Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I 1965. FEBRUÁR 13., SZOMBAT XX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ara 60 fillér A termelési tanácskozást a tetteknek kell követni | Mi lett be’Ő'Cd, pajtás? | Hoizétok tartozom | Sport A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A ME'GYEI TANÁCS LAP JA Mindenki a maga posztján... Súlyának, rendkívül fontos és Hagy jelentőségű intézkedéseinek megfelelően több mint két napig foglalkozott az országgyűlés az 1965. évi állami költségvetés tár­gyalásával. A vitában négy mi­niszter, 23 képviselő szólalt fel, s a második napon hozzászólt Ká­dár János elvtárs, az MSZMP el­ső titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke. Tömören és egyszerűen úgy le­hetne megfogalmazni, hogy mind a költségvetési expozéban, mind a hozzászólásokban dolgozó népünk véleménye, kemény bírálata hang­zott el a gyorsabb fejlődést aka­dályozó bürokratikus torzulások, felelőtlenségek, pazarlások, az irá­nyításban, s a termelés különböző területein fellelhető ésszerűtlensé- gek ellen. Tízezrek ültek csütörtö­kön este a televíziós készülékek előtt, akik hallgatták Kádár elv­társ szavait és mélységesen egyet­értettek megállapításaival, szen­vedélyességével, amellyel ostoroz­ta a lazaságokat. A nép és képvi­selői jól látják, hol szorít a cipő, és egyek abban az eltökélt aka­ratban, hogy a fejlődés útjáról szükséges mihamarabb száműzni minden visszahúzó erőt, ahogyan azt megjelölte a pánt decemberi határozata. Nagy feladatokról és felelősség­ről szólt ezzel kapcsolatban min­denkihez az országgyűlés, de mindezt abból a szilárd gazd?sáei helyzetből következőn tette, amelybe eljutottunk a második ötéves terv teljesítése során. Van­nak problémák a népgazdaság üte­mesebb, következetesebb erősíté­sében — ezt nyíltan és keményen elemezte a költségvetési vita. Ezek a nehézségek azonban — anélkül, hogy lebecsülnénk a ha­tásukat — a történelmi eredmé­nyek (bár nem szükségszerűen velejáró) „melléktermékei”, s nem arra utalnak, hogy helytelen a gazdasáepolitikánk. Ellenkezőleg: a párt által kidolgozott gazdaság- politika végrehajtása hoz*a ma­gával, hogy az országgyűlés je­lenthette* hazánk nőnének: négy év alatt az ipari termelés 40, a mezőgazdasági termelés, az átszer­vezés mellett is, 10, a közlekedés kapacitása 32, a nemzeti jövede­lem pedig 23 százalékkal nőtt. Ugyanez időben 13 százalékkal túlteljesítettük az eredeti beruhá­zási tervét, az egy főre eső reál- jövedelem pedig 18 százalékkal emelkedett. E nagyszerű eredmé­nyekben öltött testet a helyi ve­zetők és szakemberek ezreinek, a dolgozók millióinak önzetlen, ál­dozatkész munkája, az a vitatha­tatlan tény, hogy hazánk népe nemcsak a szavazóurnák mellett, hanem tetteivel is kiáll a szocia­lizmus megvalósításáért. A lehetőségek teljes kihasználá­sát azonban elmulasztottuk lent is, középen is, és fent is. Nem kapott döntő szerepet a termelés alakítá­sában a gazdálkodás hatásfoká­nak növelése, a termelékenység egészséges fejlesztésének segítése, az önköltség csökkentésére való állandó törekvés, s a termedvé- nyek minőségének folyamatos ja­vítása. A tervek mennyiségi telje­sítése vált a fő szemponttá — mert a premizálásoknál is első­sorban ezt vették figyelembe! — s a gazdasági vezetők nagy része mindenáron, a létszámterv felrú­gásával, a túlóráztatások hallat­lan növelésével is erre törekedett. Mindez pedig szükségtelenül nagyra növelte a termelés költsé­geit s alkalmat adott arra, hogy elburjánozzanak a fegyelmezet­lenségek, lógások, vándorlások, il­letéktelen haszonhoz jutásak — a közösség rovására. Szükségessé vált tehát, hogy a párt és kormány hathatós intézke­déseket tegyen, elkezdje a gazda­sági munka ' irányításának re­formját, a népünkben rejlő hatal­mas alkotó erő teljesebb kibonta­koztatásának útjából elhárítsa az akadályokat, és ezt a tartalékot jobban, mint eddig, az ésszerűbb gazdálkodás szolgálatába állítsa. Az országgyűlésen elfogadott költségvetési törvényjavaslat a párt decemberi határozata alap­ján jelöli meg a főbb tennivalóka4 s ezek végrehajtását — elmulasz­tás esetén a felelőssé-me vonás terhe mellett —a gazdasági veze­tők tervkötelezettségévé teszi. So’- úgynevezett „népszerűtlen” fel­adat vár mindezzel kapcsolatban megvalósításra, amelyek jelentő­ségét azonban meg lehet értetni azokkal a dolgozókkal is, akik nem ismerik még a problémákat, s akiket esetleg közvetlenül is érintenek az intézkedések. Az el­következendő hónapokban sor ke rül többek között az elhanyagol' normák felülvizsgálatára, s ahol a szükség úgy kívánja, a rendezésé­re. Ebben az évben a foglalkozta­tottak száma terv szerint 43 ezer­rel nő a múlt esztendei létszám­hoz képest. Mégis országosan több mint tízezer embert érintenek a munkaerő-átcsoportosítások, hogy végre megszűnjön az az áldatlan ál lapot, hogy egyik iparágban mun­kaerőhiánnyal küzdenek, a másik­ban pedig létszámtúllépés van. Mindez hozzájárul a termelé­kenység növeléséhez, de nem pó­tolja azokat az alapvető módsze­reket, amelyeket fokozottabban szükséges alkalmazni mindenütt, mégpedig a műszaki fejlesztés tö­kéletesítését, az üzemszervezés ésszerűsítését, a jobb technológiai és munkafegyelem megvalósítá­sát. Helytelen lenne azonban, ha ad­dig nem javulna, a helyzet vállala­tainknál, ameddig valamenny probléma megoldására központ intézkedést nem kapnak a gazda­sági vezetők. Nem látványos „adj uram, de rögtön” intézkedésekkel, hanem folyamatos elemző muri­kával addig is javítani szükséges a gazdálkodás módszerein, min' ahogyan Kádár elvtárs mondotta- mindenkinek a maga posztján... Véglet ért az ország; ulé§ ülésszaka Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politiki Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és trgía. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyiiotta meg. A pénteki ülés során felszólalt Berkes István Fejér megyei, Brutyó János Nógrád megyei kép­viselő, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Egri Gyula Heves megyei, Ollári Ist­ván Borsod megyei képviselő. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt él. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folyta» tódott a tanácskozás. A szünet utáni vitában felszólalt dr. Horgos Gyula kohó. és gépipari miniszter, és Varga Zol­tánná Győr-Sopron megyei képviselő. Varga Zoltánná felszólalása után az elnök beje. lentette, hogy a költségvetési törvényjavaslat tár­gyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta és megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. Tímár Máíyás válasza — Megállapította, hogy a kép- /iselők számos hasznos javaslatot, figyelemre méltó észrevételt indít­ványt tettek, amelyek hozzájárul­hatnak a munka javításához, fel­adataink jobb elvégzéséhez. E ja­vaslatokat — a gyakorlatnak meg­felelően megtárgyalja majd a kor­mány, s az érintett főhatóságok a ’ehetőségek figyelembevételével programjukba illesztik valóra vál­tásukat A miniszter ezután néhány fel­merült kérdésre részletesen is ki­tért. Egyebek közt szólt arról, hogy a tervteljesítés fogalma sok helyütt a tervek mennyiségi eljesítését jelentette, és jelenti ma is. Akkor értelmezzük helye- ;en a tervek teljesí'ésének fogal­mát, ha a mennyiségi előírások­kal legalább azonos súllyal esik latba a minőségi mutatók meg­valósítása is. Nem lehet tervtél- ’esítésről beszélni ott, ahol az önköltségcsökkentésben nem ér­ték el a kívánt szintet, ahol nem kielégítő a készletgazdálkodás, a 'érméit cikkek minősége elmarad ■» követelményektől. Tímár Mátyás hozzáfűzte, hogy i mind szélesebb körben kibonta­kozó munkaverseny céljait és fel­adatait a gyárakban, üzemekben, vállalatokban, termelőszövetkeze­tekben egyaránt a minőségileg Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából pénteken kegyeletes ünnepségen avatták fel a Farkasréti temetőben a budai önkéntes ezred hősi halottainak úremlékét. Az örök lánggal meg­világított márvány-emlékműnél a egyveres erők tagjai álltak dísz­őrséget. A több száz főnyi tömeg »óraiban megjelentek az MSZMP Központi Bizottságának, a tábor­noki karnak, a fővárosi tanács­nak és a társadalmi szervezetek­nek képViselői. Jelen volt Sz. D. Zotov vezérőrnagy, a budapesti Dr. Tímár Mátyás p&raigy adul­ter válaszol a vitában elhangzott felszólalásokra. magasabb szinrtű munka követel­ményei szerint kell megszabni. A tapasztalatok szerint a mennyisé­gi fejlődés kulcsa egyébként is a megfelelő, jó minőségű termelés. Ugyanezt a .szemléletet kell érvé­nyesíteni a szakmai oktatás kü­lönböző szintjein is. . Foglalkozott a pénzügyminisz­ter a munkaerőgazdálkodással kapcsolatban elhangzott észrevé­telekkel is. Egyebek közt megál'la­szovjet nagykövetség katonai at­taséja is. A-sí remiék előtt katonai dí«z- ogység tisztelgett. A Himnusz hangjai vezették be az emlékün­nepséget, majd Köteles Jenő al­tábornagy, a honvédelmi minisz­ter első helyettese mondott beszé­det. A többi között hangsúlyozta: harcaikban életre keltek népünk legszebb szabadságharcos hagyo­mányai. A gyá«zinduló hangjai mellett helyezték el ezután a megemléke­zés koszorúit az emlékműre. (MTI) pította, hogy a normáik felülvizs­gálásával egyidejűleg érdemes és hasznos lenne számba venni azt is: hol vannak olyan munkakörök, állások, amelyek megsizüntelhe­tők anélkül, hogy azt a terme­lés a legkisebb mértékben is meg- sínvlené. Az adminisztratív lét­szám csökkentésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az adminisztrációs fel­adatok körét kell szűkí'eni, s csak azután helyes és indokolt a lét­számcsökkentés. Tímár Mátyás kitért az eddigi­nél jobb készletgazdálkodásban rejlő jelentékeny megtakarítási lehetőségekre is. A feleslegesen felduzzadt készletek hasznosításá­hoz a bankapparátusnak is nagy segítséget kell nyújtania, s a pénz­ügyi szervezetnek tevékenyen közre kell működnie annak feltá­rásában, hol jelentkeznek ilyen tartalékok és melyek felhasználá­sának legcélszerűbb módjai. — Egyetértek azokkal az észre­vételekkel, amelyek a beruházá­sok eddiginél gondosabb, alapo­sabb rangsorolásának szükséges­ségét tették szóvá. Tény és való: a vezetés minden szintjén alapo­san meg kell fontolni, milyen sor­rendben és mire fordítjuk a be­ruházásokra előirányzott össze­geket. Itt szeretném megievyezni, hogy cseppet sem közömbös nép­gazdaságunk számára, hogyan ha­lad az elavult, régi termékek lik­vidálása. A tapasztalatok szerint sok helyütt — különböző érdekek miatt — vonakodnak a nem gaz­daságos, korszerűtlenné vált cik­kek termelésének meeszünte*ésé- től, új, modem termé­kek gyártásának megkezdé­sétől, pedig a késedelem ilyen esetekben szintén tetemes károkat okoz népgazdaságunknak. A mezőgazdasági beruházások­ról szólva Tímár Mátyás rámuta­tott, a rendelkezésre bocsátott ke­retek felhasználása terén sok még a hiba, a fogyatékosság. Hozzá­vetőleges számítások szerint pél­dául a műtrágyának mintegy 20 százaléka nem megfelelő helyre kerül kárba vész. Lényegesen ja­vítható az öntözési beruházások (Folytatás a 2. oldalon.) Kegyeletes ünnepségen avatták fel a budai önkéntes ezred hősi halottainak síremlékét

Next

/
Thumbnails
Contents