Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-13 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I 1965. FEBRUÁR 13., SZOMBAT XX. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ara 60 fillér A termelési tanácskozást a tetteknek kell követni | Mi lett be’Ő'Cd, pajtás? | Hoizétok tartozom | Sport A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A ME'GYEI TANÁCS LAP JA Mindenki a maga posztján... Súlyának, rendkívül fontos és Hagy jelentőségű intézkedéseinek megfelelően több mint két napig foglalkozott az országgyűlés az 1965. évi állami költségvetés tárgyalásával. A vitában négy miniszter, 23 képviselő szólalt fel, s a második napon hozzászólt Kádár János elvtárs, az MSZMP első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke. Tömören és egyszerűen úgy lehetne megfogalmazni, hogy mind a költségvetési expozéban, mind a hozzászólásokban dolgozó népünk véleménye, kemény bírálata hangzott el a gyorsabb fejlődést akadályozó bürokratikus torzulások, felelőtlenségek, pazarlások, az irányításban, s a termelés különböző területein fellelhető ésszerűtlensé- gek ellen. Tízezrek ültek csütörtökön este a televíziós készülékek előtt, akik hallgatták Kádár elvtárs szavait és mélységesen egyetértettek megállapításaival, szenvedélyességével, amellyel ostorozta a lazaságokat. A nép és képviselői jól látják, hol szorít a cipő, és egyek abban az eltökélt akaratban, hogy a fejlődés útjáról szükséges mihamarabb száműzni minden visszahúzó erőt, ahogyan azt megjelölte a pánt decemberi határozata. Nagy feladatokról és felelősségről szólt ezzel kapcsolatban mindenkihez az országgyűlés, de mindezt abból a szilárd gazd?sáei helyzetből következőn tette, amelybe eljutottunk a második ötéves terv teljesítése során. Vannak problémák a népgazdaság ütemesebb, következetesebb erősítésében — ezt nyíltan és keményen elemezte a költségvetési vita. Ezek a nehézségek azonban — anélkül, hogy lebecsülnénk a hatásukat — a történelmi eredmények (bár nem szükségszerűen velejáró) „melléktermékei”, s nem arra utalnak, hogy helytelen a gazdasáepolitikánk. Ellenkezőleg: a párt által kidolgozott gazdaság- politika végrehajtása hoz*a magával, hogy az országgyűlés jelenthette* hazánk nőnének: négy év alatt az ipari termelés 40, a mezőgazdasági termelés, az átszervezés mellett is, 10, a közlekedés kapacitása 32, a nemzeti jövedelem pedig 23 százalékkal nőtt. Ugyanez időben 13 százalékkal túlteljesítettük az eredeti beruházási tervét, az egy főre eső reál- jövedelem pedig 18 százalékkal emelkedett. E nagyszerű eredményekben öltött testet a helyi vezetők és szakemberek ezreinek, a dolgozók millióinak önzetlen, áldozatkész munkája, az a vitathatatlan tény, hogy hazánk népe nemcsak a szavazóurnák mellett, hanem tetteivel is kiáll a szocializmus megvalósításáért. A lehetőségek teljes kihasználását azonban elmulasztottuk lent is, középen is, és fent is. Nem kapott döntő szerepet a termelés alakításában a gazdálkodás hatásfokának növelése, a termelékenység egészséges fejlesztésének segítése, az önköltség csökkentésére való állandó törekvés, s a termedvé- nyek minőségének folyamatos javítása. A tervek mennyiségi teljesítése vált a fő szemponttá — mert a premizálásoknál is elsősorban ezt vették figyelembe! — s a gazdasági vezetők nagy része mindenáron, a létszámterv felrúgásával, a túlóráztatások hallatlan növelésével is erre törekedett. Mindez pedig szükségtelenül nagyra növelte a termelés költségeit s alkalmat adott arra, hogy elburjánozzanak a fegyelmezetlenségek, lógások, vándorlások, illetéktelen haszonhoz jutásak — a közösség rovására. Szükségessé vált tehát, hogy a párt és kormány hathatós intézkedéseket tegyen, elkezdje a gazdasági munka ' irányításának reformját, a népünkben rejlő hatalmas alkotó erő teljesebb kibontakoztatásának útjából elhárítsa az akadályokat, és ezt a tartalékot jobban, mint eddig, az ésszerűbb gazdálkodás szolgálatába állítsa. Az országgyűlésen elfogadott költségvetési törvényjavaslat a párt decemberi határozata alapján jelöli meg a főbb tennivalóka4 s ezek végrehajtását — elmulasztás esetén a felelőssé-me vonás terhe mellett —a gazdasági vezetők tervkötelezettségévé teszi. So’- úgynevezett „népszerűtlen” feladat vár mindezzel kapcsolatban megvalósításra, amelyek jelentőségét azonban meg lehet értetni azokkal a dolgozókkal is, akik nem ismerik még a problémákat, s akiket esetleg közvetlenül is érintenek az intézkedések. Az elkövetkezendő hónapokban sor ke rül többek között az elhanyagol' normák felülvizsgálatára, s ahol a szükség úgy kívánja, a rendezésére. Ebben az évben a foglalkoztatottak száma terv szerint 43 ezerrel nő a múlt esztendei létszámhoz képest. Mégis országosan több mint tízezer embert érintenek a munkaerő-átcsoportosítások, hogy végre megszűnjön az az áldatlan ál lapot, hogy egyik iparágban munkaerőhiánnyal küzdenek, a másikban pedig létszámtúllépés van. Mindez hozzájárul a termelékenység növeléséhez, de nem pótolja azokat az alapvető módszereket, amelyeket fokozottabban szükséges alkalmazni mindenütt, mégpedig a műszaki fejlesztés tökéletesítését, az üzemszervezés ésszerűsítését, a jobb technológiai és munkafegyelem megvalósítását. Helytelen lenne azonban, ha addig nem javulna, a helyzet vállalatainknál, ameddig valamenny probléma megoldására központ intézkedést nem kapnak a gazdasági vezetők. Nem látványos „adj uram, de rögtön” intézkedésekkel, hanem folyamatos elemző murikával addig is javítani szükséges a gazdálkodás módszerein, min' ahogyan Kádár elvtárs mondotta- mindenkinek a maga posztján... Véglet ért az ország; ulé§ ülésszaka Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politiki Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és trgía. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyiiotta meg. A pénteki ülés során felszólalt Berkes István Fejér megyei, Brutyó János Nógrád megyei képviselő, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Egri Gyula Heves megyei, Ollári István Borsod megyei képviselő. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt él. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folyta» tódott a tanácskozás. A szünet utáni vitában felszólalt dr. Horgos Gyula kohó. és gépipari miniszter, és Varga Zoltánná Győr-Sopron megyei képviselő. Varga Zoltánná felszólalása után az elnök beje. lentette, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta és megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. Tímár Máíyás válasza — Megállapította, hogy a kép- /iselők számos hasznos javaslatot, figyelemre méltó észrevételt indítványt tettek, amelyek hozzájárulhatnak a munka javításához, feladataink jobb elvégzéséhez. E javaslatokat — a gyakorlatnak megfelelően megtárgyalja majd a kormány, s az érintett főhatóságok a ’ehetőségek figyelembevételével programjukba illesztik valóra váltásukat A miniszter ezután néhány felmerült kérdésre részletesen is kitért. Egyebek közt szólt arról, hogy a tervteljesítés fogalma sok helyütt a tervek mennyiségi eljesítését jelentette, és jelenti ma is. Akkor értelmezzük helye- ;en a tervek teljesí'ésének fogalmát, ha a mennyiségi előírásokkal legalább azonos súllyal esik latba a minőségi mutatók megvalósítása is. Nem lehet tervtél- ’esítésről beszélni ott, ahol az önköltségcsökkentésben nem érték el a kívánt szintet, ahol nem kielégítő a készletgazdálkodás, a 'érméit cikkek minősége elmarad ■» követelményektől. Tímár Mátyás hozzáfűzte, hogy i mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny céljait és feladatait a gyárakban, üzemekben, vállalatokban, termelőszövetkezetekben egyaránt a minőségileg Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából pénteken kegyeletes ünnepségen avatták fel a Farkasréti temetőben a budai önkéntes ezred hősi halottainak úremlékét. Az örök lánggal megvilágított márvány-emlékműnél a egyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A több száz főnyi tömeg »óraiban megjelentek az MSZMP Központi Bizottságának, a tábornoki karnak, a fővárosi tanácsnak és a társadalmi szervezeteknek képViselői. Jelen volt Sz. D. Zotov vezérőrnagy, a budapesti Dr. Tímár Mátyás p&raigy adulter válaszol a vitában elhangzott felszólalásokra. magasabb szinrtű munka követelményei szerint kell megszabni. A tapasztalatok szerint a mennyiségi fejlődés kulcsa egyébként is a megfelelő, jó minőségű termelés. Ugyanezt a .szemléletet kell érvényesíteni a szakmai oktatás különböző szintjein is. . Foglalkozott a pénzügyminiszter a munkaerőgazdálkodással kapcsolatban elhangzott észrevételekkel is. Egyebek közt megál'laszovjet nagykövetség katonai attaséja is. A-sí remiék előtt katonai dí«z- ogység tisztelgett. A Himnusz hangjai vezették be az emlékünnepséget, majd Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese mondott beszédet. A többi között hangsúlyozta: harcaikban életre keltek népünk legszebb szabadságharcos hagyományai. A gyá«zinduló hangjai mellett helyezték el ezután a megemlékezés koszorúit az emlékműre. (MTI) pította, hogy a normáik felülvizsgálásával egyidejűleg érdemes és hasznos lenne számba venni azt is: hol vannak olyan munkakörök, állások, amelyek megsizüntelhetők anélkül, hogy azt a termelés a legkisebb mértékben is meg- sínvlené. Az adminisztratív létszám csökkentésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az adminisztrációs feladatok körét kell szűkí'eni, s csak azután helyes és indokolt a létszámcsökkentés. Tímár Mátyás kitért az eddiginél jobb készletgazdálkodásban rejlő jelentékeny megtakarítási lehetőségekre is. A feleslegesen felduzzadt készletek hasznosításához a bankapparátusnak is nagy segítséget kell nyújtania, s a pénzügyi szervezetnek tevékenyen közre kell működnie annak feltárásában, hol jelentkeznek ilyen tartalékok és melyek felhasználásának legcélszerűbb módjai. — Egyetértek azokkal az észrevételekkel, amelyek a beruházások eddiginél gondosabb, alaposabb rangsorolásának szükségességét tették szóvá. Tény és való: a vezetés minden szintjén alaposan meg kell fontolni, milyen sorrendben és mire fordítjuk a beruházásokra előirányzott összegeket. Itt szeretném megievyezni, hogy cseppet sem közömbös népgazdaságunk számára, hogyan halad az elavult, régi termékek likvidálása. A tapasztalatok szerint sok helyütt — különböző érdekek miatt — vonakodnak a nem gazdaságos, korszerűtlenné vált cikkek termelésének meeszünte*ésé- től, új, modem termékek gyártásának megkezdésétől, pedig a késedelem ilyen esetekben szintén tetemes károkat okoz népgazdaságunknak. A mezőgazdasági beruházásokról szólva Tímár Mátyás rámutatott, a rendelkezésre bocsátott keretek felhasználása terén sok még a hiba, a fogyatékosság. Hozzávetőleges számítások szerint például a műtrágyának mintegy 20 százaléka nem megfelelő helyre kerül kárba vész. Lényegesen javítható az öntözési beruházások (Folytatás a 2. oldalon.) Kegyeletes ünnepségen avatták fel a budai önkéntes ezred hősi halottainak síremlékét
