Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

1965. február Itt. 5 Szerda Egyetlen dolgozó sem hagyható tájékozatlanságban 'lólveh Körösladénytól Mis decemberben történt, hogy a sajtóban, sőt a rádióban és a televízióban is tájékoztatták a dolgozókat egy rendeletről, mely munkajogi vonatkozású és a fi* zetett szabadságnak a munka- vállalók érdekében való bizo­nyos mérvű módosítását tartal­mazza. A különféle hivatalos közlönyök ugyancsak rendelke­zésre álltak, elsősorban az üze­mek, vállalatok, intézmények munka- és személyzetügyi ve­zetőinek és referenseinek. Ezek szerint tehát minden mód és lehetőség adva volt ahhoz, hogy az érintett dolgozók élhessenek a rendelet adta jogukkal s a munkáltató részéről se fordul­hasson elő e tekintetben zökke­nő vagy fennakadás. Mégis a napokban, tehát majdnem két hónappal a rendelet megjelenése után, azzal állított szerkesztősé­günkbe egy békéscsabai válla­lati dolgozó, hogy amikor mun­kahelyének személyzeti irodá­ján kérte fizetett szabadsága idejének a rendelet szerinti mó­dosítását, azt a meglepő választ kapta, hogy efféle rendelkezés pedig nem létezik, ők nem tud­nak róla. fia egyedi eset lenne, a nyil­vánosság előtti felvetés nélkül is megfelelően rendeződne az ügy. Azonban nem fehér hollóról van szó. Más munkaügyi vonatko­zásban és formában is előfor­dult már nemegyszer, hogy a szerkesztőség vagy más fórum jogtanácsosához fordultak olyan —a bérezéstől a premizálásig, és a segélyezésekül, a szabadságo­lástól a nyugdíjkérdésekig ter­jedő — gonddal, problémával a dolgozók minden rétegéből való emberek, mely ügyekben elsőd­leges és kézenfekvő tájékozta­tást, felvilágosítást a munkahe­lyükön kellett volna kapniuk azoktól az alkalmazottaktól, akik kimondottan ilyen feladat­tal vannak ott megbízva, „ezért kapják a fizetést”. Am még a jobbik eset, hogy­ha valaki a Munka Törvény- könyvében foglalt jogok és az azt menet közben kiegészítő rendc- letck alapján igényével a mun­kahelye személyzetisénél vagy a szakszervezetnél jelentkezik, sőt. I A körcsladányi Petőfi Sándor , i Művelődési Otthon felnőtt szír.­gito választ, vagy elmarad a játszói a tél folyamán már három, ha úgy érzi, nem kapott kielé­várt intézkedés, még tovább megy, más helyen is érdeklődik, hogy jogos-e kérése, kívánsága vagy sem. Azonban köztudott, hogy különösen a nagy létszá- , mű munkahelyeken, ahol szá- ! s*erePsltek. az, hogy a fel­zak dolgoznak cs ahol legtöbb­jüknek helyzetéből és idejéből egész estét betöltő színdarabot mutattak be. Előadásaik során el­látogattak a járás többi községei­be is, ahol nagy sikerrel vendég­nőtt színjátszókkal párhuzamosan ifjúsági csoport is ismerkedik a adódóan nincs módjában a mun- színpadi szerepléssel. Most éppen kajoggal — és kötelességgel — kapcsolatos ismerni- és tudniva­lók állandó szemmel tartása és a változások tudomásul vétele, bizony már csak a nyugdíjidő elérkezésekor tudják meg, hogy egyrészt önhibájukból, de na­gyon sokszor önhibájukon kívül milyen és mennyi munka- és egyéb kedvezményektől, jogosan járó klscbb-nagyobb pénz- és időbeli járandóságoktól estek el örökre. Igaz, hogy félig nyitott kapuk döngetéséről van szó. Nem ke­vés azoknak az üzemeknek, vál­lalatoknak, intézményeknek a száma itt, megyénkben sem, ahol a dolgozó helyben kaphat felvilágosítást tanulmányi vagy egyéb szabadság, továbbá bér­kérdés, nyugdíj, üdülés, beteg- biztosítás, szülési, házassági és egyéb segélyek dolgában. Sőt, nagy a valószínűsége, hogy lé­teznek olyan kicsi, közép és nagy létszámú munkahelyek is, ahol nem tartják ezek tekin- ■ tétében bizonytalanságban a dol­gozókat. Meglelték a módját an­nak, hogy az egész munkakollck- tíva a legszükségesebb munka­jogi és egyéb tudnivalókról ál­landóan rendszeresen tájéko- zódhassék. Ez így is lenne rend­jén. Hiszen szocialista társadal­munkban a bérből és fizetésből élők járulékos juttatásai, feje­ződjenek ki bármilyen termá­ban és értékben, bérük és fi­zetésük részét alkotják. Ezek el­nyerésében őket sehol semmi­lyen szintű személyzeti, mun­kaügyi vagy béroszlály sem gá­tolhatja, különösen nem azáltal, hogy e jogok felől bizonytalan­ságban tartják őket. Az ilyen eljárás rendszerünk munkacr- kölcsét sérti. H. R. a „Szentivánéji álom” próbái foly. nak. Premierjükre a hónap végén kerül sor, A művelődési otthonban műkö­dő honismereti szakkör kapcsola­tot tart az országban működő ha­sonló szakkörökkel és tudomá­nyos intézetekkel is. A kezdetben csak veteránokból álló szakkör patronál egy fiatal csoportot is, amelynek tagjai lelkesen végzik gyűjtőmunkáikat A Petőfi Művelődési Otthon fo­lyamatosan biztosítja az es*i gim­náziumba, vagy technikumba járó dolgozók korrepetálását is. Ez a munka két csoportban folyik: a hallgatók matematikai, f'zkai és kémiai ismereteiket bővíthetik. Közös kezdeményezésre a mű­velődési otthon vezetősége és a helyi földmű vessző vetkezet gyű möles-, szőlőtermesztési és méhé szeti szakkört hozott életre. A szakkörök működéséhez igen nagv segítséget adnak a község kert gazdái. A pályaválasztás legyen körültekintő és jót megalapozott Az ember egész életére ki­ható esemény a pályaválasztás. Életünk nagy részét munkával, munkahelyen töltjük el, tontos tehát, hogy olyan hivatást válasz- szunk, amely kielégíti emberi tö­rekvésünket, biztosítja fejlődé­sünket, adottságaink harmonikus kibontakozását Mi a jó pályaválasztás követel­ménye? Mindenekelőtt az, hogy a fiatalok tervei, elgondolásai, célkitűzései reálisak legyenek. A pályaválasztás előtt álló gyerekek adottságait terveit, elgondolásait össze kell vetni a számba jövő pályák követelményeivel. Ha a választott pálya alapvető követel­ményei és az egyén képességei, törekvései lényegében megfelel­nek egymásnak, akkor a pályavá­lasztás helyes lesz. Feltétlenül fi­gyelembe kell venni azonban azt, hogy az ember képességei sokol­dalúan kifejthetők, adottságait több különféle pályán tud­ja érvényesíteni, számos mun­kakör, foglalkozás követel­ményének eleget tud ten­ni. Nem szabad tehát úgy gon­dolkozniuk a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, hogy csupán egyetlen pályán tudnak boldogul­ni. A azt mu­tatja, hogy a fiatalokat, különö­sen az általános iskolából kilépő­ket erősen befolyásolják a pálya­Madarász néni kéttűs jubileuma Mező&erényben A nyelvészet és az irodalomtudomány művelőinek idei programjából A Magyar Tudományos Akadé­mia nyelv- és irodalomtudományi osztályához tartozó akadémiai in­tézetek és tanszéki kutatóhelyek egyebek közt olyan reprezentatív alkotásokon dolgoznak, mint a ma. gyár etimológiai szótár, az új magyar tájszótár, valamint a ma­gyar nyelvjárások atlrsza. A Nyelvtudományi Intézet fonetika! osztályán információ-elméleti, a nagyszótár! osztályon pedig a nyelvészeti munkálatok gépesíté­sére irányuló kutatásokat folytat­nak Készül a magyar hangtan, a magyar beszéd korszerű funkcio­nális és fiziológiai jellemzése, va­lamint a magyar nyelv generatív grammatikája is. Az irodalomtudósok a megkez­dett kritikai kiadások tovább' Kö­teteinek előkészítésén kívül Pető­fi, Ady, József Attila, Kosztolá­nyi életútját és írói pályáját dol­gozzák fel. Készül a Tanulmá­nyok a magyar szocialista iroda' lom köréből című munka n.f-sod:k kötete. Az idén kezdődnek olyan jelentős összefoglaló művek mun­kálatai, mint az irodalomelméleti kézikönyv, „A magyar kritika és irodalomtudomány története” és a felszabadulás utáni magyar iro­dalom összegező feldolgozása A néprajztudomány művelői nagyszabású új művet készítenek elő a magyarság néprajzáról. A Bartók-archívum két alapvető je­lentőségű zeneesztétikái művet is gondoz. A történeti’ zeneesztétika forrásai címmel készülő munka az Kettős jubileumra készül aMe- zőberónyi Földművesszövetkezet: hazánk felszabadulásának husza­dik évfordulóján ünnepük a szö­vetkezet megalakulásának két évtizedét is. A több ezer tagot számláló, 26 kiskereskedelmi és 12 vendéglátóipari egységgel ren­delkező szövetkezetben szocialista brigádok segítenek a legkülönbö­zőbb munkaterületen. A tagok társadalmi munkával rendeznek be maguknak klubot, ahol ked­vük szerint szórakozhatnak sza­bad Idejükben. Munkahelyükkor, nyékének megszépítéséhez, rend­be hozásához szintén sok segítsé­get nyújtanak. özv. Madarász Pálné készül leg­jobban a jubileumra. A szövetke­zet húszéves fennállását mint alapító tag köszöntheti. A hatvan­éves pártnyugdíjas Madarász néni az elmúlt két évtized alatt igen lenleg mint felügyelő bizottsági tag tevékenykedik a szövetkezet­ben. Mint régi illegális kommu­nista, a viharsarki földmunkás- mozgalom ismert veteránja, moz­galmi tapasztalataiból sok min­dent tud átadni a fiatalabbaknak. Szavára szívesen hallgatnak, mert nála a szó és a tett között soha nem volt különbség. Ma is sokat beszélnek Mezőbe- rényben a régi időkről, amikor mint hitelszövetkezeti vezetőségi tag sokat küzdött azért, hogy a kölcsönt ne a gazdagok, hanem a rászoruló szegények kapják. Kü­lönösen az asszonyok körében fej­tett ki eredményes munkát. Volt olyan esztendő, amikor hetven asszonyt szervezett be földműves­szövetkezeti tagnak. A mindig mo­solygós, vidám Madarászná saját munkájáról szerényen hallgat, de a tagság elismerése nem marad el. ókortól napjainkig ismerteti a fi­lozófiai zeneesztétika alapvető I sokat tett a Mezőberényi Földmű­műveit. (MTI) I vessző vetkezet fellendítéséért. J e­... kívánok! „Elavult a kézcsók, jó napot, így köszön­nek aprók és nagyok ...” — hangzik a sokunk által ismert sláger. Hát igen. El­avult, hisz elavult az a miliő is, amelyben lábra kapott, dívott, s melynek hamis illú­ziójában már akkor is sokan látták mes­terkéltségét, képmu­tató tiszteletadását. Az igazsághoz tar­tozik azonban, hogy sokak, főleg a gyen­gébb nem szemében még ma is „előke­lőbb” köszöirsi for­ma a „kezét csóko­lom”, mint a megfe­lelő napszakban tör­ténő „jó reggelt, jó napot, jó estét, jó éj­szakát” formák hasz­nálata. Harcolni az előbbi ellen, az utób­bi diadaláért felesle­ges lenne. De úgy gondolom, hogy még mindig jobb valaki­nek egy napszakra, vagy egy egész napra őszintén „jó”-t kíván, ni, mint csak a „kezét csókolni”. Amit viszont érde­mes szóvá tenni, az az, hogy nem éppen egy­értelmű akár az egyik, akár a másik köszönési módot fo­gadva igy válaszolni: .. kívánok!” (Egy­szerűen, de nyomaté­kosan.) Hisz kívánni tudunk mi nagyon so. kát, szókészletünk s gondolataink szinte kimeríthetetlenek e fogalmon belül, s ez­ért — a félreértéseket elkerülve — jobb, ha leszűkítjük kívánsá­gainkat a „jó” fogal­mára, s egyáltalán azt is be kell látni már végre, hogy min­dig annyi tiszteletet adjunk másnak, amennyit magunknak elvárunk, s ez az üd­vözlési formákra, és azok viszonzására áll. Sz. Á. választásban az osztálytársak, a barátok (barátnők) döntései. Egyes osztályokban egyik-másik tanuló hatására egész csoportok jelentkeznek ugyanarra a pályá­ra, szakmára. Az általános Iskola VIII. osztályát végző tanulók ré­szére igen bő lehetőség nyílik ar­ra, hogy megVelő munkakört vá­lasszanak. A közeljövőben elké­szülő pályaválasztási füzet, me­lyet a megyei pályaválasztási ta­nács ad ki, felsorolja azokat a szakmákat, ahova jelentkezhet­nek. Nagy lehetőség van a közép­iskolákban, valamint a szakkö­zépiskolákban való továbbtanu­lásra is. Békés mewvéhen 1964/65. tanévben az általános iskola VIII. osztályát 7631 tanuló végzi el, kö­zülük 3798 lány. A VIII. általá­nos iskolát végzettekből általános gimnáziumba, szakközépiskolába és szakmunkástanulónak, va­lamint egyéb egészségügyi és me­zőgazdasági szakmákra mintegy 6578-at lehet beiskolázni. Az általános gimnáziumból Í964/65. tanévben kikerül, illetve érettségizik 1381 tanuló, akik kö­zül 907 leány. A gimnáziumban érettségizettekből szakmunkásta­nulónak mintegy 230 kerül felvé­telre, 173 fiú és 57 lány. A fel­sőfokú óvónőképző iskola Szarva­son 80 érettségizett leányt vesz fel. Az állami védőnőiskolában 30 érettségizett leány beiskolázására nyílik lehetőség Szegeden. A Gyű. lai Ápolónőképző Iskola is vesz fel érettségizett lányokat, össze­sen az érettségizettekből mintegy 375-en nyernek beiskolázást. Ezen túlmenően más felsőfokú iskolák, ba, illetve egyetemekre kérhetik az érettségizettek felvételüket. A népsr«7.<1n«ásr munkaerő­szükséglete, ezen belül is elsősor­ban az egyre növekvő szakember- szükséglet kielégítése tehát feltét­lenül azt igényű, hogy egyre na­gyobb mértékben teremtsünk le­hetőséget a fiatalok szakmai to_ vábbképzésére, ugyanakkor azon­ban a fiatalok js használják ki eze. két a lehetőségeket. A pályaválasztás a szülők, a ta. nulók és a pedagógusok számára fontos esemény, melyre éveken át készülnek és ez a felkészülés teszi lehetővé, hogy a döntés ne elha­markodott, hanem körültekintő és jól megalapozott legyen. Halász József a megyei tanács munkaügyi osztályának főelőadója Megjelent a csabai úttörőház rendezvény-füzete Összejövetelek, rendezvények címmel kék-fehér fedelű fü­zet látott napvilágot a héten. A felirat alatt rajz, mely egy út­törőkislányt ábrázol, amint szputnyikon száguld előre a messzeségbe. A hasznosnak ígérkező füzetet az úttörőhöz tanácsa adta ki. A bev vetőben — többek közt — ez áll: Hisz- szük, hogy közös erővel továb­bi sikerek következnek az 1965-ös év expedknós feladatai­nak a végrehajtásában. Kis mű­sorfüzetünk segítségével kísér­letek figyelemmel az úuörőhnz összej öveteleit, rendez vényeit és vegyetek részt érdekes, szí­nes megmozdulásainkon. Vár­nak szakköreink is, ahoi s-'ak- pr '-''aielvényt szerezhettek. A továbbiakban májussal be­zárólag havonként napra, órára pontosan következnek a műso­rok. programok. Február 2-án például nyolcadikosok számára zenés séta volt, 5-én úttörő filmmatiné minden pajtás ré­szére. A további események kö­zött szerepelt, illetve szerepel: őrsvezetők találkozója, baba- szénségversenv, irodalmi expe­díció. kongresszusi beszámoló, sakkbajnokság, filmmatiné, móka- és iátékdélűtán, őrsi nó­tafák dalosversenye és végül február 27-én nagyszabású ex- pedíciós karneválra kerül majd sor. Március, április és máius hó­napban is hasonlóan változatos. ETazdiff nroerammal vária a csa­bai úttörőház a pajtásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents