem gazdaságos- sági szempontból. Egyetlen példa: a baromfiállomány etetése csak úgy „lehetséges”, hogy a legszerényebb számítás szerint! — a takarmány 40 százaléka tönkremegy a sárban. Sok ilyen példát lehetne felsorolni, melyekből következnek a rendkívül magas önköltségek. A tej termelési ára. például ebben a szövetkezetben 4,5 forint, s 3,20 forintért lehet értékesíteni. Egy kilogramm tyúk- húst 25,80 forintért állítanak elő és 23 forintot kapnak érte. A marhahús előállításának önköltsége is rendkívül magas: 24,43 forint, értékesítési ára pedig 11—18 forintig terjed. A gépellátottság sem kielégítő teljes mértékben. Bár az erőgépállomány és állapota megfelelő, de munkagépekben hiány van, tehát fokozottabban kellene vigyázni a gépekre. Megőrzésükkel, tárolásukkal pedig baj van. A vezetők egy részének a gépesítést támogató munkája, enyhén szólva, elégtelen. Példa erre az, hogy mindössze 600 forintnyi ösz- szegből házilag össze tudnának állítani egyszerű munkagépeket, ezt a kezdeményezést azonban a vezetők egy része nem támogatja. Tegyük fel a kérdést: vajon katasztrofális a helyzet Végegyházán? Erre határozott nemmel válaszolhatunk. Jó termőföld-adottságaink vannak, s minden lehetőségünk megvan arra, hogy évről évre jövedelmezőbbé tegyük a termelőszövetkezetet. Ehhez azonban szükséges, hogy végre kimondjuk nyíltan a fenti problémák igazi forrását: a személyi helyzetet. Sokáig féltek termelőszövetkezetünkben (s vannak, akik még ma is félnek) a szakemberektől és sajnálják a rájuk fordítandó „kiadásokat”. A vezetésben görcsösen ragaszkodnak nevekhez, szinte lehetetlen néhány, már- már nimbusszá fejlődött név „bűvköréből” kikerülni. Pedig egyesek bebizonyították már, hogy a megnövekedett feladatoknak — ha nem támaszkodnak a kollektívára — nem tudnak eleget tenni. A meglévő szakemberek száma kicsi, s ezek sem kapják meg a kellő támogatást. Sokszor a gáncsoskodások kivédésében, a szükségtelen félelemben őrlődik fel erejük és nem csoda, ha elmegy a kedvük is a kezdeAz országos gépjavítási gond megoldásában Békés megye élenjár A termelőszövetkezeti traktorok, munkagépek, a gazdasági épületekhez tartozó technológiák műszaki karbantartásának szervezésével Békés megye országosan első helyre küzdötte magát Ennek elismerése nyilvánult meg február 10-én is, amikor a Gépipa. ri Tudományos Egyesület a Békés, csabai Gépállomáson tartotta ülését. A tanácskozás előkészületedről Ádám Ernő, a Mezőgép- és Ma. lomgépfejlesztő Intézet tervező, mérnöke a következőket mondotta: — A GTE február 10-i ülését tulajdoniképpen Zöldi Istvánnak, a GTE mezőgépész szakosztálya titkárának ötlete alapján szervezték meg. A szervezés időszakában az egyesület tagjainak egy része határozatlan álláspontra helyezkedett. Az érdeklődésre leginkább a 20 jelentkező volt a jellemző. Örömmel számoltam meg az ülés. re érkezett negyvennél is több szakembert. — Kiket találunk az érdeklődők között? — A Vörös Csillag Traktorgyár megbízottját, a Gépkísérleti Intézetből Andrási János osztályvezetőt, Vadkerti Zoltán osztályvezető-helyettesit, Fodor Istvánt, az üzemgazdasági osztályról, az Agrártudományi Egyetem küldöttét, a szomszédos megyék gépállomásainak mérnökeit, az FM Gépesítési Főigiazgatóságának megbízottját és még másokat. A GTE üléséről, a tapasztalaFelszántották a határt Hunyán A hunyai Hunyadi Termelőszövetkezetben a tél sem késztette pihenésre az embereket. Három lánctalpas traktorral 2400 holdon február 8-ig befejezték az őszi mélyszántást. Ugyanerre az időpontra 1380 hold őszi kalászosukat holdanként egy mázsa pétisóval felültrágyázták. A kertészetben máris megélénkült az élet, a korai szabadföldi palánták nevelésére készítik a melegágyat. ményezéstől. Néhányan éppen azért ragaszkodnak az ósdi termelési szerkezetekhez és módszerekhez, mert ebben van iártas- ságuk és így kevésbé kell a szakemberekre építeniük. Évről évre fokozódik a gond szövetkezetünkben a munkaerőutánpótlással is. Sokkal többet kellene tenni azért, hogy a fiatalok egy részét itthon tudjuk tartani vagy vissza tudjuk hívni. Ezt is csak a munkafeltételek korszerűsítésével, a szociális és egészségügyi problémák megoldásával lehet elérni. Teljesen világos, hogy a ma embere már nem szívesen eszik napi munkája közben az állattal egy helyiségben vagy dolgozik összeomlással fenyegető épületben. tóikról Andrási János a következőket összegezte: — Évek óta szívesen jövök Békés megyébe, mert a gépjavítás szervezésében és gyakorlatában itt olyasmit látok, ami máshol nincs. A hármas kooperációt a me. zógazdasági gépek javításában jónak tartom. A gyakorlat igazolja korábbi feltevéseinket, ma már elmondhatjuk, hogy a traktorok javításában a típusonkénti csoportosítás bevált. A gépjavító állomásokról kikerült gépek műszaki minősége sokkal jobb a korábbinál, amikor is a tsz saját műhelyében, célszerszámok nélkül barkácsolt. Most, hogy itt Békésben beíemelegedtiink e nagyszerű javítási módszerbe, egyre jobban látjuk még mennyi mindent kell csinálnunk. Hangsúlyozom, amit lát. tunk az jó, követésire tarthat számot. A tanácskozáson részt vett szakemberek érdeklődése tehát jo. gos. Megítélésem szerint a traktorok szalagszerű javításában most már egy újabb lépésen gondolkozhatna a megye. Erről azonban csak személyes véleményt mondhatok, mert a gépjavítás szervezésében és módszerében egyelőre nincs egységes állásfoglalás a felsőbb szakirányításban. A megyének dicséretére válik, hogy a gépjavítás új módszerének kutatására vállalkozott A 100—120 egytípusú traktor szalagszeré javítását nagyságrendben kicsinynek tartom. Ebben tovább kellene kooperálni és éves szinten 500—1000 egytípusú traktor javítását kellene egy helyre irányítani. A jelenlegi javítótér egyik-másik gépállomáson nem alkalmas ilyen nagy szériaszám befogadására, de a részegység- javítási módszer bevezetésével meg lehetne oldani és az eddigieknél még gazdaságosabbá lehetne tenni ezt a munkát. Amit a Békéscsabai Gépjavító Állomáson az MTZ-traktor szalag, szerű javításánál láttam, bennem tovább szilárdította a korábbi meglátást: a gépjavítás műszaki színvonalának növelésére újabb speciális szerszámokra lenne szükség. Ezeket a gépjavító állomások és a hazai ipar legyárthatná. — Mit tart a javításszervezés egyik legfontosabb soron következő feladatának? — Az alkatrészfölú j ftási technológia kimunkálását. A gépjavításban az átfogóbb kooperálásit ezért is tartom fontosnak, hiszen a felújított alkatrészeket a technikai művelet befejezése után hőkezelni kellene, hogy az élettartam hosszabb legyen. De hogyan, milyen módon, amikor egyelőre az alkatrészfelújításra nincs megfelelő technológiai előírás. — Véleménye szerint a Békés megyei kezdeményezés megkapja-e a felsőbb szervektől a szükséges támogatást? — Tudtommal a Békés megyei gépállomásokat 2—3 év óta jelentős m ű hel yfelszerelésekkel, célgépekkel gyarapították. Ez jó dolog, különösen olyan évek után, amikor még sorozatkulcsot sem vásárolhattak. Sok, esztergapad, villanyhegesztő, gyalugép, légkalapács, kompresszor került a speciális fogókkal, kulcsokkal együtt a megyébe. Az akkori sok azonban ma egyre inkább már kevésnek bizonyul. Ha tovább akarunk lépni a mezőgazdasági gépek műszaki színvonalának növelésében, akkor a szakember-ellátottság mellett az újabb szerszámok előállítására és beszerzésére az eddi. gieknél nagyobb gondot kellene fordítani. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának kezdeményezésére a gépek műszaki állapotának megőrzésére 3 év erőfeszítése mindjobban az ország műszaki szakembereinek elismerését váltja ki. ez az elismerés arra sarkallja a GTE helyi csoportját, hogy a megye gépállomásainak műszaki szakemberei tovább kutassák e szolgáltató munka eddiginél gazdaságosabb módját. A GTE-tanácskozás nekünk, Békés megyeieknek lényegében ezért volt jelentős. Dupsi Károly Komlódi István, a Békéscsabai Gépjavító Állomás főmérnöke a részvevők egy csoportjával. Mindezekre a problémákra, illetve megoldásukra konkrét javaslatot tett a pártvezetőség intézkedési terve. A vezetés kollektív bölcsessége, a jövő biztos látása, a megfontolt, de határozott irányítás, a tagság állandó tájékoztatása és véleményének kikérése a becsületes többséget a vezetés mögé fogja állítani s biztosítja a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet egészséges fejlődését. Arnóczky József AZONNALI FELVÉTELRE KERESÜNK MŰSZAKI RAJZOLÓT, ERÖSÁRAMŰ MÉRÉSEKBEN JÁRTAS ELEKTROTECHNIKUST, VAGY NAGY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ VILLANYSZERELŐT MÉRÖCSOPORT-VEZETŐI MUNKAKÖRBE, VALAMINT VILLANYSZERELŐKET. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: elektromos részlegvezetőnknél. Állami mezőgazdasági gépjavító állomás BÉKÉSCSABA, SZARVASI ŰT, 29744
